Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

1984. szeptember 29. i TOLNA \ S NÉPÚJSÁG Négymillió négyzetkilométeren Erőműóriások a szibériai egységes energiarendszerben Fele vízi energiából Az egységes állami terve­zés lehetővé teszi, hogy az erőművek különböző nyers­anyag bázisokra épüljenek, egyszóval mindent kiaknáz­hassanak, amit Szibéria ter­mészeti kincsei nyújtanak: a szenet, a gázt, a folyók po­tenciális energiáját. Csupán egyetlenegy erőmű működik — a kereken száz közül — pakurával. A világ energia-mérlegén mérve a szibériai energia- termelést, figyelmeit érdemlő tény, hogy az ebben az öve­zetben a kitermelt energia kereken felét vízi energiából nyerik. Erőműóriások tart­ják vállukon Szibéria legna­gyobb ipari központjai ener­gia-ellátásának terhét, és megbízhatóan teljesítik is e hivatásukat. Bár (tudnunk kell, hogy ezek az ipari góc­pontok rendkívül energia- igényesek. Közel nyolcvan százalékban, az OESZ által biztosított energia-, ipa-ri cé­lokra kell: -a színesfém- és vaskohászatnak, a gépgyár­tásnak, a nagyüzemi fafel­dolgozásnak. Háromszoros fűtésigény ben meghal-adj-a a hatvan­ezer kilométer! Ennek egy- tized részét a leghatéko­nyabb, leggazdaságosabb öt­száz kilovoltos távvezetékek képezik. Segítségükkel át le­het irányítani az energiát olyan helyekre, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az OESZ hatóköre ugyanis nyu- gat-keleit irányban több mint háromezer kilométeres (távol­ságot — s ezen belül három időzónát — hidal át. Ez le­hetőséget teremt arra, hogy az energia-csúcsforgalom időszakaiban, -az energiát a legésszerűbben osszák el. A nyolcvanas évek első fe­lében az OESZ-hez tartozó erőművek összteljesítménye több mint hétmillió kilo­wattra nő. 1986-ban kezdi meg működését a Jenyiszej Szajano-Susenszki vízi erőmű összes egysége, és ennek fia­talabb testvére, a maijneki erőmű. Az ország legnagyobb hőerőművének a- Berezo- vo—I.-nek első nyolcszázezer kilow-a-ttos egysége — ezen kívül még hetet adnak át — ebben az időben lép műkö­désbe. Ez az erőmű egyéb­ként Saripovo közelében Kanszko-Acsinszk barnaszén bázisára épül. Szibéria Egységes Energia- rendszere — orosz nyelvű rövidítésben: OESZ — négy­millió négyzetkilométeres te­rületet fog át, ahot több mint tizenhat millió ember él. E rendszer irányító — diszpé­cser — központja Kamero- vóban van, s innen kapcsol­ják rendeltetési helyére az energia-érrendszer csatorná­it, azaz az energiát, -a külön­böző szibériai városokba, ipa­ri központokba, gazdasági övezetekbe, amelyek mind nagyobb fajsúlyt képvisel­nek az ország egyre fejlődő, gazdagodó ipari bázisában. Három időzónában Jelenleg csupán a magas­feszültségű villamos vezeté­kek hossza ebben a rendszer­Az OESZ-ban jelentős arányt képviselnek a hőener­gia-igények. Ez érthető,- hi­szen a zord szibériai éghaj­lati éleve megköveteli a nagy hőenergia-felhasználást. Mindezek ellenére, az OESZ, a helyi szükségletek kielégítésén túl; szükség ese­tén rendelkezésre tudja bo- ges energiarendszerének is. irányba mutat, hogy ez a csájtani kapacitásának egy És e rendszer további fej- hozzájárulás a jövőben még részét a Szovjetunió egysé- lesztése, gazdagodása abba az tovább erősödik, bővül. Szibéria egységes energiarendszere — orosz nyelvű rövi­dítésben OESZ — négymillió négyzetkilométeres területet fog át, és Szibéria legfontosabb ipari központjait látja el energiával. Csupán a magasfeszültségű villamos vezetékek (képünkön) hossza több mint hatvanezer kilométert tesz ki. A Jenyiszejre telepített Szajano-Susenszki . vízi erőmű össszes egysége működésbe lép már jövőre, 1985-ben. Mongólia Bulgária Arhangaj - A jellegzetes mai a mongol Svájc bolgár falu Az 55 200 négyzetkilométer kiterjedésű Arhangaj ajmak székhelye: Cecerteg. Az aj­makban ma 80 ezer ember él. A kiváló hegyi legelőknek s a lakosság hozzáértésének köszönhetően az ajmak élen­jár az állattenyésztésben, va­lamint a vaj- és tejterme­lésben. A szarvasmarha és a lóállomány számát tekintve is az első ez az ajmak Mon­góliában. A hegyes-völgy es, változa­tos természeti szépségekben gazdag táj azonban nemcsak hegyi legelőkben bővelkedik. Gyarapodik erdeinek száma is: az ajmak területének 15,7 százalékát borítják erdősé­gek. Méltán nevezik hát Ar- hangajt Mongólia Svájcának. Az ajmak szövetkezeti mozgalom úttörői közé tarto­zik. 1936-ban itt, a Tartat já­rásban alakult meg az első mongol mezőgazdasági ter­melőszövetkezet Jalaiit néven. Az első szövetkezeti tagok évi jövedelme még mindösz- sze 350—400 tugrik volt. Azóta nagyot változott min­den: az ajmakban ma 16 szö­vetkezet működik, s ® tagság jövedelme a négyszerese an­nak, mint amit a hatvanas években kerestek. Ugyan­ennyi idő alatt a szövetkeze­tek vagyona csaknem az öt és félszeresére nőtt, a szarvasmarha-állomány pe­dig a harmadával gyarapo­dott. Egy-egy gazdaság je­lenleg átlagosan 50 traktor­ral és 20 más mezőgazdasági géppel rendelkezik, az állat- állomány meghaladja a 73 ezret, s a gazdaságok évi termelésének tiszta eredmé­nye : szövetkezetenként 1 mil­lió tugrik. A tanulás, mint követel­mény m,a már természetes ebben az ajmakban is. Az elmúlt két és fél évtizedben megduplázódott a „kiművelt emberfők” száma, s ezzel együtt megnőtt a lakosság kulturális érdeklődése is. Az 'arhangaj iák főként a mozit szeretik. Az ajmak minden településén található film­színház, s a falvakban, vá­rosokban ez a legvonzóbb szórakozás. Az idő kerekének fordulá­sával megváltozott' a bolgár falu élete is. Jól lemérhető ez a Lozen-hegység koszo- rúzta termékeny völgyben fekvő Iskur-parti települé­sen, Dőlni Paszarelen is. A fővárostól, Szófiától alig 30 kilométernyire fekvő, trák eredetű falu múltj ált nem­csak a régi krónikák lapjai őrzik, hanem a néprajzi ha­gyományok, a legendák, a színes népviselet és lakóinak ízes nyelve is. Dőlni P-aszarel. 45 utcájá­ból 42 aszfaltozott. Rengeteg az új ház, de ezek minde­gyike a régi falusi építészet hagyományai szerint készült. Belül korszerűek, komforto­sak, kényelmesek, kívül a régmúlt jegyeit hordozzák. A faluban két esztendeje épült ki az új vízvezetékrendszer, s a közeljövőben adják át a derítő-tisztító berendezéssel ellátott vízgyűjtőt. Társadal­mi munkában korszerűsítet­ték és lényegesen kibővítet­ték az iskolát, amelynek épületében kapott helyeit a falu könyvtára, filmszínháza. Amolyan falusi művelődési központ lett az iskolából, ahol (természetesen az okta­tásé a főszerep, de hangsúlyt kap a művelődés és a szó­rakozás is. A televíziós programok vételét reléállo­más biztosítja, s már készül a 300 vonalas telefonközpont. Nem kelti sokait várni a falu lakóinak az új rendelőinté­zetre sem. S mert a falu közel van a fővároshoz, lakói jó munka­alkalmat találnak Szófia gyáraiban, üzemeiben. Ez persze korántsem jelenti azt. hogy Dőlni Paszarel polgárai . hűtlenek lennének szűkebb hazájukhoz. A falut nem fe­nyegeti a kihalás veszélye. Bár sokan a városban dol­goznak, mégsem telepednek le Szófiában. A község veze­tősége lépésit tart az igé­nyekkel, s igyekszik meg­teremteni a lehetőséget ah­hoz, hogy a falu népe való­ban otthonosan érezze magát a szülőhelyen. Működik a községben irodalmi klub, if­júsági kör. A könyvtárban nemcsak olvasnivalót talál­nak a tagok, hanem aktuá­lis előadásokait is hallgathat a falu népe heti rendszeres­séggel. A gyermekintézmé­nyekben valamennyi apróság helyet és ellátást kap, a fia­taloknak pedig a főváros kö­zép- és felsőoktatási intéz­ményeiben biztosítanak he­lyet az álltalános iskola el­végzése ultán. Nincs hát oka a lakosságnak, hogy elhagyja a falut. Persze nemcsak a város kí­nál munkaalkalmat. Dőlni Pa­szarel mezőgazdasági terme­lőszövetkezetében 4 ezer hek­tárnyi legelőiterüflet található. A szövetkezetiek főleg takar- mányltermeszltésse1 _ és juhte­nyésztéssel foglalkoznak. A gépesítettség magas fokot ért el, így a szövetkezetben dol­gozók sem panaszkodhatnak, hogy nehezek a munkakö­rülmények. Dőlni Paszarel lakossága nemhogy csökkenne, évek óta gyarapszik. Nem vélet­len, hogy a falu lakói most házasságkötő terem építését tervezik, s szükségük van a helyi étteremhálózat bővíté­sére, s a kisinari szolgálta­tások gyarapítására is. Le­helt, hogv idővé1 város lesz a községből ? Földgáz autóknak A rjazanyi autószerelvény-gyárban készült a berendezés, amelynek üzemeltetésével az autók teljesebben kihasznál­ják a földgázt, mint üzemanyagot. A földgázt nem is kell cseppfolyósítani. Az üzemben megkezdték azoknak a pa­lackoknak a gyártását, amelyekbe nagy nyomással töltik a gázt. A próbáik során kitűnt, hogy a földgáz, mint üzem­anyag gazdaságosabb, minimálisan szennyezi a légkört Egy palack gáz 300 kilométeres út megtételére elegendő Az iskola világa Felélénkült a vita Len­gyelországban az egyetemről, főként a felvételi rendszer­ről. Tervbe vették reform­ját, ment ;a fiatal diplomá­sok elhelyezkedési nehézsé­gekkel küzdenek, kezdő fi­zetésük alacsony, ezzel össze­függésben számos értelmiségi pálya presztízse csökkent, s mindez mérsékelte a tovább­tanulási kedvet. A legjobban a munkás- és paraszit szár­mazású fiataloknál érezhető ez, hiszen őket az értelmisé­gi hagyományokhoz, élet­módhoz való ragaszkodás sem köti. Jelenleg a felsőok­tatási intézményekbe felvet­tek között a munkás- és pa- rasrtfiaitalok aránya csupán 40 százalékos, miközben a munkásság és a parasztság népességen belüli aránya 70 százalék. A reformmal kap­csolatos javaslatokat társa­dalmi vitára bocsátották. Vannak, akik az eddigi problémák fő okának art tartják, hogy a felvételizőket rövid idő alatt túlzottan megterhelik. A májusi érett­ségit túl gyorsan követik a júniusi egyetemi fél vételik — mondják. Ennek orvoslá­sára- az egyik javaslat sze­rint meg kellene szüntetni az érettségi vizsgát és a kö­zépiskola elvégzésének tényét csupán az utolsó év végi bi­zonyítvány dokumentálná. Egy másik javaslat viszont az egyetemi felvételit szün­tetné meg, azzal, hogy az érettségi vizsga lenne a fiata­lok egyetlen és elegendő tu- dásszinlt-bizonyítványa. A harmadik elképzelés szerint az érettségit és az egyetemi felvételit összevont állam­vizsgává kellene egyesíteni. Ez utóbbi javaslat máris erőteljes támadások célpont­ja. Mi van -akkor ugyanis, ha valaki sikeresen leteszi a vizsgát, dg az egyetemre helyhiány miatt nem veszik fel? Várnia kell még egy évet, hátha jövőre kevesebb lesz a jelentkező? Vajon egy év múltán megint meg kell-e ismételnie a vizsgát, s ha igen, valójában miért, hiszen egyszer már tetette? Ha mégis újra kell vizsgáznia, mi lesz akkor, ha az ismét­lés rosszabbra sikerül, mint az első nekifutás? — Ilyen és hasonló kérdéseket tesz­nek fel a javaslat ellenzői. A vitával kapcsolatban a Polityka című hetilap ezit ír­ta: „Az összevont vizsga hí­vei elfelejtik, hogy a túlzott stresszhatás érve valahol, ha­mis, hiszen a stressz elleni védelmi képesség a későbbi szakmai alkalmasság egyik tesztje is lehetne. A feszült­ségek nélküli nevelés szegé­nyebbé tesz.” Mások az egyetemi felvé­telivel kapcsolatos társadal­mi preferencia-rendszer megváltoztatásában látják a felvételi reform fő feladatát. A javasolt új preferencia- rendszerek a munkás- és pa­rasztfiatalok felvételi esélye­it igyekeznek javítani — pél­dául az egyik úgy, hogy a sikeres felvételi vizsgáit te­vők közül a munkás- és pa­rasztfiatalokat mind fel kel­lene venni, a többiek pedig újabb vizsgaversenyen mér­kőzhetnének meg a fennma­radó helyekért —, de a tá­mogatottak körébe bevon­nák a gyermekotthonok ne­veltjeit, az árvákat, a szol­gáltukat teljesítő katonákat, valamint azokat a fiatalokat is, akik az egyetem vagy fő­iskola előtt legalább egy év­ig fizikai munkált végeztek az illető felsőoktatási intéz­mény profiljába illő munka­körben. Ezeket a javaslato­kat is bírálják azonban, mi­vel sokan demoralizálónak tartják őket, jogtalan előnyt juttatnának így a kedvezmé­nyezetteknek — mondják az ellenzők. A vita során olyan nézet is felmerült, hogy teljesen fel keltene számolni a prefe­rencia-rendszert, valamennyi jelentkezőt fel kellene venni, ám az első évfolyam előtt előkészítő tanfoilyamot kelle­ne indítani. Ott dőlne el ténylegesen, hogy ki mire is képes. A lengyel sajtó az élénk vitában egyre nagyobb fi­gyelmet szentel az egyetemi és főiskolai oktatás általá­nos helyzetének is. A Try- buna Ludu egyik számában például arról írt, hogy a hall­gatók mindent megtesznek egyetemi „státusuk,, meg hosszabbítására, lehetőség szerint elhalasztva diploma- munkájuk elkészítését, illet­ve megvédését. Az oktatási munka hiá­nyosságaira, lazaságára utal az a nemrégiben közzétett statisztikai adat is, hogy az egyetemi foglalkozásoknak csaknem 30 százaléka marad el teljesen indokolatlanul az oktatók hibájából. Nem ki­elégítő a tudományos diák­körök tevékenysége sem. Ezt azzal magyarázzák, hogy a TDK-k munkáját általában a legfiatalabb egyetemi ok­tatók irányítják akiknek nem mindig van meg az eh­hez szükséges szaktudásuk és tapasztalatuk. A Trybuna Ludu ezzel kapcsolatos egyik cikkében végül rámutat arra, hogy voltaképpen hiányzik a jó tanulást ösztönző motiváló rendszer. A társadalmi vita a felső- oktatásról továbbra is itart, és élénksége, szenvedélyessé­ge azt bizonyítja, hogy Len­gyelország számára életbevá­góan fontos művelődés- és társadalompolitikai kérdés­ről! van szó. Márvány - homokból Szovjet tudósok egyszerű tási technológiáját fejlesztet- szétes márvány mögött, homokból és bonyolult ősz- ték ki. ugyanakkor megmunkálása szetéteílű polimerekből álló Szépségét tekintve semmi- rlrmeghakr^Lfra^kivInt mesterséges márvány gyár- ben sem marad el a termé- szint is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom