Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! , • ' ' ss'nís&'í *,4?Jáős'* I": ■ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 128. szám ARA: 1,80 Ft 1984. június 2., szombat Mai számunkból MHSZ-KLUBOK, SZAKOSZTÁLYOK TOLNÁN (3. old.) HARMINC ÉVE TÉESZ-TAGOK (4. old.) ÉRTÜNK A SZÓBÓL ...? (S. Old.) A BOLGÁR KULTÚRA ÜNNEPE (9. old.) KONYHA A VAROS SZÉLÉN (5. old.) Egyenlő Jogok I A szocialista gazdálkodás ma már megszokott, dinamikus résztvevői a kisvállalkozások. A kis tőkeerejű cégek léte is attól függ, hatékony-e a gazdálkodásuk, körültekintő-e az üzletpolitikájuk, vagyis attól, hogy jól mérték-e fel a fogyasztók igényeit, időben és megfelelő minőségben szállítanak-e a megrendelőknek. Van még valami, ami létkérdés a kisszervezetek számára: időben és pontosan fizet-e a vevőjük? Ez még sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkező közép- és nagyvállalatok számára is fontos, hiszen ha néhány nagyvállalat nem tud fizetni a bedolgozóknak — márpedig ez gyakran előfordul —, akkor e vállalat fizetési zavara végiggyűrűzik az egész gazdaságon. Mások is nehéz anyagi helyzebe kerülnek miatta, s nő azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek érkezési sorrendben várják a pénzüket a banknál. Minthogy a kisszervezeteknek nincs említésre méltó tartaléktőkéjük, igencsak nehéz, sőt, kritikus helyzet alakul ki náluk, ha a velük partneri viszonyban álló közép-, vagy nagyvállalat az adósuk marad. Az elmúlt hónapok során több száz kisvállalkozás panaszkodott emiatt. Szóvá tették azt is — és joggal —, hogy a fizetési módok megválasztásában, a követelések behajtásában nem élveznek azonos jogokat, az úgynevezett első szektorral, vagyis a közép- és nagyvállalatokkal. Látva a problémákat, az illetékesek megpróbálták legalább csökkenteni a kiszolgáltatottságot. Hiszen a nagyokéhoz hasonló jogokkal már a kisvállalkozók is jobban védhetik magukat a nem fizető cégekkel szemben. Első lépésként valamilyen módon információt kell szerezniük partnerük anyagi helyzetéről. Szerencsére a módszer már régóta ismert az első szektorban gazdálkodók körében. Az állami vállalatok és szövetkezetek a banktitok megőrzése mellett információt kérhetnek a Magyar Nemzeti Banktól leendő üzletfelük fizetési helyzetéről. A válaszlevélben a pénzintézet megírja, hogy az elmúlt egy év során a kérdéses cég rendben, időben eleget tett-e a fizetési kötelezettségeinek. Arról nem ad felvilágosítást, hogy a leendő üzletfélnek mennyi pénz van a számláján, de információjából következtetni lehet a vállalat pénzügyi helyzetére. Hamarosan talán már az év második felétől új bankári szolgáltatásként a kisvállalkozók is díjtalanul megkaphatják ezeket az információkat. Ám, pusztán ezzel a lépéssel még nem szűnik meg az alárendelt helyzetük. Csak akkor lehetnek a közép- és nagyvállalatok egyenrangú partnerei, ha a szerződés- kötések idején a fizetési feltételeket is meghatározhatják: milyen módon, s főleg, mikor köteles számukra a vevő a pénzt átutalni? Eddig a szerződésekbe ilyen záradékot nem írhattak, s megbízásaikat a pénz behajtására a bank nem fogadta el. A tervek szerint hamarosan már mód lesz erre. Tehát kérhetik például azt, hogy a vevő előre zárolt számlára utalja a pénzt, de a bank is kezeskedhet az időbeni fizetésért. A jogok mellett kötelezettségeket is tartalmaz az új szabályozás. Csak akkor kérheti a kisvállalkozó követeléseinek ilyenfajta biztosítékát, ha maga is vállalja ezeket. A tervek szerint a kisvállalkozók az év második felében kapcsolódhatnak be a szállítók jogait érvényre juttató szabályozásba. Annak, aki él a jogokkal és vállalja a kötelezettségeket, különszámlát kell nyitnia az OTP- nél, mert csak ilyen módon lehet őt a többiektől megkülönböztetni. Másrészt csak a különszámla ad garanciát arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének I képes eleget tenni. Persze, mondhatnánk, a két szerződő féltől függ, hogy megállapodnak-e a fizetés feltételeiben. És akárhogy vesszük, ez a mindenkori erőviszonyok függvénye. Ha a vállalat az erősebb, mert máshol is megrendelheti azt a munkát, csak jószándékától függ, ad-e biztosítékot a majdani fizetségre. Ha viszont a nagy cég termelése függ a filléres, de egyedi alkatrészt szállító kisiparostól, vagy gmk-tól, mindén valószínűség szerint a szerződésben szó lesz a fizetési kondíciókról. Ezen a helyzeten semmiféle központi utasítással, szabályozással vagy az előírások módosításával vátoztat- ni nem lehet, de a piaci verseny kibontakozása, a vevők és a szállítók növekvő száma és konkurrenciája minden bizonnyal kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat teremt. LAKATOS MÁRIA Lázár György fogadta Lothar Späthet Barátsági szerződés és nagygyűlés Losonczi Pál befejezte mongóliai látogatását Losonczi Pál, az Elnöki Tanács hivatalos baráti látogatáson Mongóliában tartózkodó elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke, az MNFP Központi Bizottságának főtitkára pénteken Ulánbátorban aláírta a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköz- társaság új barátsági és együttműködési szerződését. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság első barátsági és együttműködési szerződését 1965-ben kötötték. A most aláírt dokumentum a következő húsz évre megújítja és egyben továbbfejleszti a következetes politikai és ideológiai együttműködést, a két ország és a két nép testvéri barátságát. Péntek délután Ulánbátorban magyar—mongol barátsági nagygyűlést tartottak Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának baráti látogatása alkalmából. A nagygyűlésen — amelyet B. Altangerel, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, az ulán- bátori városi pártbizottság első titkára nyitott meg — a miniszterelnökkel az élen részt vett a párt politikai bizottságának, a Nagy Népi Hurál Elnökségének és a kormánynak számos vezetője, a magyar kíséret tagjai, a mongol főváros dolgozóinak kiemelkedő képviselői. Egy Bevezetőben megállapította: „Losonczi Pál mostani látogatása tovább erősíti a barátság és a sokoldalú együttműködés szálait. A Losonczi Pál elvtárssal folytatott baráti megbeszéléseink, tárgyalásaink ismételten megerősítették nézeteink egységét a megvitatott kérdésekben. Kinyilvánítottuk azt a közös és szilárd elhatározásunkat, hogy a jövőben is erősítjük és fejlesztjük országaink testvéri barátságát”. „A Mongol Népköztársaságot és a Magyar Népköztársaságot több mint három évtizede a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló megbonthatatlan kapcsolatok fűzik össze. Együttműködésünk a társadalmi élet különböző területein gyümölcsözőmongol pásztor, egy munkás és egy értelmiségi rövid felszólalása után Jumdzságin Cedenbal, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára emelkedett szólásra. en fejlődik. A Magyar Nép- köztársaság műszaki-gazdasági segítségével több olyan ipari Objektum is épült Mongóliában, mint például a szonginói biokombinát, az ulánbátori ruhagyár és a dar- háni húskombinát. Hazai iparunkban ezek a népgazdasági létesítmények megbecsült helyet foglalnak el. A Magyar Népköztársaság segítséget nyújt mezőgazdaságunk anyagi-műszaki alapjának létrehozásához, valamint az említett területeken nemzeti kádereink felkészítéséhez is.” A szónok az MNFP Központi Bizottsága, a Mongol Népköztársaság kormánya és a mongol nép nevében őszinte köszönetét fejezte ki (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Lothar Späthet, a Német Szövetségi köztársaság Baden-Württemberg tartományának miniszterelnökét, aki Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodott hazánkban. A vendéget magyarországi látogatása során fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Lothar Späth találkozott Várkonyi Péter külügy-, Veress Péter külkereskedelmi, Kapolyi László ipari és Kö- peczi Béla művelődési miniszterrel. A megbeszéléseken a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági, ipari, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok alakulásának egyes kérdéseiről folytattak véleménycserét. Megtárgyalták a magyar és a baden- württembergi vállalatok közötti együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit. Lothar Späth pénteken elutazott Magyarországról. Jumdzságin Cedenbal beszéde Iskolamúzeum Szekszárdon Hasznos követnivaló kezdeményezéssel rukkolt ki a szekszárdi III. számú Babits Mihály Általános Iskola. Az eddig „csak” tanteremben őrzött, gyerekek és az iskola tanárai által gyűjtött, régi úttörődokumentumoknak, népi használati, illetve mun- kaeszközöknk nyitottak múzeumot az iskolában. Az alapötlet Steiner Magdolnától, az iskola volt tanárától származott, — aki azért, hogy nem árt, ha tudják, hogyan élt a régi szekszárdi nép — gyűjtötte a különböző használati, földműves- és iparoseszközöket. Az egykori ötletszerű kiállításból múzeum lett. Scherer Sándor igazgató és lelkes kollégái kezdeményezésére az intézmény alagsorában iskolamúzeumot alakítottak ki. A cél egyértelmű volt, mely szerint a különböző néprajzi, iskolai dokumentumok összegyűjtésével, illetve összegyűjtetésével legyen kép a múltról, az érzelmekre hatva segítsék a fiatalok szű- kebb hazához való kötődését. A „valamikori” használati eszközök közönsége Az alagsori múzeumban tegnap átadott vitrinek a réÉrdeklődők a vitrinek előtt gi Szekszárd különböző dokumentumait — könyveket, használati eszközöket, okleveleket, és mesteremberek szerszámait őrzik. A múzeum —amely az iskola 25 éves fennállása óta a kilencedik, társadalmi munkával létrehozott létesítmény — a szülők, a pedagógusok, gyerekek, valamint a TÁÉV .Rózsa Ferenc szocialista brigádjának és a TOTÉV Dózsa szocialista brigádjának közös munkája. Scherer Sándor igazgató szerint a tegnapi avatásig csak az első lépcső készült el. Tervezik, összegyűjtik az iskolatörténeti anyagot is, valamint már keresik a Béri Balogh Ádám Múzeummal és a Tolna megyei Levéltárral a kapcsolatot, hogy olyan anyagot kölcsönözhessenek, ami a tantárgyakhoz kapcsolódva, segíti a nevelő-oktató munkát. A szekszárdi III. számú Babits Mihály Általános Iskolában a ma még szerény gyűjteménnyel és a jövő terveivel jó ügyet szolgálnak. Az elindított gyűjtőmunka, a múzeum léte nemcsak a szabad idő hasznos eltöltését szolgálja, hanem a nevelés mellett az értelmes feladatok adását is. Ettől nemcsak a szűkebb pátria megszerettetése, értékeinek védelme várható el, hanem a múzeumlátogatás igényének felkeltése — szülőben, gyermekben egyaránt. — Mindez követendő példa.
