Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-16 / 218. szám
1984. szeptember 16. "imEPÜJSÄG 3 Kétszázezres tartalék Azt mondják az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban, hogy az egyes területeken jellemző munkaerőhiány már oly mértékű, hogy az úgynevezett célzott bérintézkedések sem segítenek. Való igaz, hogy a vállalati munkaerő-gazdálkodás változatlan vezérmotívuma: embert és embert, minél többet, mert nem tudni, hogy a ma hasznavehetetlen emerekre holnap lesz-e szükség? (Mellesleg : e munkaerő-gazdálkodási gyakorlatból szükségképpen levonható következtetéseket valón figyelembe veszik-e azok, akik a következő középtávú tervidőszak beruházáspolitikai koncepcióján dolgoznak?) Igaz, a legújabb munkaügyi elemzések szerint valamelyest erősödött a nagyipar létszámmegtartó képessége: az év végéig a tervezettnél kisebb mértékű létszámcsökkenés várható az iparban és ,az építőiparban, de az általános létszámhiány miatti sirámok aligha csendesülnek majd. A munkaerő iránti éhség csillapíthatatlan, s ennek csak részben oka az alkalmazott beruházáspolitika. A másik ok, hogy a vállalatok bizalmatlanok minden olyan intézkedés állandóságával szemben, amely a racionálisabb munkaerőgazdálkodás feltételrendszerét szolgálja. A munkaerőmozgást váltó, zatlanul a spontaneitás jellemzi: a munkavállalói kezdeményezés helyébe csak elvétve láp a munkáltatói kezdeményezés, vagyis ritka eset, hogy a vállalatok közötti létszámcsoportosítás — jogilag biztosított — módszerét választják a munkáltatók. Aligha kényelmességből. Ismétlem: bizalmatlanságból, hisz az elmúlt években - annyi egymásnak ellentmondó szabályozáshoz voltak kénytelenek alkalmazkodni. Nem élnek a munkaerőkölcsönzés lehetőségével sem, mert mit lehessen tudni, hogy az általuk ideiglenesen kölcsönadott emberük visszatér-e majd az eredeti munkahelyére? Semmi jele annak, hogy a hiányzó munkaerő pótlása érdekében különös figyelemmel kísérnék a belső létszámtartalékok felszabadítását és hasznosítási lehetőségeit; a veszteségidők csökkentését, illetve a munkaszervezés javítását. Vagyis semmi jele a munkaerő-gazdálkodás intenzív módszereinek. Változatlanul a kedvelt „létszámpótló” módszerek közé tartoznak viszont a nagyarányú túlóráztatások, a mellékállásban történő foglalkoztatások, illetve a vállalati gazdasági munkaközösségek szervezése. Az utóbbi módszernél érdemes kissé elidőzni, már elöljáróban is nyomatékosan hangsúlyozva, hogy távol áll tőlünk a vgmk- mozgalom elleni — akárcsak legenyhébb színezetű — támadás. Már csak azért is, mert általánosítható tapasztalat. hogy vgmk-k munkája többnyire jól szervezett, s teljesítményeik — a főműszakhoz viszonyítva — magasabbak. Szembeötlő ez azért is, mert a vgmk-tagok jórészt az alaptevékenységgel azonos munkát végeznek, tehát maguk bizonyítják a főmunkaidőben végzett munka szervezetlenségét. Ám egyre jellemzőbb, hogy a vgmk-mozgalom kiterjesztésével a vállalatok- olyan létszámhiányt is csökkentének, amely a legegyszerűbb szervezési intézkedésekkel is enyhíthető lenne. Ilyen .körülmények között pedig a vgm-ek egyébként jól szervezett és valóban hatékony munkájának eredménye végül is elveszhet az általános vállalati szervezetlenségben. S ami még ennél is aggasztóbb: a munkaidőalapot lényegében extenzív módon bővítő vgm-vállalkozás elodázhatja — s ki tudja, meddig — a munkaerő racionális foglalkoztatásával kapcsolatos tennivalók elvégzését. De miért e munkaerő-gazdálkodási csődtömeg? Miért, hogy el kell ismerni — hivatalos dokumentumban! —, hogy ha az évközi munkateljesítmények elérnék az általában jellemző novemberidecemberi átlagot, akkor az ipar tavaly 200 ezer emberrel kevesebbel is elboldogult volna? Miért nem mondhattak le erről a kétszázezres munkavállalói seregről? Mert semmi sem kényszeríti őket erre, s kényszer híján ugyan miért lenne ez gazdálkodói érdek? A munkaerő olcsó, sokkal olcsóbb, mint a gépi technika. (Nem véletlen, hogy közönséges anyagmozgatással még mindig több, mint 700 ezren foglalkoznak.) A létszámcsökkentésből származó bérmegtakarítás fel- használásának lehetősége sem késztette a vállalatokat jelentősebb elbocsátásokra. (Ügy hírlik: ez is fölismert igazság, s a keresetszabályozás várható módosítása ezen is radikálisan változtat.) A jórészt önköltség típusú ár pe. dig eleve alkalmatlan a teljesítménykényszer fokozására, és így a létszámgazdálko. dás komolyabb racionalizálására. VÉRTES CSABA Megalakult az Információtechnikai GT Információtechnikai GT néven új társaságot alapított az Országos Szakipari Vállalat, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, a Központi Fizikai Kutató Intézet, valamint az ikladi Ipari Műszergyár. A társaság azzal a céllal jött létre, hogy segítse az államigazgatás és a gazdálkodás területén a hazai számítástechnika alkalmazását. A négy intézmény által kötött szerződés értelmében számítástechnikai rendszereket készít és értékesít, beleértve az eszközöket és a programok kidolgozását, a számítógéptermek teljes építészeti és gépészeti kialakítását, a berendezések kezeléséhez szükséges dokumentációk kidolgozását, a felhasználók betanítását, az üzembe helyezést, a garanciális szervizt, valamint a garancián túli rendszerfelügyeletet is. Segítséget nyújt a gazdasági társaság a termelésirányítás, a készletgazdálkodás, az anyagmozgatás és raktározás teendőiben, továbbá a technológiai és ügyviteli feladatok megoldásában. az államigazgatás területén pedig az információk gépi feldolgozásában. A társaság gesztora az Országos Szakipari Vállalat. (MTI) Áztatják az új kendert Országszerte befejeződött egyik fontos ipari növényünk, a kender aratása. A jurtaszerű kúpokba összerakott kévéket folyamatosan szállítják a kendergyárakba, ahol megkezdődött a feldolgozás első fázisa, az ázta- tás. Az ország egész kendertermesztését irányító Szegedi Kendérfonó és Szövőipari Vállalat szakembereinek adatai szerint az össztermés jóval több mint a tavalyi. Erre szükség is van, hiszen átmeneti visszaesés után világszerte megnőtt a kereslet a természetes anyagok iránt. Tájékoztató a vetőmagellátásról Biztosított a fajtaválaszték Az elért eredmények a vállalat jó munkáját is dicsérik got értékesített a vállalat, az idén pedig 6177 tonnát. Az ősziárpa-vetőmag iránti kereslet azért nőtt, mert megfelelő a fajtaválaszték, jó termőképességű fajták van-' nak. A szemes takarmány biztosítása érdekében több gazdaságban a kukoricaterület rovására, va« egyéb termelési szerkezetváltozás miatt növelik az őszi árpa vetésterületét. A d.ombóvári központ a megnövekedett ősziárpa-vetőmagkeresletet csak úgy tudta kielégíteni, hogy 750 tonnát más területi központtól kellett a már említett három megyébe szállítani. Ezt a mennyiséget Baranya, Somogy, Tolna területén is meg tudták volna termeltetni, ha időben közölték volna a gazdaságok a várható ősziárpa-vetőmag- igényüket. Az ősziárpa-vetőmagot már mind kiszállították, a búzavetőmagnak csak 50 százaléka van a mezőgazda- sági üzemek raktáraiban. Ez utóbbi sem lebecsülendő eredmény, hisz tudvalévő, a vegetációs idő elhúzódása miatt idén késett a betakarítás. Ez nagyobb erőfeszítést követelt a szaporító gazdaságoktól, a területi központtól, a NÖMI-től. Lerövidült a tisztításra, a fémzárolásra, a kiszállításra rendelkezésre álló idő. Az ösz- szefogás, a sok-sok túlóra, a hétvégi, a vasárnapi munka Tájékoztató hangzott el a vetőburgonya-ellátásról is. A területi központ tervében 4430 tonna burgonya-vetőgumó előállítása szerepelt. A szaporítást zömében négy gazdaságban végezték. A kevés csapadék nem befolyásolta a terméseredményt, mert e gazdaságokban öntöztek. A magas termésátlagok következtében a várható fémzárolható vetőgumótermés több mint hatezer tonna lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a boltokban is mindenki hozzájuthat majd a vetőgumóhoz. A vállalat a piackutató tevékenységét megkezdte, de ahhoz, hogy jó ellátást tudjanak biztosítani, szükségük lenne az áfészek segítségére az egyéni igények felmérésében. Partnereiknek ajánlják az őszi vetőgumó átvételét, mert így lehetőség nyílik a korai burgonya termesztésére, öszigumó-ter- melésre a Desiree, korai, nyári termelésre pedig a Cleopátra fajtát ajánlják. A lakossági vetőmagellátásról elmondták: a boltok hasonló mennyiségű tasakolt vetőmagot rendeltek, mint amennyit 1984 tavaszán forgalmaztak. A Tolna megyei boltok 1 384 000 tasak vetőmagot kértek és kapnak. A tájékoztatás kölcsönös volt. A megyékből részt vevő illetékes párt. és tanácsi képviselők elmondták véleményüket a területi központ eddigi munkájáról. Elismerően szóltak a dombóváriak tevékenységéről. Hangsúlyozták: az idei jó terméseredményekben a dombóvári központ jó munkája is benne van és bíznak abban, hogy a jövő évi eredményekben is benne lesz a jó munka elismerése. ból 2142, koraiból 452, középérésűből 3420, középkéseiből 146, takarmánybúzából 631, egyéb fajtákból 9, szintetikus populációból — a KSZE szabadalma — 468 tonnát rendeltek megyénk mezőgazdasági üzemei, A megrendelésekből az is kitűnik, hogy az 1984. évi őszi vetésnél lényeges az átrendeződés. Jelentős mértékben csökkent, 9,7 százalékkal az MV—8-as vetőmag iránti igény. Ugyancsak csökkenő az érdeklődés a Jubilejnaja 50, a GK Szeged és az NS Rana 2 iránt. Egyre több gazdaság vásáról MV—10-es, Baranjka, Zag- rebcsanka és szintetikus populáció vetőmagot. A termelőüzemek által felhasznált fajtákból jelenleg kiemelkedő helyet foglal el a következő öt: Baranjka, MV—8-as, GK Szeged, MV —10-es és a szintetikus populáció. Tolna megyében ezeket a fajtákat vetik el az idén az • őszibúza-terület 72,3 százalékán. Külön szóltak a szintetikus populációról, a KSZE szolgálati szabadalmáról. A szintetikus populáció 1984- ben igazolta termőképességével a várakozást. Nem véletlen tehát, hogy az idén megyénk gazdaságai ebből a vetőmagból már 468 tonnát rendeltek. A vétőmagigény összesítése azt is mutatja, hogy kisebb mértékben ugyan, de nőtt az érdeklődés a magyar nemesítésű fajták iránt. A magyar fajták részesedési aránya a forgalomból 53,2 százalék. A szakemberek jónak tartják a termelőüzemek által felhasznált vetőmagvak szaporulatfokonkénti igénybevételét is. A területi központhoz tartozó — Baranya, Somogy, Tolna — területen a II. fokú arány jelenleg 68,7 százalék. A forgalomba kerülő 319 tonna elit és az 1020 tonna I. fokú vetőmag a jövő évi felújításhoz szükséges vetőmagalapot biztosítja. A tájékoztatón elmondták: az elmúlt évekhez képest lényegesen több ősziárpa-vetőmagot rendeltek a gazdaságok. Az előző években 4500 tonna ősziárpa-vetőmaeredménye az, hogy mire vetni kell, minden gazdaság megkapja a vetőmagot. Hogy ez így legyen, ahhoz a hátralévő időszakban az eddigieknél is nagyobb kell, hogy legyen a szállítások üteme. A szállítópartnerekkel eddig is jó volt a területi központ kapcsolata, megértették e munka fontosságát és maximálisan biztosították a szállítóeszközöket. Ha továbbra is ilyen jó lesz az együttműködés, ha a vasút ugyanúgy biztosítja a vasúti kocsikat, mint eddig, akkor időben földbe kerülhet a mag. Időben és jó minőségben. A jó minőséget garantálja az is, hogy mind több mezőgazda- sági üzem csávázottan kéri a vetőmagot. Ma már a vetőmag 19—20 százalékát csávázottan szállítja a vállalat. A jövőben tovább szeretnék növelni ezt az arányt. Egyelőre még csak meghatározott fajtákból és a csá- vázásra berendezkedett szaporító gazdaságokból tudnak ilyen vetőmagot biztosítani. Még a zsákolás sem ment ki a divatból. Fémzárolás után szállításra kész a borsóvetőmag. Dombóváron, a Vetőmag- termeltető és Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Területi Központjában tájékoztatták a vállalat vezetői a megyei pártbizottságok, a megyei tanácsok illetékes munkatársait és a sajtó képviselőit az 1985. évi vetőmagalapanyag felvásárlásáról, az 1984. évi őszi kalászos ve- tőmegellátás helyzetéről. Az időjárási szélsőségek ellenére őszi kalászosokból kedvező terméseredményeket értünk el. Bár több helyen jelentős elemi kár érte a szaporító gazdaságokban a vetőmagvakat, a magasabb termésátlagok lehető, vé tették, hogy a vállalat mind fajtaválasztékban, mind mennyiségben ki tudja elégíteni az igényeket, őszi búzából a megrendelt mennyiség közel azonos az elmúlt évivel. A területi központ megfelelő fajtaarányban 34 900 tonna vetőmagot vásárolt. Ebből a mennyiségből nemcsak az eddigi, hanem a később beérkező igényeket is ki tudja elégíteni. Az eddig beérkezett adatok szerint Tolna megye gazdaságai 7268 tonna őszibúza-vetőmagot rendeltek. Érdekes a rendelés összetétele. Igen korai'1 tgyes gépek segítik a munkát a dombóvári központban Az NSZK-ba is nagy mennyiséget szállítanak a dombóvári vetőmagból.
