Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

1084. augusztus 26. ( TOLNA \ NÉPÚJSÁG 5 n mindennapi kenyér A kenyér az egyik legfon­tosabb (táplálékunk, az el­múlt sokezer év alattit sem veszítette el jelenttőségéit. Ha­zánkban a kenyereit adó bú­zát — találóan — „életnek” nevezik, mivel az élet fenn­tartásának egyik nagyon fon­tos tápanyaga, élelmiszere. Ahol a itermészeti viszonyok kedvezőltlenek és nem (teszik lehetővé gabonafélék ter­mesztését és a nálunk meg­szokott kenyér elkészítését, ott a természet más életlehe­tőségeket adott a lakosság­nak: fák és növények, illet­ve ezek Itörzse, termései he­lyettesítik a kenyeret, bizto­sítják az élet fennmaradá­sát. Nagyon sokféle pálma töl­ti be ezt a „kenyéradó” sze­repet. Délamerikában a Ma- uricia-pálma törzsét felaprít- ják, belát kenyér helyett fo­gyasztják, de táplálékot je­lent a fa gyümölcse és mag­ja is. Kelet-Afrikában a Kaf- fer-pálma, másképpen „Páf­rány-pálma” felső nagy leve­lei között ltobozszerű gyü­mölcsök vannak és ezeket, valamint a faftörzs vastag bélzetét használják fel ke­nyérnek. (A bélzetből gyúr­ják a kenyeret.) Kelet-Afrikában terem a datolyapálma is, mely szá­raz, homokos (talajban tenyé­szik, olyan helyen, ahol más­féle növény elpusztul. Édes gyümölcsét nyersen, vagy megaszalás után fogyasztják. Az itt élő népek szent fája, mely egyik legfőbb táplálé­kukat biztosítja. A föld min­den területén megterem, nincs szüksége nagyobb mér­vű talajnedvességre, vagy tápanyagra. Egy-egy fa 200 évig is elél. Óceánia szigetvilágában, Indonéziában, a Molukki-, Szunda- és más szigeteken szágópálma-erdőségek van­nak. A fák puha belsejét feldolgozzák és rizshez ha­sonló szágó készül belőle. A pálmáit 15 éves korában ki­vágják, törzsét feldarabolják; a bélzetből kimossák a ke­ményítőit, szárítás után az anyagot rostán átnyomkod­ják, így kapja meg rizshez hasonló alakját, de hasonlít­hatjuk a házilag készített tarhonyához is. A szágóból Indiában lepény készül, amit agyagedényben sütnek meg és így válik kalácsszerúvé. A szágót ma nagyüzemileg is feldolgozzák, de nagyon sok szigeten még látható az ősi házi szágókészítés. Nemcsak fák, hanem az alacsony növények is adnak alapvető élelmiszernek szá­mító helyi jellegű „.kenye­ret”. A Föld sok millió em­berét táplálják ezek. Ilyenek Például az édesburgonya, vagy más nevén a batáta, a manióka, a kurkuma, a táró, stb. Ezeknek lisztes, ízes gyökerei nagy tápértékűek. A feldolgozás évezredes hagyo­mányok alapján nagyrészit házilag történik. Ilyen a Bra­zíliában és Afrika középső részein elterjedt növény a yam, melynek jó ízű gyökerét általában úgy fogyasztják, mint nálunk a közönséges burgonyát: főzve, sütve, vagy más ételek mellé elkészítve. Nagy előnye, hogy olyan földben is megterem, ahol más növény a sovány talaj miatt nem marad meg, Ezek­nek a fáknak, növényeknek igen nagy jelentőségük van egy-egy terület ellátásában, hiszen a lakosság megszok­ta ragaszkodnék akkor is az ősi ételekhez, esetleg másokhoz is hozzá ltudna ju/fcni. Rudnay János A gyógyszerszedésről A családi házipatikában hónapr ól-hónapra gyűlnek a legkülönbözőbb gyógyszerek, hol ezt, hoQ azt a tablettát kapjuk be, vagy kínálgat- iuk velük fejfájás ellen is­merőseinket. Legtöbbször fi­gyelmen kívüli hagyjuk, hogy a gyógyszerek szedésének rendkívül szigorú szabályai vannak (nem szólva lejárati idejükről, amivel szintén nem törődünk). Ha például vérnyomáscsökkentők-f alko­hol Kalmopyrin, Aspirin, láz­csillapítók-!-véralvadásgátlók Anti b iöti kumok-f hashaj tők Antihisztaminikumok, nyug- fcatók-)-alkohol Diabetes elleni szerek, anti- biotikumok+alkohol Hormonkés zítmónyek-f-al ta­tók Digitális készítmények+Cor- tison Diabetes elleni szerek+Cor- tison Vizelethajíók+antibiotifeu­mok Nyugtatók+allkohal Ugyancsak problémát okoz, ha a gyógyszereket nem az előírt adagban szedi a beteg, nem beszélve arról, hogy a szemétbe dobott gyógyszerek mennyire fel- duzzasztják az egészségügyi kiadásokat. Ezt a helyzetet csak az orvos és a beteg kö­zötti optimális kapcsolat ké­pes megváltoztatni, amely­nek szerves része a beteg felvilágosítása a gyógysze­res kezelés várható ered­ményéről, a rendezetlen, il­letve a túlszedésből adódó káros .következményekről, esetenként a különféle or­vosságok együ'ttszedésének hatásairól. Különös figyel­met kell fordítani azokra a betegekre, akik hosszú távú gyógykezelést igényelnek (magas vérnyomás, cukor- betegség, szívelégtelenség stb.) esetén. Még a gyógykezelés meg­kezdése előtt tudja meg a beteg, miért kell életmódját megváltoztatnia, például fel­egyidejűleg többféle gyógy­szert kell szednünk, különö­sen fontos, hogy betartsuk az orvos utasításait, hiszen a gyógyszerek egymásra gya­korolt hatása káros, olykor végzetes következményekkel járhat. Néhány példát ismer­tetünk arra, milyen káros mellékhatásai lehetnek a kü­lönféle gyógyszerek, illetve drogok együttes szedésének: veszedelmesen megnövekszik a szer hatása belső vérzések fellépése az infekciók elleni védőha­tás jelentősen csökken aluszékonyság, a központi idegrendszer kábulata hányinger, a gyógyszerek ha­tása csökken a hormonkészítmények hatá­sa csökken fokozott Digitalis hatás a diabetes élleni szerek ha­tása csökken halláskárosodás aluszékonyság, a központi idegrendszer kábulata hagynia a dohányzással, le­fogynia, valamint a szüksé­ges gyógyszert rendszeresen, meghatározott időszakonként bevennie. Kellő belátás nél­kül ugyanis hamar abba­hagyja a szabályszerű élet­módot és a gyógyszerek sze­dését. Éppen ilyen fontos felvilágosítani a beteget a gyógyszer pontos hatásáról, valamint az esetleges mel­lékhatásokról. Így például, ha az orvos a magas vér­nyomás gyógyszeres terápiá­ja mellett dönt, fel kell hív­nia a beteg figyelmét arra, hogy milyen szervezeti, köz­érzetbeli változásokra szá­míthat vérnyomása tartós csökkenésétől. Ugyancsak lényeges fel­hívni a betegek figyelmét az úgynevezett ellenjavallatok­ra (kontraindikációkra), azokra a zavarokra, amelyek egy meghatározott gyógy­szer szedésénél számításba jöhetnek. Ha a beteg a vár­ható kedvezőtlen változások miatt elbizonytalanodik és kétségei támadnak, hogy az adott gyógyszer bevétele fel­tétlenül szükséges, úgy meg kell nyugtatni őt, és ponto­san meg kell magyarázni neki, melyek a relatív, és melyek az abszolút kizáró tényezők az adott szer eseté­ben. Például, ha a gyógy­szerhez mellékelt használati utasításban ellenjavallatként van feltüntetve a vesefunk­ciók zavara, nem kell feltét­lenül megrémülnie annak, aki valaha is életében át­esett egy fertőzésen, vagy felfázott: ebben az esetben heveny megbetegedést kell érteni a gyógyszer szedésé­nek kontraindikációjaként. Végül néhány jótanács a gyógyszeres kezelés eredmé­nyessége érdekében: — Vannak gyógyszerék, amelyeket más készítmények­kel nem szabad egy időben szedni. Ha valakit több szak­orvos is kezel különböző panaszai miatt, hívja fel mindegyik orvosának a fi­gyelmét az általa szedett összes orvosságra. — Soha se álljon le senki önhatalmúlag a gyógyszerek szedésével. A leggyakoribb hiba, hogy amint a beteg jobban érzi magát, máris abbahagyja a gyógyszer sze­dését. Az átmeneti javulás nem jelent gyógyulást. — Azonnal közölni kell a kezelőorvossal, ha mellékha­tások lépnek fel, vagy ha bizonyos készítményekre al­lergiás valaki. — Ha valakit elfelejtett volna tájékoztatni a kezelő­orvosa a gyógyszer hatásá­ról, illetve mellékhatásairól, úgy még a gyógyszertárban is érdeklődhet ezék felől. — Senki se fogadjon el semmiféle „bevált” gyógy­szert, ha azt nem orvos ajánlja. Ami az egyik em­bernél használ, a másiknál akár árthat is. — Mindig ellenőrizzük a gyógyszerek lejárati idejét. Amelyiken ez nincs feltün­tetve, legalább a gyártás éve jelölve van. öt évnél régebbi gyógyszert ne szed­jünk! Helyes, ha mindig megőrizzük a gyógyszer ska­tulyáját is, mert legtöbbször ezen vannak feltüntetve a szükséges dátumok. K o m b i n á c i ó k : Mell ékhatások : Hogy hívnak? Gyerekpulóverek Nevelt írni a pulóver ele­jére, divat, és nemcsak a ki­sebbek körében. Amit még ltudni illik: minél színesebb (különböző színű, minőségű fonallal, szemeit uitánzó öltés­sel, rátétvarrással utólag varrják a pulóver felületére) vagy ötletesebb (betűnként más színű gomb, kiegészít­ve hímzéssel), rögzíthető tár- gyacskákból készítik a szín­pompás felületet. A pulóver 98 cm, 110 cm magas gyer­mek részére. Hozzávalók: 20 dkg közép­vastag félgyapjúfonal, 2,5-es, 3-as kötőtű, 2,5-es körkötőfű. Kötésminták: Patentminta: 1 síma, 1 for­dított váltakozásával kötjük. Alapminta: a munka jobb oldalán sima, a bal oldalon fordított szemeket kötünk. Szempróba: 25 szem X 35 sor = 10 cm. Munkamenet: Háta: 2,5-es kötőtűvel 78 (83) szemre kezdjük, patent­mintával 5 cm magas kezdő­szélt kötünk. A munkát 3-as kötőtűvel, alapmintával foly­tatjuk. Az első sorban ará­nyos elosztással 8 (9) szemet szaporítunk 86 (92) szem. A kezdéstől számított 36 (40) cm elérése után, a szemeket egyenként lefogyasztjuk. Eleje: A hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintá­val kötjük, a kezdéstől szá­mított 30 (34) cm elérése után, a középrészen nyakke­rekítést kezdünk, lefogyaszt­unk 8 szemet, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 2X3, 2X2 szemet. A vállmagasság 40 (44) cm, a megmaradó szemeket, a vállszéltől kiindulva, egyen­ként, szemet utánzó öltések­kel a hátoldal befejező sorá­nak szemeihez varrjuk. Ujja: 2,5-es kötőtűvel, 48 szemre kezdjük, patentmin- Itával 4 cm magas kezdőszélt kötünk. A következő soritól, 3-as kötőtűvel, alapmintával folytatjuk a munkát, az első sorban, minden 6. szemre 8X1 szemet szaporítunk (56.) Mindkét oldalszélen, minden 10. sorban szaporítunk 5XÍ, minden 8. sorban 5X1 (min­den 8. sorban 13X1) szemet 76 (82). A kezdéstől számí­tott 32 (35) cm elérése után, a szemeket egyenként lazán lefogyasztjuk. összeállítás: A részeket szem- és sortalálkozás sze­rint alapszínű, és vastagságú fonallal összevarrjuk. A nyakszélen, 2,5-es körkötőtű­vel felszedünk 144 szemet, paltentmintával 3 cm magas pántot kötünk, végül a sze­meket az alapszemnek meg­felelően lefogyasztjuk. Az ember addig fiatal... Tanulás időskorban Különleges rakott burgonya Hozzávalók: Másfél kg burgonya, 3 db tojás, 10 dkg metélt tészta, 4 dl tejföl, só, bors. A burgonyát héjában meg­főzzük. A tojásokat kemény­re főzzük, a metélt tésztát is kifőzzük. A burgonyát a tojásokkal együtt karikára vágjuk. Egy tűzálló tálat ki­zsírozunk, egy sor karikára vágott burgonyára, egy sor metélt, majd főtt tojás kö­vetkezik, mindaddig rakjuk így, amíg az anyagok el nem fogynak. Lehetőség szerint a tetejére metélt kerüljön. A rétegek között ízlés szerint fűszerezzünk. Végül a (tejfölt jól kikeverjük és egyenlete­sen a készítményre öntjük. Sütőben megsütjük, forrón adjuk az asztalra. Idényben zöldsalátával, de egyébként bármilyen sava­nyúsággal feladható. A szoba egész hosszában falra erősített tükör igen elegánsan hat, és úgy érez­zük, megnöveli a szobát. Igen ötletes megoldás, ha egy körülbelül 1,30 méter magas szekrénysor fölé vé­gig a mennyezetig tükröt szerelünk fel. A tükröt közvetlenül a fal­ra erősítjük speciális tükör­akasztók segítségével. A tü­körakasztó két részből áll: Rakott sertéstarja Hozzávalók: 40 dkg tarja, 1 kg burgonya, 4 dl tejföl, só, bors, 10—15 dkg zsír. A húst felszeleteljük, jól kiverjük, sózzuk, borsozzuk. Serpenyőben zsírt hevítünk és a hússzeleteket hirtelen, mindkét oldalukon átsütjük. Félrétesszük. A burgonyát megtisztítjuk, megmossuk, felkarikázzuk. Egy jénai tálat kizsírozunk, egy sor karikára vágott bur­gonyát belerakunk. A bur­gonyára néhány szelet húst teszünk. Sóval, borssal fű­szerezzük. Letakarjuk egy sor burgonyával. Tejföllel meglocsoljuk. Ismét hús, il­letve burgonya következik. Tetejére feltétlenül burgonya kerüljön, (tejföllel gazdagon leöntve. Sütőben sütjük. Az étel akkor jó, ha a burgo­nya puhára párolódott és a teteje pirosbarnára sült. Sa­vanyúságot adunk hozzá. egy horgos akasztóból és egy felső részből, ami a tükör külső felületét a rögzítés he­lyénél elfedi. Ha a tükör előtt félmagas bútorok, szekrények állnak, ügyeljünk arra, hogy a bú­tor funér borítás nélküli hát­só oldala ne tükröződjön a tükörben. Ezént ajánlatos az ilyen bútor hátoldalának bel­ső szélére tíz centiméteres filccsíkot felragasztani. Sokan (teszik fel azt a kér­dést, hogy okvetlenül bele­tartoznak-e az időskor élet­kori sajátosságai közé a szel­lemi leépülés jegyei? Vála­szunk: nem! A szellemi le­épülés az olyan betegségek következménye, mint ami- * lyen az érelmeszesedés, a ke­ringési bántalmak. A tudományos kutatások egybehagzóan bizonyítják, hogy a szjgorú értelemben veitlt szellemi képességek te­rén — a gondolkodás, a ta­nulékonyság, sitb. — az öre­gedő ember nem mutat szük­ségképpen veszteségeket. Csupán a személyiség egyes összetevői — a lelki műkö­dések, készségek, jártasságok — arányainak bizonyos fokú eltolódása következik be. Ér­dekes megfigyelés, hogy pél­dául a szókincs növekszik, a szóbeli megfogalmazás ké­pességében az idős ember határozott előnnyel rendelke­zik a fiatalkorúval szemben, ugyanakkor a pszihomatoros gyorsaság észrevehetően csökken. Jó példa erre az autóvezetés megtanulása, öt­ven éven túl a külső inge­rekre adott reakció csökken, a vezetés bonyolult művele­teinek megtanulása, a köz­úti forgalomhoz való alkal­mazkodás egyre nehezebb. Elsősorban a tanulás indí­tékaiban, egy-egy feladat gyors átlátásában jelentkezik az idős kor folyamán veszte­ség. Azaz az idősödő ember általában úgy érzi, hogy szá­mára a tanulásnak már ke­vés az értelme, ezért nem ösztönzi, hajtja magát új is­meretek megszerzésére. Ám ha azonos ösztönző hatáso­kat, motívumokat és feladat­megismentetési lehetőségeket alakítunk ki és biztosítunk, úgy az időskorú ember értel­mi működése, szellemi tel­jesítménye nem marad el a fiataloké mögött. Fontos kérdés természete­sen az is, hogy elég vonzó- ak-e számára a felnőtteknek nyújtott ismereltterjesztési, oktatási formák, feltételek. A pszichológusok szerint tanul­ni nemcsak lehet, érdemes, hanem szükséges is a fenőtt- és az idős korban egyaránt. A tanulás ugyanis hozzátar­tozik az értelmes életvitel­hez. Minden egyes felnőttre, időskorúra jellemző vonás, hogy praktikus, minden te­vékenység hasznosságát, eredményességét kutatja. Felveti a kérdést, érdemes-e eljárni a nyugdíjas klubba, az ismeretterjesztő előadás­sorozatra, például kertészeti vagy nyelvtanfolyamra. Ha az ismeretanyag nem tűnik számára könnyen befogadha- tónak, elsajátíthatónak, ha a művelődési vágya, erőfeszí­tése nem jár kellő eredmény­nyel, úgy arra a hibás követ­keztetésre juthat, hogy a rendszeres tanulás nem való neki, ő már nem tud haté­konyan művelődni. Olyan szubjektív tapaszta­lat ez, mellyel szemben hiá­ba állítja a pszichológia, a felnőttoktatás az ellenkezőjét mindaddig, amíg a gyakor­lat meg nem győzi róla a tudásra vágyát. Mindebből az is következik, hogy a mű­veltségi anyagot csak jól, he­lyes módszerekkel, érdekfe­szítően szabad eljuttatni kü­lönösképpen az időskorúak­hoz, hogy kíváncsiságukat ébren tartva, jó kedvvel áll­janak neki a továbbbitanu- lásnak. A felnőttek, időskorúak ne­velésének arra kell építenie, hogy az érett korú, az idősö­dő ember más, mint a fiatal vagy a gyermek. Mások a ta­pasztalatai, más az életmód­ja, érzelemvilága, tehát hat­ni is másként kell rá. Így nem elsősorban a példa, a szoktatás eszközével, mint a fiataloknál, hanem a meg­győzéssel, az érveléssel. A meggyőzés révén elérhető, hogy rendszeres olvasóvá váljon, életének szerves része legyen az ésszerű sportolási, turisztika, képezze tovább magát szakmájában, alakítsa át a kívánatos irányba étke­zési szokásait, stb. A nevelő­felvilágosító munka haté­konyságát az eredmények jelzik; nem osztályzatokat kap az időskorú tanfolyami hallgató az előadójától, ha­nem elismerő szavakat, tel­jesítményei megbecsülését, érzelmi visszajelzésekét. S azt mindannyian jól tudjuk, hogy ha jól érezzük magun­kat, és a kudarcok nem ka­varják fel érzelmi világun­kat, akkor egészségesebbnek is érezzük magunkat. Könnyebben legyőzzük azokat a nehézségeket, ame­lyek tanulásunkban, a tanul­taknak a környezetünkben való felhasználásában adód­nak. Kívánatos itehát, hogy az öregkor végéig megőriz­zük kedvünkéit és képeség- günket a tanulásra. Egy rég­volt tanító mondta egykor: „Az ember addig fiatal, amíg képes a tanulásra, új szoká­sok kialakítására, és az el­lentmondások elviselésére”. Mirtse Márta Kis szobából nagy szoba

Next

/
Oldalképek
Tartalom