Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

I TOLNA \ . s “képújság 1984. szeptember 15. Kuba Hemingway emlékezete nevezte a régi házat és a ha­talmas kertet, amely máig megőrizte egykori légkörét. A kubai főváros a maga módján emlékezett meg az idén Hemingwaynek, a No- bel-díjas amerikai írónak 85. születésnapjáról. Kétéves szünet uitán — a restaurálási munkák befejeztével — is­mét megnyitották a havannai Hemingway-múzeumot, A szobák a régi hangulatot őr­zik. A falon függő vadászké­pet az író egyik angol barát­ja festette. A könyvek közül egy hatkötetes lexikon, a Shakespeare-drámák gyűjte­ménye, és néhány vadász­könyv az író kedvenc olvas­mányai közé tartoztak. A könyvek között néhány fény­kép Ingrid Bergmanról, ked­venc színésznőjéről, az „Aki­ért a harang szól” filmválto­zatának különböző jelenetei­ben. Finca Vigiának, azaz őrta­nyának nevezik a spanyolok elleni függetlenségi háború óta a régi udvarházait, amely a Havanna belvárosától mint­egy 20 kilométerre lévő San Francisco de Paulában talál- ható, és amelyet Hemingway vásárolt annak idején. Ez a tanya jelentette számára húsz éven ót azt a meghitt alkotóműhelyt, ahol többek között megszületett „Az öreg halász és a tenger”, amelyért 1954-ben irodalmi Nobel-dí- jat kapott. A kubaiak félitő gondoskodással óvják azokat a tárgyakat, melyek Heming­way emlékét őrzik itt, s a főváros környékén sok he­lyütt. Az író egy művében „a derű, a szépség, a nekem való hangulat forrásáénak Különc, de a helybeliek szá­mára kiváltképp kedves em­ber .lehetett az, akinek alak­ját — e múzeumon, s a ku­baiak életéről írt számtalan művén túl — kocsmák és jó­fajta koktélok őrizték meg az uitókor számára, s jelen­tenek turistacsalogató érde­kességet máig is. A kubaiak közit közszájon forog a kok­télkedvelő író egyik mondá­sa: „Mojito en la Bodequita, daiquirit en la Floridita”, az­az „Mohitót csakis a Bode- gitában, daiquirit csakis a Floridiitában igyál)!”. A két búfelejtő ' máig is fenn áll Havannában. S az emléke* és a jófajta italok nyomán prospetál. A Bodequita en el Medio, kiskocsma a Havan­nai-öböltől pár 'lépésre. Ma­gyar fordításban a neve: Kocsma az utca közepén. Az aprócska étteremnek két kü­lönlegessége is van: a gyar­mati korszak Havannájában a kocsmák mindig az utca­sarkokra nyíltak, a Bodequi­ta viszont az ütca közepén található. A másik nevezetes­ség — Hemingway, ponto­sabban a nagy író emléke. A kubai idegenforgalmi és vendéglátóipari szakemberek az egyetlen lehetséges mód­szert választották a hagyo­mány megőrzésére: az építé­szeti restaurálás ellenére mindent olyannak hagytak meg, amilyen volt. Ez vonat­kozik az épület belsejére csakúgy, mint a szokásokra. A kopott falakon nevek ezrei sorakoznak — a vendégek aláírásai —, s a három gyö­nyörű hangú gitáros minden este újra és újra a vendé­gek asztalánál játssza el a mélabús kubai dalokat. Az étlapon is ugyanazok az éte­lek szerepelnek, amelyeket egykor Hemingway is meg­kóstolt itt: sült banán, rizs Ernest Hemingway, a szenvedélyes halász, 1960-ban gra­tulál Fidel Castrónak, aki megnyerte a horgászverseny díját és feketebab, sült csülöksze­letek, kókuszédesség, na és persze az elmaradhatatlan koktél., az író kedvence, amely fehér rumból, citrom­ból, cukorból és őrölt jég­ből készül. Néhány lépéssel arrébb ta­lálható a többi kedvelt hely:* a La Terazza nevű kocsma, az Ambos Lundos szálloda, valamint a Floridita bár. Ez a szórakozóhely a világ két legjobb bárja között szerepel. A vendégek egyik népszerű itala, Hemingway találmá­nya: dupla rum, őrölt jég, citromlé és mentalevél. Ma — Hemingway iránti tiszte létből — úgy szerepel az iltalr jegyzékben: Papa Daiquiri. Nagy Csaba Egy kicsi bolgár targonca elindult világot látni — s .legutóbb már hajszál híján „házasságot kötött” egy nagy múltú francia „családból” származó targoncával. A Bal- cancar, amelynek karrierje húsz éve, a KGST gyártás- szakosíltási programjának kö­szönhetően kezdődött, s 1978 óta a világon a legnagyobb targoncagyártó vállalat, (ta­valy jó eséllyel pályázott a veszteségekkel küszködő francia Fenwick Manutenti- on, a régi nagynevű targon­cagyár részvényitöbbségének megszerzésére. A Balcancar- nál a francia bürokráciának és a rossz sajtóvisszhangnak ltulajdonítják, hogy a Fen­wick végül elállt a tervtők Legalább megmaradt 10 mil­lió dollár, amit jobb üzle­tekre is lehet költeni — mondják Szófiában. Ment a bolgár cég nem tett le arról a szándékáról, hogy ilyen módszerekkel is bővíti kapa­citásait és jelenlegi 3—4 szá­zalékos exportpiaci részese­dését a nagyobb nyugat-eu­Balkancar: targoncasztori rópai országokban. A cél a piac 10—15 százalékának megkaparintása. Eddig már sikerült szert tennie egy nyugatnémet szerszámgép- gyárra, a Roeperwere válla­latra. A Magyarországon is jól ismert bolgár cégnek a ter­jeszkedésre minden adottsá­ga megvan. 45 ezer alkal­mazottja 310-féle terméket állít elő, s külföldre — Euró­pa, Amerika, a Közel-Kelet, Afrika és Ázsia vagy ötven országába — 187 gép 1635 változatát szállítja. Egy ku­tatóintézett, hét fejlesztési központ és 28 üzem alkotja a Balcancar vállalatot, ezek­ben gondoskodnak a korsze­rű műszaki eljárások alkal­mazásáról. A most legkere­settebb bolgár targoncák a Rekord 2. sorozatból valók, tehetbírásuk 2 és 4 tonna, emelőmagasságuk 3,3 és 4,5 méter között mozog. Ezekből gyártják a legtöbbet. Ismét nöyekszik a kereslet a négy­kerekű viillamps meghajtású emelőtargoncák iránt. Húsz éve tulajdonképpen erre sza­kosították a KGST kereté­ben a bolgár gyártót, de köz­ben a dízelmotoros változat lett a szitár. A villamos tar­goncák környezetkímélők, zárt helyen is jól használha­tók, és ma már energiataka­rékosnak minősülnek. A bulgáriai gazdasági re­formintézkedések is a Bal­kancar kezére játszanak. Az egyik rendelet szerint a sike­res vállalatok újabban nye­reségük 70 százalékának fel- használásáról dönthetnek ön­állóan saját céljaikra, az ed­digi 50 százalék helyett. Már­pedig a Balkancar KGST-n kívüli forgalmában eladásai­nak értéke immár négyszer nagyobb, minit beszerzései­Szovjetunió Románia nek értéke, s ebből évente mintegy 100 millió dolláros többlete van — ez a cégvá­sárlási tervek „kemény” hát­tere. A Balkancar exportjának 90 százaléka persze a szoci­alista országokba kerül, és ma már valószínűleg semmi sem teheti kétségessé mono­póliumát. Balkancar azt is vállalta és — teljesíti —, hogy az évtized végéig éven­te hétezerrel több targoncát szállóit a Szovjetunióba és az 1990-ig tartó következő öt­éves tervben megháromszo­rozza a dízeltargoncák gyár­tását. Mindez arra utal, hogy a Balkancar nemzetközi mére­teben is szédületes fejlődését, a gazdaságos szérianagyság megteremtését végső soron a hatalmas, kimeríthetetlennek látszó KGST-piac tette lehe­tővé. A műszaki fejlesztés­ben azonban már kezdettől fogva szerepet szántak nyu­gati cégeknek is — a jöven­dő piaci lehetőségek megala­pozására gondolva. Vulkánok A távol-keleti Petropav- .lovszk-Kamcsatszkij város lakosainak kedvelt pihenő- és kirándulóhelyei — nyáron is — a hófödte vulkánok lej­tői. A hétvégeken emberek százai kerekednek föl, hogy a behavazott ösvényeken sé­tát tegyenek, vagy a síelés­üké, a hegymászásnak hódol­janak. Bár július-augusztus­ban a városkörnyéki erdők tele vannak gombával, sza­mócával, ez sem vonzza job­ban a turistákat, mint a vul­kánok vidéke. Kamcsatkán a ítél több mint nyolc hónapig tart. A vidékén tavasz és az ősz nagyon rö­vid, s a nyár csak egy röpke pillanat. A zord északi táj lakói úgy védekeznek a ke­mény hideg ellen, hogy jól táplálkoznak, sok szénhidrá­tot és fehérjét fogyasztanak. Télidőben bizony sokat esz­nek és keveset mozognak, így aztán az elhízás veszélye, valamint a szív- és érrend­szeri betegségek kialakulása fokozottan fenyegeti őket. Nem csoda, hogy a nyár minden egyes pillanatát ki­használják napozásra, spor­tolásra, szabad levegőn való sétákra. Urbanizáció ­A szocialista építés évtize­dei gyökeresen megváltoz­tatták Románia település- szerkezetét, urbanisztikai ar­culatát. Rendezetlen kisváro­sok váltak ipari központok­ká, eldugott tanyai települé­sek fejlődtek jelentős mező- gazdasági centrumokká. A városiasodással, együtt járt a víz, a villany bevezetése, a közművesítés, továbbá a mű­velődési, iskolai központok kiépítése. Romániában 1951 és 1981 között 243 milliárd lejt for­dítottak a lakásépítkezésre. Ennek 55,1 százalékát állami alapokból finanszírozták. Eb­lakásprogram ben az időszakban összesen 2 millió 490 ezer lakást ad­tak át rendeltetésének, az or­szág jelenlegi lakásállomá­nyának 63 százalékát. így mintegy 15 millió városi és falusi polgár — a lakosság­nak mintegy a kétharmada — jutott magasabb komfort­fokozatú, kényelmes lakás­hoz. A városi lakosság részará­nya az 1948. évi 23,4 száza­lékról 50 százalékra emelke­dett napjainkra. A főváros és a megyeközpontok évről évre bővülnek, s az ország különböző területein új vá­rosok, települések keletkez­nek. jégfelderítők J Magyarországon épült hajókkal szovjet vizeken Megszólal a rádióvevő: — Makarov, Makarov ... Válaszoljon, itt az irányító­központ. A kapitány válaszol, és az ügyeletes közli: — Kapitány! Alekszandr Pavlovics! Dnyeprodzer- zsinszk körzetében a jégbe szorult az 529-es dúsított vasércszállítmánnyal. Rájuk esteledik, ki kell őket szaba­dítani ... — Indulunk — válaszolja a kapitány, Alekszandr Gar- mas, a Makarov tengernagy fedélzetéről. A kapitány elkísér a hajó­lépcsőig. A kikötőből nézem, ahogy a Makarov hátrame­netben kifordul az öbölből és útnak indul. Ha majd kijut a hajóútra ott kezdődik a nemulass: a jégtakaró vas­tagsága itt eléri a 25—30 cen­tit is. Bealkonyodik. Egyre söté- tebb lesz. A folyó túlpartján vilióznak a szikrafények. A Dnyepropétrovszki Kohómű­ben acélt öntenek. A Maka­rov bekapcsolt fényszórókkal! vág neki az útnak, a folyón felfelé. Előtte való nap én is ott voltam a Makarov fedélze­tén. Ez a hajó nemrég ünne­pelte a születésnapját, ami­kor első ízben húzták fel a hajóárbocra a szovjet lobo­gót. Erre az eseményre — Budapesten került sor. — Én az átadás előtt egy hónappal jöttem a Magyar Népköztársaság fővárosába — mesélte Alekszandr Gar- mas. — A kapitány úgyanis jövendő — készülő — hajó­ját még az átvétel előtt szemrevételezi, lehetőleg jó­val az -átadást megelőzően. Ennek oka az, hogy a kísér­leti üzemeltetés, bejáratás előtt szabályszerűen ellen­őrizni kell az esetleges fogya­tékosságokat, és a kapitány­nak segédkeznie kell abban, hogy a szakemberek ezeket megszüntessék, elhárítsák, tehát mindent elejétől-végéig rendeltetésszerű állapotba hozzanak. Habár — az adott esetben teljesen elegendőnek bizonyult erre a kontrollra egyetlen hónap, mivel a ma­gyar hajóépítők olyan magas szakmai kvalitásúak, hogy minőségileg kifogástalan munkát adtak nekem, a ka­pitánynak. Ezt tanúsítja az is, hogy az üzemeltetés első éve alatt semmi komoly ki­fogást nem találtunk a hajó működésében. Ez a tavi hajótípus, a Ma­karov tengernagy mentőhajó a magyar szakemberek, mun­kások keze munkája. De ter­vezésében részt vettek a le- ningrádi konstruktőrök, haj­tóműveit a Gorkij Gépgyár készítette. Számos berende­zését szovjet és más szoci­alista országokbéli üzemek­ben állították elő. A szovjet folyamhajózási szakemberek véleménye sze­rint, ez a hajó rendkívül jó manőverező képességű, nagy teljesítményű és a legkorsze­rűbb navigációs berendezé­sekké! látták el. Kényelmes, rendeltetésszerű fedélzeti há­za van, amely több mint tíz­méteres magasságban bizto­sítja a kitűnő kilátást és pa­norámás áttekintéssel, a ha­jóirányítás nagy pontosságú manőverező képességét. A hajó személyzete nagyon elégedett a személyes kényel­mét és a munka- és pihenési feltételeketN szolgáló megol­dásokkal. Ezek sorába tartoz­nak a hajókabinok — kere­ken egy tucat, — amelyek­nek egyébként, kitűnő a hangszigetelésük. A hajótár­salgó arra is alkalmas, hogy ott gyűléseket, filmvetítése­ket rendezzenek. A tél, és a tavasz kezdete — a folyami hajózok tűzke­resztségének időszaka. A Dnyeper — nagy fontosságú közlekedési útvonal, a közle­kedés egyik ütőere, ahol Za- porozsje, Dnyepropetrovszk, Dnyeprodzerzsinszk kohóit táplálják. A bonyolult, viszontagsá­gos időjárási körülmények nem befolyásolhatják káro­san az itt lezajló szállításo­kat, a nagyüzemek folyama­tos ellátását. — Jelenleg három mentő- hajóval rendelkezünk, ame­lyek a jegesedés, jégzajlás körülményei közepette mű­ködésre képesek, — mondja az Ukrán Minisztertanács mellett működő folyamható­ság vezetője, Nyikolaj Szla- vov. — Ezeket a hajókat Ma­gyarországon építették. Ezek sorába tartozik a Makarov tengernagy is. Ilyen még az Usakov tengernagy és a Na- himov tengernagy. Ezek a hajók kitűnően vizsgáztak olyan viszontaságos körül­mények közepette is, amikor a jégvastagság elérte a 30—40 centit. A Dnyeper vastag jégpáncéljával dacolva, e ha­jók segítségével, gyakorlati­lag mindeddig nonstop jég- felderltés folyt ezen az út­szakaszon, és napról napra sikerült legyőzni a jégpáncél makacs ellenállását. MniipiiTip ■ - ■ * t| MAKAonc. * ]*rr\ ássa* „..***' — . . » I A Magyarországon épUlt Makarov tengernagy szabaddá teszi az utat az egyik önjáró uszály-karaván előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom