Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

Mai számunkból XXXIV. évfolyam, 154. szám ARA: 1,40 Ft 1984. július 3., kedd FÖLDHIVATALI SZOLGÄLTATÄSOK (3. old.) FOTÓS ALKOTÓTÁBOR (4. old.) ÖTÖDIK HELY A SAVARIA KUPÁN (5. old.) A VASÜT NEM LAZÍTHAT (3. old.) ■HBBUIM Helyiséggazdálkodás Alig akad Magyarországon olyan intézmény, amely ne folytatna szinte közelharcot egy-egy helyiség meg­szerzéséért. Az adminisztratív létszám növekedésével ugyanis nőtt az újabb irodák iránti igény. Közismert, hogy az irodaház-építési tilalom miatt lakások alakul­tak át irodákká, majd pedig — amikor erre is tiltó rendelkezés született — kezdtek „eltünedezni” a keres­kedelmi és ipari célokra alkalmas helyiségek. A való­ságban persze megmaradtak — hiszen tudjuk, hogy a helyiség nem tűnik el, csak átalakul —, viszont újabb és újabb irodák létesültek ily módon. Ez az áldatlan és tarthatatlan állapot mindenképpen intézkedést sürge­tett. Az élet megkövetelte egy új, helyiséggazdálkodásról szóló jogszabály kidolgozását, s vele együtt a bérleti díjakról és a kisajátítás rendjéről szóló rendelkezések megalkotását. Már azért is, mert az új vállalkozási formák terjedésével ismét növekednek a helyiség­igények. Ezért a gazdasági munkaközösségekre, a polgári jogi társaságokra, s persze mindazokra ki kel­lett terjeszteni a szabályozást, akik hasonló tevékeny­séget folytatnak. A jogszabályok többsége már megjelent, és október 'elsején lépnek hatályba. Elég jó idő van tehát még arra, hogy minden érdekelt alaposan megismerkedhes­sen a rendeletekkel. A rendelkezéseknek több fontos céljuk van. Egyfelől elő akarják segíteni az eredetileg kereskedelmi vagy ipari tevékenység céljára létesített, de másra — például irodának, szükséglakásnak, raktárnak, stb-nek — hasz­nált helyiségek felszabadítását. Másfelől arra törekszik a szabályozás, hogy a feleslegessé vált helyiségek, tel­kek mielőbbi újrahasznosítását ösztönözzék. Ezért a jövőben üzleti alapokon történik a helyiségek kiutalása. Ez a módszer arra is alkalmas, hogy hozzájáruljon a cserealapok pénzügyi fedezetének megteremtéséhez. A célok felvázolása után lássunk néhány konkrét előírást. Kezdjük azzal, hogy a jövőben csak meghatá­rozott helyiségre, telekre nyújtható be igénylés. S minthogy e helyiségeket, telkeket egyszerre többen akarják megszerezni, az elhelyező hatóság pályázatot hirdet közöttük. A pályázók közül az számíthat a helyiség megszerzésére, aki — a pályázati feltételeknek megfelelve — a legmagasabb igénybevételi díj fizeté­sére tesz ajánlatot. A takarékos helyiséggazdálkodás érdekében továbbra is fennmarad az az általános korlátozás, hogy csak annyi helyiség, telek használati joga szerezhető meg, amennyire az igénylőnek ténylegesen szüksége van. Ezért szigorú normarendszer lép életbe október 1-től. Ennek szellemében az országos hatáskörű államigaz­gatási, társadalmi, érdekképviseleti szervek, illetve a fővárosi és megyei szervek tíz négyzetméterre tarthat­nak igényt fejenként, más szerveknél pedig hét négyzet- métert engedélyeznek a helyiségigénylésnél. Ebbe természetesen nem számítják bele a nem irodai célokra szolgáló helyiségeket és az ügyfelek várakozóját. Az új rendelkezések is részletesen foglalkoznak az­zal, mi legyen az eljárás, ha állami lakást akarnak igénybe venni valamilyen más célú elhelyezésnél. Egy­részt előírják, hogy csak olyan közérdekű elhelyezésre vehető igénybe állami lakás, amelynél — ha nem ál­lami lakásról van szó — kisajátítási eljárás megindí­tása lenne indokolt. Nyomatékosan aláhúzza az új szabályozás, hogy az ilyen igénybevétel lakáspótlási kötelezettséggel jár. Másrészt kimondják a jogszabály- alkotók, hogy — tételesen meghatározott, de minden­képpen szűkkörú esetekben — el lehet tekinteni a lakáspótlási kötelezettségtől. Ha például a lakosság' alapellátására szolgáló létesítmények — óvoda, bölcső­de, iskolai tanterem, orvosi rendelő, könyvtár, stb. elhelyezéséről van szó, akkor a megyei tanácselnök — a lakásviszonyok figyelembevételével — felmentést adhat a lakáspótlási kötelezettség alól. A helyiségek, telkek, stb. igénybevételének egyik sarkalatos kérdése a kártalanítás, ezért erről is rész­letesen intézkedik a jogszabály. Kimondja, hogy — az arra jogosult választása szerint, illetve a felek közötti megállapodás alapján — cserehelyiséggel, pénzzel, vagy mindkettővel történik a kártalanítás. Nem jár viszont kártalanítás a jogellenesen hasznosított, illetve nem engedélyezett célra használt helyiség, telek esetén. A. T. Az űrfegyverkezés ügye A Szovjetunió előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasol Washingtonnak A világűr militarizálásának megakadályozására előter­jesztett szovjet javaslatra adott amerikai válasz egyál­talán nem kielégítő, nyilván­valóan abból indul ki, hogy a világűr a tömegpusztító fegyverek telepítésének szín­terévé válik — hangsúlyozza a TASZSZ szovjet hírügynök­ség vasárnap közzétett nyi­latkozata. Az Egyesült Államok kor­mányzata nem egyszer bebi­zonyította, hogy nem érde­kelt a fegyverkezési hajsza megszüntetésében, az ezt cél­zó tárgyszerű, konstruktív tárgyalások folytatásában. Üjabb bizonyítéka ennek a világűr militarizálásának megakadályozására előter­jesztett szovjet kormánynyi­latkozatra adott negatív vá­lasza. A Washingtonban sietve közzétett nyilatkozatban meg­próbálnak megszabadulni a probléma lényegi megvitatá­sától, durván felváltva a tár­gyalások témakörét más kér­désekkel. Olyan előzetes fel­tételt támasztanak, hogy az űrfegyverkezés problémájával egyidejűleg kerüljenek meg­vitatásra az európai közép­hatótávolságú nukleáris fegy­verzetet és a hadászati fegy­verzetet érintő kérdések is. Köztudott azonban, hogy a nukleáris fegyverzet korláto­zását célzó tárgyalásokat Wa­shington szándékosan tette lehetetlenné új rakétái euró­pai telepítésével, s az ame­rikai kormányzat egyetlen lépést sem tett és nem szán­dékozik tenni annak érdeké­ben, hogy utat nyisson e kér­dés tárgyalásokon történő megvizsgálásához. Most pe­dig azt szeretné, hogy e zsák­utcát megőrizve a világűr militarizálásának megelőzését célzó tárgyalásokat is meg­akadályozza. Ami az űrfegyvereket ille­ti, az Egyesült Államok — a Szovjetunió javaslatával el­lentétben — nyilvánvalóan nem kívánja azok betiltását, ezért tér ki a komoly tárgya­lások elől, csupán a problé- (Folytatás a 2. oldalon.) Gromiko és Howe megkezdte tárgyalásait A utomatizálási világkongresszus Szovjet—angol külügymi­niszteri megbeszélések kez­dődtek hétfőn Moszkvában. Sir Geoffrey Howe, Nagy- Britannia külügy- és nem­zetközösségi minisztere va­sárnap érkezett a szovjet fővárosba a kormány meg­hívására. Moszkvai diplo­máciai körökben úgy tudják, hogy a kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett a nemzet­közi problémák széles köre szerepel a tárgyalások napi­rendjén. Moszkvában üdvözlendő­nek minősítették a kelet— nyugati kapcsolatok, s ezen beliíl a Szovjetunióval tör­ténő párbeszéd iránt tanú­sított, megnövekedett brit érdeklődést, ám az óhaj ki­nyilvánításán túl hiányol­ják a konstruktív lépéseket a brit fél részéről. A szovjet fővárosban szá­mos alkalommal mutattak rá, hogy a brit kormány el­sőként fogadta be területére az amerikai robotrepülőgé­peket, s ez nem segíti elő a bizalom erősítését. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban a korábbi évek hullámszerű fejlődése mellett tavaly némi javulás volt tapasztalható. A szov­jet-brit árucsereforgalom értéke az elmúlt évben 15 százalékkal emelkedett, ám Anglia még így is csak a kevésbé jelentős tőkés gaz­dasági partnerek közé tar­tozik. Hétfőn az Építők székhá­zában megkezdte munkáját a Nemzetközi Automatizálá­si Szövetség Világkongresz- szusa, amelyen 39 országból mintegy 1200-an vesznek részt. A tanácskozást a kormány nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke kö­szöntötte. Emlékeztetett rá, hogy az emberi világ meg­értéséhez és birtoklásához a tudományágak összefogá­sára van szükség, ez pedig lehetetlen a tudósok össze­fogása nélkül. Korunk sür­gető igénye, hogy újfajta harmóniát teremtsünk a gazdasági növekedés, a szel­lemi értékek és a környezet számára. Ennek megoldásá­ban jelentős az automatizá­lással kapcsolatos kutatás- fejlesztés szerepe. Budapest lakossága és a Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanácselnöke, a hazai tudományos élet nevében pedig Pál Lénárd akadémi­kus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke köszöntötte a kongresszust. Ezután Vámos Tibor akadé­mikus, a Nemzetközi Auto­matizálási Szövetség elnöke mondott beszédet. Az ünnepélyes megnyitó után a kongresszus plenáris előadásokkal folytatta mun­káját. Bővítik az izményi óvodát Győré társközsége, Izmény is fejlődésnek indult, aminek a fő lendítő ereje a lakosság összefogása. Felújították az orvosi rendelőt, negyedmillió forin­tért. elkészült az iskola központi fűtése. A szükséges pénz egy részét az energiaracionalizálási pályázat útján szerezték meg. Jelenleg az óvoda bővítése, fel­újítása és korszerűsítése folyik. A tanács megbízá­sából a bonyhádi lakáskarbantartó szövetkezet vég­zi, de minden lehetséges munkát a lakosság végez el társadalmi munkában. Az óvodások most a mű­velődési házban vannak, a hónap közepére tervezett átadásig. Harminckét óvodás van a faluban, de a konyha ennél nagyobb kapacitású, a tanévben innen kapja a meleg ételt 186 iskolás is. Plesz Ferenc vízvezeték-szerelő Társadalmi munkások rakják a téglát

Next

/
Oldalképek
Tartalom