Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-28 / 228. szám
1984. szeptember 28. NÉPÚJSÁG 3 Kötvénypiac Az Állami Fejlesztési Bank szeptember 1-e óta visszavásárolja és újból értékesíti a Magyarországon forgalomban lévő lakossági és vállalati kötvényeket — tájékoztatta az MTI munkatársát Járai Zsigmond, az ÄFB osztályvezetője. A bank a kötvénypiac létrehozásával az értékpapírok forgalomképességét kívánja javítani. A kötvény ugyanis szabadon értékesíthető, a tulajdonos bármikor eladhatja, ha a lejárat előtt akarja a befektetett pénzét visszakapni. Ennek szervezeti feltételei azonban korábban hiányoztak. Az Állami Fejlesztési Bank, azzal, hogy vállalkozik az értékpapírok újbóli értékesítésére, tovább kívánja javítani a vállalati és lakossági pénzek átcsoportosításának és kedvezőbb hasznosításának lehetőségét. Az elmúlt két év során közel harminc kötvényt bocsátottak ki a vállalatok és intézmények, hogy jövedelmezőnek tartott beruházásaik megvalósításához, a lakossági gáz- és telefonellátás . és más szolgáltatások javításához megteremthessék az anyagi feltételeket. Ezek egy részét csupán a vállalatok vehetik meg szabad fejlesztési forrásaikból. Emellett lakosság által megvásárolható kötvényt is forgalomba hoztak. Az értékpapírok kibocsátásába az ÁFB mellett más pénzintézetek is, így az OTP, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank bekapcsolódtak. Az eddig forgalomba hozott kötvények értéke mintegy másfél milliárd forint. A kötvények több mint 80 százalékát forgalmazó Állami Fejlesztési Banknál jelenleg újabb értékpapírok forgalomba hozatalát készítik elő. Több vállalatnál is tárgyalnak, hogy megbízásukból — többek között lakosság által megvásárolható — kötvényeket bocsássanak ki a közeli hónapokban. A pénzintézetnél az eddigi kibocsátásoknál ugyanis rendszeresen tapasztalták, hogy lényegesen több lakossági kötvény is elfogyna. Mind ez ideig korántsem tudták kielégíteni az igényeket. Egyetlen jelentkezőt sem utasítanak el a banknál, az újabb értékpapírok kibocsátásának időpontjáról külön értesítik az érdekelteket. A kötvények vételi és eladási árfolyamát — amely korlátozott mértékben figyelembe veszi az egyes értékpapírok keresletét is — a pénzintézet a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilapban minden hónapban közzé teszi. Vb-Uiés Szek- Tanácsülés Pakson Szerda délután tartotta meg soros ülését Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A testület a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után meghallgatta és elfogadta Schmidt András pénzügyi osztályvezető és Szeghy Sándor terv- és munkaügyi osztályvezető által készített beszámolót, amely a városi tanács 1984. év első félévi költségvetési és fejlesztési alap tervének teljesítéséről szólt. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a már korábban szükségessé vált egyensúlyt javító intézkedéseket tovább kell erősíteni, a fő figyelmet továbbra is az alapellátás körébe tartozó feladatokra kell összpontosítani. A városi tanács költségvetésében kiemelt feladat az általános iskolás korú gyermekek oktatási feltételeinek biztosítása, a kommunális ellátottság, a városfenntartási tevékenység lehetőség szerinti javítása. \ A testület felhívta a szak- igazgatási szervek és az önál_ lóan gazdálkodó intézmények vezetőinek figyelmét arra, hogy az év hátralévő részében a pénzügyi lehetőségekkel összehangolt, takarékos gazdálkodást folytassanak. Ezt követően István István, a városi művelődési osztály vezetője adott tájékoztatót az általános iskolai tanulók nyári táboroztatásának tapasztalatairól. * Szerda délután tartotta ülését Paks Városi Tanácsa. Napirendi pontjai között kiemelkedő hejyen szerepelt az ifjúsági törvény helyi végrehajtásáról szóld beszámoló. A végrehajtó bizottság egy korábbi határozatában megállapította, hogy e törvény végrehajtása megfelelő a városban, de az információ- áramlást javítani kell a munkahelyek vezetői, és az ott dolgozó fiatalok között, annak érdekében, hogy a fiatalok jobban bekapcsolódhassanak a célkitűzések megvalósításába. Dr. Dallos Tibor tanácselnök, e napirendi pont előadója, külön fejezetben szólt az ifjúság neveléséről, oktatásáról. A napjainkban is tartó, növekvő demográfiai hullám nehezíti az óvodai, általános iskolai oktató-nevelő munkát. A tanulókról való sok irányú gondoskodás egyik összetevője a napközis otthoni ellá_ tás. A középfokú oktatás terén komoly gondot okoz, hogy az általános iskolából kikerülő fiatalok továbbtanulása helyben csak részben biztosított. Az ifjúság munkában való részvételénél a beszámoló hangsúlyozta, hogy a fiatalok és a szocialista brigádok nagy aktivitással működnek közre a városi tanács társadalmi munkatervének teljesítésében, például a cseresnyés! napközi tábor építésénél, óvodák, bölcsődék felújításánál, a Duna-part rendezésénél. A közéleti tevékenységre való nevelés jó iskolája az úttörő- és KISZ-szervezet. A városban 88 KlSZ-alapszer- vezet működik, 1800 fő a tagok száma. A különböző politikai, társadalmi, állami testületekben tevékenykedő fiatalok aránya körülbelül 10 százalék. A tanácsülésekre 1983. évtől meghívják a 8. osztályos tanulók egy-egy csoportját, hogy megismerhessék a tanács működését, a közéleti munkából eredő feladatokat. Az ifjúság szociális helyzetének javítása és egészségének' védelme folyamatos feladata a városi ta_ nácsnak. A városnak 260 bölcsődei férőhelye van, 120 százalékos kihasználtsággal. A városi tanács és a KISZ- bizottság az elkészült garzonlakásokra pályázatot hirdetett. A jelentkezés egyik feltételeként 35 éven aluli- ságot határoztak meg. A szabad idő hasznos eltöltésében, művelődési és szórakozási igények kielégítésében fontos szerepet vállalnak a jól felszerelt művelődési intézmények. A vízi- és úszósportok feltételeinek javítását segíti majd az épülő uszoda. Az ország legjobb pénztárosai Zqjártalom-vizsgálat a városi közlekedésben Az Autóipari Kutató Intézet akusztikai osztályán rendszeresen foglalkoznak a gépjárművek zajának (lehetőség szerinti gazdaságos) csökkentésével. Kiemelt feladat a városi tömegközlekedést szolgáló motorok vizsgálata és az autóbuszok utasterében keletkező zaj csökkentése — a gyalogosok és az utasok érdekében. Készletbörzék Az Országos Piackutató Intézet és a Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság úgy határozott, hogy idei őszi készletbörzéjét egy- időben — október első napjaiban — rendezi meg. A két szervezet elsősorban azért döntött így, hogy a vidéki anyagbeszerzőket megkíméljék a többszöri utazástól, továbbá, hogy ily módon is növeljék a sikeres vásárlások esélyét. A piackutató intézet tíz éve működő Interker börzéje — a korábbiakhoz hasonlóan — igen széles skáláját kínálja a legkülönbözőbb anyagoknak. A több mint 1000 oldalas katalógus megkönnyíti a beszerzők dolgát: részletes információkat közöl a börze ajánlatairól. A Marketing-börze kínálata is sokrétű: vaskohászati termékek, elektromos anyagok, híradástechnikai cikkek, járműalkatrészek, valamint különféle gépek egyaránt megtalálhatók; többségüket számítógép tartja nyilván, ami elősegíti a gyors és pontos információszolgáltatást. A börzén külföldi cégek is részt vesznek. A XXII. In- terker-börzét október 1. és 5. között megszokott helyén, a Budapest VIII., Rákóczi út 57. szám alatt lévő bemutatóházban, a marketing-börzét pedig október 2. és 4. között a Metró-klubban kereshetik fel az érdeklődők. Több mint kétszáz pénztáros versenyzett Budapesten a Metró-klubban az elmúlt héten, az eredményt pénteken ismertették, a Tolna megyei Népbolt vezetői pedig hétfőn fogadást adtak az ország legjobb pénztárosai tiszteletére... A hír ennyi, ami mögötte van, az sok-sok munka, izgalom, versenyláz, mérgelődés a zsűri szakszerűtlenségén, a „vidékiek” megkülönböztetésén. De már túl vannak ezen a Népbolt pénztáros leányai, asszonyai, akik a szakmájukban az ország legjobbjai. 1962-ben tartották az első országos versenyt, azóta kétévenként a SZÖVOSZ, a KPVDSZ és a belkereskedelmi tárca meghirdeti és megtartja a vetélkedőt. Az előzetes megyei selejtezőik alapján a jók közül is a legjobbak kerülnék az országos versenyre. A Tolna megyei Népbolt Vállalat két csapata adta a ruházati szakmában és a vegyesiparcikk szakmában a legjobb pénztárosokat. A ruházati verseny helyezettjei: első Nyaramé Deutsch Eszter, második Mattenheim Jánosné, harmadik Agg Andrea, negyedik Körmendi Katalin. Valamennyien a Népbolt szekszárdi 17-es áruházának dolgozói. Természetes, hogy a csapatversenyt is megnyerték, mögöttük a Centrum Áruház, illetve a Szivárvány Áruház csapata végzett. A vegyesiparcikk szakmában az ország legjobb pénztárosa Schultz Józsefné, második Málinger Istvánná, harmadik Szarka Ilona, a szekszárdi ötvenes Népbolt- üzlet dolgozói, a csapat negyedik tagja az országos rangsorban a hetedik, Racs- kai Istvánná, a 100-as Nép- bolt-üzletben dolgozik. A szép egyéni helyezések eredményeként a .csapatversenyt is megnyerték, második a Békés megyei MÉSZÖV csapata lett, a harmadik az AZUR Vállalaté. Sólyom Zoltán igazgató köszöntötte hétfőn a vállalat dolgozóit, dicsérte munkájukat, amely nemcsak a versenyen, hanem mindennapi munkájukban is lemérhető, áruk voltak, amelyeket a vevők naponta vesznek, például különféle krémek, fésű, kefe, szappan, mosópor, tisztasági csomag stb. Simán szaladt a verseny, egy tízfilléresért vontak le néhány pontot, mert amikor visszaadtam, egy tízfilléres kiesett a borítékból. Tíz éve veszek részt országos versenyen, kétszer voltam második — most is — és egyszer harmadik helyezett. Kolléganőm, Schultzné, az első nem lehet itt az ünnepségen, mert gyerekei betegek. Amikor a verseny volt, akkor is a férje ügyelt a kicsikre. — És Nyárainé Deutsch Eszter, hogyan emlékezik a versenyre? — Jó érzéssel is, meg aztán kissé bánatosan is. Jó, hogy én lettem az ország legjobb pénztárosa, kevésbé tetszett, hogy más vállalatok megóvták az értékelést, és mégis a csapatversenyt mi nyertük, ugyanakkor szereztünk olyan tapasztalatot, amely a következő évek versenyein majd a mi rejtett tartalékunk lesz. Például azt is gyakorolni kell, hogy műanyag kosárból és drótkosárból is tudjunk dolgozni. Nagyon fontos az is, hogy a csapat együtt legyen, és mindenki készüljön. Az én tételeim között például volt harisnya, női alsónadrág meg ilyenféle áruk, egy forint harminc fillérestől 296 forintosig. Vittülk a portékát, amelyet előre bejelentettünk, s versenyeztünk, azért is megmutatjuk, hogy értjük a mesterséget, hiába mesterkedtek ellenünk a zsűriben. Azt mondták, hogy a következő verseny majd vidéken lesz... A több mint kétszáz versenyző közül tehát a Népbolt dolgozói hozták el a legtöbb helyezést. És összesen 27 ezer forintot is. A versenyzők tartalékos „játékosa”, Jafcsa Erzsébet, — aki ugyanúgy készült a vetélkedőre, mint társai, — és Em- bersits László oktató a Népbolt igazgatójának jutalmát vehette át. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó; Czakó Sándor. — Az volt a feladat, hogy a gépet üzembe helyezzük, és a tíz kosárba előkészített száz cikket blokkoljuk — mondja Málinger Istvánná. — Még a verseny előtti este is gyakoroltunk a szállodában, vittünk magunkkal pénztárgépet, meg árut. Az én versenykosaramban olyan öregbítik a vállalat jó hírét. Külön szólt az igazgató arról, hogy Embersits László osztályvezető évek óta eredményesen fogja össze a csapatokat, s készíti fel őket a versenyre. Az ünnepelt pénztárosok a fehér asztalnál Zajszintmérés az utcán Műszeres vizsgálat az utastérben Málinger Istvánná, a vegyesiparcikk szakma második helyezettje Nyárainé az ország legjobb ruházati pénztárosa
