Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-20 / 169. szám
1984. július 20. Képújság 3 Meggyszüret - féláron A fóti Vörösmarty tsz 22 hektáros meggyesében féláron szedhette bárki kedve szerint az ízletes gyümölcsöt. Szövetkezetpolitikai találkozó Diákmunkások munkaköpenyben Steinbach Monika és Bésán Krisztina az irattárban. Pannónia ’84 elnevezéssel az idén is megrendezik a szövetkezeti szakemberek országos találkozóját Harkányban. Augusztus 21. és 29. között immár a tizenötödik alkalommal tanácskoznak a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazda- sági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — vezető szakemberei a mozgalom időszerű kérdéseiről. Hazánkban ez a legjelentősebb szövetkezetpolitikai fórum, amelyet évről évre megrendez a TIT Baranya megyei szervezete: Az idei találkozón a szövetkezeti mozgalom megújulási törekvéseihez kapcsolódva olyan témákat dolgoznak fel, mint a szövetkezeti ön- kormányzat, a vállalkozás és a2 érdekeltség szerepe a szövetkezeti gazdálkodásban, a szövetkezeti exporttevékenység, a közgazdasági és jogi szabályozás időszerű kérdései. Az előadásokat, konzultációkat, kerekasztal-beszél- getéseket a szakminisztériumok és a szövetkezeti mozgalom vezetői, tudományos kutatók és egyetemi oktatók tartják. A bátaszéki Búzakalász Mgtsz-ben, három megye — Baranya, Somogy és Tolna, valamint számos, a témában érdekelt vállalat, üzem — szakembereinek részvételével hígtrágya elhelyezési és hasznosítási bemutatót rendeztek. Az alom nélküli tartás kedvező feltételeket teremtett a gépesíthetőség számára, melynek következtében előtérbe kerültek azok a technológiai megoldások, amelyek az ürüléket és vizeletet munkaerőtakarékos módon, mosatással, folyékony halmazállapotban távolítják el az istállóból, — hangsúlyozta bevezető előadásában Vida György, a Tolna megyei Tanács főelőadója. Rámutatott arra is, hogy a termelési költségek szinten tartása, illetve csökkentése csak úgy érhető el, hogy tartalékaink A jó minőségű dolomit előnyös tulajdonságait hasznosítva — az osztrák Terranova cég receptúrája alapján — sok célra alkalmas csempe- ragasztó gyártását kezdték meg az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári üzemében. A ragasztó alapanyagának 65 százaléka dolomit. Közvetlenül a bánya szomszédságában állítjuk elő, s ezzel tetemes szállítási költséget takarítanak meg. A nálunk még új ragasztó a csemA harkányi Pannónia-ta- lálkozókon az utóbbi időben mind nagyobb figyelmet szentelnek a falu és a szövetkezet kapcsolatának, a falvak jelenlegi helyzetének és jövőjének. A múlt évben például a kistelepülések népességmegtartó képességének erősítésével foglalkoztak. Az idei tanácskozáson is napirendre került ez a kérdés, egyebek között a falusi turizmus fejlesztése kapcsán. A szakemberek el is látogatnak egy mecseki településre, a Komló közelében levő Ma- gyaregregyre, ahol már kezdeti eredményei vannak a falusi üdültetésnek. Az Országos Szövetkezeti Tanács támogatásával szervezett tanácskozás iránt akkora az érdeklődés, hogy egymást követően két azonos időtartamú és hasonló tematikájú szakmai programot szerveznek. Az öt-öt napos találkozókon együttvéve 180—200 hallgató vesz részt, többségük szövetkezeti elnök, főkönyvelő vagy főmérnök, illetve a szövetkezeti társulások, közös vállalatok és termelési rendszerek vezető szakembere. (MTI) és lehetőségeink jobb kihasználásával mobilizáljuk az eddigi, még ki nem használt, de jelentős értéket és energiát tartalmazó melléktermékeket is. Hazánkban és a mi megyénkben is a kellően ki nem használt tartalékok egyike a hígtrágya. A szakembereknek a MEZÖVlZ mutatta be új, hígtrágya-hasznosítási módszerét, amely technológiának nagy előnye, hogy a gépi beruházási igény minimális. Ugyanakkor az üzem adottságaihoz és méreteihez jól adaptálható. Az eddig ismert módszerek 15—20 millió forintos költségigényével szemben a MEZŐVÍZ által bemutatott technológia költsége 100—200 ezer forint. A résztvevő szakemberek elismeréssel nyilatkoztak a bemutatott új módszerről. pén kívül alkalmas metlachi-, márvány-, samott-, gázbeton- és kőlapok egymáshoz rögzítésére. Előnye, hogy fagyálló, az épületek külső részeihez is alkalmazható. Az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári üzemében egyelőre 25 és 5 kilogrammos tételekben töltik dobozokba, de a tervek szerint hamarosan két kilogrammos csomagolásban is forgalomba hozzák a ragasztót. Pályakezdő pedagógusok Az idei tanév végén 4670 pedagógus kapta kézhez a különböző felsőoktatási intézményekben a diplomáját; számukra több mint 8000 állást hirdettek meg. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint a frissen végzettek 63 százaléka, több mint 2900 ifjú pedagógus vállalt munkát nevelési-oktatási intézményekben: kilencen felső-, 412-en közép-, 2405-en alsófokú taintézetek- ben, 128-an pedig a népgazdaság egyéb területein. Több mint 1700 friss diplomás sorsáról, elhelyezkedéséről nem tudnak a főiskolákon és egyetemeken. Tapasztalatuk szerint a munkáltatók nem tartják be a visszajelzési kötelezettségükről szóló rendelkezést. A statisztikából kitűnik, hogy a legrosszabb a helyzet az óvónőknél és az egyetemet végzett középiskolai tanároknál. Ennek egyik oka, hogy a tanácsi óvodákban rendkívül alacsony alapbért kínálnak a pályakezdőknek, A fiatalok elsősorban a vállalati óvodák üres álláshelyeit pályázzák meg, kedvezőbb bér reményében. A középiskolai munkahelyek közül általában a fővárosi és egyes megyeszékhelyi gimnáziumok állásait már betöltötték. Viszonylag kevés a pályázó a szakközépiskolákba, a szakmunkásképző intézetekbe, a kollégiumokba, és az általános iskolák is még jelentős számban várják a szaktanárokat. Az alapbérek és a letelepedést segítő juttatások — például letelepedési segély, szolgálati lakás — az elmúlt évekhez képest kedvezőbbek. A javuló tendencia mellett ugyanakkor — képzettségi szintenként és egyes földrajzi területenként — nagy a szóródás: míg a fővárosban, Pest és Komárom megyékben a pályakezdőknek felajánlott alapbér az országos átlag feletti — több mint 3000 forint —, addig Hajdú, Heves, Somogy és Vas megyékben az országos átlagtól való elmaradás a .korábbi esztendőkhöz viszonyítva változatlan, nem egy esetben az 500 forintot is meghaladja. A legtöbbet a fővárosban Pest megyében kínálnak az intézmények a pályakezdőknek. A következő hetekben — augusztus 15-ig — a fiatal pedagógusok a megyei tanácsok művelődési osztályainak segítségével közvetlenül az intézményekben adhatják be pályázatukat a még betöltetlen állásokra. Betöltetlen még az országosan 490 óvónői. csaknem 1600 tanítói, több mint 1800 általános iskolai, 800 középiskolai és mintegy 90 zenetanári, valamint 250 gyógypedagógusi álláshely. Az idei nyár legfeljebb rap- szodikus időjárásában különbözik az elmúltaktól. Abban még véletlenül sem, hogy több ezer általános és középiskolás tanuló kicsi zseb-, vagy otthoni asztali naptárában már korábban ne írt volna ki magának két hetes, esetleg egy hónapos munkát. Nemcsak a felhőtlen, gondfelejtő táborozások, kempin- gezésdk, országjárások részei a nyárnak, hanem azok a hónapok is, amikor a padban ülők kopott farmerben, egyedül vagy baráti kompániában reggel hatkor — sokszor szüleikkel együtt — indulnak dolgozni. Tapasztalatot gyűjtve arról a világról, ami előttük áll. Ha dolgoztatják lis őket és ráadásul még fizetési borítékot is kapnak, akkor minden rendben. Megyénkben e nyári szünidőben százkilenc munkahelyen összesen 4733 gyereket és fiatalít várnak. Sokuk már június közepétől sorompóba állt. Eddig nem csalódtunk A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat is egyike megyénk azon munkahelyeinek, amely nem tudja elképzelni a nyarat diákmunkások nélkül. Évék óta dolgoznak Szekszárdon, a Tartsay úti központi telepen diákok, hallgatják a munkások beszédét és eszik az étterem főztjét. A vállalat még nem csalódott a hozzájuk került fiatalokban. Lehet, hogy azért nem, mert az itt munkát vállalt gyerékék egy része vállalati dolgozó gyereke, és már otthon megkapják a napipararv csőt. Somogyi Lajosné, a munkaügyi osztály vezetője elmondja, hogy az idei nyáron a vállalat összesen harminc általános és középiskolás tanulót foglalkoztat. Jelenleg 17-en „TÁÉV-munkásök”, fiúk—lányok. Nyolcán most végeztek az általánosban, kilencen pedig középiskolások. — Munkát is kapnak? — évődöm. — Természetesen! — állítja az osztályvezető. — Nálunk a gyerekek dolgoznak. Igaz, hogy nem nehéz a murtkájuk, de változatos, az életkoruknak megfelelő. Hárman ker- tészikednek, vannak akik segédmunkákként betont locsolnak, másvalaki a mélyépítőknél segédkezik, és vannak, akiknek az irattárba vezet reggel az útjuk. A nagy adu A miénk is oda vezet. Iratok tömege között két lány: Steinbaoh Mónika és Bésán Krisztina. Mónikáék nemrégiben költöztek be új, lakótelepi lakásukba Szekszárdra és ez élete első diákmunkája. — Több dolog miatt dolgozom a nyáron — mondja Steinbach Mónika. — Először is azért, mert nem akarom ellébecolni otthon az időt, meg még nincs is nagyon barátnőm. — Ez a legfőbb érv? A két lány összenevet. Valami nagyobb adu rejlik a munkavállalás mögött. Nem csalódom. — Mindig vitázunk otthon — mondja Mónika —, hogy milyen műsort nézzünk a tévében. Ezért én szeretnék venni magamnak egy kicsit. Bésán Krisztina nem először diákmunkás. Az elmúlt két évben a sörösöknél volt, most itt. — Miként kezelik a diákokat? — Felnőttként — mondja a kevés beszédű, határozott, fekete hajú gimnazista. — A korábbi helyeimen nem így volt. A motor! A motor! A lakatosüzemben köszörűről lepattanó szikrák csapódnak a munkahelyeket leválasztó falakba, hangzavar és emberi szó keveredik. Katz József üzemvezetőnek se először van dolga diákmunkásokkal. A szakmai gyakorla- tos szakközépiskolások mellett két gyerek van a keze alatt. Az mit sem változtat a fegyelmen, hogy az egyik a főnökének a gyereke. — Ezt a két kölyköt otthon már munkásnak nevelik — mondja. — Érződik, látszik rajtuk. Ahogyan dolgoznak, amilyen fegyelmezettek. Tisztességesen végrehajtják a feladatokat, ha szükséges, kérdeznek. Nem lébecolnak. Grosch Attila az egyik, Ottófi László a másik megdicsért. Attila az 505-ös szakmunkásképző, László pedig a palánki szakközépiskola egy- egy padját foglalja el szeptemberben. — Mire kell a pénz? Mintha összebeszéltek volna, és nemcsak azért, mert haverok. — Motorra — így Grosch Attila. — Szintén — feleli Ottófi . László. — Elég ez a pénz, amit itt kerestek? Ebben is, mintha összebeszéltek volna. Elég, és szülői segítség nélkül. Korábban már tartalékoltak a nagy célra, most pedig jön hozzá az itteni keresmény. A motor! Zoltán-brigád a bungiban Brigádnak persze, csak én nevezem el őket. Mégis igaz. A kertészkedést végző munkacsapat három tagja mind Zoltán. Bartal Zoltán útja a szekszárdi Garay gimnáziumba vezet, Tarr-Bera Zoltán a szálkai iskolából startol az 505-ösbe, Horváth Zoltán, a rangidős, Zalaegerszegen számítástechnikát tanul. Huszonötödiké óta dolgoznak itt. Kakaószünetet tartanak. Harcálláspontjukon, egy alu- míniumkonténer-bungiban beszélgetünk. — Melyik völt a legrázósabb napotok? — A vihar, a jégeső utáni — vágnak egymás szavába. Bartal Zoltán: — Itt rengeteg ablak betört. Egy héten keresztül... — ... vödrökben hordtuk az üvegcserepeket — fejezi be Tarr-Bera Zoltán. órabérük 12 és fél forint, nem panaszkodnak miatta. — Jó társulat ez! — csomagol Horváth Zoltán. — A fiatalok, az öregek is. Ügy bánnak velünk, mintha itt dolgoznánk rendszeresen. Elköszönünk egymástól, mert az irodaépület mellett szeretettel várja őket János bácsi és egy jókora betonkupac ... SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Fotó: BAKÓ JENŐ Hígtrágya-hasznosítási bemutató Bátaszéken Ragasztó a bányaüzemből Grosch Attilán és Ottófi Lászlón nem fog ki a kézikocsi A Zoltán-brigád
