Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
mm Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 180. szám Ára: 1,40 Ft 1984. augusztus 2., csütörtök Mai számunkból TELJESÜLT CÉLOK (3. old.) SPÓROLÁS, VÁRAKOZÁS, ÖRÖM (4. old.) BONYHÁDON AZ IPAROSOK KÖZÜL ELSŐKÉNT A SZABOK SZÖVETKEZTEK (5. old.) HÉT NAP BARÁTOK KÖZÖTT (3. old.) r A veszteséges gazdálkodás okai Nemcsak a pénzügyi szakemberek elemzéseiben, hanem az országgyűlés nyári ülésszakán is a szokásosnál hangsúlyozottabb szerepet kapott a veszteséges gazdálkodás okainak boncolgatása. Méltán. Hiszen a külpiaci feltételek keményedésének és a szabályozó- rendszer szigorításának együttes hatására a vállalatok gazdálkodásában tavaly a korábbiaknál is erőteljesebben mutatkoztak meg a színvonalbeli eltérések. Mint Hetényi István pénzügyminiszter utalt rá: „a tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett már hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is van”. A pénügyminiszter a jól dolgozók közül egyebek közt a Taurus Gumiipari Vállalatot, a Szigetvári Cipőgyárat, valamint az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatot emelte ki. A hosszabb ideje komoly gondokkal küzdő gazdálkodók sorában az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatot, a Ganz MÁVAG-ot, valamint a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatot említette. Ami az általános képet illeti, tavaly több mint 60 százalékkal növekedett a veszteségesen gazdálkodó szervezetek száma, a veszteség összegének növekedése pedig még ezt is felülmúlja: a növekedés 173 százalékos. Az adatok reális értékelésénél azonban tudni kell azt is, hogy a veszteség zöme csupán két külkereskedelmi vállalatnál jelenik meg, ugyanakkor megduplázódott az iparvállalatok hiánya is. összességében — ha bővült is a hiánnyal gazdálkodók száma — a veszteség döntő többsége a korábbi évekhez hasonlóan néhány nagyvállalatnál mutatható ki. Tizenegy vállalatnál 100 millió forintot meghaladó a veszteség összessége, és náluk keletkezett a tavalyi hiány 83 százaléka. Kedvezőtlen jelenség, hogy a veszteségesek között 18 olyan gazdálkodó akad, amely már a korábbi évet is hiánnyal zárta. Elgondolkoztató ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiányos vállalatok ágazatok közötti megoszlása arányosnak mondható. Például a kohászat és a nitrogénműtrágya-gyártás (mindkettő az úgynevezett válságágazatokba sorolható) is csak egy-két vállalattal képviselteti magát a gyengén gazdálkodók között. * Az arányos megoszlás mellett bizonyos aránytalanságok is felfedezhetők. A veszteséges közös vállalatok nagy száma például egyebek közt azzal magyarázható, hogy többségüket tavaly alapították, amikor valamirevaló bevételük nem volt, a költségeket azonban viselniük kellett. A viszonylag jelentős számú veszteséges cukorgyárak hiányait viszont a készletezés költségeinek emelkedésével, valamint a romló kapacitás- kihasználással indokolják a pénzügyi szakemberek. A szabályozók és a külpiaci feltételek szigorodása kétségtelenül hozzájárult a veszteségsummák duzzadásához. Ugyanakkor a szakértői elemzések leszögezik: például az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatnál, a Kalapgyárban, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a Budapesti Porcelángyárban, a Csepel Művek Jármű- és Konfekciógépgyárában, valamint több építőipari vállalatnál termelésszervezési és vezetési gondok, a piaci igényekhez nem igazodó termékszerkezet is okozója volt a veszteség keletkezésének. Másutt, például a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban, illetve a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban a termelő kapacitások kihasználatlansága vezetett hiányhoz. A külkereskedelmi és a külföldi fő- vállalkozásban részt vevő néhány építőipari vállalat veszteségszámláját a kellő körültekintés és szakmai hozzáértés nélkül kötött szerződésekkel, illetve kivitelezésekkel indokolják. A veszteség általános okai között szerepel, hogy a pénzügyi hiánnyal gazdálkodó szervezetek nem tudtak úrrá lenni költséggazdálkodási hiányosságaikon. A pénzügyi hiányok rendezésével kapcsolatban ismét érdemes Hetényi István expozéjára utalni: a nehéz helyzetbe került vállalatok közül több, felismerve a helvzetet, saját erejéből tett lépéseket a veszteség és alaphiány megelőzésére, illetve rendezésére. A Bajai Finomposztó Vállalat például, hogy megelőzze fejlesztési alaphiánvát, egyik gyáregységét értékesítette. Egy másik eset: az Aszfaltútéoítő Vállalat, látva, hogy pénzügyi forrásai alatta maradnak a tervezettnek, miközben kötelezettségei növekedtek, mérsékelte, illetve átütemezte fejlesztéseit. Mindez példa arra, hogy a veszteség megszüntetését, illetve megelőzését saját erőből kell megoldani. Mégpedig oly módon, hogy a hiányhoz vezető okok feltárását, majd kiküszöbölésüket szorgalmazzák. A követendő példák sorába tartozik például néhány mezőgazdasági nagyüzem gyakorlata. A mezőgazdaságban 1983-ban az előző esztendőhöz ugyancsak emelkedett a pénzügyi hiányos szervezetek száma és a veszteség összege is. A folyamat elsősorban a tavalyi rendkívül aszályos időjárás következménye, hiszen a pénzügyi hiány kétharmada az aszály által leginkább sújtott Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, és Szolnok megyében keletkezett. A kárt szenvedett üzemek zöme erőfeszítéseket tett a károk ellensúlyozására, egyebek között öntözéssel, másodvetésekkel és az ipari tevékenység kibővítésével.. . MOLNÁR PATRICIA Jól halod aratas Szállítják a körbálákat a bonyhádi Pannónia táblájáról Az időjárás kitűnő feltételeket nyújt az aratáshoz, a még mindig nagy feladatot jelentő mezőgazdasági munka elvégzéséhez. A kombáj- nosok és a kombájnok ilyen körülmények között maximális teljesítményre képesek, van elegendő üzemanyag, és a tartalékalkat- rész-ellátás is jónak mondható, bár például a bálakötöző zsineg országos hiánycikk. Az üzemek példamutató gondossággal szervezték meg az aratást, s a gépek kezelői érdekeltek a meny- nyiségen kívül a szemveszteség csökkentésében is. Zökkenőmentes a gabona átvétele is, igaz, nincs csapadék, nincs kényszerszünet, és így folyamatos a szállítás. A megye mezőgazdasági üzemei teljes kapacitással végzik az aratást, és jó néhány tsz-ben — Zombán, Nagymányokon, Decsen és Tolnán — már a múlt hét végén be is fejezték. Tolnában összesen 59 991 hektár búzát kell learatni, s a termés kilencven százaléka már magtárban van. Jó ütemben halad a betakarító gépek átcsoportosítása, a tolnai tsz Bogyiszlón, a pusztahencsei Várdombon, a kapóspulai a várongi, a döbröközi a gyulaji, a tolna- némedi, az ozorai szövetkezetek a felsőnánai tsz gépei a Hőgyészi Állami Gazdaságnak, a faddi Lenin Tsz pedig a dunaszentgyörgyi tsz-nek segít. Ami a többi kultúrát illeti, a napraforgó szklerotiniás betegsége megyénk több üzemében jelentős tőszám- kiesést okozott, számolni kell a botritiszes tányérbetegség fellépésével is. Az alternáriás szárfoltosság évről évre erősödik, helyenként terméskiesést okoz. A kukoricaállományok növényegészségügy! helyzete megyénkben jó, a károsítok elleni vegyszeres beavatkozásra eddig nem volt szükség. A gabonafélék betakarítása során azonban számítani kell a vetésfehérítő bogarak tömeges átrepülésére, rohamos kártételükre. A fenti betegségek és kártevők elleni védekezésre a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás felhívást adott ki valamennyi mezőgazdasági termelő üzem növényvédelmi szakirányítója részére. dvm Fotó: Gk Tarlóhántás a szekszárdi Aranyfürt Tsz-ben Jó az idő, a traktorosok maximális teljesítményre képesek. Eller Ferenc szekszárdi traktoros pihenőt tart. Bővül a KGST-országok vállalatainak együttműködése A KGST-tógországok együttműködésében az államközi és minisztériumok közötti megállapodások mellett mind nagyobb jelentőségűek a közvetlen vállalati kapcsolatok. A termelési kooperációk kiszélesítéséit és továbbfejlesztését a KGST-országok legutóbbi csúcsértekezletén az együttműködés egyik legfontosabb irányaként határozták meg. Ennek érdekében a tagországok elhatározták, hogy megteremtik a vállalatok közös tevékenységének feltételeit is. Az ilyen együttműködésnek már eddig is több jó példáját kezdeményezték a vállalatok. A Videoton és a lengyelországi Unitra-Polcolor gyárak közös erőfeszítésének eredményeként mindkét országban gazdagabb lett a színes televíziók választéka. A székesfehérváriak képcső nélküli tévé-szetteket küldenek cserébe a lengyel színes képcsöveként. A magyar vállalat e szállítások révén évente több mint egymillió dollárt takarít meg — amit hazai gyártás hiányában külföldi színes képcsövekért adna ki —, illetve fordíthat a csak tőkés importból beszerezhető alkatrészek megvásárlására. A lengyel partner pedig csak ezáltal tudja növelni a hazai piacra szánt készülékek kínálatót, addig is, amíg ilyen jellegű beruházásaik befejeződnek. A negyedik negyedévtől a Videoton már távszabályozós televíziók szettjeit is szállítja. Az idén 14 ezer tévé-szett és 35 ezer színes képcső cserél gazdát, jövőre pedig még ennél is több. Terveik között szerepel az is, hogy megkezdik a hordozható színes készülékek szettjének, illetve képcsöveinek szállítását. A Fegyver- és Gázkészülékgyár az NDK-beli dessaui gázkészülékgyárral abban állapodott meg, hogy kölcsönösen átadják egymásnak olyan termékeik gyártását, melyeket náluk eddig gazdaságtalanul készítettek, de a másik fél adottságainál fogva kifizetődőén állíthat elő. A szakosodási egyezmény alapján a magyar vállalat szállítja a cirkogeizerek főbb részegységeit a dessaui gyárnak, ahol ezeket késztermékké szerelik össze. Hasonlóképpen látja el a hazai piacot kisméretű vízmelegítővel a FÉG; ezek főbb részegységei az NDK-ból érkeznek, majd itthon állítják össze késztermékké. Mindkét vállalat időről időre fejleszti a gyártásmegosztás kere(Folytatás a 2. oldalon.)
