Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-25 / 199. szám
1984. augusztus 25. a népújság Iparkörzetek a BAM mentén A Bajkál—Amur vasútvonal mentén hatalmas erdőségek, valamint kiterjedt fekete- és barnaszén-, tőzeg-, vasérc-, színes- és ritkafém- lelőhelyek találhatók. A vasútvonal kiépítésével egy időben építik fel azokat az iparközpontokat, amelyek e természeti kincsek feldolgozását végzik. A hosszú távú program beruházási költségei a vasútvonal építésére fordított összegnek mintegy a négy-ötszörösét teszik ki. A BAM Uszty-Kuttól Tin- dáig terjedő nyugati szakaszán három iparközpont létesül: a felső-lénai, az északba jkáli és az udokáni. A felső-lénai kitermelő és iparközpontot az irkutszki körzetben alakítják ki, mintegy 130 ezer négyzetkilométeres területen. Az itteni gazdálkodás alapja: a fakitermelés és az elsődleges feldolgozás. Jelenleg évente kétmillió köbméter faanyag — erdei fenyő, vörösfenyő, cédrus — előkészítését végzik el. Az elsődlegesen feldolgozott fát a közelmúltban átadott BAM-szákaszon a bratszki faipari és a KGST-országok együttműködésével felépült uszty-ilimszki cellulózkombinátba szállítják. A tervek szerint a felső-léniái iparközpontban a jövőben három faipari kombinátot építenek, amelyeket az usztv- ilimszki vízi erőmű lát majd el villamos energiával. Több vegyi üzem felépítését is tervezik. Részükre a nyersanyagot az eddig feltárt lelőhelyek, köztük a markovi pázkondenzátum- telep fogja biztosítani. Mindehhez természetesen nagy teljesítményű energiaforrásokra is szükség lesz. Ezért a Léna folyón egy kétmillió kilowatt teliesítménvű erőmű megépítését vették tervbe. Az észak-ibajkáli kitermelő és iparközpontot a Burját Autonóm Köztársaság északi körzetében hozzák létre 140 ezer négyzetkilométeren. A gyéren lakott és nehezen megközelíthető körzetben a BAM építését meg. előzőén nem volt sem vasút, sem autóút, sem pedig iparvállalat. Ezen a vidéken tárták fel a Mologyozsnoje krizotil-iaz- beszt lelőhelyet. A föld mélye itt még jelentős meny- nyiségű grafitot, mangánt és színesfémet rejt. Különösen nagy reményeket fűznek a mologyozsnojei lelőhely kiaknázásához, mert az azbeszt iránt nemcsak a szovjet gazdaság igénye nő évről évre, hanem a világpiaci kereslet is állandóan fokozódik. Az udokáni iparközpontot az észak-ibajkáli körzet szomszédságában alakítják ki. Mivel a vasút ezt a vidéket is érinti, most már lehetségessé vált az 1949-ben feltárt csarai rézlelőhelyek kitermelése. Eddig igen nagy gond volt a rézhegyek megközelítése. Ha autóutakat kellett volna építeni, az ércdúsító kombinát üzembe helyezése négyszer annyiba került volna, mint így, a vasútvonallal . Van itt azonban más gond is. Udokán a csitai körzet északi részén található. Ezen a tájon gyakori a földrengés, a lavinaveszély és nagyon hideg a tél. Bulgária — ma (III.) „Banszko az életem” Szandanszki, Melnyik, Banszko. Többségünk számára ismeretlen nevek, a blago- evgrádi körzet egy-egy városkája rejlik mögöttük. S nem is akármilyen városok ezek: szépek, tele nevezeitességgel, lakóik kedves, szorgalmas emberek — mindegyiknek megvan a maga különleges értéke. Szandanszkit csak így emlegetik: az egészség városa. S valóban: lakói nem ismerik a légúti betegségeket, a gyomorbajokat, az ízületi fájdalmakat. „Ijtt a levegőt porcióra mérik” — mondták tréfásan bolgár kísérőink. Gyógyüdülőhelyre érkeztünk, ahol a levegő és a víz különleges kincset jelent. A levegő azért, mert pusztán elég belélegezni, legalább húsz napon át hatására lényegesen javul az allergikus és krónikus légúti betegségekben szenvedők állapota. Szan- danszkiban a tél enyhe, köd nélküli, a hó nem marad meg, a többi évszak is nagyon kellemes — s a levegő mindig tiszta és könnyű. Félórás séta után magunk is felfrissülünk. Iszunk a híres forrás vizéből, amely reuma, ízületi bántalmak, gyomor- és vesebetegségek, nőgyógyászati problémák gyógyítására képes — a legminimálisabb gyógyszerezés mellett. A szanatóriumban, amelyhez uszoda, sportpályák is tartoznak, mindig telt ház van: egyszerre háromszázan pihennek ott, idősebbek, fiatalabbak, feltűnően sok kisgyerek. Aki nem jut beutalóhoz a fizeftőven- dég-szolgálathoz fordulhat: 3000 személy így nyerhet elSzandanszki: a levegő és a víz kincset ér helyezést a városban. Az 590 férőhelyes új luxuskategóriájú szállodáit tavaly avatták. Nehéz a búcsú Szandan&zki- tól, reklamáljuk is vendéglátóinktól a maradék 19 napot ... Autóbuszunk Melnyikbe ér, Bulgária, s állítólag a világ legkisebb városába. Mindösz- sze 370 lakosa van és 98 ház alkotja. Mindez földrajzi méretekben parányi helyen, gyönyörű környezetben, különleges homok- és agyagpiramisokkal körülbástyázva. A bolgár népi építészet remekei találhatók iltt, minden ház egy-egy gyöngyszem. A kánikulában megtett séta után az igazán szomjat oltó forrásvizet kortyolgatjuk, miközben vendéglátóink a városról, terveikről beszélnek. Elmondták, hogy a város az idegenforgalomra és a szőlőtermesztésre alapozza létét. Négy évtizede még romokban állt, azóta minden házat rendbe hoztak. Most céljuk az, hogy Melnyik 1990-re az ifjúság városa legyen. Banszko — a humor városa. Ott Rajna Baeva, a BKP helyi bizottságának első titkára fogadott bennünket. Banszkóban évente 250—300 ezer hazai és külföldi vendég fordul meg. Idecsalogatja őket a sok történelmi emlék, építészeti érdekesség, a gyönyörű vidék — itt kezdődik a Pirin-hegység. A városnak 11 ezer lakosa van — mindenki talál benne munkát. Gépgyár, fafeldolgozó, bútorgyár, játéküzem van a városban. — Az ipari termelésünk 50 millió leva volt tavaly — mondta el Rajna Baeva. — A mezőgazdasági pedig 12 millió leva, Fő mezőgazdasági termékünk a dohány, évente 120 ezer tonnát termesztünk belőle. A városban három középiskola van: gépipari, fafeldolgozási és mező- gazdasági. A bútorok, amelyek iitt készülnek, mind különleges darabok, csak rendelésre gyártunk belőlük, 70 százalékuk exportra megy. A gyerekjátékokból szintén sokat adunk el külföldön. — Hogyan élnek itt az emberek? — kérdeztük. — Meggyőződésem, hogy nagyon elégedetten. Munkalehetőség van bőven. Banszko Banszko: a Pirin-hegység kapuja igazi kulturális központnak is számít a környéken, jók a kapcsolataik a színházakkal, Melnyik: a legkisebb, de igy is gyönyörű írókkal, építészekkel, — ők járnak el hozzánk. A lakások 95 százalékát az elmúlt évtizedekben újjáépítettük. Majdnem minden gyereknek jut hely a bölcsődében és az óvodában. A közérzet mutatója lehet az is, hogy tavaly kétezer fővel gyarapodott a város. Az it|t élő emberek kötődnek szülőföldjükhöz, s itt ne valami formális dologra gondoljanak, hanem nagyon is mély gyökerekre. Talán már hallottak is pirini dalo- pek, vidámak, szomorúak ezek a dalok, táncok, de mind mély érzelmi kötődésről tanúskodnak. — Nem néhéz egy nőnek vezetni eat a várost — hangzott a következő kérdés. — Dehogynem! — mosolyodon e Baeva. — Azt hiszik, eg férfinak talán köny- nyebb volna? Banszkóról azt is szokták mondani, hogy a férfiak városa, az első titkár mégis — nő. De komolyra fordítva a szót: én itt születtem, ismerem eat a várost, a az itt élők is ismernek engem. Banszko az életem. (vége) Kocsi Margit Közép-Ázsia üdülőközpontja A Kirgiz-tenger partján Kirgiziában az Isszik-Kul- tó partvidéke évről évre népszerűbb üdülőhely, és ez nem véletlen. A tó, amelynek vize soha nem fagy be, festői látványt nyújt, amint elnyúlik az erdőkkel borított, másfél ezer méter magas hegyek között. Az Isz- szik-Kulit gyakran Kirgiz tengerként említik, mivel hossza több mint 180 kilométer, szélessége pedig egyes helyeken meghaladja az 50 kilométert. Az éghajlat itt nagyon kellemes. Nincs tikkasztó hőség, pedig a napfényes napok száma az Isszik-Kul partján több, mint a híres fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban. A tó vize áttetsző, tiszta, könnyen felmelegszik. A környező hegyek bővelkednek ásványvizekben, hőforrásokban. Vannak gyógyforrások is. A nyári Kirándulás a hegyekbe szezonban a Isszik-Kul partját ellepik a fürdőző, napozó emberek, a tavon „kerékpárosak” raja szántja a vizet. A környék is vonzza az üdülőket. Egy-egy társaság beöltözik és túrára indul a hegyekbe. Füvek, virágok illatával bódító alpesi rétek, ^SSSSwéaífeLovaglás a tó partján hűs vizű hegyi patakok, fent a nyári napfényben szikrázó hó... Mi lehet szebb ennél? Kirgizia minden ipari üezmének, sok szovhozának és kolhozának van saját üdülője az Isszik-Kul-tó pántján. Nemcsak Kirgiziából és a szomszédos köztársaságokból üdülnek itt, hanem szibériaiak, uráliak, moszkvaiak is. A köztársaság kormánya évente több mint 4 millió rubelt ad az üdülői hálózat bővítésére és korszerűsítésére. A jövő év végére az Isszik-Kul partján húzódó üdülőövezet területe, körülvéve gyümölcsfákkal és díszfákkal, több mint 20 ezer négyzetkilométert foglal el A szanatóriumok, panziók üdülők és turistaházak évenként egymillió embert tudnak fogadni. APN—KS Bővülnek Moszkva határai A moszkvai Városi Tanács adminisztrációs és köz- igazgatási fennhatósága alá tartozik a jövőben több, a főváros külső körzeteihez tartozó, lakott település. A fővároshoz kapcsolt új területekkel együtt Moszkva jelenleg 10 ezer hektárnyi területet foglal el. A főváros és a most hozzákapcsolt ipari, építőipari, tudományos és kutatószervezetekkel rendelkező területek között már régóta szoros kapcsolatok alakultak ki. Naponta több százezer moszkvai és a környéken lakó dolgozó utazik egymással ellenkező irányba a munkahelyére. Az új közigazgatási rendszerben lehetővé válik ennek a helyzetnek a rendezése is. A Moszkvához újonnan kapcsolt területeket a közeljövőben bekapcsolják a főváros közlekedésébe. A távlati tervek szerint a metróvonalakat is meghosszabbítják. NDK Hulladékból nyersanyag A Német Demokratikus Köztársaságban a gyáripar számára szükséges nyersanyag 11 százalékát hulladékanyagok gyűjtéséből szerzik. Az összegyűjtött huszonnyolcmillió tonnányi anyag importtermékeket helyettesít, s több mint hat- milliárd márka megtakarítását eredményezi. Jövőre harmincmillió tonna hulladékot szándékoznak begyűjteni. Amióta a világpiacon megdrágult a nyersanyag és sok más nehézség is adódik, az NDK igen nagy erőfeszítéseket tesz, hogy hazai forrásokból fedezze szükségleteit. Egész iparágak működése függ ettől. Csupán tavaly újabb ezer hulladékátvevőhelyet nyitottak az eddigi 10 500 mellett. Csak a műanyagok átvételére 1500 telep szolgál. A papírfeldolgozó ipar nyersanyagának 48,8 százaléka régi papír. Eredményesen működik az irodák és a háztartások hulladékpapírját begyűjtő hálózat, különösen az ifjúsági szervezetek és iskolák útján: a diákok jó pontokat kapnak a papír- gyűjtésért. A legjobb papírgyűjtőknek ingyenjegy is jár színiházba vagy kirándulásra. Az üveg-, kerámia-, és a vegyipar — amely az NDK- ban rendkívül fejlett — nyersanyag-szükségletének 90 százalékát hazai forrásokból fedezik, s ezek közt egyre jelentősebb arányú a hulladék és csak 10 százalék a hagyományos import nyersanyag. Tavaly 157 ezer tonna szilíciumhomokoit, 47 ezer tonna szódát és 34 ezer tonna cementet takarítottak meg, mert a termeléshez a begyűjtött üveg- és kerá- miahulladékot használták fel. Ezzel energiát is megtakarítottak. Minden kombinátot és vállalatot törvény kötelez a hulladék gyűjtésére és a gyártási tervek is foglalkoznak ezzel. A hulladékok felvásárlásával, feldolgozásával és szállításával külön kombinátok foglalkoznak. Tavaly több 'ipafágban összesen tizenhét olyan üzemrészleg nyílt, amely hulladékot használ fel a termeléshez. Az ország gazdasága számára rendkívül fontos például, hogy a nyersacél 70 százalékát ócskavasból nyerik. — * — mm I
