Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 163. szám ARA: 1.40 Ft 1984. július 13., péntek KÜLFÖLDI LICENCEK MAGYARORSZÁGON (3. old.) TOLNA MEGYEIEK TATÁN (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT FELSZABADULÁSI ÉS KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY (3. old.) Építeni, megőrizni, gondozni A történet akár mai mesének is beillene. Volt egy­szer egy kisváros, benne egy park. Nem tartozott az ország védett kertjei iközé, fái zöldjét, hűsét azonban igen szerették a lakók. Történt, hogy a város pénz­hez jutott, abból pedig szolgáltató házat kívánt épít­tetni. Helyét a parkban jélölték ki, mondván, hogy an­nak csupán kis sarkát foglalja majd el. Noha az új létesítmény alapterülete ezt nem indokolta, a gondat­lan építők feltúrták az egész zöld területet. Mikor át­adták a szolgáltató házat, a lakosság öröme nem volt teljes, mert mellette és körülötte ott maradt a csatatér és a szeméttelep olyan sajátos keveréke, ami­lyent sajnos gyakran produkálnak a városfejlesztés szervezetlenségei. Egy ismerős tanácselnök/kérdezte a minap inkább csak önmagától: milliárdokat költünk városaink fej­lesztésére, a modernizálásra, miért nem tudjuk ennek arányában örömmel eltölteni az embereket, kicsikar­ni a teljesebb elismerésüket? És egy másik példát em­lített. Közúti felüljáró épült nálunk, de a kivitelezők hibájából hosszú időre megkeserítette a közelben la­kók életét. Azt még valahogy elviselték, hogy az épít­kezés ideje alatt csak nagy kerülőkkel közelíthették meg otthonaikat — különben, figyelmesebb munká­val e megpróbáltatásokat is csökkenteni lehetett volna —, de az már sehogy sem fért a fejükbe, hogy miért kellett a felüljáró miatt holdtájjá változtatni régi. meghitt városnegyedüket. A kivágott, nagy lombú fá­kat cserjékkel pótolták, elmaradt a füvesítés, egy kö­zeli park pedig áldozatául esett az autóparkolónak Valamicskét mindenkinek fel kell adnia kényelméből, megszokott körülményeiből a tágabb közösség, jelen esetben az országos közlekedés érdekében. Eddig a do­log rendben van. Ám az'aldozathozatalnak is van ér^ telmes határa, amelyen túl nehezebb helyzetbe hozni az embereket szükségtelen és céljainktól is idegen Most már csak az a kérdés, ha ennyire közismertek nálunk a fejlesztés eme elkerülhető bonyodalmai, mi­ért fordul elő mégis gyakran, hogy építkezéseinkkel túl sok kényelmetlenséget is okoznak a lakosságnak. Vannak, akik ennek okát az ismert történelmi össze­függésekkel magyarázzák, jelesül: a technikai, az épí­tőipari kultúrának nálunk nincs olyan múltja, hogy ezek a jelenségek elő sem fordulhatnának. Példának hozzák fel azokat a más országokat — vagy ezen orszá­gok nálunk építő cégeit —, áhol tenyérnyi helyen is elférnék az építők, gondosan megkímélik az építési te­rület közvetlen környékét olyannyira, hogy a forgalom elterelése is feleslegessé válik. A munkálatok befejez­tével pedig megteremtik az új létesítményhez illő környezetet. Tapasztalataim szerint azonban van, ahol így dol­goznak, a hibák tehát nem magyarázhatnak valamiféle átokkal. Talán sokkal inkább azzal, hogy néhol a ta­nács nem tervezteti meg komplex módon a fejlesztése­ket. Az egyetemek építőmérnöki karain tanítják én­nek a körültekintő építési módnak az abc-jét. Közis­mertek nemcsak a környezeti kultúra elfogadott nor­mái, de például a létesítménnyel együttjáró zaj és levegőtisztasági ártalmak leküzdésének módszerei is. Az a tanács fejleszt okosan, amelyik e követelménye­ket is figyelembe veszi a tervezéskor, s csak akkor engedi ki a buldózereket a terepre, amikor minden feltétel adott a környezetkímélő, sőt környezetfejlesz­tő beruházáshoz. Mert a másik öreg hiba, ami ilyenkor előfordul, hogy lefaragják az utómunkálatokra tervezett össze­geket. Tudvalévő persze, hogy ma már a tanácsok saját beruházásaikban a település üzemeinek hozzájárulá­sával is építkeznek, s nem minden befizetés történik meg időben. Ezen úgy is lehet segíteni, hogy a taná­csok tartalékot képeznek az utómunkálatok finanszí­rozására, netán kölcsönkérnék, vagy a felsőbb szer­vek által megelőlegeztetik a kívánt pénzt. Ellenkező esetben félő, hogy a kevesebb pénzből induló építke­zések olyan „természetátalakítással” fejeződnek be. amely nem válik a település dicsőségére. Több helyi tanács gyakorlata -igazolja, hogy a jelen­legi szűkös beruházási lehetőségek mellett takaré­kosabb terveket kiviteleznek, gyorsabban építve csök­kentik a költségeket, hogy utána még a környék rend­betételére is fusson a pénzből. Építeni, megőrizni, gondozni. Ez a hármas jelszó fe­jezi ki leginkább, mit várnak el az emberek a telepü­lések gazdáitól, a városdk, falvak életének irányítói­tól. Az építés sehol se járjon pusztítással. , KOMORNIK FERENC Az ENSZ főtitkárának moszkvai tárgyalásai Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára (jobbról a harmadik) a KGST székhazában. (Teiefotó.) A KGST munkájával is­merkedett csütörtökön dél­előtt Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára, aki szer­dán érkezett hivatalos látoga­tásra Moszkvába a szovjet kormány meghívására. A KGST székházában Vja- cseszlav Szicsov, a szocialista országok gazdasági szerveze­tének titkára tájékoztatta Cuellart. Elmondta egyebek között, hogy az 1971-ben el­fogadott komplex program alapján sikeresen halad a tagországok atomenergetikai programjának végrehajtása. Az elmúlt évben atomerőmű­vekben állították elő a KGST-országokban termelt villamos energia 7 százalé­kát. Szicsov felhívta az ENSZ- főtitkár figyelmét a KGST- tagállamok nemrégiben Moszkvában tartott felső szintű gazdasági értekezle­tén elfogadott deklarációra. Ez a dokumentum egyebek között rámutat arra a fontos szerepre, amit az ENSZ ját­szik az államok erőfeszíté­seinek egyesítésében, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében. Javier Pérez de Cuellar csütörtökön találkozott a Szovjet ENSZ-társaság kép­viselőivel. A világszervezet főtitkárát a szovjet közélet neves sze­mélyiségei üdvözölték. Rá­Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével csütörtökön az esti órákban hazaérkezett Prágából az MSZMP kül­döttsége. A delegáció — amelynek tagja volt Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, és Szű­mutattak: a Szovjetunió a maga részéről döntő mérték­ben hozzájárult a győzelem­hez és az ENSZ története so­rán következetesen kiállt a világszervezet alapokmányá­ban foglalt célok és elvek mellett. A szovjet emberek támo­gatják az ENSZ és főtitkára tevékenységét, amelynek cél­ja a háborús veszély csök­kentése, a béke megszilárdí­tása és a nemzetközi légkör javítása — mondották. Cuellar beszédében kiemel­te, hogy az ENSZ törekvései nem az erőszakon, fegyve­reken és az előítéleteken, vagy a türelmetlenségen ala­rös Mátyás, a KB titkára — részt vett a szocialista orszá­gok kommunista és mun­káspártjai központi bizottsá­gai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó tit­kárainak tanácskozásán. A küldöttség kíséretében vol­tak Barabás János, Kovács László és Radics Katalin, a KB osztályvezető-helyettesei. púinak, hanem az emberek­nek az együttműködésre való vágyán, azon, hogy a világ népei alkotni és nem rombol­ni akarnak. Azok, akik hisznek az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének alapokmányában, ab­ban hisznek, hogy a konflik­tusokat meg lehet oldani bé­kés úton, hogy a gazdasági igazságtalanságokat át lehet hidalni erőszak nélkül, s hogy az emberi jogok min­denkit megilletnek — mon­dotta Javier Pérez de Cuel­lar, s az e célokért való kö­zös küzdelemre szólította fel a Szovjet ENSZ-társaság kép­viselőit. A küldöttséget a prágai repülőtéren Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a KB titkára, Jan Fojtik, a KB elnökségének póttagja, a KB titkára és Josef Hav­iin, a KB titkára búcsúztat­ta; fogadtatásuknál a Feri­hegyi repülőtéren jelen volt Stefan Oross, Csehszlovákia magyarországi nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Illést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága csütörtökön ki­bővített ülést tartott. Elő­ször Király Ernő, a párt- bizottság titkára terjesztett elő beszámolót a megye közművelődésének helyze­téről, a további feladatok­ról. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1984. június 26-i üléséről K. Papp Jó­zsef első titkár adott tájé­koztatást. Az 1984. évindulás gaz­dálkodási tapasztalatairól szóló jelentésnek Gyugyi János, a pártbizottság tit­kára volt az előadója. A pártbizottság a tájé­koztatót tudomásul vette, a jelentést és a beszámolót jóváhagyta, a további ten­nivalókra vonatkozóan ha­tározatot hozott. Chnoupek Bonnban Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter — nyugatnémet kollégája, Hans- Dietrich Genscher meghívá­sára — tegnap hivatalos lá­togatásra a Német Szövetsé­gi Köztársaságba utazott. Gazdasági területen az NSZK a nyugati országok közül az első számú partne­re Csehszlovákiának. A két ország között élénkek a kul­turális, tudományos kapcso­latok is. Társadalmi, ifjúsági szervezetek, városok ápolják egymás között a baráti vi­szonyt. Emlékezetes, hogy tavaly az új amerikai nukleáris raké­ták NSZK-beli telepítését kö­vetően elmaradt Bohuslav Chnoupek tervezett bonni lá­togatása. Most Prágában úgy vélik, hogy a két országnak a zavaró momentumok elle­nére törekedni kell a párbe­szédre. Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Befejeződött az árpa betakarítása Befejezték az őszi árpa aratását tegnap a megye mező- gazdasági üzemeiben. Idén összesen 9585 hektárról takarí­tották be az árpát, ezeken a területeken most a szalma­lehúzás, a tarlóhántás Htd munkát, s készítik elő a talajt a másodvetéshez. ‘ Tarlóhántás a bonyhádi Pannónia Téeszben í Alig hogy betakarították az őszi árpát, máris vetették a kölest a kajdacsi Aranykalász Tsz-nek a nagydorogi út melletti tábláján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom