Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

1984. szeptember 29. ^nÜÉPÜJSÁG 3 A termelőszövetkezetek gazdálkodása A rossz időjárás ellenére is a tervezett szinten A Tolna megyei mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek idei munkáját értékelte a TESZÖV elnöksége tegnapi ülésén. Lakos József elnökle­tével. Dobos István titkár­helyettes készített összegező jelentést a kilenchónapi munkáról. A termelőszövetkezetek kö­zösen művelt területe idén kismértékben — 0,2 száza­lékkal — nőtt. Csökkent a gyümölcsösök területe a szántó javára, de csökkent a szőlő területe is, míg az erdőség 2,5 százaléknyi területtel nö­vekedett. A szántóföldi nö­vénytermesztésben az őszi búza területe csökkent, nőtt az árpa és a kukorica ará­nya. A cukorrépa vetésterü­letének csökkenését idén sem sikerült megállítani. Az idei termés az eddig betakarított növényeknél a rendkívüli időjárás ellenére megnyugtató — három év óta aszályos időszakot élünk. Az őszi búza termésátlaga a múlt évihez képest nőtt, több mint hat százalékkal. A ka­lászosokat 14 munkanap alatt takarították be, huszonnégy fajtával dolgoztak, a legjobb eredményt az MV—8-as és a Barajanka fajták adták. A kukorica vetésterülete kétezer hektárral nőtt. A várható termés azonban a kedvezőtlen csapadékeloszlás, illetve aszály miatt nem éri el a tavalyi szintet. Mind­ezek ellenére van remény ar­ra, hogy Tolna megyében egymillió tonna gabonát ta­karítsanak be 1984-ben. A kukorica főleg a homokos vidékeken gyengébb, Bölcs- kén például három tonnával számítják, hogy kevesebb lesz, mint például Dombóvá- rott, hektáronként. A napra­forgó betakarítása e héten befejeződött, közel száz kiló­val alacsonyabb a termés- eredmény hektáronként, mint volt a múlt évben. A cukor­répa rosszul kelt, a táblák gyommentesek, de az aszály ezt a növényt is károsította. A szálas és tömegtakarmá­nyok az év elején jó termést ígértek, azonban az aszály itt is közbeszólt, sőt, a má­sodvetésként pótlásnak szánt növények termesztése egye­nesen ráfizetéses völt. Az állattenyésztési ágazat­ban a serjés dinamikusan növekedett, úgyszintén a szarvasmarha-állomány is. Ennek ellenére a tejfelvásár­lás szeptemberben mintegy tíz százalékkal volt keve­sebb, mint a múlt év azonos időszakában, az ok: a másod­vetésű takarmányok elmara­dása, s így a télre szántat kell feletetni. Az ágazat szakosodása tovább fejlődött. A juhállomány növekedése lassú ütemű, de jelentős eredmény, hogy a vágójuh- előállításban a nagy testű faj­tákkal váló kereszteződés kö­vetkeztében minőségi, piac­orientáló jellegű változás ál­lott be. A szövetkezetek a^, eddigi előzetes adatok szerint mint­egy hét százalékkal kisebb nyereséget értek el, éppen az aszály miatt, mint azt tervez­ték. Ezzel szemben számos szövetkezet adott támogatást társgazdaságának, s mintegy 105 millió forintot juttattak a KTA-alapból üzemviteli cé­lokra. Az elnökség ülésén Só- hajda András a tömegtakar- mány-termesztés témaköben mondott értékes javaslatokat. Ulbert Ádám a szabályozók hatásáról mondta el a véle­ményét, Fülöp László a szarvasmarha- és a sertés- ágazat várható hanyatlásá­nak okait taglalta. Kelemen István, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese aktuális kérdésekről adott tájékozta­tót, Papp Nándor azt java­solta, hogy a szabályozók egységes értelmezése érdeké­ben a szövetség tartson mik- rokörzetenként értekezlete­ket. Török Tivadar a háztáji állattartás gondjairól é*s a kivézető útról beszélt. Az el­nökségi tagok véleményét Lakos József összegezte, s számos témában a TOT-hoz fordulnak, mert megyei szin­ten a témában nem tudnak érdemleges választ adni. Az elnökség végül a szö­vetkezetekben folyó szo­cialista munkaversenyről és egyéb kérdésekről tanácsko­zott. P. J. Tanácsi fórum Tengelicen A városi tanács tárgyalta Szolgáltató kisszervezetek Dombóváron Tegnap ért véget Tengeli­cen az a konzultációs lehető­ségekben bővélkedő tovább­képzési program, amelynek résztvevői az elmúlt napok­ban a megye tanácsainak tisztségviselői, tanácsi dolgo­zók voltak. Pénteken délelőtt a Tolna megyei Tanács elnöke, Csá­szár József tartott előadást, és válaszolt arra az írásban beadott 41 kérdésre, mely a tanácsok időszerű tennivalói­val függenek össze. Részt vett a fórumon Gyugyi Já­nos. az MSZMP megyei bi­zottságának titkára is, és a fentebb már említetteken, a tanácsi tisztségviselőkön kí­vül a továbbképzés zárónap­ján jelen voltak a megyei tanács osztályvezetői is. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város Tanácsa legutóbbi ülésén megtárgyal­ta -a városban működő kis­vállalatok, gazdasági mun­kaközösségek és szakcsopor­tok tevékenységét, figyelem­mel a fejlesztés lehetőségei­nek feltárására. Az elmúlt év elején Dom­bóváron két kisvállalat kezd­te meg működését, az autó­javító és az elektromos kar­bantartó. A két tanácsi vál­lalat elmúlt évi eredmé­nyeiből kitűnik, hogy megta­lálták helyüket és szerepü­ket az új szervezeti rendszer­ben és jól szolgálták a lakos­sági igényeket. A Dombóváron működő 33 vállalati munkaközösség ter­melést elősegítő szerepét a vállalatok vezetése elismeri és azt jónak tartja. Az ő munkájuk, az üzemben fo­lyó tevékenység egy-két rész­feladatát képezi, és így a túlórák kiküszöbölhetőkké váltak. A vgmk-kon kívül még 12 gazdasági munkakö­zösség is működik. Alakulá­sukkor úgy tűnt, hogy e kis­vállalkozások lesznek a la­kossági szolgáltatás szerve­zett kis egységei. E felté­telezés azonban csak részben igazolódott, mert munkájuk során előnyben részesítik a sorozatban előállítható mun­kadarabok elkészítését, s így közvetlenül csak igen kis mértékben elégítenek ki la­kossági igényeket. Hasonló a helyzet a DombcaUor és az Unió Ipari Szövetkezetekben működő szakcsoportok ese­tében is. A hozzászólók megerősítet­ték a beszámolóban- rögzített tényeket és az is felvetődöt, hogy hatékonyabb ellenőr­zéssel, a törvényességi fel­ügyelet szigorításával fokozni lehetne a szolgáltató kisszer­vezetek tevékenységét. Magyarszéki Endre • • Üzemi lapok szerkesztőinek tanácskozása Tanácskozást tartottak tegnap délelőtt Szekszárdon a megyénkben megjelenő üzemi lapok felelős szerkesztőinek és a lapot megjelentető gazdasági egységek párttitkárai­nak részvételével. Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztályvezetője aktuális politi­kai kérdésekről adott tájékoztatót, majd Fejes István a Tolna megyei Népújság főszer­kesztője tartott előadást a lapszerkesztés időszerű kérdéseiről. Az ezt követően kibon­takozott vitában elhangzottakat dr. Murzsa András, a Tolna megyei Lapkiadó Válla­lat igazgatója foglalta össze. Bel- és külpolitikánk időszerű kérdéseiről Szabó Géza tá­jékoztatta a tanácskozás résztvevőit. HÍRRŐL Miikor, miről írtunk az elmúlt héten: Szeptember 22., szombat: Képriport a nagyharsányi szobrász-alkotótáborról. — A bányászcsákánytól a festőecsetig. Szeptember 23., vasárnap: Nyugdíjas tsz-elnökök találkozója. — Veszprémi új­ságírók és lapkiadói dolgozók látogattak megyénkbe. Szeptember 25., kedd: A kukorica-beta­karítás új módszereiről tanácskoztak a Hőgyészi Állami Gazdaságban. — Érdek- egyeztetés műszaki fejlesztés előtt. Szeptember' 26., szerda: Ellenőrzés az országutakon. — A vállalati középvezetők helyzetéről tárgyalt az SZMT elnöksége. Szeptember 27., csütörtök: Két távlati fejlesztési tervről tárgyalt Tolna megye Tanácsa. — Bontják Szekszárdon a Zal­ka Máté utcát. — Megyénkben nem oko­zott nagyobb kárt a szeszélyes időjárás. Szeptember 28., péntek: Bemutattuk a szekszárdi munkásotthont. — Megnyílt a szekszárdi tanítóképző főiskola művészeti tanszékének kiállítása. Őszi betakarítás Nem gondtalan a gazdasági élet többi területe sem, de a legnagyobb feladatok kétségtelenül a mezőgazdaságra hárulnak ezekben a napokiban-hetekben. Bizonyosan sokan vannak a megyében, akiket érdekel, hogy milyen is volt a hely­zet az elmúlt hét vége előtt. Ezért ismer­tetjük a helyzetet a megyei tanácsnak a mezőgazdasági ágazat helyzetéről készült feljegyzésének felhasználásával. A háromhetes fejlődési lemaradás és ké­sedelem ez évben az őszi munkák torlódá­sával, valamint elhúzódásával jár együtt. A betakarításra váró területek nagyság­rendjének érzékeltetésére ismertetünk né­hányat: Kukorica közel 75 ezer, cukorrépa két és fél ezer, napraforgó közel 17 és fél ezer, szója félezer, burgonya több, mint ezer, silókukorica 16 és fél ezer, szántóföldi zöldség pedig valamivel több mint kétezer hektárról vár betakarításra, ami összesen annyit jelent, hogy mintegy egymillió-kétszázharmincezer tonna ter­mést kell ebben az őszi' kampányban biz­tonságosan betakarítani a földekről. Ezek a számok jól érzékeltetik a mun­ka nagyságát és fontosságát. A szántóföldi növények betakarítása mellett el kell végezni az alma szedését, amely ugyancsak számottevő mennyiség és gondoskodni kell közel 36 000 tonna szőlő leszüreteléséről is. A rendelkezésre álló kombájnpark adott, e munkákat ezzel kell elvégezni. E hónap második felében mintegy 450 adapter kezd­te meg a kukorica betakarítását. A szük­séges szárítókapacitás rendelkezésre áll, optimális időjárást feltételezve, erős negy­ven napot kíván ez a munka. A cukorrépa felszedéséhez és rakodásá­hoz is megvannak a gépi és személyi fel­tételek, mintegy harminc napot igényel ez a tevékenység. Leányvárban minden készen áll a szőlő fogadására A szőlő szüretelése, diákok és katonák segítségével, folyik, a munka befejezése november közepén várható. A betakarítást követően megindul az őszi búza, az őszi árpa, a rozs és a takar­mánykeverékek vetése. A vetési munkák igazi kezdete október eleje lesz, a vetőgé­pek tízórás műszakteljesítménye alapján — a biztonsági korrekciós tényezőt is fi­gyelembe véve — két hét alatt minden vetés elvégezhető. Munkában a szakmaközi bizottság Alig alakult meg az SZMT szekszárdi városi szakmaközi bizottsága, máris két olyan témát tárgyalt, amely elsőrendűen érdekli és foglalkoztatja a város közvéle­ményét. Azért foglalkozunk most kissé részlete­sebben a szekszárdi szakmaközi bizottság legutóbbi ülésével, hogy esetleges ötletet is adjunk a megye más területein működő hasonló szakszervezeti szerveknek. Szekszárd város kereskedelmi ellátott­ságának helyzetéről Csapó Jenőné, a fo­HÍRRE gyásztól érdekvédelmi bizottság vezetője adott tájékoztatást. Széleskörűen ismer­tette a meglévő helyzetet és az úgyneve­zett kényes kérdéseket se kerülte meg. Harminchat áruféleség árát hasonlítot­ták össze — valamennyi a zöldség-gyü­mölcs kategóriába tartozik — a fővárosi és a töhbi megyeszékhelyi árakkal. Kilenc gyümölcsfajta drágább Szekszárdon, mint másutt az országban. A gázbevezetéssel kapcsolatos szerelvé­nyek közül nagyon sok a hiánycikkek kö­zé sorolható. A Domus Áruház, raktárbázis hiányá­ban, nem tudja biztosítani az alapvető el­látást, nem megnyugtató a városban a szénellátás sem és kevés az ifjúság kultu­rált szórakozását szolgáló helyiség. Ne hallgassuk el azt se, amit szintén megállapított a szakmaközi bizottság ülé­se, hogy a fogyasztók megkárosításával el­sősorban a szerződéses üzletekben talál­koztak. A városképpel, a város tisztaságának helyzetével az ülésen Sárközi Margitnak, a környezetvédelmi bizottság vezetőjének előterjesztése alapján foglalkoztak. Megállapította a bizottság, hogy az idén valamelyest javult a megyeszékhelyen a helyzet, de a jelenleginél lényegesen több parkőrre lenne szükség. A lakásépítésekkel egy időben kívánatos a parkosítást is elvégezni. Ha előbbre akarunk lépni, akkor a vállalatoknak, in­tézményeknek is kötelességük szívügyük­nek tekinteni környezetük állapotát. Az illetékes szakszervezeti szervek ebben is nagyon sokat tudnak segíteni. Szó esett a lakók passzivitásáról, ami Szekszárdon — sajnos — régi téma. Elhangzott az ülésen, hogy tárgyalások folynak a FÉG-gel márkaszerviz létesíté­sére Szekszárdon. Földértékelés - új módon Az aranykorona helyett az új pontrend­szer bevezetése már 1981-ben megkezdő­dött, de a gyakorlati élet még mindig nem ezzel számol. Ennek a számítási módnak megfelelően, a- földek termőhelyi értékszámokat kap­nák és az ország talajait 1—100-ig terjedő pontértéktáblázatba sorolják. Az ökonómiai értékelés még nem ért véget, de a minisztertanácsi határozat elő­írta, hogy azt el kell végezni. Ezeknek a munkáknak a kidolgozása folyik, amiről 1985-ben be is kell számolni, majd a Mi­nisztertanács elé kell terjeszteni. A ma­radéktalan végrehajtásra, végül is, 1986— 87-ben kerül sor, amikor az értékelési rendszer általánossá válik, amikor együt­tes bevezetésre kerülnék az önkonómiai és ökológiai értékszámok. A század eleji tiszta jövedelmi fokok jelentősen eltérőek a jelenlegi nagyüzemi gazdasági körülményektől. A feldolgozás során, a községek több mint felénél azt látták, hogy Tolna megye az egyik leg­jobb természeti adottságú megye az or­szágban. Ennek megfelelően a termőhelyi értékszámok is előkelő helyen vannak, amit igazolnak a megyében mért hozam- adatök is. Nagyon kevés résztvevő Végül is megrendezték a fiatal szekszár­di kőművesek városi versenyét a TOTÉV telepén, már csak azért is, hogy a jelent­kező négy versenyző kedvét ne vegyék el ettől a szép szakmától. Ez a versenyző­létszám, mindenesetre, elgondolkodtató... Azért álljon itt a győztes neve: Kiss Jó­zsef, a TÁÉV fiatal dolgozója. Ezt hozta az elmúlt hét és még sok min­dent. Amikor ezt a mondatot írom, pén­tek van, végre süt ismét a nap és a me­teorológia is felmelegedést ígér. Bízzunk benne, hogy nem téved, mert ugyancsak ránkférne egy szép, hosszú, verőfényes, szőlőérlelő Október. LETENYEI GYÖRGY Az ifjú kőművesek versenyén i

Next

/
Oldalképek
Tartalom