Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-02 / 206. szám

^ Képújság 1084 szpptrinb(*r 2. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7i«l Szekizérd. Postafiók: 71 Miért nincs székely­tárgyú könyv a községekben is? Ambrus Vilmos szekszárdi (Körösi Cs. S. u. 13.) olva­sónk szerkesztőségünkhöz írt levelében írta, hogy mosta­nában elég sűrűn jelenik meg székely-tárgyú könyv, amiket hamar elkapkodnak a nagyobb könyvesboltokból. Szeretné, ha ilyen jellegű könyvek kisebb falvak, köz­ségek könyvesboltjaiba is el­jutnának. A választ Jenei István igazgatóhelyettes küldte meg a Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalattól, Budapestről. — A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat feladata a vidéki városok és néhány község saját bolthálózaton keresztüli könyvellátása. Anyagi és létszámadottsága­ink nem teszik lehetővé az eddigieknél nagyobb ütemű fejlesztést. A vásárlók igé­nyeinek jobb kielégítése ér­dekében egyéb kiegészítő terjesztési formákat is mű­ködtetünk. mlint a jutalé­kos, bizományos, ügynöki, hirdetéses és körlevelezéses könyvterjesztés. — A változatos formájú terjesztés ellenére is adódik zavar a 'könyvellátásban a vevők differenciált igényé­ből, a könyvek megjelenési példányszámából, vállalatunk és más vállalat adottságából, lehetőségéből adódóan. Olva­sójuk kívánságával, misze­rint kisebb helyeken is meg kellene oldani a könyvter­jesztést, egyetértünk, de je­lenleg egy sor gyakorlati, technikai probléma állja út­ját. A vásárlók rendszeres tájékoztatását a várhatóan megjelenő új könyvekről a Könyvvilág című újság, va­lamint a könyvesboltok dol­gozói látják el. Miért nem javítják meg? Bodorné Szabó Ibolya Szekszárd, Rákóczi u. 86. szám alatti olvasónk telefo­non kereste meg szerkesztő­ségünket. Bejelentésének lé­Telafontzámunk: 14-211 nyege: a környékükön nincs elég játszási lehetőségük a gyerekeknek. A bejelentésre Kovács Já­nos, a szekszárdi Városi Ta­nács elnöke válaszolt. — Az újvárosi ABC-nél lévő játszótér bekerített. Ez csak labdajátékokra alkal­mas. Korábban a Rózsa Fe­renc Szakközépiskola is igénybe vehette tornaóra megtartására. A Rákóczi ut­cai 100 lakás és a Kadarka lakótelep között szintén van egy játszótér. Ennek fenn­tartásáról az elmúlt évben is gondoskodtunk. 1984. június 7-én környezetvédelmi bejá­rás volt ebben a körzetben. A játszótér környezetvédel­mével kapcsolatban sem a tanácstag, sem a HNF kép­viselője, sem a lakóbizottsá­gi elnök kifogást nem tett. A helyszíni szemlén megálla­pították, hogy a csúszda ko­pott, a hintáról valóban hi­ányzik az ülésdeszka. Az ülésdeszka pótlását a költ­ségvetési üzemnél azonnal megrendeltük. — Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a város­ban az elmúlt időszakban a lakosság igen kiterjedten és aktívan részt vesz a parkok és játszóterek karbantartásá­ban, kialakításában. Ha hiá­nyosságot észlelnek, közvet­lenül jelzik ezt. Így sokkal gyorsabban megszüntethető a hiba. Kérem, akinek ilyen jellegű észrevétele van, szí­veskedjék telefonon, a 11-217-es számon felhívni a Városfenntartási GAMESZ-t. — Sajnos, a városban sok a rongálás. A helyreállítás után hamarosan ismét tönk­reteszik az eszközöket. A városban a fenti okok miatt egy-egy közösség a gyerme­kei érdekében védnökséget vállalt. A szülőket mi anya­gokkal segítjük. A szülők között mindig akad valaki, aki ért egy-egy eszköz meg­javításához. örülnénk, ha az említett területen élő szülők is többet tennének gyerme­keik érdekében. Miért bűzlik? Ötvenketten írták alá azt a levelet, amely Kurdról ér­kezett. A levél hosszú, az aláírók névsora is. Az előz­mény lényege: Kurd vasút­állomáson a tavasszal kisik­lott több vagon. A kocsik között volt olyan is, amiben búzát szállítottak. A levél­írók szerint mintegy kétszáz mázsa búza kiszóródott. Ezt akkor összelapátolták, de to­vábbra is az állomás terüle­tén hagyták. Ázott, rothadt, bűzlött. Az állomásiak már megunták a bűzt szívni. A bűzlő, rothadt anyagot ki- hordatták az út mellé, oda, ahol elágazik Szekszárd és Bonyhád felé. Amikor a le­velet írták, már egy hete itt volt tele bűzzel minden. A kérdés: nem lehetett volna ezt a búzát feletetni, elszál­lítani? Mikor szállítják el végre? Fényes József, a Magyar Államvasutak Pécsi Igazga­tóságának igazgatója rövid levélben válaszolt szerkesz­tőségünknek. Közölte: — Kurd vasútállomásról a szenyező anyag elszállításá­ra a dunaújvárosi pályafenn­tartási főnökséget utasítot­tam. A mulasztó felügyeleti pályamester felelősségre vo­nását elrendeltem. Mikor lesz nyugalom? A Hunyadi utcai és a Fel- szabadulás téri lakók szer­kesztőségünknek küldték meg levelüket, melyben fel­hívják a figyelmet a Hunya­di utcai tömbbelsőben folyó randalírozásokra, valamint arra, hogy a gyermekek ré­szére készült labdázót italos felnőttek is igénybe veszik. Figyelmeztetés esetén szem­telen megjegyzéseket tesz­nek. Az itt parkoló autók is ki vannak téve a megrongá­lódás veszélyének. Visszapil­lantó tükröket törnek le lab­dával, az autógumikat zsi­lettpengével vagdalják be. Az ablaktörések nemcsak á földszinti és emeleti erké­lyek ablakait érintik, hanem a Patyolat és az orvosi ren­delő ablakait is. Az itt la­kók között sok az idős, bete­ges ember, akik nyugodni, pihenni szeretnének, de a zajtól, ordítozástól nem tud­nak. A lakók kérték a kis pálya megszüntetését. A bejelentést Füredi Fe­rencnek, a szekszárdi Városi Tanács műszaki osztálya ve­zetőjének küldtük meg. A válasza a következő: — A kialakult helyzet megismerésére Póth Mihály tanácstag és Horváth Mihály lakóbizottsági taggal szemé­lyesen is konzultáltunk. Az összes részlet gondos mérle­gelése után a lakók labdázó­kispálya megszüntetési ké­rését nem tartjuk indokolt­nak. — Véleményünk szerint nem a kispályát kell meg­szüntetni, hanem annak használatát kell korlátozni. A lakók által tarthatatlan­nak ítélt helyzetet az alábbi intézkedéseinkkel kívánjuk megszüntetni: Átiratban kértük a Szekszárd városi Rendőrkapitányságot a lab­dázó és környékének foko­zottabb ellenőrzésére, a pá­lya használatát időben és korban korlátozzuk. A kis­pálya kerítésére táblákat függesztünk ki: A pályát csak 14 éven aluliak vehetik igénybe, használata reggel 9 és este 20 óra között enge­délyezett. Köztisztasági el­lenőreink és igazgatási dol­gozóink is különös figyelmet fordítanak a környék rend­jének és tisztaságának meg­őrzésére. Reméljük, intézke­déseink a lakók és a pályát használó gyerekek közös megelégedésével találkozik. Ml VÁLASZOLUNK Az örökléssel kap­csolatban, az örök­lési jog köréből ko­rábban közölt tájé­koztatásunk nyomán érkezett olvasói le­velek látszanak indokolttá tenni, hogy ebben a téma­körben röviden még két kér­déssel foglalkozzunk, éspedig az ági örökléssel és az osz­tályra bocsátással. A törvényes öröklés sor­rendjéről szólva már koráb­ban említettük, hogyha az örökhagyótól nem örökölhet­nek leszármazök, (nincsenek leszármazol, kitagadta őket stb.) úgy az örökhagyó va­gyona két részre oszlik: szerzeményi vagyonra (vagyis arra, amit az örökhagyó éle­tében maga .^szerzett”) és ági vagyonra, vagyis arra, ami a felmenők és oldalági roko­nok meghatározott köréből szállt az örökhagyóra (pL maga is úgy örökölte szülei, tői). Az ági öröklés azt je­lenti, hogy az ági vagyon visszaszáll arra az ágra, ahonnan az örökhagyóra szállt. Az alapgondolata en­nek a rendelkezésnek az, hogy az örökhagyó felmenői­ről, oldalági rokonairól át­szállt vagyon — leszármazök és végintézkedés hiányában — annalk a csaldájában ma­radjon, aki azt szerezte, s ne szálljon át — különösen rö­vid ideig tartó házasság után — egy idegen családra. Az ági vagyont tehát a feleség leszármazök hiányában sem örökli meg. Mégis — kivé­telként — a jogszabály ki­mondja, hogy tizenöt évi há­zasság után a túlélő házas- társsal szemben a szokásos mértékű berendezési és föl- szerelési tárgyakra ági örök­lés címén nem támasztható igény, A törvény tehát hosz- szabb házasélet után a há­zastárs tulajdonában hagyja azokat a vagyontárgyakat, amelyek az örökhagyóval kö­zös otthon szokásos mértékű fölszerelést és berendezési tárgyai voltak. A vagyon ági jellege meg­állapításának két föltétele van: Az egyik az, hogy a va­gyontárgy meghatározott sze­mélyekről szálljon az örök­hagyóra, éspedig felmenőjé. ről, testvéréről, vagy a test­vér leszármazójáról. A má­sik föltétel, hogy az említett személyekről a vagyontárgy öröklés útján, vagy egyéb­ként, ingyenesen szálljon az örökhagyóra. Ingyenes az a juttatás, amelyért a részesí­tett nem adott ellenértéket. Az osztályra bocsátásnak az a lényege, hogy a hagyaték felosztása alkalmával bizo­nyos olyan juttatásokat, ado­mányokat is figyelembe keli venni — „osztályra kell bo­csátani” — vagyis megosztás végett be kell jelenteni, ame­lyeket az örökhagyó még életében juttatott leszárma- zóinak, s ezek összeszámítá­sával ikell megállapítani egy- egy örökösnek az örökrészét. Gyakran megtörténik, hogy az örökhagyó a gyermekének akkor, amikor az házasságot köt, nagyobb összegű ado­mányt ad. Ennek célja az ön­álló családalapítás megköny- nyítése, ugyanakkor az ado­mányozás azzal a szándék­kal történik, hogy ilyen jut­tatásra a többi gyermek is számíthat. Nos, ha erre nem kerülhet sor, mert az örök­hagyó meghalt, a hagyaték­ba ezt az adományt be kell számítani, „osztályra kell bocsátani”, megosztás végett be kell jelenteni. Osztályra bocsátani vala­mit csak leszármazök tör­vényes öröklésekor lehet, s a leszármazó örökös csak azt az adományt köteles osz­tályra bocsátani, amelyet az örökhagyótól kapott. Az osz­tályra bocsátásnak is két föl­tétele van: az egyik az, hogy azt az adományozáskor az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a jutta­tást a hozzászámítás kötele­zettségével adta. Az osztályra bocsátás má­sik föltétele, hogy az ado­mány ingyenes legyen. Mégis kimondja a jogszabály, hogy a szokásos mértékű ajándé­kokat, és a tartásra rászo­rult leszármazóknak adott tartást — bár ez is ingyenes — akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökha­gyó egyértelműen kikötötte. Az osztályra bocsátás a következőképpen megy vég­be: a hagyatékhoz hozzá kell számítani az adományok ér­tékét, s az így kapott össz­értéket el kell osztani az örökösök között. Minden örökrészből le 'kell vonni az illető örököstől osztályra bo­csátott értéket, s ő csak a maradék érték erejéig része­sül a hagyatékból. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke ftlsohetenyí merleg A gyermeksír feltárása A sírkápolna alapfala (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Befejeződött a régészeti építőtábor munkája Alsóhe- tényben. Mint arról már ko­rábban beszámoltunk, az idei ásatási munkákat dr. Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze vezette. Négy év alatt feltárták az úgynevezett keleti kaput, melyhez hasonlót a pannó- niai erődökben nem találunk. Megtalálták egy laktanya- épület alapfalait, melyből több száz síremlék-töredék került elő. Előkerült egy für­dőépület és egy háromhajós raktárépület, melynek alap­jaiból körülbelül 300 darab feliratos, domborműves sír­követ is felszínre hoztak. Az erőd méretei: 500—480 mé­ter, amit 49 őrtorony vett körül. Az ötvenediknek vélt őrtorony a keleiti kapu. Dr. Tóth Endrét, a Nemzeti Múzeum régészét kérdeztük: — Milyen eredményeket ho­zott az idei év? — Az első négy hét alatt az erőd belső épületeit vizs­gáltuk. Most már pontosan megállapítható az erőd épí­tési, átépítési ideje. Kíván­csiak vagyunk arra, hogy ho­gyan illeszkedik a IV. száza­di hadszervezetbe és annak átalakulásába. Egyik ásatási területünkön 250 darab ér­mét találtunk. Tevecsontokat is, melyeket dr. Vörös Ist­ván, a Nemzeti Múzeum ál- lattanos régésze azonosított. Mindebből következik, hogy ezen a területen szíriai ke­reskedők jártak. A tavalyi­hoz hasonlóan ismét több száz feliratos sírkő került elő az épületek alapjaiból. — Milyen eredményeket hozott az utóbbi két hét? — Megkezdtük a temető feltárását. Eddig 12 sírt tár­tunk fel. Sajnos, az idő na­gyon kevés, itt több száz, közel 1000 sír található, me­lyek feltárása több évet vesz igénybe. Találtunk gyermek­sírokat is, ahol üveggyön­gyök és kerámiák volta# mellékelve. Elvétve egy-egy érem is előkerült. Szenzá­ciónak számít a hatszögletű sírkápolna, melyhez hason­lót eddig még nem találtak Pannónia területén. Az épít­ménynek mozaikpadlója és márvánj falburkolata volt. A hatszög oldalaihoz négyszög alakú félköríves helyiségek, kripták csatlakoztak, me­lyekben színes falfestés nyo­mai látszanak. Véleményem szerint több száz sír van itt a föld alatt. — Hova kerülnek az érté­kes leletek? — Éppen tegnap indítot­tunk útnak egy tehergépko­csit, mely a Nemzeti Múze­umba vitte a feltárt anya­got. Ez azért is szükséges, mert a tél folyamán tanul­Márvány liremlék-töredékek mányozzuk az anyagot, meg aztán külföldi szakemberek számára jobban hozzáférhe­tőek a tárgyak a fővárosban, mint vidéken. Meg kell jegyeznem, ed­dig is sokat tett a városi ta­nács, annak elnöke Vidóczi László, a Gőgös Ignác Gim­názium, az Apáczai Csere János Szakközépiskola, az Udvari Vincze Szakmunkás- képző Intézet tanulói és ta­nárai pedig odaadó, lelkes társadalmi munkájukkal se­gítették az ásatási munkákat. — Történelmi értékeinket féltő állampolgárként aggó­dom a még fel nem tárt te­mető miatt, hiszen előfordul* hat, hogy amatőr régész, il­letve üzletelő honfitársunk fog esetleg megjelenni az önök elvonulása után. ön hogy látja ezt? — Igen. Van benne valami igazság, de bízom a lakos­ság segítségében. Több ba­rátunk él itt, akik ezt a fosztogató munkát megaka­dályozzák. Ilyen hanfitár- sunk többek között Szabó János dombóvári lakos, aki eddig is nagyon sokat segí­tett. Az általa talált lelete­ket minden évben leadja a Nemzeti Múzeumnak. Szabó János az ásatás fő segítője, szinte mindennap megjelent a helyszínen. Mészáros Jó­zsef tanár, aki az Apáczai Csere János Szakközépisko­lában tanít, szintén több he­tet töltött a feltárási mun­kálatoknál. ö és diákjai szintén akadályozói lesznek az illetéktelen személyek fosztogató munkájának. Becslésem szerint az idén mintegy 60 hektáron folytat­ták a feltárást, mivel ez a terület állandóan nő, vele növekszik Jovia jelentősége is. Dr. Tóth Endre szerint valaha egy Jovia nevű püs­pökség is létezett. Talán ép­pen ezen a területen talál­ják meg a székesegyház alapjait? Előfordulhat. BODÚ IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom