Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-14 / 190. szám
1984. augusztus 14. ÜÉPÜJSÁG 3 Szétszórt kapacitások Miért drágák a számítógépek? A gyökérbánya titka (I.) Üzennek az öregek Az újaknai aknatorony múzeumi tárgy lesz A szakértők becslései szerint mintegy négy és fél millió elektronikus számítógépet használnak, alkalmaznak már világszerte. Nagyobb részük mikroszámítógép, amelyek teljesítménye — az avatatlant könnyen megtévesztő ,,mikro” előnévtől eltérően — mind jobban nő. Magyarországon még nagyobb a mikrogépek aránya. Ha ugyanis eltekintünk a magánimporttól (az ily módon behozott számítógépek rneny- nyiségéről, típusáról nincs megbízható statisztika), azt látjuk, hogy nálunk hozzávetőlegesen 1100 nagy, közepes és kis számítógép jut hatezer mikrogépre. A mértékadó vélemények szerint 1984 végére megkétszereződhet a mikrogépek száma, mindenekelőtt azért, mert egyre jobban kibontakozik a hazai gyártásuk. Oktatógép — 35 ezerért Ez örvendetes jelenség, s magában rejti annak a — persze, nem holnap megvalósuló — lehetőségét is, hogy hazánk a számítástechnika elterjesztését szorgalmazó kormányprogram szellemében felzárkózik a fejlett országok mögé. Csakhogy az öröm ürömmel jár: Magyar- országon túlságosan drága a mikroszámítógép. Csak néhány példát jellemzésül! A fejlett országokban már meglehetősen olcsók a mikrogépek első csoportjába sorolt, tömegigényeket kielégítő, a családban és az oktatásban használatos,1 televízióhoz csatlakoztatott mikrogépek. Még a nagyobb teljesítményűek ára sem haladja meg közülük a 300 dollárt. Nálunk viszont csaknem 60 ezer forintba került először az az oktatógép, amelyet a Híradástechnika Szövetkezet állított elő, az isko- laszámítógép-program keretében. Igaz, hogy később 45 ezerre csökkent az ár, 1984 második felében pedig már csak 35 ezret kérnek érte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1984. évi 5. számú törvényerejű rendelete értelmében 1984. július 1-től a társadalombiztosítás irányítása állami feladat. Ennek megfelelően az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságnak és a felügyelete alá tartozó igazgatási szerveknek az alkalmazottai államigazgatási dolgozóknak minősülnek. Az államigazgatási és igazságsszolgáltatáDe ez még mindig tekintélyes összeg, s ráadásul nem is könnyű ehhez a géphez hozzájutni. Talán még kedvezőtlenebb a helyzet a legfejlettebb, legnagyobb teljesítményű mikrogépek körében, az úgynevezett professzionális számítógépeknél. (Ismeretes, hogy e gépek már összekapcsolhatók egymással, sőt nagygépes rendszerékkel is.) Amíg külföldön már 3 ezer dollárért hozzá lehet jutni e gépek olcsóbb változatához (ez nem sok, ha tekintetbe vesszük, hogy e komputerek tárolókapacitása elérheti a mini-, illetve kisszámítógépekét!), nálunk annyira drágák, hogy még a jól menő, erősebb szövetkezetek is kénytelenek meggondolni: jut-e rájuk pénz? Megjegyezzük, hogy a legtöbbször nem is valós dilemma ez, hiszen e gépeket külföldről kell behozni, a többségük viszont embargós cikknek számít Nyugaton. (Ez persze alaposan közrejátszik a magas árban!) Sorozatgyártásra van szükség Közismert, hogy á mikroprocesszorra vonatkozó embargó mindig létezett, bár az utóbbi időén néhány területen enyhült. De még így is gondot okoz idehaza, hiszen hazai mikroprocesszorgyártás híján nehezen bővíthető a magyar mikrogép- park. Mégis, a 70-es évek végén több hazai kutató intézet és nagyvállalat szakemberei láttak hozzá a mikro- gépgyártás előkészítéséhez. Ez ugyancsak örvendetes jelenség, hiszen semlegesítheti az embargós hatást. Csakhogy ez az akció Sem zökkenőmentes. Jellemző, hogy több mint félszáz gazdálkodó szervezet foglalkozik ma Magyarországon mikrogépfejlesztéssel és -gyártással, A legnagyobb részük saját szükségletre termel, még a legnagyobb gyártók sem produkálnak si dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38 1973. (XII. 27.) MT. számú rendelet 9. §-ának (1) "bekezdése értelmében az államigazgatási szerv kinevezett dolgozójának esküt kell tenni. Ennek alapján eskütételre kötelezettek a főigazgatóságnál és igazgatási szerveinél munkaviszonyban álló dolgozók. Az eskü letételére tegnap ünnepélyes keretek között többet évente néhány száz darabnál, Vagyis igencsak szétszórtak nálunk a szellemi és termelő kapacitások. Az ilyesfajta, egyedi gyártás persze magas költségekkel jár, nem beszélve arról, hogy ilyen kis szériákkal nem lehet kielégíteni a szükségleteket. Az effajta kisipari módszer nem szünteti meg, csupán mérsékli a hiányt. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság még 1979- ben kutatási célprogramot kezdeményezett e gondok enyhítésére. A program — amelynek végrehajtása sajnos csak két év. múlva kezdődött meg igazából — előirányozta, hogy a sókféle fejlesztés közül válasszuk ki a legsikeresebbeket, kezdődjék meg itt a tömeggyártás, s ezáltal tegyük lehetővé a hazai szükségletek kielégítését. Kedvezőnek mondható, hogy a legfejlettebb típusok, a professzionális számítógépek gyártását szorgalmazza mindenekelőtt a program. Az erőfeszítések sikerrel jártak, s három hazai berendezés lényegében készen áll a sorozatgyártásra. A szakértők szerint ezek közül a Számítástechnikai Kutató Intézet gépe a legtöbbet ígérő. Jónak ígérkezik a Központi Fizikai Kutató Intézet magyar-szovjet együttműködéssel kifejlesztett Janusz fantázianevű gépe is. A képzeletbeli dobogó harmadik lépcsőfokára a Videoton sorozatgyártásra megérett gépe került. Árcsökkentő program Ismeretes, hogy a kormány még 1971-ben számítástechnikai központi fejlesztési programot fogadott el, a hazai számítástechnikai kultúra megalapozása végett. A Minisztertanács a közelmúltban értékelte a program teljesítésének eddigi tapasztalatait, s határozta meg, hogy mik a teendők a továbbiakban. Amint az értékelés megállapítja, bár nálunk is sokat fejlődött a számítástechnika, lényegesen kisebb szerepet játszik, mint a fejlett országokban, sőt, számos területen még a világátlagtól is elmaradunk. Hogy e hátrány minél előpb mérséklődjék, egy új, átfogó program kidolgozására, és persze — a hetedik ötéves terv időszakában — annak teljesítésére van szükség. Sarkalatos követelményként fogalmazták meg: el kell érni, hogy csökkenjen, méghozzá lényegesen csökkenjen a mikroszámítógépek ára. Elképzelhető, hogy a mikroszámítógépek magas árában közrejátszanak még más tényezők is, mint amelyekről szóltunk. Az Országos Anyag- és Árhivatal a közelmúltban komplex vizsgálatot indított az okok feltárására, a gondok, panaszok orvoslására. került sor Szekszárdon, a régi megyeháza dísztermében. A hivatali esküt Nagy Zoltán igazgató fogadta. Az ünnepségen részt vett István József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, Horváth József, az SZMT vezető titkára és dr. Galambos Imre, a megyei társadalombiztosítási tanács elnökhelyettese. A megfogalmazás tetszik nekem, Azért megyünk fel — mármint a hegyre —, hogy lemehessünk. Azért megyünk le - mármint a bányába —, hogy feljöhessünk. Králl Zol- itánit, az Északi Bányaüzem szakszervezeti bizottságának elnökéit öt perce ismerjük és ez az öt perc elég ahhoz, hogy kapcsolatunk hosszabb távra is kialakuljon. Ennek természetesen Králl Zoltán a kezdeményezője, vagyis ő olyan ember, aki hamar szívébe „veszi” az idegent, azt az embert, mint mondja, aki őszintén vonzódik hozzájuk. — Most pedig megnézzük a bánya ablakát! — jelenti ki. Ballagunk fölfelé a hegyen. Méghogy a bányán ablak? — Komolyan mondom. Mindenki azt kifogásolja, és kijelenti nagy hanggal: csak akkor megyek bányába, ha lesz rajta ablak. Hát én megmutatom az ablakot! Králl Zoltán viccel velünk. De, egy szakszervezeti elnök nem viccelődhet csak úgy! Szerintem az lehet, hogy mi „amatőr bányajárók” félünk a becsapástól. Ha egyszer azt mondják, hogy ablakot nézünk, akkor várjuk ki a végét. Csak ne kellene annyi levegő. Mert a mázaszászvári domb igencsak kaptaltós. Mi meg fel vagyunk málházva..., mint a bányászok. A csizma — kicsit lötyög —, a munkaruha — szintén lötyög —, az akkumulátor vezetékkel — az meg körbecsavarodva rajtunk —, a menekülő készülék — ennek meg van rendes neve is, csak izgalmamban elfelejtettem megkérdezni .,„ Ekkor még nem is sejtem, hogy a hegynek föl, az csak korzózás ... felfoghatom kirándulásnak is a zöldben, a tölgyek között. Itt le lehet menni! Most pedig rajtam a sor: — Itt le lehet menni! — Králl Zoltán mosolyog, Dévai Tibor szakszervezeti (titkár szintén, Mátyás Zoltán, a Mecseki Szénbányák munkaügyi osztályának munkatársa nem. — Ez egy tisztességes lejárait — mondják. — Hát én előbb körülnézek. Ott állunk a gyökérbánya, a Szászvár II. elnevezésű bánya „bejáratánál”, az ereszkénél. — Jelek szerint ittt mások is lejárnak! — ugrat Dévai, a szakszervezeti titkár. Ezt elhiszem, mert az előbb még nem volt senki iitt a lejáratnál, most meg ott ül ké|t ember. Ök csak „onnét” jöhettek. Húzom az időt: — Miért nevezik a Szászvár Il-őt gyökérbányának? — Mert itt van a gyökerek alatt. Ez szinte felszíni bányának is mondható. De, azért van még egy érdekesség, azt ott lenn veszi észre. Találkozunk az öregekkel, azokkal, akik nyolcvan éve is bányásztak itt. Erre már megrázom a fejem, és várakozásteljesen nézek kísérőimre. Vajon et újabb ugratás? — Ebben a bányában nyolcvan éve is dolgoztak és most a nyomukban haladunk. Találunk régi bányafákat, vagyis az öregek kezenyo- mát fedezzük fel minden lépésnél.! — Miért bányásznak oitt, ahol már jártak? — Mert a régiek csak a puha szenet tudták felhozni. A keményet, az értékesebbet szerszámok hiányában még nem. Mi most azt is kihozzuk. Értem! — mondja Králl Zoltán. Még mindig az ereszkét figyelem a hegyoldalban. Ott állunk tőle két méterre. Ügy néz ki, mint valami erdei manó fából készült erdei tanyája. De, ahogy közelebb lépek, már látom, hogy lefelé a sötétségbe visznek a lépcsőfokok. Egy ember guggolva le is tud menni. — Miért ereszke az ereszke? — kérdezem, merít még mindig nincs bizodalmám a „likhoz”. — Van egyszer a gurító és az ereszke./ Mindegyik ugyanazt a célt szolgálja. Csak a kihajtás módja más. Az ereszkélt lefelé hajtották ki, a gurítót meg fölfelé. — Hát akkor indulhatunk — mondom bátran. A szászvári hűségesek Mázaszászvár itt van Tolna megye határán. Kicsit a magunkénak érezzük. Máza különben is, valamikor még hozzánk tartozott. Magunkénak érezzük, mert ezen a környéken csak Izményből és Győréről kétszázan járnak el dolgozni, és még akkor nem tudjuk, hányán járnak Apar- hanitról, Tévéiről, Bonyhád- ról, Kakasdról... Ez a térség mindig is veszélyeztetve volt. A bezárok „fenlték rá a fogukat”. Természetesen ezt így nem szabad kimondani, merit ott, ahol elfogyott a szén, vagy költséges a művelés, gazdasági érdek bezárni a bányát. A szászváriak Amire büszkék Mázaszász- váron azonban mindig is tudták bizonyítani, hogy rájuk szükség van. Most is, amikor helyenként tényleg óriási erőfeszítéseket követel a kamrafej- ■tés, még most is bizonyítják; rájuk szükség van. Ez a bánya értékes szenet ad. Olyat, amit kokszolni lehet. És még itt van a nagymá- nyoki brikettüzem is, ahová napról napra több szenet várnak. Magyarországon nyolc nagy- vállalat évente 25,2 millió tonna szenet termel. Ebből a Mecseki Szénbányák 2,8 millió tonnát. A mázaszászvári Északi Bányaüzem 140 ezer tonnát. Mi a gyökérbányában ismerkedünk a bányászat rejtelmeivel, de van Mázaszászváron mélyművelésű bánya is. A szászvári szén 55 százalékát kokszolják. „Kicsit úgy érezzük, hogy tőlünk Dunaújváros léte is függ”, mondják. A kalóriaérték 4000 és 7000 között van, ami kiemelkedő. Három éve kezdték a gépesítést. Óriási változás ez, mert az Északi Bányaüzem soha sem volt gépesítve. Most is nehezen tudnak gépeket levinni, mivel a bánya- művelés körülményei rosz- szak, de az emberi akarat nagyon sokat segít, és így sok egyszerű gépet tudnak használni, ami megkönnyíti munkájukat. Rakk Kálmán főmérnök így jellemzi a gépesítést: — Mi azért óvatosak voltunk. Kidobtuk a talicskát, a kutyát, de nem dirrel-durral, mint egyik-másik bányában. A mázaszászvári bánya az itt dolgozók hűségének köszönheti létét. Annak, hogy míg a Mecseki Szénbányánál 87 százalékra csökkent a föld alatti dolgozók száma, itt, Mázaszászváron 443-ról 475- re emelkedett. Mi lehet a gyökérbánya titka? Ezt próbáljuk megkeresni a sorozat következő részeiben. (Folyitaitjuk.) HAZAFI JÓZSEF GOTTVALD KÁROLY \ gyökérbányai körülmények A Telefongyárban már sorozatban készülnek a saját fejlesztésit személyi számítógépek, a TAP—!1 terminálok MÓNUS MIKLÓS A megyei társadalombiztosítási igazgatóság dolgozói letették a hivatali esküt
