Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 179. szám Ara: 1,40 Ft 1984. augusztus 1., szerda Mai számunkból A VARSÓI FELKELÉS (2. old.) ELÖLJÁRÓSÁGRA VÄRVA (3. old.) A RENDHAGYÓ OTELLÓ (4. old.) SZEREP (5. old.) HÉT NAP BARÁTOK KÖZÖTT (3. old.) Szakmaközi tanácskozás A szakszervezetek a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben A vállalások a gazdálkodás javítását szolgálják A Pravda cikke a robotrepülőgépekről Beszéljünk Ütőn hazafelé a bajai J gyorson négyen ülünk a { hatszemélyes fülkében. ■ Százhalombattáig hallga- ■ tunk. Ekkor a szemben ülő : emberhez fordulok: „Med- dig tetszik utazni?” Kéz- j deni akarom a társalgást, ' nem szeretek együtt lenni ■ beszélőképes, ám néma ! emberekkel. „Baja” — i kapom a választ az em- \ bértől, aki lehet vagy < negyvenéves. Szívja a ci- ; garettát, vagy az ötödiket már, s mereven néz maga elé. Négyen ülünk, senki nem kérdezte, hova, meddig, honnan jövet, mit intézett, mit nem. Nem tudunk beszélgetni. Pedig a jó szóra éhesek vagyunk. Éhesek az információra, s éhségünket mégiscsak a tv-vel csillapítjuk, otthon, egyedül, fotelba roskadtan, fáradtan- fásultan. Nem mindig tud a tv sem beszélni. Felolvas a tudós, a riporter az olvasógépről mondja a szöveget, a szónok előtt is papír — csevegés nincs, egymás mellett megyünk el, ér bennünket a külvi- : lág eseményének szele, há- borúk, katasztrófák, káni- j kula, szárazság, áremelés, ; turisztika ... Ülünk a vo- ! nat fülkéjében és hallga- ; tunk. Az az érzésem, hogy valakinek egyszer el kellene kezdeni a beszélge- í tést. Nem az iskolában — bár ott is lehet —, hanem a családban. Közös téma bőségesen akad. De a családok többségében, amint ismerőseimtől is hallom, fogy az egymás közötti beszéd, rövid, pattogó mondatok : „sziahogy vagy”, „csocsimeggyüttem”. Hallgatom a lakatosszakmát művelő barátomat. Mesél a géemkáról. Beszél róla, mintha gyereke volna. Meséli, hogy mennyi a fölösleges kiadás, az anyagpocsékolás; megírásra volna érdemes, amint azt taglalja, hogyan eszi az ország gépállományát a rozsda, mert a felületi kezelésre kevés gondot fordítunk. „Miért nem beszélsz erről a gyűlésen?” — kérdem tőle. „Nem lehet, ott nincs helye az ilyen beszédnek!” — kapom a választ. Minek a helye egy munkahelyi tanácskozáson? Például: a művezető odahívja maga köré az embereket. Előveszi a központi irodán elkészített beszámolót, s nyögve felolvassa. Számok, kilók, órák, forintok ... Meleg van a műhelyben, az emberek fáradtak, a hetedik órában tartják a gyűlést. Nem minden munkahelyen ilyen a termelési tanácskozás. Van, ahol vaskos ’ érveket vágnak egymáshoz. Van, amikor a beszámoló beszédre késztet. De a hallgatás hovatovább már fáj. Mert annyi közölnivalónk volna! A hentestől nem úgy kérjük a karajt, mint őseink, hogy: „Kedveském, ha volna nagyon szép, kissé zsíros, olyan jó szaftos hús, tökfőzelék mellé kellene, jó öt szelet, ujjnyi vastagra legyen szíves vágni. Ehelyett ezt mondjuk: „Egy kiló karaj, szeletbe". S fizetünk.-PjA kongresszusi és felszabadulási munkaverseny indításának tapasztalatairól tanácskoztak kedden a SZOT székházában az ágazati szak- szervezetek és a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsainak képviselői. Megállapították, hogy a közelgő pártkongresszus tiszteletére kiszélesedett felszabadulási munkaverseny a dolgozók nagy tömegeit mozgósítja olyan kezdeményezésekre, amelyek szűkebb munkahelyi feladataik teljesítésén túl hozzájárulnak gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításához is. Mint arra a tanácskozás résztvevői rámutattak, az igazán értékes, formális elemektől mentes vállalások ott születtek, ahol a gazdasági vezetők az első fél év eredményeit mérlegelve vitatták meg a dolgozókkal a soron következő teendőket. Dombóvár városkörnyékén a gabona és borsó vetésterülete megközelíti a 11000 hektárt. E nagy tömeget adó területnek a betakarítása fokozott figyelmet és gondosságot igényel. Az árpa vetésterülete meghaladta a 2000 ha-t, melynek termésátlaga a július elsejei jégverés ellenére is örvendetesen jó volt. A búza betakarítása is szépen halad, a terület felét levágták a gazdaságok. A döbröközi Zöldmező Termelőszövetkezet az egyik legjobban gépesített nagyüzem, ez azért is fontos, mert vetőmagot is termelnek. Búzaterületük 578 ha, melyből már csak 100 ha vár beta» karításra. Itt jegyezném meg, hogy az őszi árpa betakarítását 365 ha-on elvégezték. Jelenleg 2 db E 516-os kombájn a borsót vágja, a 261 ha-ból mintegy 50 ha készült el, és a termelőszövetkezet fennállása óta ilyen nagy termést még nem takarítottak be. Simon Leventét, a termelőszövetkezet növényvédelmi szakmérnökét a borsótáblán találtam meg, aki a jó gazda szorgalmával figyeli a gépek munkáját és a termés mielőbbi betakarítását. .— Mi a véleménye az idei termésről? — kérdeztem. — Az eredmények és a további kilátások nagyon biztatóak, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az idei évben nagyon sok növényvédelmi probléma volt és némelyik kórokozó, illetve kártevő még most is károsít. Kezdődött a kukoricák és napraforgók vegyszer okozta károsodásával melyben a fő szerepet a nagy mennyiségű (100 mm körüli) májusi csapadék játszotta. Természetesen a kuA szocialista brigádok többségének felajánlásai szorosan kapcsolódnak a legfontosabb vállalati célkitűzésekhez, s legfőképpen a gazdálkodás javítását szolgálják. Vállalások egész sorát tették a takarékosabb anyag- és energiafelhasználásra, az eddig külföldről beszerzett anyagok és alkatrészek hazaival történő helyettesítésére, a vállalati exportier vek megvalósításának támogatására. Sok példa bizonyítja, hogy a különféle szakterületek munkatársainak együttműködésével olyan összetett feladat is megoldható, mint például a gépek állásidejének csökkentése. Több helyütt erre vállalkoztak közösen a gépek kezelői, karbantartói, a munka irányítói, szervezői. A vállalatok gazdálkodását segítő felajánlások mellett azonban kissé háttérbe szorult a brigádok szocialista koricafajták is érzékenyebbek a gyomirtó szerekre. A károsodott területünk 83 ha volt, mely nagyon lassan heverte ki a gyomirtó szerek által okozott kárt. Ugyancsak károsodott közel 50 ha napraforgó, melyből 10 ha-t újravetettünk silókukoriával. Majd következett a vetésfehérítő bogarak kártétele. Ez már nemcsak a gabonafélék, de a kukoricák kártevője is. Kétszer kellett a kártevő ellen védekeznünk az egész gabonaterületünkön, ami közel 1000 hektár. Aztán ilyen levéltetűinvá- zióra nem emlékszem, pedig már 15 éve dolgozom ebben a szövetkezetben. A kártevő problémát okozott többek között a borsóban és a napraforgóban. A napraforgóban két alkalommal védekeztünk helikopterrel, ami természetesen megemeli a költségeket. Nagy gondot okoz a fehérpenészes rothadás az Ire- gi és az NSH fajtájú napembert formáló szerepe. A vártnál kevesebb olyan felajánlás érkezett, amely a közösségi szellem kibontakoztatására, erősítésére ösztönözné a dolgozókat, hogy az együtt tanulás, kulturáló- dás, szórakozás tartalmat kapjon. A tanácskozáson foglalkoztak a szakszervezeti mozgalom munkaversennyel kapcsolatos sajátos feladataival is. Felhívták a szakszervezeti aktivistákat: munkahelyükön igényeljék a gazdasági vezetőktől és működjenek velük együtt abban, hogy folyamatosan értékeljék a munkaverseny eredményeit, a brigádok anyagi elismerése arányos legyen teljesítményükkel. Emellett folyamatosan tájékoztassák a dolgozókat a kiemelkedő munkasikerekről. Végezetül hangsúlyozták, hogy most már a felajánlások tettekre váltásán a sor. raforgókban. A növényveszteség megközelíti a 10 százalékot. Sajnos, a kétszeri kezelés és a szárazabbra fordult időjárás sem csökkentette a fertőzés mértékét. Tartani kell a szürkepenészes rothadástól és a levéltetvek további betelepedésétől, ezért még egy harmadik védekezést is be kellett tervezni. Az első két kezelést méhkímélő technológiával, az esti órákban végeztük el szabályokhoz kötötten, csak erre alkalmas rovarölő szerekkel, s talán ezért sem voltak hatásosak a levéltetvek ellen. — így már nagyon megnövekednek a költségek. Nem lesz veszteséges a napraforgó-ágazat? — Elképzelhető, hogy ez az egy szántóföldi növényünk lesz az, amely esetleg nem hozza a pénzügyi tervet. Űjabban az említett betegségekkel foglalkozó szakemberek 6—8 év múlva javasolják a napraforgót vetni ugyanarra a területre, így Az amerikai kormányzat, — amely fegyverkezési terveiben most egyre nyíltabban a nagy hatótávolságú, irányítható robotrepülőgépekre helyezi a hangsúlyt — alapvetően téved egy lényegi kérdésben: elképzelései, hogy katonai fölényhez jut a Szovjetunióval szemben, egyebek között a nagy hatótávolságú irányítható robotrepülőgépek terén, nem csupán veszélyesék, hanem egyben illuzórikusak is. Erre hívja fel nyomatékosan a figyelmet a Pravda keddi szerkesztőségi cikke. Miután az Egyesült Államok a Szovjetunió többszöri javaslatára sem akar lemondani erről az új típusú fegyverről, a Szovjetunióban már folyik a nagy hatótávolságú robotrepülőgépek kipróbálása. Ami pedig az irányszögeket illeti, amelyeken a Pentagon indítani szándékozik újabb fegyverét, az amerikai stratégák tévesen hiszik, hogy ezék csupán a Szovjetunió irányában léteznek. Mind keleten, mind nyugaton, mind pedig északon és délen elég irányszög áll a rendelkezésre, amely az Egyesült Államok területére vezet. A Pravda a továbbiakban rámutat: az Egyesült Államok vetésszerkezetünkbe nem fér be 230 ha-on termesztve. Rentábilis termelés véleményem szerint 100—120 ha-on képzelhető el problémamentesen. Simon Levente a napraforgó rákfenéjének nevezte a fehérpenészes szár- és tányérrothadást. Meg kell mondanom őszintén: ilyen erős fertőzést még magam sem láttam, mint az idén Döbröközön. Csaknem minden napraforgót termesztő gazdaságban megtalálhatók a betegségek, de a fertőzöttség nem haladja meg a 3 százalékot. Véleményem szerint a döbröközi nagyarányú fertőzés nemcsak a talajból fertőz, hanem a kedvező csapadékos időjárás és a július elsejei jégverés is kísérő, illetve befolyásoló tényező. — A már többször említett jégverés milyen károkat okozott a szövetkezetnek? — Elsősorban a kenyérgabonákban, borsóban okozott terméskiesést a jégverés. Kisebb a kár a napraforgóban nem kíván egyenjogú kapcsolatokat fenntartani más államokkal, nem szándékozik a felmerülő kérdéseket őszinte tárgyalások, és ésszerű kompromisszumok útján megoldani, s kitér a megkötött szerződések és megállapodások betartatása elől. Akaratát rá akarja kényszeríteni más államokra, s ezért törekszik a meglévő paritás aláásására, ezért nem akar megállapodásra jutni a fegyverzetek korlátozásáról, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. Ideje lenne, hogy a Fehér Ház belássa: kilátástalan az az igyekezete, hogy győzelmet arasson a nukleáris fegyverkezési hajszában. Ideje lenne, hogy az amerikai kormányzat elhárítsa azokat az akadályokat, amelyeket ő maga állított a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó tárgyalások útjába, s áttérjen az őszinte, igazságos, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének tökéletesen megfelelő megállapodások keresésének útjára. Ez mindenkinek érdekében állna, köztük az Egyesült Államoknak is. Ez az az út, amelyet a Szovjetunió javasolt és javasol — muta rá a Pravda szerkesztőségi cikke. és a kukoricákban, ugyanis ezek a növények többé-ke- vésbé kiheverik, illetve már kiheverték a kártételt. Az őszi árpában 12 százalékos kárt állapítottak meg a biztosító szakemberei. A mezőgazdasági szakemberek, főleg a növényvédelemmel foglalkozók között köztudott, hogy az idei év a termésfokozó csapadék ellenére nagyon nehéz gazdálkodási körülményeket hozott. A kártevők és kórokozók megjelenését megköny- nyítette a változékony, csapadékos — jégesőkkel tarkított — időjárás. És a kártevők most aratáskor is támadnak. Az aratás pedig mindig nagy erőpróbája volt a magyar parasztságnak, így van ez most is, amikor teljesen gépesített a betakarítás, a termésért most is aggódik a szakvezető, a kom- bájnos, a szállító és a magtáros... BODÚ IMRE körzeti növényvédelmi és agrokémiai felügyelő Fotó: Dombai István Kombájnok a búzatáblán Városkörnyéki_helyzetkép... Középpontban az aratás I A rekordtermést ígérő borsót E—512-es kombájnnal aratják
