Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
1984. július 21. NÉPÚJSÁG 3 Tamási Állami Gazdaság Taggyűlések, pártcsoportik Négy alapszervezetben tizenkét pártcsoport működik a Tamási Állami Gazdaságban. A gazdaságban rendszeres a pártélet, az alapszervezetek előre meghatározott terv szerint tartják meg vezetőségi üléseiket, taggyűléseiket, ia pártcsoportok már régen túl vannak azon, hogy a tagdíjbeszedésre korlátozódna tevékenységük. Hogyan alakítják a taggyűlések és pártcsoportok a helyi politikát, miként szervezik a határozatok végrehajtását és ellenőrzését, ezt vitatta meg legutóbbi ülésén a gazdaság pártvezetősége. A kép kissé differenciált, ám abban egységes, hogy mind a párttaggyűlések színvonala, mind a pártcsoportok munkája javult az utóbbi években. A kettő között egyébként szoros az összefüggés. A taggyűléseken rendszeresen a párttagság 80—90 százaléka vesz részt, a távolmaradók a legtöbb esetben igazoltam hiányoznak. A résztvevők 15—25 százaléka mond véleményt a vitában, tesz észrevételt, javaslatot. A napirendre tűzött témákat — melyek között az alapszervezet jellegének megfelelő arán-'ban szerepelnek a gazdasági és a párt belső életével foglalkozó napirendek, valamint ideológiai, tömegszervezeti és közságpolitikai kérdések — általában politikai oldalról közelítik meg. Azt vizsgálják, hogy az adott kérdésben milyen tennivalói vannak a pártszervezetnek, a kommunistáknak. A tagságnak a taggyűléseken való részvételét, aktivitását jelentősen befolyásolja az előkészítő munka. Ahol — és amikor — a párttagokkal, pártcsoport-bizailmiakkal előzetesen konzultálnak, tájékoztatják őket a döntésre váró kérdésekről, kérik javaslataikat, elképzeléseiket a megoldásra, ott aktív vita bontakozik ki. Persze, feltétele ennek ia jó beszámoló, amely nemcsak elveket hangoztat, hanem konkrétan szól az egyes kérdésekről, felhasználva az előbb említett módszerekkel szerzett információkat is. Ugyanis elhangzott már taggyűléseken nem egy olyan beszámoló, amely csak általános megállapításokat, -tennivalókat tartalmaz, nem tükrözve az adott terület sajátosságait. konkrét helyzetét és problémáit. Ezek az előterjesztések nem késztetnek vitára, a taggyűlés összképét a közömbösség jellemzi. Kedvező tapasztalat azonban, hogy az ilyesfajta beszámoló egyre kevesebb, mind több olyan előterjesztés kerül a taggyűlések elé, amely elemző, következtetést levonó és feladatmeghatározó mondanivalót tartalmaz. Mint azt egyik felszólaló most hangsúlyozta, nemigen „mozgatta volna meg” a tagságot a taggyűléseken — melyeken a kispolgári gondolkodás- móddal, magatartással szembeni fellépés volt napirenden —, ha az előadó, a párt- titkár csak általában beszélt volna erről. Am — alapos előkészítő munka, és a párt- csoportok segítségével történt informálódás, és ezek elemzése alapján — konkrétan szólhatott a dolgozók között tapasztalt véleményekről, nézetekről. Tartalmas vita után egységes állásfoglalás kialakításával zárult a taggyűlés. Szórványosan fordul elő — de előfordul —, hogy a párttagok észrevételeikre, jogos bírálataikra, javaslataikra nem, vagy csaik érintőleges választ kapnak. Ez, amellett, hogy a pártdemokráciát sérti. visszafogja, fékezi az aktivitást, mem biztosít teret az előrevivő, hasznosítható vélemények elmondásához. A pártvezetőségnek következetesen fel kell lépnie az .ilyen jelenségek ellen, és általánosítani, minden alapszervezetben és minden esetben érvényesíteni azt a követelményt, ami csaknem általános gyakorlat, hogy közvetlen légkörben. egymás véleményének kölcsönös tiszteletben tartásával folyik a vita, a párttagok úgy érzik, hogy érdemes volt részt venni a taggyűlésen. A tizenkét pártcsoportnak fontos szerepe van az alapszervezeti munkában, a taggyűlések előkészítésében. Az alapszervezetek konkrét feladatokat határoznak meg a pártcsoportok részére. Ónálló munkatervük nincs a párt- csoportoknak, az alapszervezetek munikaterve tartalmazza a pártcsoparfok tennivalóit is. Többek között azt, hogy mely — vezetőségi ülés vagy taggyűlés elé kerülő — témákban alakítsák ki véleményüket, kérdezzék meg a környezetükben dolgozókat. Emellett fontos szerepet 'kapnak a pártépítésben is. A pártmegbízatások végrehajtásának ellenőrzésére, értékelésére is kiterjed feladatkörük. Kollektív véleményt alkotnak az álapszervezet vezetősége és az egyes párttagok munkájáról, pártmegbízatásaik teljesítéséről. Az alapszervezetekben elterjedőben van, hogy a műhelyen, brigádon belüli bérezés, jutalmazás, személyi változás esetén az illetékes vezető kikéri a pártcsoport véleményét. Mind gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy párt- csoport-értekezleten tájékoztatást kémek az adott terület gazdasági vezetőjétől, sőt, a pártcsoportban dolgozó községi tanácstagtól is. A taggyűlés elé kerülő kérdésekben benne van a pártcsoportok véleménye is. Mint azt a pártvezetőségi tagok és a jelenlévő alapszervi titkárok elmondták, itt épp az ellenkezője tapasztalható a sok helyütt általános gyakorlatnak. Amikor egy-egy témát — kötetlen formában — megvitattak a pártcsoportban, ez nemhogy fékezné a nagyobb fórumon, a taggyűlésen az aktivitást, hanem inkább serkenti. Egyöntetű megállapítása a vezetőségnek, hogy az utóbbi években javult az alapszervezetek határozathozatali, és a végrehajtást szervező, ellenőrző tevékenysége. Az alapos, széles körű információszerzés — bevonva szükség esetén a pártcsoportokat is — lehetővé teszi célirányos és reális határozatok hozatalát, és egyben biztosítéka is a végrehajtásnak. A végrehajtás megszervezése — tennivalók, felelősök, határidők megjelölésével — már a taggyűlésen történik, majd folytatódik az ellenőrzéssel. Ennek leggyakoribb formája a vezetőségi ülésen, taggyűlésen történő beszámoltatás. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a beszámoltatás előtt a vezetőség, vagy az általa megbízott munkacsoport is gyűjt adatokat, amelyeket reális értékelés céljából szembesítenek az előterjesztéssel. Ha a téma 'munkaterületre konkretizált, kikérik az ott működő pártcsoport véleményét is. A fejlődés ellenére azonban még előfordul, bogy az ellenőrzés során a felelősség „személytelenné válik”, vagv a taggyűlés elnéző a mulasztóval szemben. Ritka esetben kerül sor párt- határozat végre nem hajtásáért felelősségrevonásra. A Tamási Állami Gazdaság pártalapszervezetei munkájukkal egyre nagyobb hatást gyakorolnak környezetükre. Megvalósítják területük politikai. társadalmi, gazdasági és kulturális életének irányítását. érvényesítik a párt v°-*“tő szeretjét. Ebben eredményesen támaszkodnak a pártcsoportok munkájára. J. J. Az OTP félévi mérlege Az év első hat hónapjában a lakosság a tervezettnél kevesebb pénzt helyezett el a takarékban, ugyanakkor a hitelforgalom az előirányzottnak megfelelően alakult — ez derül ki az OTP féléves mérlegéből. A betétállomány 8 milliárd forinttal növekedett, 22 százalékkal kevesebbel, mint a múlt év első felében. A lakosság takarékbetétben elhelyezett pénzének össze meghaladta a 200 milliárd forintot, 205 milliárdot tett ki. A vártnál kisebb mértékű növekedés okát az OTP szakemberei abban látják, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben 'növekedett a kiskereskedelmi forgalom, s tovább élénkült a lakásépítési kedv is. Ezenkívül mind többen szívesen fektetik pénzüket különböző jövedelmező vállalkozásokba. Nőtt az érdeklődés a kötvények, részjegyek iránt is, amelyeket kedvezőbb kamatfeltételekkel vásárolhat a lakosság. A lakástakarékossági és az ifjúsági betétformák, valamint a takaréklevelek körében is az átlagosnál jóval nagyobb a növekedés mértéke; megközelíti a 40 százalékot. E betétek kamatfeltételeit ugyanis januárban, némelyikét az elmúlt hónapokban ismét módosították, kedvezőbbé tették. Az OTP és a takarékszövetkezetek hat hónap alatt csaknem 25 milliárd forint hitelt nyújtottak a lakosságnak. A hitelek állománya összesen 9,6 milliárd forinttal növekedett, s megközelíti a 164 milliard forintot. A legtöbb kölcsönt — 15 milliárd forintot — a lakásépítők és -vásárlók kérték és kapták. Jelenleg 50 ezer családi ház épül OTP-hitellel. Ezek féle várhatóan az év végéig elkészül. Társasházi lakásból a tavalyi ezerrel szemben ebben a fél évben ezerhat- száznak építését kezdték meg, s várható, hogy az év végére ez a szám négyezerre emelkedik. Évről-ávre többen kérnek hitelt lakásuk, családi házuk helyreállítására, korszerűsítésére. Tavaly az év első hat hónapjában 39 ezren, az idén eddig 43 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget. A tervezettnek megfelelően 16 ezer lakást értékesített hat hónap alatt az OTP. Döntő többségük a takarékpénztár saját beruházásában épült öröklakás, kis hányaduk tanácsi értékesítésű. illetve újraértékesített lakás. Tavaly óta nyújt kölcsönt magán- tulajdonú lakások vásárlására az OTP, s ebben a fél évben hatezren fordultak a takarékpénztárhoz ilyen igénnyel. Áruvásárlási hitelt 1983 első feléhez hasonlóan 320 ezren kértek, s ezzel ötmilliárd forint értékű tartós fogyasztási cikket vásárolhattak. Személyi kölcsönt a tavalyinál valamivel többen — 410 ezren — igényeltek, és összesen 3,3 milliárd forintot vettek fel. HÉTRŐL hírről Az újságíró unja magát. Ami persze még nem lenne baj, ha az olvasók nem unnák őt. Ez lehetséges, hiszen az elmúlt hétre visszaemlékezve más se jut az újságíró eszébe, mint ami mindenkinek unalomig. Az Időjárás E sorok írójának régen volt egyetemista korában alig.volt rettegettebb professzora, mint néhai dr. Bacsó Nándor, aki az éghajlattan tudományát tanította és vizsgáztatta belőle mindazokat, akik úgy vélték, hogy eljövendő pályájukon a harmatpont megállapítása, vagy a fagyzúgok keresése édeskevés szerepet játszik majd. Tévedtek. A meteorológia komoly és ezenkívül zsebbe vágó tudomány. Ebben a pillanatban az újságíró még nem jósolhatja meg, hogy milyen nap virrad majd olvasóira, amikor sorai megjelennek. Azt viszont tudja, hogy a kánikulával, jéggel és borongós ősszel kombinált időjárás minden volt, csak éppen hasznos nem. Híreink, melyek nyomában ebben a pillanatban is tallózunk, tele voltak balesetekkel, vízbe fulladásokkal. Egy halott is sok halott, tehát óhatatlanul az jut az ember eszébe, hogy vigyázunk-e mi egyáltalán egymásra. Félő, hogy nem. Amikor jön a minálunk afrikainak is számító kánikula, és 24 órán belül skandiná- voknak is becsületére váló hőfokra süllyed a higanyszál, akkor gorombák vagyunk a boltban, sintérekhez méltó módon vezetünk közutainkon és gázoljuk, úgy is mondhatnánk, hogy irtjuk egymást. Miért? Olyan sokan vagyunk? Legutóbb hírt adtunk egy tőlünk igencsak távoli megyeszékhelyen — Debrecenben — zajló sokadik anyanyelvi konferenciáról. Oly kevesen vagyunk kerek e földgolyón magyarnyelv-birtokosok (talán 17 millióan?), hogy igazán nem szorulunk rá egymás közúti irtására. Meg persze, munkahelyeire se. Dolgoztunk Ugyanis bármennyien mentünk is többé- kevésbé megérdemelt szabadságunkra, és bármennyien készülünk is ugyanoda, az ország túlnyomó többsége munkával töltötte az idejét. Méghozzá kemény munkával, amire a későbbiekben talán érdemes lesz egy kissé még visszatérni. A meleg ugyebár tikkasztó? Természetesen tikkasztó volt a földeken is, de most csak azért se erről ejtsünk szót, Két szál majoránna mert ma egy hete ugyanezen hasábokon ugyanez a szerző már megtette. Nem éppen szellemes módon, hiszen azt mindenki tudja, hogy a mezőgazdasági munka nyáron nehéz. Meg ősszel, tavasszal, sőt télen is van, mely utóbbiról már ritkábban beszélünk. Talán mert nem kampányszerű, haKÖSZÖNJ Ü K HOGY VÁLLALATUNK DOLGOZÓINAK NEM AJÁNDÉKOZ ÉS AZOKTÓL NEM FOGAD EL SZESZESITALT !- \ Kánikula ellen... nem permanens. Gyógynövényekről is szó esett a héten, mégpedig majoránnáról, ami ismeretes módon nemcsak a legények kalapján virágzik, szálával szedve. Maradjon minden tiszteletünk a mező- gazdaság „igazi” dolgozóié, tehát a kom- bájnosoké, vagy akár a növényvédelmi pilótáké, netán a kukoricát címerezőké. De azért azok se éppen megvetendők, akik a magyar külkereskedelem egyik legjelentősebb exportcikkének biztosítását szolgálják. Részben gyűjtögetnek, részben termelnek. Gyógynövényeket. Például majoránnát Is, ami — kinek-ki- nek gusztusa szerint, de végeredményben mégiscsak fontos fűszernövény. Turizmus Utazunk külföldre, utazunk belföldre, sőt, amennyire híreinkből ez „kihüvelyezhető” volt, újabban ez utóbbi helyekre még sűrűbben. Eközben persze oltjuk szomjunkat, de ezt a szomjat időnként nemcsak jártunk- ban-keltünkben, jöttünkben-mentünkben oltjuk, hanem munkahelyünkön is. Valószínűleg a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál ezért éreztek indíttatást a mellékletünk formájában is szereplő tábla elhelyezésére. Amit (helyszíni információ) a dolgozók utálnak. Az absztinencia szobrát általában nem pályavégző újságírókról szokták mintázni (e csevegő rovatunk ennyit talán megenged a szerzőnek), mégis felmerül az ilyesforma emberben a kérdés, hogy netán akadt, aki találva érezte magát... ? Lapunk elmúlt heti számai egyébként tele voltak kisebb-nagyobb hírekkel. Idegenforgalmiakkal is, mely kategóriában éppúgy nincsen „kis” hír, mint amiként semmilyenben sem. A „hír”, a csupa nagybetűs HlR ugyanis valakinek mindig fontos. Az ugyan a szomszéd falu közvéleményét aligha gerjeszti jobb kedvre, hogy a másikban lefektettek száz-kétszáz méternyi járdaalapot, de a helyieket annál inkább. Például a györkönyieket is, akikről nem első ízben adtuk hírül, hogy ismét példát mutattak. Jelen esetben újfent útépítéssel. Összefogás Minderről a megye néhány éves ismeretében mégis eszébe jut az embernek valami. Az ismétlődések furcsasága, amivel igazán jó lenne elkerülni a györkönyiek valamilyen (talán nem is érdemtelen) torz „szentté” avatását. Csakugyan a véletlenek ösz- szejátszásának tulajdonítható az, hogy egyik-másik kollégám, aki az én időm kétszeresénél is többet szolgált le a megyei pártbizottság lapjánál, következetesen ugyanazokról a településekről tud jó hírekkel szolgálni? Minden bizonnyal lehetne ez így is igaz. Csakhogy éppen nem az. Ugyanis vannak falvaink, városaink, melyekben a joggal elvárhatónál hosszú évtizedek óta lényegesen többet tesznek egymásért, meg a közért. Amiért csak gratulálni lehetne valamennyiüknek. Amiként azt e sorokkal megtenni próbálta: ORDAS IVAN