Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-27 / 175. szám

'iMÉPÜJSÁG 1984. július 27. Tömegsport a TOTÉV-nél Vállalatunk a TOTÉV tö­megsport-tevékenységét a szakszervezeti bizottság mel­lett működő sportbizottság, valamint a KISZ—MHSZ irányításával szerveztük meg és bonyolítottuk le, mely elő­segítette az I. félévben a munkahelyi olimpia elveinek érvényesítését és gyakorlati végrehajtását. A munkahelyi olimpia és tömegsportrendezvényeink nagy részét a saját sporttele­pünkön bonyolítottuk le, ahol a technikai feltételek biztosí­tottak. Rendezvényeink közül ki­emelkedik a vállalati üzemi kispályás labdarúgó-bajnok­ság, ahol 5 csapat részvételé­vel jelenleg is folynak a küz­delmek. Itt rendeztük meg a sakk-, illetve asztalitenisz egyéni versenyeket, valamint lehetőség nyílik teniszmér­kőzések játszására is. Részt vettünk a megyei bi­zottság által szervezett épí­tők napi sportrendezvényeken négy sportágban, ahol teké­ben és sakkban első helye­zést értünk el. A szocialista brigádok vá­rosi tekeversenyén is első helyezést értünk el. Második alkalommal bo­nyolítottuk le a TOTÉV téli tekeversenyét szakszervezeti bizottságunk szervezésében, ahol hat csapat meghívásá­val, csapat- és egyéni verse­nyeket rendeztünk. Részt vettünk a városi sportszövetség által kiírt Felszabadulási Kupa verse­nyein asztalitenisz, labdarú­gás és teke sportágakban. A vállalatunknál működő MHSZ-lövészklub május 1- én a felvonulás előtt telep­helyünkön egyéni lövészver­senyt szervezett. Április 4. tiszteletére felszabadulási körversenyt rendezett nyolc csapat részvételével, sportte­lepünkön. A II. félévre tervezett sportprogramok közül ki. emelkedik a már 13 éve ha­gyományosan megrendezésre kerülő ÉPSZER Kupa a szol­noki," szekszárdi, valamint a székesfehérvári testvérválla­latok részvételével. Jó sportkapcsolatot alakí­tottunk ki a jugoszláviai Be­cse testvérvállalattal. Októ­berben négy sportágban szer­vezünk versenyeket. Részt veszünk az építőipari dolgozóknak a megyei bizott­ság által szervezendő mun­kahelyi olimpiáján. A téli hónapokban meg kí­vánjuk teremteni a teremben való sportolási lehetőséget, valamint jobban kihasználni a sporttelepünk adta jó le­hetőségeket. Alapszervezetünk sport- rendezvényei biztosítják dől. gozóink részére mind az al­kalomszerű, mind a verseny- szerű sportolási lehetősége­ket. Az ifjúság testedzése, a szervezett és kötetlen sporto­lási formák keretében, az egész év folyamán biztosított. Dolgozóink aktívan vesznek részt különböző szintű sport­rendezvényeinken, igénylik a tömegsportrendezvények szervezését. Erős Árpád szb-sportfelelős flz újítómozgalom szerepe a Bonyhádi Cipőgyárban Munkaverseny- és brigadmnznaloii a Víz- és Csatornamű Vállalatnál A gazdasági építőmunka megnövekedett feladatainak teljesítését a tanácsi ipar, közüzemű és kommunális szolgáltatás területén is ha­tékonyan segíti a szocialis­ta munkaverseny, ezen be­lül a szocialista brigádmoz­galom. Fokozottabb mértékben kell előtérbe helyezni azo­kat a vállalásokat, amelyek az intenzívebb fejlődést, a biztonságosabb üzemelést, azaz a minőségi munkavég­zés minden irányú javítá­sát szolgálják. Ez a kor kö­vetelménye, és ezt. a vállala­tunknál működő valamennyi szocialista brigád tudja. A brigádvállalások közt nyo­ma sincs a formális vállalá­soknak. A munkahelyi és üzemi vezetők olyan konkrét feladatokat biztosítanak a brigádok számára, melyek elegendő alapul szolgálnak áhhoz, hogy konkrét brigád­vállalások szülessenek. A vállalások teljesítése is mér­hető, értékelhető. Az anyagi és erkölcsi elismerés reáli­sabb. Az elmúlt öt év szí­vós munkája azt eredmé­nyezte, hogy a munkaverseny — ezen belül főleg a szocia­lista brigádmozgalom — szervezése, irányítása, ér­tékelése és elismerése ma már valóban a helyén van vállalatunknál. Jelenleg 54 szocialista brigádunk van. Hat aranykoszorús szocialista brigádunk nyerte el az el­múlt 3 évben a Vállalat Ki­váló. Brigádja kitüntető cí­met és az ezzel járó magas anyagi elismerést is. E brigádjaink: a szek­szárdi Vlbl Miklós szocialista brigád, vezetője Kulcsár Jó­zsef lakatos, az ugyancsak szekszárdi Petőfi Sándor szocialista brigád, vezetője Bitter Ernő lakatos, a tolnai Hámán Kató szocialista bri­gád, vezetője Baros László, a dombóvári Tyereskova szo­cialista brigád, valamint a „Karbantartó” szocialista brigád, brigád vezetők: Majo­ros Árpádné és Vida János, a tamási Petőfi Sándor szo­cialista brigád, ennek veze­tője Kiss László. További 25 szocialista bri­gád ért el arany fokozatot, 8 brigád ezüst, és 6 szocialista brigád pedig bronz fokozatot. Valamennyi szocialista brigádunk csatlakozott a ha­zánk félszabadulásának 40. évfordulója és pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére ki­bontakozó munkaverseny­hez. Nem .látványos, hang­zatos vállalásokat tettek, hanem olyanokat, melyek­kel még színvonalasabban, jobban tudják ellátni az egy­re növekvő lakossági szolgál­tatást. A lakossági igények és a vállalati célkitűzések, törekvések egybeesnek, külö­nösen az, hogy minden Tol­na megyei településen le­gyen egészséges ivóvíz, hogy minimálisra csökkenjen a vízveszteség, hogy a ké­szenléti készséget fokozzuk, a csőtöréseket és egyéb mű­szaki hibákat a lehető leg­rövidebb idő alatt kijavít­suk. A gazdasági vállalások mellett egyre igényesebbek, változatosabbak a brigá­dok művelődési programjai is. Ezek szervesen kapcsolód­nak a gazdasági tervekhez, vállalati elvárásokhoz. A szakmai képzés, az ismeret- felújító és -bővítő szakmai továbbképzések, a közösen és hasznosan eltöltött szabad idő, mind mind olyan ese­mények, melyek közösségfor­máló erővel hatnak. Vállalatunk összlétszámú­nak mintegy 60 százaléka dolgozik szocialista brigádok­ban a megye szinte minden településén, a megye lakossá­gának jobb vízellátása ér­dekében. Ez az arányszám minden bizonnyal növekszik a jövőben, ezzel együtt pe­dig a szolgáltatásaink színvo­nala is. SZEGEDI LÁSZLÓ munkaverseny-felelős A szakszervezetek gazda­ságot segítő munkájában ki­emelkedő szerepe van az úpítómozgalmat támogató te­vékenységnek, bár annak szervezése, irányítása a gaz­dasági vezetés feladata. Ezért került ez az Írás a „Szakszervezeti élet”-be, nem kis mértékben remélve azt, hogy mások is bemutat­ják a bonyhádi példa nyo­mán a saját üzemükben fo­lyó, ilyen irányú munkát. * A Bonyhádi Cipőgyár rö­vid és hosszú távú tervei elkészítésekor eleve „meg­hagyja” azokat a megoldás­ra váró feladatokat, amelyek vállalati hivatásszerű meg­oldása túl sok időt és jelen­tős fejlesztési erőket kötne le. Ilyen módon éves fejlesz­tési tervben rögzítjük a fő irányokat, az alapvető tech­nológiai célokat. Ezek mel­lett és ezzel egyidejűleg el­készítjük az újítók számára a feladattervet, amely az utóbbi időben — a felgyor­sult változásigény miatt — már csak fél évre szól. Eze­ken kívül mintegy „tarta­lék” alternatívaként, pályá­zatokat írunk ki komolyabb, egy-egy profilt jelent* ter­mék kidolgozására, vagy im­porthelyettesítésre, de a hul­ladékanyag további felhasz­nálására is. E feladatok mozgásban tartása során konkrét meg­oldások születtek, melyekből kiemelkedően jelentős az 1978-ban kiírt és beadott pá­lyamunka, amelynek megva­lósítására az elmúlt évben érkeztek meg a feltételek. Két újító — ár. Sós Csa­ba főkönyvelő és Fáik Jó­zsef fejlesztési osztályveze­tő -r— dolgozta ki azt a mé­retpontos formatalpakat eredményező teljes gyártási technológiát, amelyet a pia­ci hatások és szabályozók kedvező változásaikor a vál­lalat „elővehetett” és nagy előnnyel alkalmazhatta. E pályázati megoldás gya­korlati megvalósításán nap­jainkban már ikét vállalati gmk dolgozik, kitűnő minő­séget biztosítva. Igen jelentős tevékenysé­get fejtünk iki a cipőipari kisgépeSítés terén is. Olyan egyedi kis célgépek kifej­lesztését valósították meg tmk-s újítóink, amelyekből a hazai cipőipari vállalatok 1983-ban tizenegy megoldást megvásárolták. Ezek a be­rendezéseik döntően import­helyettesítést biztosítanak, de jelentős részük a kielégí­tetlen kisegítő kisgépigény­ből faragott le. Ez utóbbi tevékenység leg­főbb segítője a tmk-s csapat, közülük a legkiválóbb újí­tók: Felszegi Ferenc mester- lakatos, Csillag Levente szerkezeti lakatos, Pálfi Fe­renc lakatos. Szentes Amb­rus lakatos csoportvezető — és még számosán a műhely esztergályosai, marósai kö­zül. Mindezek együtt eredmé­nyezik, hogy a napi operatív feladatok megoldásához bát­ran kérhetünk segítséget újí­tóinktól, és szinte azonnal érkezik a megoldás is. Baricz István iparjogvédelmi előadó Szakmunkástanulók kedvezményes üdültetése Megjelent Sokan nem tudják, hogy a szairmunkástanulók is ré­szesülhetnek a SZOT-üdülés kedvezményéből. Tavaly már 182 ezer szakmunkástanuló szakszervezeti tagot tartottak nyilván az alapszervezetek. Közülük idén 15 ezren pi- hehhetnek a SZOT-üdülők- ben. Ebben az esztendőben a beutalás szervezésében any- nyi változás történt, hogy a korábbi két balatoni szak­munkástanuló-üdülő, Boglá­ron és Lellén gyermekeket fogad, a sátoraljaújhelyi volt gyermeküdülő pedig a szakmunkástanulókat. várja. A profilváltozást az indokol­ja, hogy így a gyerekek vízpart és a szakmunkásta­nulók hegyvidéki beutalá­sát egyaránt bővíteni lehe­tett. A szakmunkástanuló jegyek több mint fele a ve­lencei és a balatonszemesi expressztáborókba, valamint a siófoki SZOT-üdülőbe ér­vényes. A sátoraljaújhelyi üdülő­ben július 1. és augusztus 17. között négy csoportban, tur­nusonként 250 fiút és 200 le­ányt fogadnak. Az üdülő a város felett, zöldövezetben, festői környezetben, a Sátor­hegyen létesült hét holdnyi területen. A táborban az or­vosi ellátás állandó. Beton alapzatra épített nagyméretű faházakban, 16 ágyas szo­bákban helyezik el a fiatalo­kat. A hálótermeket középen társalgó köti össze, ahol a hűvösebb időben a tanulók szórakozhatnak, esténként televíziót nézhetnek. Változatos a program, mindenki találhat kedvére valót. A tanulók üdülésük alatt megismerhetik a több mint 600 éves múltját, meg­tekintik a város legszebb műemlékét, a több mint 200 esztendeje épült egykori me­gyeháza barokk stílusú pa­lotáját, amelynek erkélyé­ről Kossuth Lajos mondta első nyilvános beszédét. Emellett az itt üdülők ellá­togatnak a híres botanikus kertbe, a Bodrog-parti liget­be. A Magas-hegyen meg­épült kilátótoronyból tiszta időben a Tátrát is láthatják. A szakmunkástanulók a városi strandon fürödhetnek. Egész napos autóbusz kirán­duláson részt vehetnek, fel­kereshetik a Rákócziak ősi városát, Sárospatakot. Szép- halmon megnézhetik a Ka­zinczy Ferenc Múzeumot, majd a következő állomás a porcelángyáráról híres Hol­lóháza. Az üdülőben esténként diszkót, filmvetítést tarta­nak és minden csoportnak bemutatkozik a miskolci táncegyüttes. Az egyik fahá­zas pavilonban könyvtárat, sportszobát, valamint játék­termet rendeztek be, ahol ping-pongozni, rexezni, sak­kozni, asztali-focizni ás le­het. Két szabadtéri sportpálya, több lengőteke és számos környékbeli gyalogtúra-le­hetőség várja a tanulókat. A táborvezetőség a fiatalok program-javaslatait is fi­gyelembe veszi. Mindezek mellett marad szabad idejük is. A beutaló jegy ára napi 32 forint. A beutalókat az ága­zati szakszervezetek a tanu­lók létszáma arányában kap­ták meg Sátoraljaújhelyre. A legtöbb jegy a Vasashoz, Épí­tőkhöz, KPVDSZ-hez, ME- DOSZ-hoz tartozó alapszer­vezetekbe került. A többi szakmának kisebb mennyiség jutott. Minden alapszerve­zet turnusonként annyi je­gyet kapott, hogy egy osz­tályból többen is üdülhesse­nek. Még ilehet jelentkezni! Fontos, hogy a tanulásban, valamint a munkában leg­jobban kitűnt fiatalok kap­ják a beutalókat és azok, akik egészségileg leginkább rászorulnak a levegőválto­zásra. Az orvosok szerint a hegyvidéki üdülés különösen fontos e korosztály számá- ,ra. Végezetül azt is jó tudni, hogy az élső osztályt végzett tanulók beutalásához "még nem szükséges az egyéves szakszervezeti tagság. (KS) A SZOT-üdülők kéziköny­ve: A kiadvány ismerteti a különböző üdültetési formá­kat és tarifákat. Űtikönyvsze- rűen, sok képpel illusztrálva, tájegységi csoportosításban mutatja be az üdülőket, az üdülőhelyek éghajlati viszo­nyait, a táj történelmi érde­kességeit, művészeti értékeit. A beutaltak a könyvből tájé­kozódhatnak az üdülők kom­fortfokozatáról, a kulturális és sportlehetőségekről, a szervezett programokról és hasznos tanácsokat kaphat­nak az üdüléshez. Külön feje­zet ismerteti a szakmunkás­tanuló-üdültetést és a gyer­meküdültetést. A könyvben megtalálható a szociálturisz- tika által szervezett külföldi Hírek — Az ÉDOSZ Tolna me­gyei Bizottsága a hónap ele­jén értekezletet tartott az alapszervezetek gazdasági fe­lelősei és SZVB-elnökei ré­szére, ahol megbeszélték 1984. I. félévi pénzügyi be­számoló jelentés készítésével, 1. rósz: Húzza ki az alábbi meghatározások megfejtésé­nek betűit folyamatosan egymás után. A megmaradt betűkből a szákszervezeti mozgalom két funkciója ol­vasható össze. Beküldendő az így megmaradt 3 szó. Meghatározások: 1. Füg­getlenség. 2. Érzelem meg­nyilvánulása. 3. Kérdő szócs­ka. 4. Tőszámnév. 5. Igény­lem magamnák (két szó). 6. • • • utazások leírása és az elhe­lyezési lehetőségek. ■> üzemi balesetek. A könyv az üzemi balesetek tudomá­nyos feldolgozására, az ide vonatkozó jogszabályok és főhatósági megelőzési intéz­kedések rendszerező elemzé­sére épül. A balesetek oko­zásával összefüggő gondat­lansági forma a társadalom széles körét érdekli és érin­ti. Emiatt érthető, hogy a je­lenségkör jobb megértése ér. dekében sokirányú kutatás folyt és folyik jelenleg is. Egy-egy kutatás eredmé­nyének leírásán, elemzésén kívül a könyv tartalmazza az egyes ágazatoknak a további balesetek megelőzésére tett intézkedési gyakorlatát. valamint az 1985. évi tagdíj­besorolással kapcsolatos fel­adatokat. * — A PATEX tolnai gyárá­ban a szakszervezeti bizott. ság és az MHSZ közös szer­vezésében megrendezett lö­vészverseny befejeződött. A lőtéren megrendezett verse­nyen 31 férfi és 28 nő vett részt. Nagy költőnk családi neve. 7. Férfinév. 8. Üt. 9. Szin­tén ne. 2. rész: A kihúzott betű­ket összeolvasva egy vers­idézetet és - szerzője nevét kapja meg. Beküldendő az idézet és a vers címe. A két megfejtést 1984. augusztus 25-ig 'kell bekül­deni a Szakszervezetek Tol­na megyei Tanácsa (7101 Szekszárd, Beloiannisz u. 9 —11. Pf.: 77.) címére. SZMT elnökségi ülés Élénk munkaerő-kereslet a megyében Tegnap Szekszárdon, az SZMT székházában ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége. Első napirendként Németh Józsefnek, a megyei tanács munkaügyi osztály- vezetőjének szóbeli tájékoz­tatását hallgatták meg a me­gye munkaerő-helyzetéről. Tolna megyében továbbra is élénk munkaerő-kereslet van, annak ellenére, hogy egyre kevesebb lehetőség adódik vállalatainknak arra, hogy növeljék létszámukat. Jelentősen szeretné növelni létszámát a Paksi Atomerő­mű Vállalat, a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Volán, a MÁV, a Vegyépszer és a Simontornyai Bőr- és Szőr­mefeldolgozó Vállalat. A legtöbb helyen fizikai mun­kást keresnek, összesen 1097- et. A tájékoztatóból kitűnt, hogy továbbra is nagy az ' igény a szakmunkára, mivel 887 szakmunkást keresnek a vállalatok. Fokozódik a verseny a munkaerőért a vállalatok között. Ugyanakkor az utób­bi években egészséges fo­lyamatként megindult a fal­vak népességmegtartó erejé­nek növelése érdekében a helyi üzemek szerepe. Szin­te minden községben létesül­tek kisüzemek, melléküzem- ágak, varrodák és egyéb olyan foglalkoztató helyek, ahol a helyben élő asszonyok munkát vállalhatnak. Az SZMT elnöksége ezt követően tájékoztatót hall­gatott meg a szakszervezeti tagok és tisztségviselők ok­tatásának 1983—84. évi ta­pasztalatairól, majd elfogad­ták az SZMT titkárságának második féléves munkatér- vét, végül Horváth József, az SZMT vezető titkára a két ülés között végzett mun­káról számolt be. S' E G z R A E> D E A K D «S •s A G ő 1/ Z £ £ R £ D L £ E n L B £ K £ n r T Ő / £ K S E L * B l P KJ E D K £ £ M P K £ T K 6 é P F 1/ 1 •S / A N D $ 0 £ n V L E R E S E r Rejtvénypályázat IV. forduló

Next

/
Oldalképek
Tartalom