Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-29 / 202. szám
1984. augusztus 29. ( TOLNA \ _ irsrtÉPÜJSAG 3 Bővülő szolgáltatások az ISV-oél A Watt-őrt a Szekszárdi Állami Gazdaságban szerelik. A gazdasági igények kielégítésére az ISV szekszárdi főosztálya tovább bővíti a tevékenységi körét. Az idén több új tevékenység indult, az egyik ilyen az úgynevezett Watt-őr-szerelés. A Watt-őr-készülék a korszerű energiagazdálkodás egyik fontos eszköze. Watt-őr alkalmazásával lehetővé válik az eseti elektromosener- gia-túlfogyasztások 'kivédése mind a nappali, mind a csúcsidőszakokban. Ezenikívül a helyes paraméterek beállításával lehetővé válik a Watt-őr alkalmazása előtti időszakban igényelt energiamennyiségnél kevesebb villamos energia felhasználása, és ez szintén további megtakarításhoz vezet. Egy átlagos szervezettségű gazdaságban a megtakarítás elérheti a 30 százalékot, mely nem tisztán energiamegtakarításból, hanem a büntetések megszűnéséből adódik. A beruházás költsége 1—1,5 év alatt megtérül. Jelenleg a Szekszárdi Állami Gazdaságnál dolgoznak az ISV szakemberei ilyen berendezések felszerelésén. Az állami gazdaság idejében felismerte a költségcsökkentésnek ezt a lehetőségét, így valamennyi nagy telepén végezteti ezt a munkát. További munkák várhatók Báta- széken, Pakson a Volánnál, és még több más üzemben. Év elejétől kezdve végzik az állattenyésztés és takarmányozás -gépeinek forgalmazását a megbízó termelőszövetkezetek, mint partnergazdaságok -részére, bonyolításos alapon, ügynöki tevékenységként. Egy-egy kedvezményes gépvásár gyors és rugalmas megszervezése, a megyei gazdaságok részére több millió forint megtakarítást jelent. A dombóvári telephelyen futózás céljából felvásárolják a lefutott autó, traktor- és munkagép-gumikat, majd futóztatják és visszavágják, a gazdaságok ezzel is szűkös gumiabroncs-ellátását enyhítik. A szolgáltatások bővítésével is -igazolják az ISV-nél, hogy a kissé nehezebb gazdasági helyzetben is helytállnak, jól szolgálják partnereiket. —Pj— Új pályázati feltételek Mitől kiváló a vállalat? Minden év április táján több tucat vállalat teheti ki cégtáblája mellé a Kivá-ló Vállalat kitüntető emblémáját. Köztük jó -nóhámyan szinte minden esztendőben szerepelnek a névsorban. A Medicoron kívül az ország határain túl -is hírnevet szerzett magának a győri Vagon- és Gépgyár, a Videoton, a miskolci December 4. Drótművek. Vajon mi a titka a sikerüknek? Hogyan szerezték meg, s tartják évek óta vezető pozíciójukat a vállalatok között hirdetett versenyben? Másként közelítve, milyen kritérium alapján tűnhet ki manapság egy cég a nehéz külső és gazdasági feltételek között? Megváltozott szabályok Ahogy minden versenynél* szoíkás, a pályázat feltételeit az Ipari Közlönyben megjelenő felhívás foglalja össze. Ám, -a Kiváló Vállalat címért folytatott küzdelem szabályai az Ipari Minisztérium megalakulása utáni esztendőben megváltoztak. Immár két éve kevesebb, de a gazdálkodás egészét jól tükröző adatok alapján -hasonlítják össze az eredményeket. S már nemcsak egyetlen esztendő kiugró mutatói hozhatják meg a sikert, három év együttes adatai, az ez idő alatt elért fejlődés számít elsősorban. A vállalatoknál összeállított pályázatnak csak egyik része tartalmazza a száraz számokat, a szöveges részben maga a cég vall munkájáról és eredményéről. Természetesen elsősorban a különböző mutatók körvonalazzák a leendő győzteseket. Ezek egyértelműen a gazdaságpolitika preferált céljait fogalmazzák meg. Például az értékelés szempontjai közé tartozik a tőkés export éveken át tartó dinamikus növelése, az -importkiváltás konkrét eredményei, az anyaggazdálkodásban és az energiafelhasználásban mutatkozó, a vállalat kezdeményezésére megvalósult megtakarítás. A pályázat szövegébe nem véletlenül került be a ,;konkrét” jelző. -Manapság ugyanis nagyon divatos a -máshol, másnál, avagy csak közvetett módon mérhető megtakarításokat emlegetni. Nem egyszer hallani a vállalatoknál járva: „a mi munkánk hasznát a szabályozás labirintusában más cégek zsebélik be”. De a Kiváló vállalati cím csak a legjobbaknak jár, olyanoknak, -akiknél valutában vagy forintban mérhetők a gazdálkodás eredményei. Szigorú a zsűri A szorosan vett gazdálkodási szempontokon kívül a szociális ellátás, a szocialista brigádverseny alakulásáról szintén számot kell adniok a vállalatoknak. De a pozitív eredményeket feltüntető adatok mellett olyan táblázatokat is ki kdll -tölteni, amelyekről nem szívesen beszélnék egyetlen cégnél sem. Például a szerződéses fegyelem alakulása sokat elárul a gazdálkodás színvonaláról. Képes-e a cég időben a vevő igényei szerint szállítani, avagy az év végi hajrában fut fel a termelés? Ezeket az ingadozásokat jól tükrözi az évente kifizetett kötbér ösz- szege. A mennyiségi eredmények mellett a minőség serh maradhat el. Nem mindegy, hányszor térnek vissza a közületi, vagy magánvásárlók a hibás, használhatatlan portékával. Éppen ezért a minőségi kifogások miatt adott engedmények összegét is -be kell írni a pályázatba. A munkaügyi bírósági ügyek számáról szintén faggatódzik a szigorú zsűri: hány esetben ítéltek a dolgozók javára a bírák, s mikor került ki a vállalat győztesen? Mint e felsorolásban kiderült, elsősorban a gazdálkodás minőségi mutatói alapján ítélik meg az egyes vállalatokat. Igaz, a mutatók más-más súllyal szerepelnek az értékeléskor, az egyes adatokat különböző nagyságú szorzókkal növelik, így juttatják érvényre a gazdaságpolitika preferált céljait; például az export növélése és a jövedelmezőség három éven keresztüli változása számít leginkább. A számszerű adatokat számítógép dolgozza föl, s adja meg a vállalatok közötti rangsort. De ez még nem jelenti a végeredményt, hiszen nem lenne igazságos pusztán az „okos masinákra” hagyni a döntést. A maximum tíz oldalas szöveges bemutatkozást a gép rangsorával együtt a szakértőknek kdll értékelniük. Döntésük után az ágazati tagozódásnak megfelelően öt csoportban hirdetnek eredményt áprilisban. Külön kategóriákba kerültek az egymással nem, vagy alig összehasonlítható cégek, így a versenyben egyenlő eséllyel — bár eltérő adottságókkal — indulhatnak. A rendszer tovább fejlődik Az első két év egyértelműen igazolta az új pályázati rendszert, a megváltozott értékelési szempontokat. Ám, a tapasztalatok -alapján az Ipari Minisztérium és a szakszervezetek illetékesei már dolgoznak a rendszer továbbfejlesztésén. A nép- gazdasági prioritások sorrendje változhat, ezt a súlyozásnál figyelembe kell venni. Másrészt jó -néhányan javasolták az év elején, hogy a tőkés export teljesítését az eddiginél nagyobb súllyal vegyék számításba, és a szocialista kivitel is szerepeljen az értékelés szempontjai között. Az új pályázati rendszer — ahogy a leírtakból kiderül — egy vállalat munkáját, életét átfogóan veszi számításba, főleg a minőségi jegyek alapján dől el, hová kerül a - kitüntetés. -Ki-tartó, magas színvonalú munka éveken keresztül — valószínűleg „mindössze ennyi” az állandó győztesek titka. LAKATOS MARIA Újítási börze Nagy érdeklődés kísérte az idei országos cipőipari újítási börzét, -amely a napokban zajlott le a martfűi Tisza cipőgyárban. A rendezvény most elkészült összegzése szerint ötvenöt újítás cserélt gazdát, talált új hasznosítóra. A legtöbb szellemi munka, alkotó ötlét a hatékonyabb •termelést, a jobb minőséget, az anyag- és energiatakarékosságot szolgálja. Több közülük az egyes importanyagok, ragasztók, vegyszerek hazai termékkel való helyettesítését Oldja meg. A Tisza Cipőgyár újításai közül például sikert aratott az automata ringlizőgép és az új típusú hidraulikus szabászkés. Az ország legnagyobb cipőipari üzeme a testvér- vállalatoktól tizenöt újítást vásárolt meg, ezek közül jelentős, és a munkát teszi termelékenyebbé az éksarokvá- gó és a sarokm-élyítő gép. Minősítés, véleményezés (/.) Megmérettek ? Az öreg művezető ura és parancsolója volt a munkásnak. Rettegtek tőle, sorsuk, előmenetelük, fizetésük függött tőle. A munkásarisztokrácia elején voltak, vagy inkább a polgári élet küszöbén. Öltönyben és keménykalapban. Azt mondják, hogy az volt az igazi. Akkor volt rend, volt munka... Most pedig ott tartunk, hogy felkérik a dolgozókat, hogy a szakszervezeti bizalmi irányításával értékeljék, véleményezzék a művezető munkáját. Nehogy panasznap legyen Antal Géza, a Bonyhádi Cipőgyár szakszervezeti titkára már tavaly ősszel túlesett a tortúrán”. A gyárban szinte a megyében először kezdtek hozzá az új fórum létrehozásához. Nem ment könnyen. Mint ahogy nem megy zökkenőmentesen a vezetők véleményezése más munkahelyeken sem. Pedig a SZOT vezetőinek állásfoglalása szerint a vezetők véleményezése mindannyiunk közös ügye, a közösségteremtés fontos eszköze. — Volt ellenállás minden területen — mondja a szak- szervezeti titkár. — Azt keL lett elérnünk, hogy a dolgozók a véleményezés okán ne panasznapot tartsanak. Képesek legyenek felülemelkedni a napi gondokon. Természetesen ez nem egyszerű. A dolgozókat meggyőzni. Mert konfliktusaik zöme a művezetőkkel van. Velük vannak közvetlen kapcsolatban. Ha nincs anyag, ha szervezetlen a munka, ha rossz a minőség, ha vékony hónap végén a boríték... Az előbbi felsorolásból is kitűnik, hogy a művezetők, a közvetlen termelésirányítók, üzemvezetők munkája manapság a legnehezebb. — Természetesen a legnagyobb ellenállás a középvezetőkben volt — mondja a szakszervezeti titkár. — Nem elég. hogy a gyárban mindenért ők a felelősek — mondták — most még odadobjuk a beosztottaknak is őket. — Ahhoz, hogy a vezetők véleménveZ^'e ne fnlladion kudarcba, mint ahoav mondta. ne válion oanasznaDDá. ahhoz ió káderekre. va<rvis szakszervezeti bizalmaiakra van «•nik’ség? — fffv igaz. Azt nvneodtan mnndhatom. bnev nálunk, a Rnnvhádi Cinősvárban a W- TQiIrnialr töhhsé°e mpaTofleil TTolV-Zcnilf „mho-nV masni?- nr-Q Ttom? iránvítsnk azt a munkát,. A főmester dühe ••• Az első reagálás a méregé volt. — Azok mondjanak a munkánkról véleményt, akiIIa.il János főművezető két mii állandóan ostorozunk? — mondja Hail János főművezető. — Az első pillanatban ez volt a véleményünk, ezt meg is mondtuk. — Tehát nehezen fogadták el a tényt: a műhely munkásai véleményezhetik munkájukat? — Nehezen fogadtuk el, de már örülünk neki, hogy végül is megcsinálták. Azóta jobb lett a közösség, sokkal közelebb érzik magukat az emberek a művezetőkhöz. Sőt azt is mondhatom, hogy az emberek kiállnak a művezetőjük mellett. — Hogy látja ezt Sebestyén Lajos művezető? — Attól féltünk, hogy az emberek az országos szervezetlenséget a mi nyakunkba varrják. — Ezt hogy értsem? — Köztudomású, hogy a cipőiparban nagy gond az alapanyag. Ha van, akkora minőség nem megfelelő, és akkor azért nem tudunk tisztességesen dolgozni. Ha nincs, akkor új munkát kell szerezni. Az emberek pedig azt mondogatják mindig — jogosan — azért jövök be dolgozni, hogy termeljek és pénzt keressek, a szervezetlenség nem az én dolgom. — Csak ezt nézik az emberek ? — Mi itt sokszor filléreken veszekszünk. Az emberek hamar odavágják — és csak a művezetőnek tudják —, hogy miért csak csúszópénzért lehet téglát kapni? Vagy miért olyan nagy a korrupció? Ezért féltünk attól, hogy nem értik meg a mi gondjainkat és csak a hibákról beszélnek. — ön személy szerint hogyan fogadta a véleményezést? — Azt gondoltam, hogy már megint mi leszünk a cintányér között. A mi fejünk fog csattogni. Az ellenállás olyan nagy volt, hogy többen felmondással fenyegettek. Mert nem elég, hogy a prémiumosztásnál mindig a művezetői névsor fölött húzzák meg a vonalat. Tehát ők nem kapnak. Akkor még azt is hagyják, hogy „szétszedjék őket a melósok”. Felkészíteni az embereket A bonyhádiak tapasztalata, hogy az üzemi demokrácia fórumrendszere feltétlenül jó. Ezek közül is kiemelkedik a véleményezési jog. Csak ennek gyakorlására a véleményezőket és a véleményezetteket is fel kell készíteni. A szakszervezeti titkárral a bizalmiakról beszélgetünk. Én azt mondom, hogy a bizalmiak megnövekedett jogköre még nem biztosíték arra, hogy az üzemi, munkahelyi demokrácia fórumrendszere működni fog. Évekig, évtizedekig a szak- szervezeti bizalminak a legfontosabb feladata volt, hogy összeszedje a bélyegpénzt. Az utóbbi egy-két évben pedig már a bérezéstől kezdve a jutalomig mindenbe beleszólhat. Vajon bele tud-e szólni? Partnerré kell válnia. Vajon tudtak-e ehhez az igényhez alkalmazkodni a cipőgyár szakszervezeti bizalmiai? — A felkészítésen múlik az egész. Maradok még mindig a véleményezésnél. A szakszervezeti bizalmiaknak mindent elmondtunk. Ugyanígy leültünk beszélgetni a vezetőkkel is. Csak akkor lehetett hozzáfogni a bizalmicsoportok megbeszéléséhez, amikor már mindenki tudta, hogy mi a feladata. A kérdés első felére pedig azt tudom válaszolni, hogy nálunk a bizalmiak nemcsak a bélyegpénzzel foglalkoztak előzőleg sem. Ma is a bizalminál lehet jelentkezni a krumpli-, vagy a hagymaakciónál, ök gyűjtik össze az igényeket. Tehát a bizalmiak a műhely dolgozóinak minden gondját fel vállalják. Hogy bizonyítsam ezt, elmondom, két évvel ezelőtt a bizalmi testületi ülés csak minimális többséggel fogadta el a gyár éves tervét. Ez azt is jelenti, hogy fe'készült embereket választottak meg a dolgozók, olyanokat, akik képviselik őket. — Ebből az következik, hogy képesek arra is: véleményezzék a vezetők munkáját? — A véleményezések tapasztalatai ezt be is bizonyították. A közvetlen termelésirányítók a kezdeti ellenkezés után meggyőződtek arról, hogy itt nem megméretés van, hanem olyan véleményalkotás, amiben a jó és a rossz együttesen szerepel. (Folytatjuk) HAZAFI JÓZSEF GOTTVALD KÁROLY Sebestyén Lajos művezető munka közben
