Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 192. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 16., csütörtök Mai számunkból BARANGOLÁSOK ROMÁNIÁBAN (2. old.) EGY ALAPELV, HÁROM MODELL (3. old.) SOK A PÉNZÜNK? (5. old.) VILLÁMINTERJÚ FÉLIDŐBEN... (6. old.) Mérlegen a gépipar A szakágazat legutóbbi igazgatói értekezletén hallottak szerint a gépipar 1984-ben összességében erőteljesebb fejlődést, 0,6 százalékkal magasabb növekedést tervez az ipari átlagnál. A többlettermékekre a beruházási javak iránti kereslet 2—3 százalékos hazai mérséklődése miatt itthon nem, hanem csak országhatárokon kívül akadhat vevő. A vállalati tervek ezzel lényegében számolnak, az elképzelések szerint a szakágazat rubel- és nem rubelelszámolású exportját egyaránt növelni kívánja az egyébként igen sok kritikával illetett 1983. évi teljesítményéhez képest. Ami az év első harmadát illeti, az elképzelések szerint alakult. A gépipar az előző év megfelelő időszakával összehasonlítva csakugyan növelte a kivitelét. Kérdés azonban, hogy meddig tart a kedvező tendencia. A rendelésállományok szerint az év végéig a termelőkapacitások túlnyomó hányada lekötött, a külországokból remélt árbevétel alighanem valóban biztosított. De mi várható az elkövetkezendő években? Növeli-e a gépipar az exportját folyamatosan, vagy számíthatunk-e újabb visszaesésekre? A kérdés nem akadémikus, hiszen valamennyi iparág közül ennek a szakágazatnak a legnagyobb a súlya, következésképp ez tehet a legtöbbet a népgazdaság fizetőképességének javításáért. Nem egy szakember szerint a magyar gépipar és a világ élvonalbeli gépipari technológiái között széles, és ami méginkább aggasztó, egyre szélesedő szakadék tátong. Véleményüket tényekkel igyekeznek alátámasztani. Sommásan fogalmazva: iparunk kimaradt abból a fejlődési folyamatból, amelynek eredményeként sok helyütt létrejött a korszerű, nem a nagy tehetségű szakmunkásokra, hanem a nagyszerű gépsorokra alapozott technológia. A magyar vállalatok nagyobb részében ma még például mérni sem tudják azt a pontosságot. ami sok más országban a gyártás során alapvető követelmény. Márpedig hagyományos gépen virtuóz szakmunkás sem képes olyan pontos megmunkálásra, mint amilyenre a legkorszerűbb berendezéseken a kezdő. További tény; nem kevés olyan gépipari üzemünk van, ameljr csak a nevében vállalat, a mai ismérvek alapján valójában kisipari műhelyek sokaságából áll. Ahol kézi vezérlésű gépeken, szinte kisipari módon, nem kellően érdekelt emberek, vállalati gazdasági munkaközösségek működtetésével ez a fölöttébb alacsony termelékenységű munka méginkább megdrágul és konzerválódik. A következő aggasztó jel: hasonlóan fejlettek nagyobb része is szinte erején felül erőlteti a műszaki haladást, törekszik a sietős automatizá- cióra. A magyar gépipar bizony csak lassan tér erre az útra. Akadnak, akik szerint a gépiparról alkotott kép az előzőnél jóval derűsebb, biztatóbb. Vélekedésük szintén ellenőrizhető tényekre alapozódik. Az elmúlt évtizedben a szakágazat igen jelentős fejlesztéseket hajtott végre, aminek köszönhetően vállalataink tekintélyes része rugalmas technológiákkal is rendelkezik, gyártmányainak nagy hányada még rosszindulattal sem nevezhető korszerűtlennek. A szerszámgépipar például, a mögöttünk hagyott években teljesen átalakult, nem lebecsülendő a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás kapacitása, és közismert, hogy a közúti jármű, gyártás helyzete is bizakodásra ad okot. Aki ismeri a gépipart, s elfogultság nélkül értékeli a teljesítményét, az tudja: ez a helyzetkép a reálisabb. Bár sok a gond, a fejlődés is tagadhatatlan, van tehát mire alapoznunk. Kétségtelen, hogy egyenetlen volt ez a fejlődés, s még a nagy korszerűsítéseket végrehajtó vállalatok között is találni olyan gyáregységeket, amelyekben az apáink, nagyapáink korában bevezetett technológiákkal kell megküzdeni a napi munkasikerekért. A gépipar törekszik az automatizációra, de ez a folyamat is egyenetlen, nem kellően átgondolt. Ami a felügyelet nélküli robotizált gyártási rendszereket illeti, azoknak a fejlesztésében még kevésbé veszünk részt. Ennek alapvető oka az ország tőkeszegénysége. Mivel az elkövetkezendő években gazdagok bizonyosan nem leszünk, a rendelkezésünkre álló eszközöket kell a jelenleginél célszerűbben felhasználni. Célszerűbben, de hogyan? Erre a kérdésre annyi a válasz, ahány a kérdezett. Abban azonban úgyszólván mindenki egyetért, hogy a gépipari termelésnek és a szakágazat exportjának folyamatos gyarapodása fölöttébb kívánatos, ám, gazdaságosan aligha megvalósítható a mai kilátások és lehetőségek alapján. Az érdekeltek — mivel azon nemigen lehet vitázni — nem a befektethető pénzt, hanem az összegek hatékony befektetését ígérő szabályozók hiányát jelölik meg kétségeik alapjaként. Határozott véleményük szerint a jelenlegi irányítási, bérezési, jutalmazási, ösztönzési, érdekeltségi rendszer nem szolgálja, de legalábbis nem eléggé serkenti az ipar fejlődését. Hogy gépiparunk növelhesse verseny- képességét a világpiacon, ahhoz valóban folytatni kell az ágazat technikai, technológiai korszerűsítését. Ennek a korszerűsítésnek azonban az a feltétele, hogy a gazdaságirányítás is tovább fejlődjék, a korszellemhez ieazodiék. MÓNUS MIKLÓS Aczél György Szekszárdon Előadás az aktívaértekezleten A hallgatóság Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap délben kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett. Szekszárdon, a megyei pártbizottságon K. Papp József első titkár és Császár József, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a megye helyzetéről, terveiről. Ezután a megyei pártszókház nagytermében kétórás aktívaértekezleten — melyen párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetők, a kulturális és egészségügyi területek vezetői vettek részt — tartott előadást aktuális ideológiai kérdésekről. A Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának programja az átadás-avatás előtt álló szekszárdi Művészetek Házában folytatódott. Az intézményt István József, a megyei tanács elnökhelyettese és Méry Éva, a ház vezetője mutatta be. Aczél György elbeszélgetett Bazsonyi Arany és Ve- csési Sándor festőművészekkel — a művész-házaspár éppen az avatáskor megnyitandó kiállítását rendezte — és megtekintette a készülő kiállítás anyagát. Ezután Aczél György a Béri Balogh Ádám Múzeumba látogatott, itt Vadas Ferenc igazgató fogadta őt és a kíséretében lévő megyei vezetőket, majd bemutatta a múzeum kiállításait. A múzeumlátogatás után a Babits- emlékházat tekintette meg Aczél György. Ma délelőtt dombóvári látogatással folytatódik a program, délután pedig a Paksi Atomerőmű meglátogatásával zárul. Látogatás a múzeumban Ünnepi állománygyűlés Szekszárdon Tegnap délelőtt Szekszárdon ünnepi állománygyűlés keretében búcsúztatták a sorkatonai szolgálatukat teljesített és a szolgálatból leszerelt sorkatonákat. A csapatzászló behozatalát követően kürtjei harsant, és a díszelgés vezetője tett jelentést a csapat parancsnokának. Az ünnepi állománygyűlésen, mely alkalomból hirdették ki a szocialista versenymozgalom eredményeit, megjelent Szénási László ezredes, helyőrségparancsnok, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára, Ho- vorka János, a szekszárdi városi KISZ-bizottság titkára, az alakulatnak csapat- zászlót adományozó szekszárdi műszergyár képviseletében Csapó Károly személyzeti osztályvezető. De részt vettek az ünnepségen a Veszprémi Vegyipari Egyetem képviselői is. A jelentések elhangzását követően a parancsnok politikai helyettese olvasta fel az előléptetések, a tartalékállományba helyezések, valamint a szocialista versenymozgalomban elért kitüntető címeket ismertető parancsokat. Fentieket — köztük egy ezüstkoszorús élenjáró, egy élenjáró szakasz, valamint kilenc kiváló és 38 élenjáró katona kitüntetést a csapat parancsnoka adta át a katonáknak, majd rövid beszédet mondott. Ezt követően a leszerelő katonák nevében Szőts István szakaszvezető, kétszeres kiváló katona mondott beszédet, majd a maradó katonák nevében Széli Béla őrvezető, kiváló katona mondott válaszbeszédet. Az ünnepi állománygyűlés további részében Csajbók Kálmán búcsúztatta a tartalékállományba helyezett, valamint a sorkatonai idejüket letöltött fiatalokat, majd az Internacionálé hangjaival és díszelgéssel ért véget az esemény. A csapat parancsnoka gratulál a két kitüntetett szakasz parancsnokának Katonaarcok az ünne pi állománygyűlésen
