Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-18 / 194. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 194. szám Ára: 1,40 Ft 1984. augusztus 18., szombat A VILÁG KENYERE (2. old.) ALKOTÓ-DÍJASOK, 1984. (3. old.) ARATÓÜNNEP MAGYARORSZÁGON (4. old.) MEGNYITOTTAK A II. HEXASAKK EURÓPA-BAJNOKSÁGOT (6. old.) Nagygyűlés Gyöngyösön Az alkotmány 35. évfordulója alkalmából • • Ünnepi megyei tanácsülés Átadták az 1984. évi Alkotó-díjakat Ribling Ferenc ünnepi megemlékezését mondja Alkotmánynapi nagygyűlést és kenyérszegő ünnepet tartottak pénteken Gyöngyösön. Mintegy hatezer résztvevője között — a fennállása 650. évfordulóját ünneplő Gyöngyös lakói mellett — ott voltak a környékbeli községek, ipari települések képviselői, Heves megye és — Az augusztus huszadi- ki ünnep arra ösztönöz, hogy szóljunk történelmi múltunkról és arról az örökségről, amit az előttünk járt nemzedékek hagytak ránk. Az alkalmat arra kell felhasználnunk, hogy a történelmet ma formáló nemzedékek számára levonjuk a szükséges tanulságokat — mondotta elöljáróban Sarlós István. — A magyar nép történelmi tapasztalatai arról tanúskodnak: bennünk, magyarokban van kellő erő, tehetség ahhoz, hogy a nehézségeken átlábaljunk. Múltunkban gyakoriak voltak azok a tragikus események, amelyek végzetesen veszélyeztették hazánk létét. Az egykori kortársak közül sokan várták ez időkben, hogy végleg eltűnünk a történelem színpadáról. S nem nekik, hanem azoknak lett igazuk, akik a vész láttán az összefogást, a bukás után az újrakezdést hirdették. A történelem nekik adott igazat — hazánk ma jelentősebb szerepet tölt be a világban. mint történelme korábbi kiemelkedő szakaszaiban. — Mai gazdasági és társadalmi gondiaink eltörpülnek a múlt veszélyhelyzetei mellett. Előnyünk a múlttal szemben, hogy a mostani, nehéznek tűnő teendőink annak a tudatos törekvésnek a következményei. melynek szellemében az elért eredményekkel nem vaevünk elégedettek. Az előrelépéshez szükséges, hoev a gondjaink súlyát növelő hibáinktól megszabaduljunk. Leküzdésükhöz szükségünk van a fegyelmezett munkára. a korszerű gondolkodásra és a közösségi szellem fejlesztésére. — Kötelességünk. hogy emberi mivoltunknak megfelelően tiszteljük, becsüljük egymást ás erősítsük a társadalom rétegei és egye- dei között az összefogást. A múltban ez sokszor hiányzott. Hiányzott, mert az ország vezető rétegei és a lakosság között politikai, gazdasági és kulturális kérdésekben egyaránt nagy volt az érdekellentét. — Ma, az épülő szocializmus korában arra törekszünk: az egyes társadalmi csoportok érdekei úgy érvéGyöngyös város párt- és állami vezetői. A Himnusz elhangzása után Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a •résztvevőket, majd pedig Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. nyesüljenek, hogy ne sértsék mások jogos érdekeit. Arra törekszünk, hogy mindenki értse mások társadalmi tevékenységének fontosságát, s kialakuljon a kölcsönös segítség gyakorlata. És arra is törekszünk, hogy a növekvő általános műveltség fokozza a ma forradalmi ságát: a készséget és a képességet az új lehetőségek gyors felismerésére és gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. — Több, mint egy évezrede élünk Európa közepén, hazánk mindig a különböző irányú mozgások útvonalába esett — mondotta a továbbiakban. Ez is oka annak, hogy történelmünk — úgymond — nyugtalan volt. De ez az állapot is bizonyította számunkra: nem lehet és nem is szabad egyedül maradnunk. Barátokra és szövetségesekre van szükségünk jóban és rosszban egyaránt. Jogunk van ahhoz, hogy emelt fővel járjunk a világban; népünk fiai mindig és mindenütt ott voltak, ahol népek és országok szabadságáról vagy függetlenségéről volt szó. S ugyanezt a segítséget mi is megkaptuk. Jól tudjuk, hogy a történelem az élet tanítómestere. S ha tudjuk, akkor kövessük intő szavát: törekedjünk arra, hogy határainkon kívül is sok barátunk, szövetségesünk legyen. — Hazai tapasztalataink arról szólnak, hogy barátaink és szövetségeseink nemcsak az azonos világnézetű emberek soraiból kerülnek ki. hanem azokéból is. akiknek más a világnézetük, de velünk azonos nézeteket vallanak, ha az emberiség jövőjéről tehát a békéről, vagv hazánk sorsáról van szó. A nemzetközi életben pedig természetes szövetségeseink azok az országok, amelyek velünk együtt a szocialista tábort alkotják. Az egyetértés, a szoros együttműködésre való készség minden érdekelt ország gazdasági és kulturális fejlődését serkenti, s lehetővé teszi a folyamatos és kölcsönös tapasztalatcserét. — A mai, válsággal terhes világban szükséges a nemzetközi kapcsolatok fenntartása és fejlesztése, mert az emberiség csak akkor érezheti magát biztonságban, ha a mindennapi politikában természetessé válik az eltérő társadalmi rendszerű országok kormányainak és népeinek egyetértése a döntő politikai és gazdasági kérdésekben. Ma még távol vagyunk attól, hogy megnyugtató legyen a helyzet, de ezt a célt el kell és el is fogjuk érni. — Napjainkban, amikor felszabadulásunk közelgő 40. évfordulójáról beszélünk, arról is szólnunk kell, hogy az 1939 után kialakult veszélyhelyzetben, ha nehezen és lassan is, de létrejött a fasizmus elleni nemzetközi összefogás. Ennek döntő szerepe volt abban, hogy a második világháború az emberiségnek az embertelenség feletti győzelmével fejeződött be. Elismeréssel és hálával szólunk azokról, akik ebben az embert próbáló korban emberek maradtak, és kemény harcokban diadalra vitték az emberiség, a béke ügyét. Ha csak az lenne a Szovjetunió, a létező szocializmus érdeme, hogy oroszlánrészt vállalt ebben a küzdelemben, már akkor is érthető az az érdeklődés és tisztelet, amely iránta és az új társadalom iránt világszerte kialakult. — Felszabadulásunk 40. évfordulójának esztendejében kerül sor a párt XIII. kongresszusára. Megszoktuk, hogy a mi kongresszusaink nem egyszerűen eszmecserékre, tanácskozásokra adnak alkalmat, hanem sokkal inkább az elemzésre, a jövőbe vezető út kimunkálására. Az elemzésnek most az a célja, hogy megállapítsa: helytállóak voltak-e a XII. kongresszus útmutatásai, mindenki és minden időben megtette-e azt, amit a társadalommal szembeni kötelezettsége előírt. A „mindenki” itt és most elsősorban az intézményekre, testületekre, politikai és más erőkre vonatkozik. Az ítélet- alkotás a kongresszus dolga. Ahhoz azonban, hogy a párt e legfelsőbb fórumán valós vélemény és döntés alakuljon ki, az szükséges: népünk a soron lévő hónapokban véleményt mondjon a múltról és a jelenről, a jóról és a rosszról, s arról hogy mit vár a jövőtől. Ebben az értelemben lehet a kongresz- szus az egész magyar társadalom akaratának kifejezője és jövőnk formálója — mondotta végezetül Sarlós István. A Miinisztertanács elnök- helyettesének ünnepi beszéde után Frecska Sándor, a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet elnöke új búzából sült kenyeret adott át Sarlós Istvánnak. A nagygyűlés művészegyüttesek műsorával ér* véget. Szekszárdon tegnap délelőtt a régi megyeháza dísztermében tartotta meg már hagyományos együttes ülését a Tolna megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága, megemlékezve az alkotmány megszületésének 35. évfordulójáról. A jeles napot ünneplő esemény elnökségében foglalt helyet dr. Gyugyi János és dr. Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának két titkára, dr. Kolom- busz Lászlóné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, valamint Csajbók Kálmán, a népfront megyei bizottságának titkára is. Az ünnepi ülésen a Himnusz és Nagy László Tűz c. versének elhangzását követően Ribling Ferenc általános elnökhelyettes mondott ünnepi beszédet, azt hangsúlyozva, hogy minden ünnepi számvetésünk — így ez is — rövid történelmi áttekintés. Fölöslegesen? Nem. Azért nem, mert olykor napi gondokkal, feladatokkal küszködve megfeledkezünk arról, hogy honnan, hova jutottunk el. A megye fejlődéséről is szóló megemlékezést követően Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke adta át az 1978-ban alapított Alkotó-díjat Arany Istvánnak, a mözsi Új Élet Mgtsz elnökének, Bárd Flórián nyugdíjasnak, a megyei művelődési központ felnőttoktatási bizottsága vezetőjének és Ezeres Bélának, a kapospu- lai Ezüstkalász Mgtsz főag- ronómusának. Az ünnepi tanácsülésen vette át a Tolna megyei Tanács Babits Mihály emlékplakettjét dr. Várkonyi Imre, az ez évben fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Kaposvári Tanítóképző Főiskola főigazgatója a felsőfokú tanító- és óvónőképzés Tolna megyei megteremtése érdekében kifejtett tevékenységéért. Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára a Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt Dörnyei István apátplébánosnak, Péter Istvánnak, a varsádi népfronttitkárnak, Szentes Pálnak, a HNF bonyhádi városi titkárának, Wirth Jánosnénak, a HNF Szekszárd városi Bizottsága elnökének adta át ezután. Rédei Kornélné, a kurdi népfrontbizottság titkára ezt a kitüntetést Budapesten, a központi ünnepségen vette át, 16-án. Az ülés résztvevői melegen ünnepelték a kitüntetetteket, majd Illyés Gyula Hódítók c. versének meghallgatása után Császár József, a megyei tanács elnöke mondott rövid zárszót. A Tolna megyei Tanács és a Hazafias Népfront ünnepi ülése a Szózattal ért véget. A tanácsülés résztvevőinek egy csoportja Újabb művelődési intézménnyel gazdagodtunk Kitárta kapuját Szekszárdon a Művészetek Háza Sarlós István beszéde Magyar-szovjet megállapodás a vegyipari fejlesztés összehangolásáról A Parlamentben megtartott plenáris üléssel és emlékeztető elfogadásával befejeződtek a magyar—szovjet vegyipari megbeszélések. A két tárgyalócsoportot Marjai József miniszterelnök- helyettes és Leonyid Kosz- tandov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. A tárgyaló felek az 1984. júniusi KGST-csúcstalálkozón meghatározott együttműködési irányokból, valamint a múlt évi magyar—szovjet felső szintű találkozó megállapodásaiból kiindulva elhatározták, hogy megvizsgálják és konkretizálják a már ma is jelentős együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit a következő tervidőszakra, ezen túlmenően egyes területeken a 2000-ig terjedő időszakra. Megállapodtak, hogy a népgazdaságok igényeinek világ- színvonalú kielégítése érdekében a kölcsönös szállítások egyeztetése mellett összehangolják fejlesztési, beruházási célkitűzéseiket és kutatói, tervezői erőforrásaik kölcsönös hasznosítását. Egyetértettek abban, hogy a következő tervidőszak tervegyeztetési munkáit ebben a szellemben segítik elő. Tegnap délelőtt tizenegykor a megyeszékhely felavatásra váró Művészetek Házának pódiumán az Országos Filharmónia ajándékozta Yamaha-koncertzongorán felcsendült a Himnusz, jelezve, hogy új fejezet kezdődik megyénk művészeti életében. Ruskóné Németh Judit ezt követően mondta el Babits Mihály Édes az otthon című versét, majd — aki a Himnuszt is megszólaltatta — Lányi Péter zongoraművész Liszt E-dúr polonézéit adta elő. A színvonalas ünnepi programot a szekszárdi madrigálkórus műsora zárta. Ezután Póla Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője lépett az avatóünnepség résztvevői elé, köszöntve a megjelenteket, köztük K. Papp Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárát. Császár József megyei tanácselnököt, Horváth Józsefet, az SZMT vezető titkárát, Kerényi József Ybl-díjas építészt, a Bács megyei Tervező Vállalat építészét, aki az átépítési tervet készítette, továbbá az átépítést végző Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozóit, valamint az országos művészeti intézmények képviselőit. (Folytatás a 3. oldalon.)
