Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
1984 i/.eptembc 1 ^tsÉPÜJSÁG 3 Megyei pártbizottság oktatási igazgatósága Tanévnyitó értekezlet Szeptember elején a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán is 'kezdődik az 1984/85-ös tanév. Tegnap délelőtt tartották meg a tanévnyitó össztanári értekezletet. A tanácskozáson részt vett Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára is. Tóth János igazgatóhelyettes értékelte az elmúlt tanévi munkát, és szólt a következő tanév feladatairól. Mint mondta, az igazgatóság propagandamunkájának irányai és feltételei nagyon sokrétűek voltak az elmúlt tanévben, de méginkább azok lesznek a jövőben. Befolyásolták és befolyásolják olyan tényezők, minf a nemzetközi helyzet feszültsége, és annak hazai gazdasági, politikai, ideológiai hatásai, a legfelsőbb szintű KGST-tanácskozás, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos KB-állásfoglalás, hazán'k felszabadulásának 40. évfordulója, a XII. kongresz- szus határozatainak végrehajtását értékelő, és a további tennivalókat meghatározó 1983. áprilisi KB-hatá- rozat, az egész jövőbeni propagandamunkánk szempontjából meghatározó jelentőségű XIII. kongresszus. — De saját munkánk szempontjából fontos 'körülményként kell megneveznünk a hallgatók értékrendjével, szemléletmódjával, magatartásával 'kapcsolatban nem mindig pozitív előjelű tapasztalatainkat, és nem utolsó sorban mindezekkel kapcsolatos saját ismereteinket, felkészültségünket, és munkaintenzitásunkat. A propagandamunkára vonatkozó felsőbb és megyei pártbizottsági határozatok az igazgatóság munkájának elsőrendű feladatául az 1083. áprilisi KB-határozat végrehajtásának segítését jelölték meg. Ennek érdekében beépítették az egyes témakörök feldolgozásába a határozatokat. Azonban előfordult, hogy csak hivatkoztak a határozatokra, ez hiba volt. Folyamatosán felhasználták azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kongresszusi és a „félidős” határozat tanfolyami vitáin szereztek a hallgatók körében. Kiemelt feladat volt a hallgatókban erősíteni a reális helyzettudatot, a szocializmus és a párt iránti bizalmat, elősegíteni a szocialista -erkölcsi értékek kialakítását és megszilárdítását, külön hangsúlyozva a tanári magatartást: elkötelezettség, a szó és tett egysége, példamutatás, agitatív jelleg. Állandó eleme volt a munkának a gazdasági viszonyokkal való foglalkozás. Sikerült túllépni az egyszerű helyzetismertetésen, s a tanári munkában a megértésen, a feladatok megoldásán volt a hangsúly. Sikerült felismertetni a hallgatókkal, hogy a politikai-ideológiai ismeretek, a műveltség, a céltudatos cselekvés nélkülözhetetlen részét képezik. Jelentős előrelépés történt a módszertani munkában. Az általában és az egyes témákkal kapcsolatos módszertani munkában. Az általában és az egyes témákkal kapcsolatos módszertani ajánlások, segédeszközök jól segítették a tartalmi feladatok megoldását. Megtörténtek az első lépések a korszerű videotechnika alkalmazására. Létrehoztak külön módszertani helyiséget és gyűjteményt, közvetlenebbé vált a kapcsolat a politikai főiskola módszertani tanszékével, bizonyos mértékig rendszeressé vált más oktatási igazgatóságokkal a tapasztalatcsere. Problémát okozott, hogy nőtt a hiányzások száma- aránya, ez ellen fel kell lépni. Még mindig nem megfelelő több tanfolyamon a tanulmányi fegyelem, a hallgatók nem rendszeresen-fo- lyamatosan, hanem csak a vizsgák előtt készülnek. A most kezdődő új tanévben központi feladatként kell foglalkozni a XIII. kongresszusra való felkészüléssel, a kongresszusi dokumentumok ismertetésével. A felszabadulás 40. évfordulójához kapcsolódva elősegíteni, hogy az emberek még inkább azonosuljanak társadalmi rendszerünkkel, politikánkkal, eszméinkkel. Jobban tekintetbe kell venni az építőmunkánk külső feltételeiben, a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett kedvezőtlen változásokat, gazdasági fejlődésünk nehézségeit, több kérdésben a közvélemény nagyobb megosztottságát, a közhangulatban érzékelhető elbizonytalanodás jeleit, valamint a megnövekedett érdeklődést az ország helyzetét meghatározó körülmények, összefüggések és távlati lehetőségeink iránt. Elsőrendű feladat a pártegység erősítése, a kommunisták eszmei-politikai felkészítése politikánk melletti kiállásra. Az igazgatóság e tanévben a hagyományos oktatási formákat indítja, ám újak lesznek az előadássorozatok, valamint az, hogy az általános tagozat keretében propagandistaosztályok is lesznek, a tömegpropaganda- és a káderoktatás utánpótlásának biztosítása céljából. A már dolgozó propagandisták részére is megszervezik, hogy ötévenként egyszer igényes továbbképzésben részesüljenek. Kimunkálják tanszékenként a tiszteletdíjas tanárok továbbképzésének személyre szóló tervezetét. Bevonják a megyei vezető propagandistákat a tanszéki munkába. A most kezdődő feladat kialakítani anak feltételeit, 'hogy az oktatási igazgatóság a megye politikai, ideológiai életének szellemi műhelyévé váljék. Ezen túlmenően is, az igazgatóság arra törekszik, hogy aktívabban kapcsolódjék be a megye politikai életébe. A tanácskozáson felszólalt Péter Szigfrid, a megyei párt- bizottság titkára. A megyei pártbizottság köszönetét és elismerését tolmácsolta az elmúlt tanévi jó munkáért és kívánt sikereket a következő tanévben. Ezután néhány időszerű politikai kérdésről szólt. Az össztanári értekezlet után tanszéki üléseken vitatták meg az új tanévvel kapcsolatos tennivalókat. Az első félévi munkaügyi helyzet A vállalatok munkaerő-gazdálkodása ma már némileg átgondoltabb, mint a korábbi években, de továbbra is több új dolgozó felvételére számítanak, mint amennyire reális lehetőségük van. Erre az évre a munkaerőforrást 20 ezerrel meghaladó létszámnövekedést terveztek — állapította meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az ország első félévi munkaügyi helyzetéről szóló tájékoztatójában, amelyet csütörtöki ülésén a Minisztertanács megtárgyalt. A termelésből hiányzó munkaerőt a vállalatok és a szövetkezetek csak elenyésző részben pótolták a meglévő tartalékok erőteljesebb mozgósításával, a veszteségidők további csökkentésével, valamint új üzem- és munkaszervezési mód- ‘ szerek bevezetésével. Ugyanakkor a rendelkezésre álló munkaerő eddiginél hatékonyabb foglalkoztatásában sem történt jelentős fejlődés. A korábbi évekhez képest az anyagi termelés ágazataiban megváltozott a munkaerő áramlásának -iránya és intenzitása. Az iparban és építőiparban az elmúlt évek jelentős mértékű elvándorlása után most némileg mérséklődött a létszám csökkenése. A mezőgazdaság és a szolgáltató ágazatok — mint a közlekedés, a hírközlés és a kereskedelem — pedig veszítettek vonzerejükből. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak megtartásához hozzájárultak a sorra alakuló vállalati gazdasági munkaközösségek, amelyek révén többlet- jövedelemhez juthatnak a dolgozók. Ugyancsak az elvándorlást mérsékelte a nehéz és mostoha körülmények között végzett munka eddiginél nagyobb anyagi megbecsülése, a műszakpótlék felemelésével és a melegüzemi pótlék bevezetésével. Ennek köszönhető például, hogy mind kevesebben hagyják ott a kohászati üzemeket. A létszám stabilizálását segítette az is, hogy a korábbiaknál több vállalat vesz részt a kísérleti bérgazdálkodásban, s ezeknél az átlagosnál jobbak a bérfejlesztési lehetőségek. A 40 órás munkahét bevezetése is marasztalta az iparban és az építőiparban foglalkoztatottakat. A munkaerő iránti igényék mind területileg, mind pedig szakmailag igen eltérőek. A túlkereslet csak összességében jellemző, sok helyütt együtt tapasztalható a hiány és a felesleg. Borsodban például igen keresették a többműszakos, nehéz fizikai munkára vállalkozók, viszont a nők számára Szabolcs-Szatmár megye után itt kínálkozik a legkevesebb álláslehetőség. Az esztendő első felében a szocialista ipar termelési értéke négy százalékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 4,6 százalékkal, ezen belül a fiziai dolgozóké 4,9 százalékkal emelkedett. Kedvezően alakult az egy órára jutó termelési érték, ez 5,9 százalékkal lett magasabb. A kivitelező építőipar termelése az előirányzottnak megfelelő mértékben, 6,2 százalékkal csökkent. Kedvezőtlen, hogy az egy foglalkoztatottra jutó építési-szerelési tevékenység értéke a vártnál nagyobb mértékben, 4,2 százalékkal csökkent. 1984 első felében az átlagbér és az átlag- kereset az anyagi ágak egészében 6,4, illetve 6,3 százalékkal nőtt. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek az átlag- keresetek a mező- és erdőgazdálkodásban, valamint a közlekedésben és a hírközlésben, szemben az iparral, a kereskedelemmel és a vízgazdálkodással, ahol a növekedés üteme meghaladta az átlagot. Az Idei béremeléseket a félév végéig a gazdálkodó egységek többségénél végrehajtották. Ennek során a vállalati dolgozóknak mintegy 80—90 százaléka részesült béremelésben. Vállalatonként a legkisebb és legnagyobb béremelések között 2—12-szeres különbségek voltak. A vállalatokon belül azonban nincsenek ilyen eltérések, a béremelések során többnyire továbbra sem differenciálnak, a dolgozókat nem ösztönzik kellőképpen nagyobb teljesítményekre. HÉTRŐL TT=ii;U ■j^MÍHlRREl HÍRRŐL Mikor, miről írtunk az elmúlt héten. Augusztus 25., szombat: Befejeződött — mégpedig a vállalt határidő előtt — a galvánüzem rekonstrukciója a BHG szekszárdi gyárában. Augusztus 26., vasárnap: Megkezdték a majoránna cséplését Kajdacson. Aki nem tudja, mi az a majoránna, keresse elő lapunk vasárnapi számát. Augusztus 28., kedd: Másodszor is vereséget szenvedett idegenben a Szekszárdi Dózsa. Majd elviseljük valahogy. Annak viszont örülünk, hogy életre keltették a kettes blokkot a Paksi Atomerőműben. Augusztus 29., szerda: A mözsi Űj Élet Tsz-ben elkezdték a krumpli betakarítását. Talán a szekszárdi piacon is olcsóbb lesz ezentúl a burgonya? Nem nagyon hiszem, de legalább bízom benne. Augusztus 30., csütörtök: Megkezdődött az ifjú szőlészek-borászok vetélkedőjének II. országos döntője Szekszárdon. Ebben a lapszámunkban írtuk meg, hogy ebben az évben is „mind elvitték a legények elejét”, vagyis bevonultak az újoncok. Augusztus 31., péntek: Szerkesztőségünket is meglátogatta Novák Ferenc, a világjárt debreceni kerékpáros, aki eddig már több, mint egymillió kilométert hagyott a háta mögött hazai, európai és nemcsak európai országutakon. Munkaverseny Nem kötelező „lecke”, az őszinte öröm mondatja velem, aki szinte a kezdet óta krónikása vagyok a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny keretében történt felajánlások ismertetésének, a fel- szabadulást közvetlenül követő idők óta még soha nem tapasztaltam ekkora lelkesedést, ennyi valóban spontán, belülről fakadó tenniakarást, mint ezekben a he- tekben-hónapokban. Az emberek tudják, hogy nehéz helyzetben van a világ és benne mi is. Tudják, mert a vezetés ezt kereken meg is mondta és meg is mondja. Nem szégyell a párt és a kormány kérni. Kérni azoktól, akik helyett dönteni, esetleg, lehet, de nélkülük bármit elérni lehetetlen. Nos ebben található a magyarázat első része a tenniakarásra, a lelkesedésre. A másik rész meg abban lelhető föl, hogy mindinkább a gazda szemével nézzük valamennyien azt a földdarabot, amit úgy hivnak, hogy Magyarország és amely hazája minden itt élőnek. Ezek után szabadjon ismertetnem a legfrissebb levelet, amely „felajánlásügyben” érkezett szerkesztőségünkbe. Dunaszent- györgyről kaptuk, az Ezüstkalász Termelőszövetkezetből. A szövetkezet szocialista brigádjai, az eddig megtett felajánlásokon túl, vállalják a költségek kétszázalékos csökkentését, ami több mint másfél millió forintot „ér” a szövetkezetnek. A nyereséget öt százalékkal növelik. A közvetlenül gazdaságot segítő felajánlásokon túl a hét szocialista brigád tagjai számottevő összeggel járulnak hozzá az új Nemzeti Színház felépítéséhez. A munkaversenyről egyelőre ennyit, rövidesen lesz módunk részletes ismertetésre is, ugyanis a szakszervezeti tanácsülés napirendjére tűzte az eddigi helyzet értékelését. A halak UrUgyón Néhány nagyon szép halat sikerült bemutatnunk igen rövid idő alatt. Horgászok fogták mindahányat. Ügyes, tapasztalt, jó horgászok. Mindez bizonysága annak, hogy van hal vizeinkben, aki tud horgászni, az fog is. De nem erről akarok beszélni, hanem a vizek állapotáról, a környezetvédelemről. Pontosabban arról, hogy környezetvédelemről túlontúl is sokat beszélünk és a kevésnél is kevesebbet teszünk érte. Fadd-Dombori. Egyszer egy horgászbarátom majdnem hajba kapott velem, mert azt mondtam: engem Dombori most már nem horgászszempontból érdekel, mert — ha — megérem — kétezerben is fogok ott még halat, hanem fürödni 1990-ban is lehet még abban a vízben? Ha ilyen marad a helyzet, nem hiszem. A víz állapota romlik. A szakemberek ezt nálam jobban tudják, de azért nekem is hihet a kedves olvasó. Nem akarok számlát benyújtani, tudom a pénz kevés. De pénz nélkül, vagy kevés pénzzel is sokat el lehet érni. Mindenek előtt azzal, hogy legyen gazdája az üdülőtelepnek és a víznek. No meg, akik „hasznosítják”, tegyenek is érte. Kezeljük a vízpartot, kezeljük a nádat, ne szemétládának tekintsük a holt Dunát; — falusiak és üdülő telepiek egyaránt — legyünk gazdái a víznek. Itt van flenne) most a nagy lehetőség. A vízállás rendkívül alacsony. Most lehetne parti náddal valamit kezdeni. Dombori, itt a szebbik oldaláról De kezdje el már végre valaki. Vóge a nyárnak Eredetileg kérdőjelet akartam tenni a cím után, aztán meggondoltam magamat. Hiszen tényleg vége van. Akár tetszik, akár nem. Aki nem hiszi, annak lapunkba beleolvasni is elég, hiszen beszámoltunk róla, hogy megkezdődött az őszi -betakarítás. Nem akarok optimista húrokat pengetni, de a nyarat bár szidhatjuk úgy és annyira, ahogy és amennyire akarjuk, azért nem is volt botrányosan rossz. Végül is zavartalanul megtörtént az aratás, nem is rossz termésátlagokkal, ha nem tévedek, országos harmadik helyünkkel megint „dobogósak” vagyunk. A többi főveteményről egyelőre ne beszéljünk, de engedjék meg, hogy azokkal kapcsolatban se legyek pesszimista. A szőlészetben? Majd egy hét múlva, lapunk egy másik oldalán azt is megírom, mit várnak, mit gondolnak a szakemberek, talán majd az előkészületekről is szólni tudok majd. Vége a nyárnak. Vége felé tart a fürdőszezon. A legelszántabb húszonévesek még nem menekültek ki a vízből, de a strandolásnak már befellegzett. Lányom bosszankodik és szidja az újságokat, a rádiót, meg a televíziót, mondván: Ügy is tudjuk, minek kell naponta újradumálni, hogy közeledik az iskolákban az évnyitó. Vége hát? Bizony vége a nyárnak. Egy kis borászhumor Ez a sztori valóban csak azért kerül a heti összegezésünk végére, hogy valami vidámsággal búcsúztassuk az utolsó nyári hónapot. Amikor a fiatal szőlész-borászok vetélkedőjén jártunk az állami gazdaság pincészetében, kollégám azzal tráfálta a pincészet vezetőjét, hogy könnyű volt nekik — ugyanis ez is szerepelt a versenyben — romlott borokat is mutatni a fiatal szakembereknek, hogy felismerik-e azok betegségeit. Vesztergombi Ferenc értette a tréfát, de nagy derű közepette elmesélte, hogy laboratóriumban, nem kis fáradsággal kellett ezeket a romlott borokat előállítaniok, mert az egész pincében egyetlen üveggel sem találtak. LETENYEI GYÖRGY Itt settenkedik a kertek alatt az ősz. A szekszárdi tsz leányvári szőlészetében már érett szőlőszemeket is lehet csipegetni.
