Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-17 / 193. szám
1984. augusztus 11. 2 TtfÉPÜJSÁG Aczél György és Paksra Dombóvárrá látogatott Mennyit várnak ettől a kukoricától? (Folytatás az 1. oldalról.) — Minden eddiginél több. A kukoricatábla mellett a dinnyeföld. Itt is szép a termés, és amint a kóstolón megállapították, ízletes, édes a dinnye. — Mit jelent, hogy a város ellátására termelik? — Azt, hogy egy-két forinttal mindig olcsóbban adjuk, mint a máshonnét idekerülő dinnye ára... — További jó munkát... Ebéd után a Paksi Atomerőműbe látogatott Aczél György és kísérete. Itt Ri- góczky István, a városi párt- bizottság első titkára, Hegedűs György, az Atomerőmű Beruházás pártbizottságának titkára és Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója fogadta őket. Pónya József tájékoztatta Aczél Györgyöt az atomerőmű működéséről, elmondta többek között, hogy az I-es blokk 100 százalékos kapacitással termel és eddig már hatmilliárd forint értékű áramot állított elő. A Il-es blokk párhuzamos kapcsolását — amire szeptemberben kerül sor — most készítik elő, jövőre az erőmű termelési értéke eléri a nyolcmilliárd forintot... — Kezdik visszafizetni, amit a beruházásra kaptak. — Igen, mégpedig kamatostul. Elmondhatom azt is, hogy rendkívül gazdaságosan termeljük a villanyáramot, egy kilowattóra önköltsége — annak ellenére, hogy benne van a beruházási ösz- szeg utáni kamat is, míg más erőműveket ilyen költség nem terhel — mintegy 20 fillérrel alacsonyabb az országos átlagnál. Szó esett még a biztonságról, a hulladékkezelésről — nagyon takarékosan termel az erőmű, gazdálkodik a hulladékkal, ami itt töredéke annak a menyiségnek, amit hasonló atomerőmű másutt „termel”, a környezetszennyezés egyenlő a nullával — majd a működő erőmű megtekintésével fejeződött be a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának Tolna megyei látogatása. JANTNER JÁNOS Fotó: Kapfinger András Világszerte kommentálják Reagan elnök „tréfáját” Peter Boenisch nyugatnémet kormányszóvivő szerint Ronald Reagan elnök „tréfája” egyáltalán nem mulatságos, nem olyan, amin nevetni lehetne. A szóvivő szerdai sajtóértekezletén az amerikai elnök „elszólásáról” is nyilatkozott. Az elnök mikrofonpróba gyanánt elhangzott kijelentése — hogy „törvényen kívül helyezték Oroszországot” és „öt percen belül megkezdődik a bombázás” — olyan „tréfa”, amely Boenisch szerint jó volna, ha nem ismétlődne meg. Az elnöki „tréfa” azonban nemcsak Moszkvában, hanem érthetően az egész világon negatív visszhangot váltott ki. „Vannak dolgok, amelyekkel nem szabad viccelődni” — hangsúlyozta a Frankfurter Rundschau. A Stuttgarter Zeitung arra hívta fel a figyelmet, hogy „nemcsak a Kremlben húzzák meg a vészharangot, ha egy olyan ember, mint Ronald Reagan, a mikrofonpróbát a lehető legízetlenebb tréfára használja fel”. A Neues Deutschland szerint nem véletlen kisiklás volt a kijelentés. Az NDK lapja azt írta: nem hagyható figyelmen kívül, hogy az „elszólás” egybecseng a Pentagonnak a „korlátozott, megvívható és megnyerhető” atomháborúra vonatkozó elképzeléseivel. Csütörtökön két nagy amerikai lap is elemzi az elnök „elszólásának” nemzetközi kihatásait. A The New York Times vezető munkatársa, Hedrick Smith úgy vélekedik, hogy a „tréfa” következménye: komolyan veszélybe kerültek azok a próbálkozások, amelyek a választások küszöbén otthon és külföldön egyaránt megpróbálták kedvezőbb és békésebb színben feltüntetni Reagan külpolitikáját. A megjegyzés kellemetlen közérzetet váltott ki Nyugat- Európában és politikai kárt okozott az elnöknek otthon is. Az ismert amerikai publicista, Joseph Kraft a The Washington Postban azt írja, hogy az elnöki elszólás „sokba kerül” a Reagan-kor- mányzatnak. „Azt mutatta, hogy a nukleáris fegyvereket illetően éppúgy, mint sok más területen, Reagan meggondolatlan elnök. Nagy kérdés, hogy az ország nem akar-e inkább megfontolt elnököt.” Kraft megállapítja: Nyu- gat-Európában azok, akik Reagant mindig is lövésre állandóan kész cowboynak tartották, most igazolva látják félelmeiket. PANORÁMA BUDAPEST Ulsteri patthelyzet Borbély Sándornak, a Munkásőrség országos parancsnokának meghívására csütörtökön hazánkba érkezett a Kubai Népi Milícia küldöttsége, Raul Menendez * Tomassewich tábornagynak, a "Kubai Népi Milícia parancsnokának vezetésével. * Kapolyi László ipari miniszter meghívására augusztus 12—16. között látogatást tett hazánkban Elahi B. Szumro, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság iparügyi minisztere. * Csütörtökön befejeződött Budapesten az a kétnapos tudományos tanácskozás, amelyet A magyar zsidóság a XX. században címmel tartottak a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. MOSZKVA A Progressz—23 automatikus teherűrhajó — amely kedden indult útnak — csütörtökön, moszkvai idő szerint 12 óra 11 perckor összekapcsolódott a Szaljut—7— Szojuz T—11 űrállomással. PRAGA A Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén szeptember elején a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek kijelölt csapatai Pajzs ’84 elnevezéssel gyakorlatot hajtanak végre. A közös hadgyakorlatot a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere vezeti. PEKING India és Kína Pekingben kereskedelmi megállapodást írt alá a két ország közötti áruforgalom jelentős fejlesztéséről és a legnagyobb kedvezmény elvének egymással szembeni alkalmazásáról — jelentette az Üj Kína hír- ügynökség. BECS Heves politikai viták jellemzik az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete 4. világkonferenciájának zárószakaszát. A két hete folyó tanácskozásnak a tervek szerint szombaton kellene befejeződnie, de a fejlődő és a fejlett tőkés országok közötti ellentétek miatt a tanácskozás tovább húzódhat. Csütörtök esti kommentárunk. Az évszámok változnak, a hírek tartalma azonban sajnos, nem: augusztus közepén évről évre a tüntetések, tiltakozó megmozdulások soráról érkeznek jelentések Észak-írország- ból. Immár 15 éve ugyanis, hogy augusztus idusán a brit hadsereg egységeit a hat grófságból álló, Nagy-Britanniához tartozó tartományban bevetették. A brit katonák először Londonderryben, majd Belfast nyugati negyedeiben jelentek meg, hogy megakadályozzák a protestáns és katolikus csoportok véres összetűzéseit és hogy véget vessenek az elharapódzó terrorcselekményeknek. Most, másfél évtizeddel később, a jelek szerint a helyzet szinte változatlan. Az elmúlt napokban például az váltotta ki a legutóbbi összecsapásokat, hogy a rendőrség kioltotta egy katolikus fiatalember életét, amikor gumilövedékekkel sortüzet adott le az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnyának tartott Sinn Fein párt belfasti főhadiszállása előtt összegyűltekre. Két nap múlva a város egyik sportstadionjánál tört ki a tömegverekedés a rendfenntartó erők és katolikus fiatalok között. Végül szerda este a sortűz áldozatául esett tüntető temetését kísérte sok ezer felvonuló menete. A helyi megfigyelők tehát valószínűleg nem csupán pesszimizmusuk miatt beszélnek patthelyzetről. Hiszen a brit fegyveresek továbbra is Ulsterben állomásoznak, rendszeresek a terrorcselekmények, a megtorló akciók, amelyeket a másik felekezet titkos szervezetei általában azonnal hasonló kegyetlenséggel igyekeznek megtorolni. Sőt, az erőszak- hullám az idők során átterjedt Angliára is. Emlékezhetünk a bombamerényietek sorozatára, amelyek közt jó néhány (mint például a londoni Harrods nagyáruháznál történt múlt karácsonyi robbantás) ártatlan polgári áldozatok tucatjait követelte. „Reménytelen, keserű, végeérhetetlen konfliktus” — jellemezte a helyzetet Tony Benn, a Munkáspárt egyik vezéralakja, arra célozva, hogy a Thatcher-kormány próbálkozásai az eltelt években nem vezettek semmilyen áttöréshez a vallási színezetet öltött, ám valójában mélyen gyökerező társadalmi-politikai válság megoldásában. A közvetlen londoni kormányzás bevezetése, a brit katonák fellépése annak idején valóban nem hozott eredményt. De nem ért el sokkal többet a Stormont, a 78 tagú észak-ír gyűlés újbóli létrehozása sem, mivel a katolikus pártok kezdettől fogva bojkottálták munkáját. Számukra ugyanis bármilyen kibontakozásnak, politikai rendezésnek össze kell kapcsolódnia az átfogóbb problémával, vagyis Ulster és Írország egyesítésével. A protestánsok viszont erről hallani sem akarnak. Londonban pedig egyelőre kevesebben látják be, hogy az észak-ír válság valóban nem oldható meg csupán a tartomány keretei között, s valamiképp — legalábbis elvileg, hosszú távon — összefonódik az ír egység kérdésével. Igaz, a közvéleménykutatások eredményei fokozódó kiábrándultságot tükröznek, azt, hogy a brit lakosság egyre nagyobb hányada tekinti kilátástalannak az észak-ír patthelyzetet. SZEGŐ GABOR Mintegy ötezren kísérték utolsó útjára szerda este Belfastban Sean Downest, aki a békés tüntetőkre leadott sortuz áldozata lett. (Telefotó) Barangolások Romániában (A.) Víz, víz és egy óriás A Duna-delta sajátos természeti képződmény, csodálatos — helyenként meseszerű — vízi világ. Európa legnagyobb folyója óriási területen bomlik ezernyi apró ággá, alkot hatalmas, tiszta vizű tavakat. A Duna Tulcea környékén szakad három fő ágra. A forgalmas kikötővárosig feljönnek még a hatalmas tengerjáró hajók is, amelyek mellett elhaladva úgy érzi az ember, mintha a kis turistahajóknak nem is maradna helyük a vízen. A román turisztikai vállalat, az OJT kényelmesen berendezett, gyorsmozgású hajókat indít a delta bejárására. Ilyen hajón — osztrák, német, angol és svéd turisták társaságában — indultunk útnak mi is. Amíg a nagy hajókkal is járható főágon, a mintegy 70 kilométer hosszú Sulinán csorogtunk a tenger felé, kísérőim a deltáról mesélték. Azt mondták, sokat jártak erre, mivel mind a hárman szenvedélyes, halászok. A Duna-delta pedig valóságos halparadicsom. — Erre az egyetlen út a víz. Ezernyi sziget bújik meg a nádasban, s ezek közül néhány lakott. Volt időszak, amikor ki akarták innen telepíteni az embereket, de ők nem mentek. Itt vannak otthon. S valóban, a szigeten apró házikók és mindenütt a jellegzetes, felfelé kunkorodó orrú csónakok, száradó halászhálók. Egy kis ágon csónakkal indultunk halászni. Barátaim felajánlották, hogy evezzek, bizonyára próbáltam már otthon a Balatonon is. Hát, őszintén megvallva, egy kicsit felsültem az evezős tudománnyal ! Apró szigetek mellett haladtunk, s meglepett, hogy mindegyiken akadt valamilyen háziállat. Jobbára sertés, a nagyobba- kon tehenek, birkák, kecskék. — Hogyan kerültek ide? — Ügy, ahogy mi: csónakon. A vízi emberek tavasz- szal kiviszik az állatokat egy-egy szigetre és ősszel jönnek értük. Vagy akkor, ha éppen szükség van rájuk. A szabadban nőnek az állatok, a víz vigyáz rájuk. * Konstanca: történelmi kikötőváros a Fekete-tenger partján. A végtelen víz kékje leírhatatlan látvány, a város kiépített kő- és betonpartját szakadatlanul, harsogva támadják a hófehér tarajú hullámok. A tenger mélyen alatta van a parti sétánynak, mégis — kísérőim szerint — ha úgy istenigazából kitör a vihar, a hullámok elborítják a sétányt is. Számomra azonban nem elsősorban a kétségtelenül szép város és a tenger jelentette a fő látványosságot, sokkal inkább a Konstancá- tól nem messze tengerbe torkolló Tenger—Duna csatorna. Valóságos óriás. Pár héttel korábban adták át a forgalomnak. Ez a világ harmadik leghosszabb hajózható csatornája. A 64,2 kilométer hosszú csatorna 400 kilométerrel rövidíti meg a hajó- utat a tengertől Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia és az NSZK felé. A csatorna tengerparti zsilipjeit jól látni a mellette átívelő hídról. Hatalmas hajókat engedtek le a tengerre és emeltek fel, hogy a kanális vizén haladjanak tovább. A zsilipek félelmetes méretűek. Hosszúságuk 310 méter, szélességük 25 méter. Olyan szivattyúk dolgoztak itt, amelyek egyetlen másodperc alatt 250 köbméter vizet képesek bepumpálni a zsilipmedencébe. Láttuk, amint éppen egy tengerről felemelt hajó elindult felfelé a csatornán. Csatornán? Inkább tekintélyes szélességű mesterséges folyón. A csatorna átlagos mélysége 7,5 méter. Uszályok is közlekedhetnek itt, mégpedig hat olyan uszály köthető össze, amelyek fedélzetén egyenként 3 ezer tonna (300 vagon!) árut lehet szállítani. A tengerjáró hajókból az ötezer tonnát, vagy ennél kevesebbet vivők rövidíthetik meg útjukat. A csatornán hat híd ível át. Mindegyik építészeti remek. Nem közvetlenül a csatornával kapcsolatos, de tőle elválaszthatatlan a beruházás Ialomitában. A városka határában 1979 óta Duna-híd épül. Iker vasútpálya, és egy-egy irányban négy-négy sávos autópálya kap helyet rajta. A -híd jövőre elkészül. GYÖRFFY ISTVÁN Konstancai anziksz
