Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-14 / 164. szám
WüiÉPÜJSÁG 1984. július 14. Izzott a beton, amikor tegnap délután, az első versenynapon a Gemenci Nagydíjért megkezddött a háromnapos küzdelem. A kánikulában elindult 130 versenyző, az első kilométereket lassan tette meg a mezőny. Aztán a Sió csárdánál a szekszárdi I. csapat kísérőkocsijában idős Halász László felkiált: — Fiúk, van egy elmenés! De mikor odanézünk, látjuk, hogy a mezőny egy kupacban van, senki sem „ugrott be” a kísérletnek. Sió- agárd felé nagy a békesség a csoportban. Persze, visszavan még 120 kilométer, Schneider Konrád, a szekszárdiak mestere mérgelődik; a mi kocsinkon van az I-es szám, ami azt jelenti, hogy elsőként haladhatunk a versenyzők, illetve a bírók után. Ez sajnos nem így van, mi vagyunk a hatodik kocsi. — Képzeld el, ha valaki itt defektet kap és valahol a huszadik kocsiban van a pótkerék, ő soha nem éri utol már a többieket. Harchoz közeledve a verseny 15. percében négyen ismételten szökéssel próbálkoznak. Ahogy beérünk a faluba már nyolcán vannak az élen. De ahogy rátérünk a kölesdi útra, ismét együtt van a 130-as boly. Aztán egy magányos farkas próbálkozik, 5—10 méter az előnye, tekinthet hátra, de a csalétek nem jó, a többiek nem figyelnek rá. Békésen lassít és megint együtt halad a csapat. Körülbelül 40—50 kilométeres sebességgel haladunk, ami ebben az „agyforraló” időben jó sebesség. A kölesdi útról megállapítjuk, hogy nem kerékpározásra való. Még nem tudjuk, hogy ennél mostohább körülmények között is kell hajtania a fiúknak. Egy egyenes szakaszban látjuk, hogy hárman megszöktek. Két zöld és egy fehér trikós versenyző. Ennyit tudtunk róluk megállapítani, talán később, ha komolyabb az elmenés, többet tudunk róluk. És tényleg többet tudunk róluk, egy lengyel, Ja- nusz Etgens, egy csehszlovák, Gáspár Józef és egy olasz, Federico Ghiotto szökött meg és máris 40 másodpercnyi előnyük van. Ettől a pillanattól kedzve az üldözőboly vezetését az olaszok veszik át, ebben támogatják őket a csehszlovákok is. Ez azt jelenti, hogy nekik az a feladatuk, minél tovább feltartani az üldözőbolyt, az élenlévő három versenyző érdekében. Természetesen-a többi versenyzőnek — így a szekszárdiaknak is — az a feladata, hogy ezt ne hagyják. Kölesdre 70 kilométeres sebességgel zúdul le a csapat. Sajnos, Reibling Péter feltartja a kezét, gyorsan mellé állunk és másik kerékpárt kap a fiú. Nagy iramban az őt 3—4 kilométerre elhagyó boly után „vágtat”. Kistormáson már látjuk, hogy felért a többiekhez. Kistormásnál van az első olyan domb, ahol a gyengébb versenyzők le-lemara- doznak. Varsádnál kapjuk a hírt, hogy az élen járó három versenyző előnye már másfél perc. Ekkor jegyzi meg a szekszárdiak mestere: — Ha még másfél percet összeszednek, akkor már itt az elején eldőlt a verseny. Mert az olasz és a csehszlovák fiú nagyon jó képességű, csak a lengyel ismeretlen előttem. Gyönkön nagy veszedelem fogadja a versenyzőket. Ilyen X. Gemenci Nagydíj Ökölvívás Drámai küzdelemben olasz versenyző nyert Györgye volt a legharcosabb 16 poxicíöban bukott a szekszárdi Liska A Mocfa csárdánál még együtt van a mezőny utat még álmukban sem kívánnak. Felolvadt az aszfalt, ragadnak a kerekek. A tetejében itt még egy hosszantartó emelkedő is van Sza- kadát felé. Itt találkozunk Auth Lászlóval, aki lemarad. A fiúról szólni kell. Jobb lábán hosz- szú, sebes var. Amikor elindultunk, láttam, hogy összeszorított fogakkal pumpálta fel a kerékpárját, de mégis indult a versenyen mert „nem szabad kihagyni egyetlen versenyt sem”. Sallai Antalt kérdeztem, az egyik szekszárdi edzőt: szabad Auth- nak indulni a versenyen? Szabad — mondta — kicsit fáj a lába. Itt Szakadátnál azért mégis egy nagy kérdőjelet teszek a jegyzetfüzetembe. Magamnak. Talán a célig eszembe jut az a szó, amivel jellemezhetném ezt az akaratot. Nem jutott eszembe semmi. Egyszerűen csak az ember meghatódik. Csak annyi álljon itt, hogy egy óra tíz percig együtt haladt a mezőnnyel. Persze, amikor elhagyjuk, Schneider Konrád kedvesen kiszól a fiúnak: „Gyere, Lacikám!” Nemcsak a kánikula, hanem ez az átkozott út is ellensége a versenyzőknek. Kődarabok pattognak, sok a defekt. Az élen haladó három versenyzőnek továbbra is egy perc ötven másodperc az előnye. Ez az oka annak, hogy a kísérőkocsiban sírí a csönd. Ezt a versenyt természetesen a szekszárdiak akarják megnyerni. És most nincsenek ott az élen. Bezuhanunk Hőgyészre. Ekkor tudjuk meg, hogy az első részhajrá negyedik helyét egy holland fiú szerezte meg. Dúzsnál egy olasz fiú ismét próbálkozik. Csibráknál pedig négy versenyző lódul meg. Talán a két Halász köztük van. Ezt természetesen az idősebb Halász László közli velünk, aki a kocsi farában ül, de úgy látszik, az apai szív és szem többet lát. Később vitába keveredünk, mert fehér trikósokat látunk az élen és szekszárdiak is vannak fehér trikóban. — Most dől el! — kiáltja Schneider Konrád. Kurdnál vagyunk, Lengyel felé haladunk. Ez a terep végig domb és kanyargós út. Itt gyilkos küzdelem lesz, állapítják meg többen a kocsiban. Egy óra 45 perce vagyunk úton, amikor megpillantjuk a szekszárdi Hefinert a bolyban, — Jól bírja a fiú. Küszködik a lemaradás ellen, de úgy látom, bírni fogja — mondja Schneider Konrád. Hegynek föl Sulák György gépkocsivezetőnk megállapítja, hogy 100 Celsius fokos a hűtővíz. Hát akkor, milyen melegük lehet a versenyzőknek? Felérünk Lengyelbe, meglódul a kocsisor, sorra hagyjuk el a versenyzőket, mert Kisvejkén frissítőt lehet feladni és természetesen amikor odaérnek, készen kell állni, hogy késedelem nélkül vehessék fel a kulacsokat. Ekkor tudjuk meg, hogy már csak Ghiotto, az olasz versenyző van az élen és egy perc harminc másodperc az előnye. A szekszárdi Halász László a hatodik helyen hajt. De ott van testvére, Zoli és Liska is. Jávor Péter szól, amikor mellettünk elhalad. — Kori bácsi! Vért köpök, meg ilyet. — Kap egy kulacs vizet és mehet tovább. A verseny két óra négy perce tart már. Először látom mosolyogni Schneider Konrádot. Az élbolyban ott vannak a szekszárdiak, tehát még semmi sincs veszve. Megnézem, van-e ősz hajszála a mesternek. Nincs. Hát akkor hova tűnik el a versenyek idegi megterhelése? Elhagyjuk Jávort, majd Heffnert. Mindegyik kap egy-egy buzdító szót, de nekünk tovább kell haladnunk, mert defektnél a többieknek kell segítenünk. Soha nem szabad feladni, szűröm le magamnak is a tanulságot, amikor meglátom Reibling Pétert, amint a kocsisor mellett próbálkozik. Azt hiszem, ebben a sportágban a versenyzőknek leginkább önmagukat kell legyőzni. Majoson vödrökkel állnak kint az emberek. Locsolják a versenyzőket. Bonyhádon megint páran próbálkoznak az elmenéssel. Egy kicsit megint „elkeskenyedünk”. Olyan hírek vannak, hogy már biztos győztes az olaszok egy-két versenyzője. — Hiába, az olaszoknak ez az idő nagyon kedvez — mon.dja az edző. De akkor látjuk, hogy a 45-ös számú Genghialta ott van az üldözőbolyban és nem az élen. Akikor pedig még semmi sincs veszve. Két óra harminc perce megy már a verseny, amikor megpillantjuk Halász Lászlót az üldözőboly élén. Bonyhád-Bör- zsönynél megint kemény emelkedő következik és az azt is jelenti, hogy az erősebbek az élre törnek. Azt látjuk, hogy megint robbant pár versenyző és természetesen ők is olaszok. De közben azt is megtudjuk: az élen lévő egy szem olasz és végig vezető Ghiotto előnye egyre csökken. Mőcsénynél kiderül, hogy érdemes volt taktikázni, mert a szekszárdiak továbbra is az üldöző boly elején vannak. A szálkai tónál egy pillanatra sincs időnk gyönyörködni a csodálatos panorámában. Itt drámai küzdelem folyik. Megpillantjuk a vezető olaszt, akinek az előnye már nem sok. — ‘Megfogjuk? — kérdezi idős Halász László. A győztes: Ernano Baldifi — Meg! — válaszolja az edző. — Pedig szegény megérdemelné a győzelmet. Ezt nem kívánom neki. De a sportszerűség ezt diktálja. A szálkái hegyen lefelé természetesen többen is próbálkoznak az elmenéssel. A többiek nem engedik. Próbálkozik Halász Zoli, később Sajó, de.. . — Nagy hajrá lesz — mondja Schneider Konrád. — Ilyen szoros mezőny ritkán van. Szdkszárd-Szőlőhegyen már megkezdődik az óriási taktikázás. Az élen lévők cikáznak az úton, hol a jobb, hol a bal oldalon „járnak”. Szekszárdon egy pillanatra meghűl bennünk a vér. A nagy tülekedésben két versenyző bukik. Sajnos az egyik Liska Pál, a másik Zsiborás, az FTC-bői. Hiába indulnak vérző karral és vérző orral a többiek után egy szempillantás alatt, ők már lemaradtak. A városközpontba óriási sebességgel zúdulnak be a több mint három órája nyeregben lévő versenyzők. A nagy taktikus — a későbbi győztes —, aki végig a bolyban kerekezett, az utolsó pillanatban mégis egv fél ke- rékhossznyi előnyt szerzett, az első versenyszám győztese Ernano Baldin, a Padovani versenyzője lett. A mindvégig taktikusan és jó erőnlétben lévő szekszárdiak az élbollyal értek a célba. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Bakó Jenő í A beérkezés a célfotón Csepelen rendezték meg a Bene László emlékversenyt, melyen úttörő és serdülő korcsoportban a Paksi SE is képviseltette magát, A nyolc paksi fiatal igen szép eredménnyel végzett, ketten — Rózsavölgyi István és Györgye Árpád aranyérmet nyertek, míg Marsó László, Nagy István, Györgye László második helyen végzett. Arnbach Zoltán eredményhirdetéskor a bronzérmet vehette át. Az úttörő korcsoportúak mezőnyében a legharcosabb versenyzőnek ítélt különdí- jat Györgye Árpád kapta meg. Egyedi sikere Békéscsabán Békéscsabán rendezték meg a II. Körösök elnevezésű kerékpárversenyt, ahol az ifjúsági korosztályúaknak 200 km-es távot kellett teljesíteniük. A küzdelemben megyénket az ifjúságiak mezőnyében az utolsóéves serdülő tamási Egyedi Zoltán képviselte, eredményesen. A 20 km-es időfutam versenyében tizenegyedikként végzett, azt követően pedig a 70 km-es országútin a hajrában a második helyet szerezte meg. A második versenynapon hasonlóan jól hajtott a fiatal tamási kerekes, a 110 kilométeres küzdelemben 41 km/óra átlagos sebességgel a héttagú szökevénycsapattal tartott, és harmadikként ért célba. Egyedit csak két ifjúsági válogatott versenyző tudta megelőzni, s hogy az összetett versenyben nem sikerült dobogóra kerülnie, csak annak köszönhette, hogy időfutam-eredménye gyengébb volt. A Tamási Spartacus első számú kerékpárosa a hét végén, a szekszárdiak második csapatában vesz részt a Gemenci Nagydíjon. Sportműsor SZOMBAT Kerékpár: Folytatódik a Gemenci Nagydíj nemzetközi küzdelem. Tíz órakor a hegyi egyenkénti indítású verseny rajtja, 15 órakor a gyermek, úttörő, serdülő, senior és női háztömb körüli verseny a nemzetközi háztömb körüli verseny útvonalán. Ünnepélyes megnyitó a párt- bizottság előtti téren 19 órakor. 20 órakor rajtol a nemzetközi háztömb körüli verseny az alábbi útvonalon: Mártírok tere—Mészáros L. u.—Wosinsky u.—Tinódi u.— Beloiannisz u.—Mártírok tere. Tenisz: 9 órától Gemenc Kupa országos utánpótlás teniszverseny Szekszárdon. VASÁRNAP Kerékpár: 9.30-kor a Gemenci Nagydíj 194 km-es tömegrajtos országúti versenyének rajtja. Várható befutás Szekszárdra 14.06 óra. Ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás 18 órakor. Tenisz: 8 órától folytatódik a Gemenc Kupa országos utánpótlás teniszverseny Szekszárdon.
