Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

1984. szeptember 13. Képújság 5 MMG-AM Szekszárd Eredményes minkét végez a míszergyér (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az MMG Automatika Mű. vek vállalati szakszervezeti bizottsága kihelyezett ülést tartott Szekszárdon. Az ülé­sen részt vett a művek mű­szaki igazgatója, Bodor Ist­ván, valamint meghívták a gyár üzemi szakszervezeti bizottságának tagjait is. A bizottság tagjait és a meg­hívottakat Horváth Endre, a gyár igazgatója, és Vörös Jó­zsef, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára üdvözölte. A VSZB napirendjén a vál­lalat és a szakszervezet 1984. első félévében végzett mun­kájáról előterjesztett írásos beszámoló megvitatása sze­repelt. A vitára bocsátott anyagokból kitűnt, hogy a gyár az első féléves prog­ramját a különböző nehézsé­gek, — importanyagok késése — ellenére a programok mó­dosításával teljesítette. Köny- nyítette a feladatokat a ki­sebb létszámmozgás, az ará-. nyosabb terhelés, a javuló teljesítmények és a bérezési arányok javulása, valamint a brigádvállalások határidőre való teljesítése. Az utób­biakért eddig 72 ezer forin­tot fizettek ki jutalomként. A beszámolóból kitűnt az is, hogy a szekszárdi gyár az alacsonyabb termelési értéke ellenére, a nyeresége emelke­dett, ezt elsősorban a múlt évben és az idén végrehaj­tott konstrukciós változások tették lehetővé. A beszámoló őszintén szólt a gondokról. Elsősorban arról, hogy az ér­zékelőgyártásból adódóan az utóbbi időben romlott a mi­nőségi mutató, ennek javítá­sára elvégezték a szükséges vizsgálatokat, és intézkedési tervet dolgoztak ki. Az el­múlt években a gyár termé­kei nagyban kicserélődtek. Ennek ellenére több termé­kének ára változatlan ma­radt, (például bojler-hőfok­szabályozók, korlátozók stb.). Az 1984-es feladatok ma­gukban foglalják több mint 100 ezer normaóra megtaka­rítását, amelynek egyharma- dát szervezettségből, túlsúly­ban pedig technológiai fej­lesztőből kell elérni. Ezen­kívül még szó volt a létszám- gazdálkodásról, a szakkáde. rek utánpótlásáról, oktatás­ról és a kongresszusi munka­versenyről. A vitában felszólalt Bodor István, a művek műszaki igazgatója, köszönetét fejezte ki a gyár kollektívájának az első félévben elért eredmé­nyeiért, felhívta a figyelmet, hogy a neheze még vissza­van, a második félév teljesí­tése. A VSZB alapos elemzés alá vette a szakszervezet mun­káját is. Megállapította, hogy a szakszervezet a maga esz­közeivel jól segítette a gyár 1984-es első félévi terveinek megvalósítását, és törődött a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javításával. Hi­ányosságként említették meg, hogy a taglétszám 93 százalékos, és ez elmarad a Vasasszakszervezet 96,5 szá­zalékos elvárásától. Végezetül a VSZB külön­böző előterjesztések ügyében foglalt állást, többek között vállalati, lakásépítési kölcsö­nök folyósításában. A vitát Fiszár László, a VSZB tit­kára összegezte. KÁNTASJÓZSEF A VSZB tagjai a szereidében Bodor István termelési igazgató és Horváth Endre a szekszárdi gy ár igazgatója Az utánpótlás és a törzsgárdaszabályzat (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Cipőgyárban az utóbbi években fokozato­san jelentkezett a divatos szakmák elszívó hatása. Ez nem bonyhádi sajátosság, hanem országos jelenség. So­kan nem voltak tisztában azzal, hogy a nagyüzem nem suszterokat ad a szakmának, hanem magas színvonalon képzett cipőipari szakmunkásokat, cipőgyártókat. A Bonyhádi Cipőgyárnak az 1972-ben a jogi létszáma 2200 volt. Ekkor még a termelés mennyisége dominált, azonban egyre jobban előtérbe került a minőség, a válasz­ték bővítése, a gazdaságos termelés megteremtése. Ezek­ben az években — sajnos — a mezőgazdaság és más válla, latok részéről is jelentkezett a dolgzók elszívó hatása, ez már 'kihatott a Bonyhádi Cipőgyár életére is. A létszám egyre csökkent. Ma a vállalat jogi létszáma 1636, az állomány létszáma 1400. És ami igen feltűnő, a korábbi, közel 300 szakmunkástanuló-létszám 38-ra csök­kent. . Mit tehetett a Bonyhádi Cipőgyár? Olyan törzsgárda- szabályzatot volt kénytelen létrehozni, mely inspirálja a meglévő dolgozókat ahhoz, hogy kötődjenek a vállalathoz és ezt nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is honorálja. A törzsgárdatagok anyagi elismerése valóban ösztönző, IX. kategóriából áll. Évenkénti munkaviszony alapján fokozatosan emelkedő anyagi elismerést fejez ki. Az I. ka. tegóriában folyamatos munkaviszony esetén, 5 év után 2000 forint, míg a IX. kategóriában 45 év munkaviszony után már 8000 forint az anyagi elismerés. Az anyagi elis­merés mellett a itörzsgárda tagjait különböző kedvezmé­nyek is illetik, lakásépítési hozzájárulás, továbbtanulási lehetőség, a gyermekek üzemi napiközibe való felvételé­nek lehetősége. Segélyek és üdültetési lehetőségek bizto­sítása. Az utóbb említettek stabilizálták a munkaerőt, aminek következtében ma már meg sem lehet mondani, hogy há­nyán építettek családi házat, hány régi dolgozónak a gyermekei kerültek be a vállalathoz és teremtettek ma­guknak egzisztenciát. Persze, azt sem lehet letagadni, hogy vannak gondok is, hiszen ilyen, viszonylag nagyobb vállalatnál az „egészsé­ges” fluktuációt teljesen megszüntetni, kiküszöbölni nem lehet. Mindezt bizonyítja az is, hogy a jóval kisebb ta­nulólétszám mellett is sokan kötődnek a vállalathoz, gya­korlatuk sokrétűbb lett, és már a segédmunkások közül is igen sokan szakmunkát végeznek. Ez is azt bizonyít­ja, hogy a törzsgárdaszabályzat kihatással volt arra, hogy a dolgozók megmaradjanak munkahelyükön. HORVÁTH JÓZSEF A jobb ellátásért Kaposszekcsőn 1982-ben a Kossuth Termelőszövetkezet, és a SKÁLA—COOP raktárbázist alakított ki azzal a cél­lal, hogy a három megye, Baranya, Somogy, Tolna áru­ellátását javítsák. Az együttműködésben a SKÁLA— COOP az árú beszerzését, a termelőszövetkezet a rak­tárbázis működtetését vállalta. Baktay Tamás raktárigazgató az elmúlt évi tevékeny­ségről és terveikről a következőket mondta el: — Bevezetőben el kell mondanom, hogy élelmiszer, ház­tartási és vegyi áru, ruházati, valamint vegyesipari cik­kek forgalmazásával foglalkozunk. Vásárolhat nálunk állami, szövetkezeti kereskedelmi egység, de működé­si engedéllyel rendelkező kiskereskedő is. Célunk az, hogy működési területünkön minél jobb ellátást biztosít­sunk, beleértve természetesen a kistelepüléseket is. Az elmúlt évben a tervezett 400 millió forintos bevétel­ből 367 milliót teljesítettünk. Miért nem sikerült a tervet teljesíteni? A budapesti egységeknél dolgozók nem voltak közvetlenül érdekeltek abban, hogy a vidéki bázisokra mennyi áru kerül. Ezen a gyakorlaton 1984. januárjában módosított a központ, és én bízom abban, hogy ha ilyen ütemben folytatódik a szállítás, mint eddig, teljesíteni tudjuk az ez évi 450 millió forintos tervünket. Augusztus végén árbevételünk meghaladta a 300 millió forintot. A bázison 46-an dolgozunk, a szállítást öt IFA gépko­csival, két pótkocsival, egy nyolctonnás KAMAZ-zal old­juk meg. Néhány kivételtől eltekintve — természetesen, ha a megrendelt áruval rendelkezünk —, a kereskedő 5—8 napon belül megkapja a „portékát”. A kereskedelmi munka javítása érdekében a SKÁLA— COOP szerződést kötött a HUNGAROKAMION-nal, és egy kamiont mozgó „mintaterem”-mé alakított át. Az el­múlt héten Simontornyán, Bátaszéken, Szekszárdon, Sik­lóson és Böhönyén voltunk, és igen sikeres üzleteket kö­töttünk. A jövőben előre megtervezett program alapján 4 hetenként látogatjuk a településeket. A hozzánk látogató kereskedőknek állandó árubemuta­tóval segítünk a vásárlásban. Mi is tartunk kedvezmé­nyes vásárokat. Nálunk is megtalálható némely sláger­cikk, ezen a nyáron például az RK 03-as rotációs kapa volt áz. Persze, a hiánycikk sem ismeretlen fogalom. Ezek közé tartozik a 200 literes mélyhűtőláda, a hűtő- szekrény és fagyasztó, a bojler, a magyar automata mosó­gép, a színes televízió, a rádiómagnó, az ORION HiFi-to- rony. Szándékunk szerint az országban fellelhető összes áru­féleségből a lehető legbővebb választékot kívánjuk biz­tosítani. A jobb tájékoztatás, és a vásárlási lehetőségek bővítésére árubemutatót rendezünk októberben, készül­ve már a karácsonyra. Novemberben Kaposváron, a Do­rottya előtt kirakodóvásárt tartunk. Az év végére néhány keresett cikk szállítására is ígéretet kaptunk. A tsz gazdasági épüle tei most raktárak M U S DOMUS-BÜTOR VÁSÁR az őszi BNV-n. A BNV K 20-AS PAVILONJÁBAN 1600 négyzetméteren bútoráruházát nyit a stODUL DOMUS áruház. Megvételre kínáljuk az év bútorújdonságait, az olasz és jugoszláv kooperációban készült szekrénysorokat és kárpitozott garnitúrákat, a hazai termékek közül a DOMUS márkacikkeket és még sokféle bútort, azonnali szállításra és előjegyzésre is. Ha a vásáron jár, ne hagyja ki a K 20-as pavilont, a DOMUS bútoráruházát! Mindenki, aki 30 000 forint feletti értéket vásárol, AJÁNDÉKOT KAP. DOMUS-BOTORVASAR AZ ŐSZI BNV-N. Nyitva: szeptember 14-től október 20-ig. DOMUS Hőgyészen dicsérik a pékeket A kereskedelem bátrabban rendelhetne A hőgyészi sütőüzem 1983. május elsejétől tartozik a Tolna megyei Sütőipari Vál­lalat tamási gyáregységéhez. A vállalat megyei vezetői alkkor úgy ítélték meg, hogy a tamási gyáregység színvo­nalasabban dolgozik, jobb, választékosabb ellátást tud biztosítani, mint a bonyhá­di. Az üzem feladata: Hő- gyész, Mucsi, Dúzs, Kalaznó és Murga kenyérrel való el­látása. ' Az átvételkor munkaerő­gondokkal küszködtek. Emi­att az első időszakban nem tudtak jobb ellátást biztosí­tani a korábbiakhoz képest. Az üzem 1983-ban csak úgy tudta viszonylag jól ellátni kenyérrel a környéket, hogy több mint 3000 túlórát hasz­náltak fel. Ma a kisüzemi kategóriá­ba tartozó pékségben négy szak- és egy betanított mun­kás dolgozik a lisztcentrifu­gával, a forgókaros dagasztó­géppel és a szalagos göm­bölyítővei. Az itt dolgozók bérszínvonala évi több mint 58 ezer forint, amelyhez, ha jó terméket gyártanak, ha­vonta 350 forintot csúsztat­nak bérszámfejtéskor a bo­rítékba. A hőgyészi sütőüzem ter­mékei a közepes katagóriá- ba sorolhatók — mondta a községi tanács vb ülésén Bodorkós Klára, a tamási gyáregység vezetője. Tavaly egyszer nem kapták az itt dolgozók minőségi bért. Súlyhiányos terméket talál­tak az ellenőrök. Idén má­jusban pedig azért nem ve­hették ki a borítékból a már említett összeget, mert az itt gyártott termékek nem érték el a minőségi bérszabályzat­ban meghatározott pontszá­mot. A vb-tagok elégedettek voltak a minőséggel. Hozzá­tették ugyan: előfordul, hogy gyengébb a minőség, de még így is jobb a hőgyészi ke­nyér, mint amit Tamásiból szállítanak ide. Nem csoda tehát, ha szorgalmazták: a hőgyészi üzem lássa el tel­jes egészében kenyérrel a székhelyközséget és a kör­nyékbeli falvakat. A tamási gyáregység vezetője elmond­ta: ök is erre törekszenek. Ma már ehhez megvan a létszám is. A vb-tagok azt is szóvá tették: jó az, hogy Hőgyé­szen házi jellegű kenyeret is sütnek. Jó ez a válasz­tékbővítés. De sokan van­nak, akik nagynak tartják az árkülönbséget a házi jelle­gű és a fehér kenyér között. Kérték: a jövőben a 7,60 fo­rintos kenyér domináljon, mert a hőgyészi pékek eb­ből a fajtából is kiváló mi­nőségű kenyeret készítenek. A vb-ülésen szóba került a választék is. A vb-tagok emlékeztek még arra, hogy 1983. júniusában kóstolóval egybekötött termékbemutató volt Hőgyészen, az ABC-ben. Itt láthatták a vásárlók azo­kat a termékeket, amelye­ket a tamási gyáregység üzemeiben készítenek. A be­mutatónak nagy sikere volt. A vb-tagok mellékletként megkapták a gyáregység ter­mékeinek listáját, amelyen az árakat is feltüntették. A kereskedők kenyérből ren­delhetnének: fehéret, burgo­nyásat, alföldit, kukoricásat, vázsonyit, házi jellegűt, so­roksárit, rozsoipót, zsemle­veknit. Kimondottan péksü­teményből gyártanak: guba- rúdat, zsemlét, dupla zsem­lét, kiflit, dupla kiflit, nagy­kiflit, vajas kiflit, sósrúdat, bordást, negyed-, fél-, egy­kilós fonott kalácsot... Kíná­latban tehát nincs hiány. A kereskedelem, sajnos, nem teszi próbára a sütőipart. Bátortalanul rendel Hőgyé­szen is. Választék van, a ke­reskedőknek kell bátrabbak­nak lenniük, hogy a boltok­ban is válogatni lehessen úgy, mint a terméklistán Állandó bemutató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom