Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

1984. augusztus 29. ( TOLNA \ _ irsrtÉPÜJSAG 3 Bővülő szolgáltatások az ISV-oél A Watt-őrt a Szekszárdi Állami Gazdaságban szerelik. A gazdasági igények kielé­gítésére az ISV szekszárdi főosztálya tovább bővíti a tevékenységi körét. Az idén több új tevékenység indult, az egyik ilyen az úgynevezett Watt-őr-szerelés. A Watt-őr-készülék a kor­szerű energiagazdálkodás egyik fontos eszköze. Watt-őr alkalmazásával lehetővé vá­lik az eseti elektromosener- gia-túlfogyasztások 'kivédése mind a nappali, mind a csúcsidőszakokban. Ezenikívül a helyes para­méterek beállításával lehető­vé válik a Watt-őr alkalma­zása előtti időszakban igé­nyelt energiamennyiségnél kevesebb villamos energia felhasználása, és ez szintén további megtakarításhoz ve­zet. Egy átlagos szervezett­ségű gazdaságban a megta­karítás elérheti a 30 százalé­kot, mely nem tisztán ener­giamegtakarításból, hanem a büntetések megszűnéséből adódik. A beruházás költsége 1—1,5 év alatt megtérül. Jelenleg a Szekszárdi Ál­lami Gazdaságnál dolgoznak az ISV szakemberei ilyen berendezések felszerelésén. Az állami gazdaság idejében felismerte a költségcsökken­tésnek ezt a lehetőségét, így valamennyi nagy telepén vé­gezteti ezt a munkát. Továb­bi munkák várhatók Báta- széken, Pakson a Volánnál, és még több más üzemben. Év elejétől kezdve végzik az állattenyésztés és takar­mányozás -gépeinek forgalma­zását a megbízó termelőszö­vetkezetek, mint partnergaz­daságok -részére, bonyolításos alapon, ügynöki tevékenység­ként. Egy-egy kedvezményes gép­vásár gyors és rugalmas megszervezése, a megyei gazdaságok részére több mil­lió forint megtakarítást je­lent. A dombóvári telephelyen futózás céljából felvásárol­ják a lefutott autó, traktor- és munkagép-gumikat, majd futóztatják és visszavágják, a gazdaságok ezzel is szűkös gumiabroncs-ellátását enyhí­tik. A szolgáltatások bővíté­sével is -igazolják az ISV-nél, hogy a kissé nehezebb gaz­dasági helyzetben is helyt­állnak, jól szolgálják partne­reiket. —Pj— Új pályázati feltételek Mitől kiváló a vállalat? Minden év április táján több tucat vállalat teheti ki cégtáblája mellé a Kivá-ló Vállalat kitüntető emblémá­ját. Köztük jó -nóhámyan szin­te minden esztendőben sze­repelnek a névsorban. A Medicoron kívül az ország határain túl -is hírnevet szer­zett magának a győri Vagon- és Gépgyár, a Videoton, a miskolci December 4. Drót­művek. Vajon mi a titka a sikerüknek? Hogyan szerez­ték meg, s tartják évek óta vezető pozíciójukat a válla­latok között hirdetett ver­senyben? Másként közelítve, milyen kritérium alapján tűnhet ki manapság egy cég a nehéz külső és gazdasági feltételek között? Megváltozott szabályok Ahogy minden versenynél* szoíkás, a pályázat feltételeit az Ipari Közlönyben megje­lenő felhívás foglalja össze. Ám, -a Kiváló Vállalat címért folytatott küzdelem szabályai az Ipari Minisztérium meg­alakulása utáni esztendőben megváltoztak. Immár két éve kevesebb, de a gazdálkodás egészét jól tükröző adatok alapján -hasonlítják össze az eredményeket. S már nem­csak egyetlen esztendő ki­ugró mutatói hozhatják meg a sikert, három év együttes adatai, az ez idő alatt elért fejlődés számít elsősorban. A vállalatoknál összeállított pá­lyázatnak csak egyik része tartalmazza a száraz számo­kat, a szöveges részben maga a cég vall munkájáról és eredményéről. Természete­sen elsősorban a különböző mutatók körvonalazzák a leendő győzteseket. Ezek egyértelműen a gazdaságpoli­tika preferált céljait fogal­mazzák meg. Például az ér­tékelés szempontjai közé tar­tozik a tőkés export éveken át tartó dinamikus növelése, az -importkiváltás konkrét eredményei, az anyaggazdál­kodásban és az energiafel­használásban mutatkozó, a vállalat kezdeményezésére megvalósult megtakarítás. A pályázat szövegébe nem vé­letlenül került be a ,;konkrét” jelző. -Manapság ugyanis na­gyon divatos a -máshol, más­nál, avagy csak közvetett módon mérhető megtakarítá­sokat emlegetni. Nem egy­szer hallani a vállalatoknál járva: „a mi munkánk hasz­nát a szabályozás labirintusá­ban más cégek zsebélik be”. De a Kiváló vállalati cím csak a legjobbaknak jár, olyanoknak, -akiknél valutá­ban vagy forintban mérhetők a gazdálkodás eredményei. Szigorú a zsűri A szorosan vett gazdálko­dási szempontokon kívül a szociális ellátás, a szocialista brigádverseny alakulásáról szintén számot kell adniok a vállalatoknak. De a pozitív eredményeket feltüntető ada­tok mellett olyan táblázato­kat is ki kdll -tölteni, ame­lyekről nem szívesen be­szélnék egyetlen cégnél sem. Például a szerződéses fegye­lem alakulása sokat elárul a gazdálkodás színvonaláról. Képes-e a cég időben a vevő igényei szerint szállítani, avagy az év végi hajrában fut fel a termelés? Ezeket az ingadozásokat jól tükrözi az évente kifizetett kötbér ösz- szege. A mennyiségi ered­mények mellett a minőség serh maradhat el. Nem mind­egy, hányszor térnek vissza a közületi, vagy magánvá­sárlók a hibás, használhatat­lan portékával. Éppen ezért a minőségi kifogások miatt adott engedmények összegét is -be kell írni a pályázatba. A munkaügyi bírósági ügyek számáról szintén faggatódzik a szigorú zsűri: hány esetben ítéltek a dolgozók javára a bírák, s mikor került ki a vállalat győztesen? Mint e felsorolásban kiderült, első­sorban a gazdálkodás minő­ségi mutatói alapján ítélik meg az egyes vállalatokat. Igaz, a mutatók más-más súllyal szerepelnek az érté­keléskor, az egyes adatokat különböző nagyságú szor­zókkal növelik, így juttatják érvényre a gazdaságpolitika preferált céljait; például az export növélése és a jövedel­mezőség három éven ke­resztüli változása számít leginkább. A számszerű adatokat szá­mítógép dolgozza föl, s adja meg a vállalatok közötti rangsort. De ez még nem je­lenti a végeredményt, hiszen nem lenne igazságos pusztán az „okos masinákra” hagyni a döntést. A maximum tíz oldalas szöveges bemutatko­zást a gép rangsorával együtt a szakértőknek kdll értékel­niük. Döntésük után az ágazati tagozódásnak megfe­lelően öt csoportban hirdet­nek eredményt áprilisban. Külön kategóriákba kerültek az egymással nem, vagy alig összehasonlítható cégek, így a versenyben egyenlő eséllyel — bár eltérő adottságókkal — indulhatnak. A rendszer tovább fejlődik Az első két év egyértel­műen igazolta az új pályá­zati rendszert, a megválto­zott értékelési szempontokat. Ám, a tapasztalatok -alapján az Ipari Minisztérium és a szakszervezetek illetékesei már dolgoznak a rendszer továbbfejlesztésén. A nép- gazdasági prioritások sor­rendje változhat, ezt a súlyo­zásnál figyelembe kell venni. Másrészt jó -néhányan java­solták az év elején, hogy a tőkés export teljesítését az eddiginél nagyobb súllyal ve­gyék számításba, és a szo­cialista kivitel is szerepeljen az értékelés szempontjai kö­zött. Az új pályázati rendszer — ahogy a leírtakból kiderül — egy vállalat munkáját, életét átfogóan veszi számításba, főleg a minőségi jegyek alap­ján dől el, hová kerül a - ki­tüntetés. -Ki-tartó, magas színvonalú munka éveken keresztül — valószínűleg „mindössze ennyi” az állandó győztesek titka. LAKATOS MARIA Újítási börze Nagy érdeklődés kísérte az idei országos cipőipari újí­tási börzét, -amely a napok­ban zajlott le a martfűi Tisza cipőgyárban. A rendezvény most elkészült összegzése szerint ötvenöt újítás cserélt gazdát, talált új hasznosítóra. A legtöbb szellemi munka, alkotó ötlét a hatékonyabb •termelést, a jobb minőséget, az anyag- és energiatakaré­kosságot szolgálja. Több kö­zülük az egyes importanya­gok, ragasztók, vegyszerek hazai termékkel való helyet­tesítését Oldja meg. A Tisza Cipőgyár újításai közül pél­dául sikert aratott az auto­mata ringlizőgép és az új típusú hidraulikus szabász­kés. Az ország legnagyobb cipőipari üzeme a testvér- vállalatoktól tizenöt újítást vásárolt meg, ezek közül je­lentős, és a munkát teszi ter­melékenyebbé az éksarokvá- gó és a sarokm-élyítő gép. Minősítés, véleményezés (/.) Megmérettek ? Az öreg művezető ura és parancsolója volt a munkás­nak. Rettegtek tőle, sorsuk, előmenetelük, fizetésük füg­gött tőle. A munkásarisztok­rácia elején voltak, vagy in­kább a polgári élet küszöbén. Öltönyben és keménykalap­ban. Azt mondják, hogy az volt az igazi. Akkor volt rend, volt munka... Most pedig ott tartunk, hogy felkérik a dolgozókat, hogy a szakszervezeti bizal­mi irányításával értékeljék, véleményezzék a művezető munkáját. Nehogy panasznap legyen Antal Géza, a Bonyhádi Cipőgyár szakszervezeti tit­kára már tavaly ősszel túl­esett a tortúrán”. A gyár­ban szinte a megyében elő­ször kezdtek hozzá az új fó­rum létrehozásához. Nem ment könnyen. Mint ahogy nem megy zökkenőmentesen a vezetők véleményezése más munkahelyeken sem. Pedig a SZOT vezetőinek állásfogla­lása szerint a vezetők véle­ményezése mindannyiunk kö­zös ügye, a közösségterem­tés fontos eszköze. — Volt ellenállás minden területen — mondja a szak- szervezeti titkár. — Azt keL lett elérnünk, hogy a dol­gozók a véleményezés okán ne panasznapot tartsanak. Képesek legyenek felülemel­kedni a napi gondokon. Természetesen ez nem egyszerű. A dolgozókat meg­győzni. Mert konfliktusaik zöme a művezetőkkel van. Velük vannak közvetlen kap­csolatban. Ha nincs anyag, ha szervezetlen a munka, ha rossz a minőség, ha vékony hónap végén a boríték... Az előbbi felsorolásból is kitűnik, hogy a művezetők, a közvetlen termelésirányítók, üzemvezetők munkája ma­napság a legnehezebb. — Természetesen a legna­gyobb ellenállás a középve­zetőkben volt — mondja a szakszervezeti titkár. — Nem elég. hogy a gyárban min­denért ők a felelősek — mondták — most még oda­dobjuk a beosztottaknak is őket. — Ahhoz, hogy a vezetők véleménveZ^'e ne fnlladion kudarcba, mint ahoav mond­ta. ne válion oanasznaDDá. ahhoz ió káderekre. va<rvis szakszervezeti bizalmaiakra van «•nik’ség? — fffv igaz. Azt nvneodtan mnndhatom. bnev nálunk, a Rnnvhádi Cinősvárban a W- TQiIrnialr töhhsé°e mpaTofleil TTolV-Zcnilf „mho-nV masni?- nr-Q Ttom? iránvítsnk azt a munkát,. A főmester dühe ••• Az első reagálás a mére­gé volt. — Azok mondjanak a munkánkról véleményt, aki­IIa.il János főművezető két mii állandóan ostoro­zunk? — mondja Hail Já­nos főművezető. — Az első pillanatban ez volt a véle­ményünk, ezt meg is mond­tuk. — Tehát nehezen fogad­ták el a tényt: a műhely munkásai véleményezhetik munkájukat? — Nehezen fogadtuk el, de már örülünk neki, hogy végül is megcsinálták. Az­óta jobb lett a közösség, sokkal közelebb érzik magu­kat az emberek a műveze­tőkhöz. Sőt azt is mondha­tom, hogy az emberek ki­állnak a művezetőjük mel­lett. — Hogy látja ezt Sebes­tyén Lajos művezető? — Attól féltünk, hogy az emberek az országos szer­vezetlenséget a mi nyakunk­ba varrják. — Ezt hogy értsem? — Köztudomású, hogy a cipőiparban nagy gond az alapanyag. Ha van, akkora minőség nem megfelelő, és akkor azért nem tudunk tisztességesen dolgozni. Ha nincs, akkor új munkát kell szerezni. Az emberek pedig azt mondogatják mindig — jogosan — azért jövök be dolgozni, hogy termeljek és pénzt keressek, a szervezet­lenség nem az én dolgom. — Csak ezt nézik az em­berek ? — Mi itt sokszor fillére­ken veszekszünk. Az embe­rek hamar odavágják — és csak a művezetőnek tudják —, hogy miért csak csúszó­pénzért lehet téglát kapni? Vagy miért olyan nagy a korrupció? Ezért féltünk at­tól, hogy nem értik meg a mi gondjainkat és csak a hibákról beszélnek. — ön személy szerint ho­gyan fogadta a véleménye­zést? — Azt gondoltam, hogy már megint mi leszünk a cintányér között. A mi fe­jünk fog csattogni. Az ellenállás olyan nagy volt, hogy többen felmon­dással fenyegettek. Mert nem elég, hogy a prémium­osztásnál mindig a műveze­tői névsor fölött húzzák meg a vonalat. Tehát ők nem kapnak. Akkor még azt is hagyják, hogy „szétszedjék őket a melósok”. Felkészíteni az embereket A bonyhádiak tapasztala­ta, hogy az üzemi demokrá­cia fórumrendszere feltétle­nül jó. Ezek közül is ki­emelkedik a véleményezési jog. Csak ennek gyakorlá­sára a véleményezőket és a véleményezetteket is fel kell készíteni. A szakszervezeti titkárral a bizalmiakról beszélge­tünk. Én azt mondom, hogy a bizalmiak megnövekedett jogköre még nem biztosí­ték arra, hogy az üzemi, munkahelyi demokrácia fó­rumrendszere működni fog. Évekig, évtizedekig a szak- szervezeti bizalminak a leg­fontosabb feladata volt, hogy összeszedje a bélyegpénzt. Az utóbbi egy-két évben pe­dig már a bérezéstől kezd­ve a jutalomig mindenbe beleszólhat. Vajon bele tud-e szólni? Partnerré kell válnia. Vajon tudtak-e eh­hez az igényhez alkalmaz­kodni a cipőgyár szakszer­vezeti bizalmiai? — A felkészítésen múlik az egész. Maradok még min­dig a véleményezésnél. A szakszervezeti bizalmiak­nak mindent elmondtunk. Ugyanígy leültünk beszél­getni a vezetőkkel is. Csak akkor lehetett hozzáfogni a bizalmicsoportok megbeszé­léséhez, amikor már min­denki tudta, hogy mi a fel­adata. A kérdés első felére pedig azt tudom válaszolni, hogy nálunk a bizalmiak nemcsak a bélyegpénzzel foglalkoztak előzőleg sem. Ma is a bizalminál lehet jelentkezni a krumpli-, vagy a hagymaakciónál, ök gyűj­tik össze az igényeket. Te­hát a bizalmiak a műhely dolgozóinak minden gondját fel vállalják. Hogy bizonyít­sam ezt, elmondom, két év­vel ezelőtt a bizalmi testü­leti ülés csak minimális többséggel fogadta el a gyár éves tervét. Ez azt is jelenti, hogy fe'készült embereket választottak meg a dolgozók, olyanokat, akik képviselik őket. — Ebből az következik, hogy képesek arra is: véle­ményezzék a vezetők mun­káját? — A véleményezések ta­pasztalatai ezt be is bizo­nyították. A közvetlen ter­melésirányítók a kezdeti el­lenkezés után meggyőződtek arról, hogy itt nem megmé­retés van, hanem olyan vé­leményalkotás, amiben a jó és a rossz együttesen szere­pel. (Folytatjuk) HAZAFI JÓZSEF GOTTVALD KÁROLY Sebestyén Lajos művezető munka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom