Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

12 NÉPÚJSÁG 1984. június 9. MAGAZIN m MAGAZIN :: MAGAZIN n ^magazin lllllltk MAG AZIN K&SipIj&f MAGA2IN x . " MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Megtalálták az inkák „elveszett városát”? A perui kultúrintézet ré­gészei valószínűleg megta­lálták Madre de diós tarto­mány őserdejében Atahual- pa inka király „elveszett vá­rosát”. Egyik expedíciójuk­ról másfél tonna összsúly­ban 5 aranyszobrot hoztak magukkal. Az expedíció résztvevői egy dombon épült városról számolnak be, prekolumbiá- nus kőházakkal. A síkságon fekvő települést az őserdő nagyrészt benőtte. A csoport­nak nem sikerült eljutnia a város magjáig, mert ebben a környéken élő indiánok megakadályozták őket. Ez a felfedezés mégis régészeti szenzációnak számít, mert forradalmasíthatja tudásun­kat az ősi inka civilizációról. A legendák övezte inka várost már Pizarro, a spa­nyol hódító is több expedí­cióval kereste. A hagyomány szerint Atahualpa inka ki­rály azért rendelte el a vá­ros alapítását a megközelít­hetetlen őserdőben, hogy az inkák kultikus figuráit ott helyezzék biztonságba a SDa- nyol támadások elől. Ata- hualpát később Pizarro em­berei gyilkolták meg. Az ember magassága Nem növünk tovább Az ember testmagasságá­nak az elmúlt száz eszten­dő során megfigyelt állan­dó növekedése az USA-ban — úgy látszik — befejező­dött. Az amerikai Egészség- ügyi Statisztikai Központ vizsgálatai szerint ugyanis az elmúlt tíz évben született gyermekek már nem maga­sabbak, mint akik 1965-ben születtek. Ez talán arra mu­tat, hogy az ember átlago­san 1,75 méterrel elérte a magasságának tetőpontját. Száz évvel ezelőtt az ame­rikaiak átlag 1,63 méter ma­gasak voltak. Gyalogosok a szállítószalagon Nevezetes kuriózum volt az első mozgójárda: ez 1900- ban a párizsi világkiállítás alkalmából épült. Két futó­szalag haladt egymás mel­lett, az egyik négy, a másik óránkénti nyolc kilométeres sebességgel. Az utasok előbb a lassúbb járdára „szálltak” fel, azután „átszálltak” a gyorsabbra, amely a lassúbb mellett futott. A leszállás persze fordítva történt. Ez a megoldás azonban nem volt a legszerencsésebb; elég sok baleset történt az egymás mellett futó szalagok miatt. Ezt követően mintegy fél évszázadot kellett várni a mozgójárda továbbfejleszté­sére. Az 50-es évek elején megjelent mozgójárdáknál már több egymás után kö­vetkező futószalag működött, amelyek közül mindegyik valamivel gyorsabb volt az előzőnél. Az első szalagot 1— 2 kilométeres sebességűre tervezték, amire az utas nyugodtan rászállhat a leg­Fedett mozgójárda kisebb baleseti veszély nél­kül. A következő szalagok­nál azután észrevétlenül nö­vekszik a sebesség a maxi­mális gyorsaságig. Az útvo­nal vége felé egyre lassab­ban halad a szalag, s így a leszállás is balesetmentes, kényelmes. összehasonlítva egyéb közlekedési formákkal a fu­tószalagközlekedés előnyei közé tartozik, hogy teljesen automatikusán működik, nincs szükség vezetőre, ka­lauzra, de járművekre, ko­csiszínre vsem. További elő­nye, hogy nincs karambol­veszély. Az sem elhanyagol­ható szempont, hogy az egy- egy utas szállításához* szük­séges energia jóval kevesebb, mint bármelyik közúti jár­mű esetében! A mozgójárda egyetlen hátrányául azt szokták fel­hozni, hogy nem véd az idő­járás ellen. De ezen is lehet segíteni. Az NSZK-ban épü­lő egyik 300 méter hosszú mozgójárdát ellipszis ke­resztmetszetű, acélvázas, plexiüveggel borított alagút- ban vezetik. Az utasokat a középen elhelyezett két, egy- egy méter széles, ellentétes irányban mozgó szállítósza­lag szállítja. A mozgójárdák mindkét oldalán 1,5 méteres gyalogjárdát is elhelyeztek. Ky ex-diktátor, a gengszterfőnök A Washington Post közli, hogy Ky, a volt saigoni dik­tátor az Egyesült Államok­ban egy maffiaszerű bűnöző­szindikátus élén áll, amelyet a hatóságok Szövetség néven ismernek. Ky 1975-ben menekült el Dél-Vietnamból, és a lap szerint 8—10 millió dollár értékben vitt magával ara­nyat, gyémántot és kész­pénzt. „Az Egyesült Államok kor­mánya a Szövetség magvát hozta országunkba, amikor Saigonból repülőgépen a tel­jes dél-vietnami kormányt Amerikába szállította” — áll a jelentésben. Az Egyesült Államokban illegális hálóza­tot építettek ki. Bűnüző te­vékenységük hatása és mé­rete növekszik. A lap egy rendőrségi jelentést idéz, amely szerint a Ky-szindi- kátus praktikái között a zsa­rolás, a kábítószer, a sze­rencsejáték, a prostitúció, a csempészet, a csalás, a rablás és a gyilkosság szerepel. Mutassa meg — Igazgató úr, már há­rom éve dolgozom három ember helyett, és még mindig nem kaptam fize­tésemelést ! — Többet fizetni most nem tudok magának, de mutassa meg, melyik az a két másik ember, rögtön felmondok nekik! A hőt karikatúrája Szöveg nélkül Számítógéppel csapjuk agyon a szabad időt? Az Irvine-i Egyetem (Egyesült Államok, Kalifor­nia) kutatói azt vizsgálták, milyen hatással vannak a házi számítógépek Orange Country 282 háztartásának családi életére. A megkér­dezett számítógép-tulajdono­sok közül 188 azt mondta, hogy családjukban a tévé­nézés erősen visszaesett. Minden másodiknak már csak kevés ideje maradt egyéb kedvtelésekre, 26 szá­zalék az alvási ideiét. 19 százalék pedig az egyébként a családdal töltött idejét rö­vidítette meg, hogv a szá­mítógép előtt ülhessen. A készüléket szinte valameny- nyien az eredeti terveiktől eltérő módon használták: bár a vásárláskor az oktatás és a hobbi állt az okok közt az első helyen, most viszont k:- derült, hogy közlemények fo­galmazására és hírcserére (word processing — szöveg- feldolgozás) használják. A számítógépes játékok, ame­lyeket a vásárlás okaként utolsó helyen jelöltek meg, a tényleges felhasználási rangsorban a harmadik he­lyet foglalják el. Az ameri­kai kutatók szerint a számí­tógép okozta szabad idő ma­gatartásváltozások egyelőre csak sematikusan rajzolód­nak ki. A számítógép-háló­zatok a számítógép-tulajdo­nosokat érintő szolgáltatások, valamint maguknak a ké­szül ék elmek a szervizelésé­ben mutatkozó hiányok kor­látozzák a számítógépek föl- használását. A zajos örök város Róma az első helyet fog­lalja el azoknak az európai fővárosoknak a listáján, ahol a legnagyobb a zajártalom. Ebben a legfőbb vétkes a tömegközlekedés. A római utcákon a csúcsforgalmi órákban a zajszint megköze­líti a 80 decibelt, az aluljá­rókban és alagutakban pe­dig meghaladja a 90-et. Ez már több a megengedettnél. Egészségüggyel foglalkozó tudósok szerint az ilyen erős­ségű zaj károsítja az egész­séget, és súlyos halláskáro­sodáshoz vezethet. A túl nagy zaj keletkezé­sének csökkentése végett a római iparosoknak időszámí­tásunk előtt 6 évszázaddal tilos volt a város határán be­lül tevékenykedniük! Sőt, létezett egy olyan rendelet, mely megtiltotta kakasok tartását a város területén, nehogy kukorékolásukkal zavarják a polgárok nyugal­mát. Mennyire kopik az alkatrész? A tribológia a súrlódással, a kenés, a zsírozás hatásá­nak és a mozgó gépalkatré­szek kopásának, elhasználó­dásának vizsgálatával fog­lalkozó tudomány. Kutatói, már több olyan felfedezést tettek, amelyek nem kis meglepetést keltettek szak­körökben. Ilyennek számit az az új angol találmány is, amely azt javasolja, hogy adalékanyagként bórnitrid- vagy bórkarbid-port, illetve gyémántport keverjenek a motorolajokhoz. Ezáltal ugyanis mérhetően csökken a motorok mozgó alkatré­szeinek energiáját felemész­tő súrlódása, illetve az egy­mással súrlódó gépelemek kopása. E feltétel teljesülé­sének csupán az a nyitja, hogy az adalékként használt kemény anyagszemcséknek rendkívül kicsiknek kell lenniök: átmérőjük nem ha­ladhatja meg a két ezred millimétert! , E parányi anyagszemcsék ugyanis könnyen gördülő-forgó „csa­págygolyóként” viselkednek a sima felületek között. Mindez eléggé meglepően hangzik, tudván, hogy az említett anyagok mind dör- zsölő-koptató hatású porok. Án a kísérleti eredmények a feltalálót igazolják. A gyé- mántpor-adalékos gépkocsi például minden liter ben­zinnel másfélszer annyi tá­volságot tett meg, mint az ellenőrző gépkocsi. De még egy olyan gépkocsival is kb. 20 százalékos üzemanyag­megtakarítást értek el, amely a kísérletet megelő­zően már 120 ezer kilomé­tert futott, de a tesztelés­hez gyémántporos olajjal töltötték fel a motorblokk­ját. A tribológia nemcsak gép­kocsimotorokkal foglalkozik, hanem mindenféle más mechanizmussal is. A súrló­dási kísérletekhez speciális laboratóriumi berendezése­ket alakítanak ki. Egy mély hornyú forgóalkatrész súrlódását, kopását vizs­gálják — gyémá ntporos kenéssel POLDINI EDE Rejtvényünk Poldini Ede zon­goraművész és zeneszerző három szerzeményét tartalmazza. Vízszintes: 1. Indiai buddhista építmény. 7. Betegesen rögesz­més. 14. Az első szerzemény; énekes mesejáték. 15. Csatorna Bács megyében. 16. A cirkónium és az oxigén vegyjele. 17. A ké­rődzők emlője. 18. Finn város, másnéven Turku. 19. Gyér. 21. Kiváló egynemű betűi. 22. Ra­vasz ragadozó. 23. Ón. 24. poetica”. 26. Abel egynemű be­tűi. 27. A stroncium és a ká­lium vegyjele. 29. Értem már. 32. Hinté. 34. Azonos betűk. 35. Dohányzik. 37. Hasszán”, Weber-opera. 39. A háború és halál istene a germán mitológiá­ban, másnéven Wotan. 40. Gyík- szerű kétéltű. 43. Város Egyip­tomban. 45. Kettőzve: Heyer­dahl egyik könyvének címe. 46. Alkotóművész. 47. Pago egyne­mű betűi. 49. Évelő növény. 51. „Goriot ...” (Balzac). 53. Minő­ségellenőrzés. 54. Szolmizációs hang. 55. Gyakori magyar csa­ládnév. 57. Mesterséges nemzet­közi nyelv. 58. „... Eulenspie- gel”. 59. Mátka. 61. Mérő, két véka. 64. Orvosi névtáblákon lát­ható rövidítés. 65. Kutyafajta. 67. Fizikai fogalom. 68. Ravel világhírű szerzeménye. 71. Szok­nyaviselet, de hentesáru is (névelővel). 72. Hoci. 73. Olasz tengerparti város. Függőleges: 1. A szkandium vegyjele. 2. Egyfajta időmérő. 3. Kártyajáték. 4. Német férfi­név. 5. Nem kielégítő a műkö­dése. 6. Abrázat. 7. Erős hatású vörös festék. 8. Bánt. 9. Erzsé­bet beceváltozata. 10. Labdarú­gó-trófea. li. Ürmérték rövidí­tése. 12. „... szolgaság”, Sommer­set Maugham regénye. 13. A kommunista ifjúsági mozgalom hősi alakja (Endre). 15. A má­sodik szerzemény: legsikerültebb műve, vígopera. 19. Női bece­név. 20. Mint a 24. számú sor. 25. Ételízesítő van benne. 28. A Tisza mellékvize. 30. A harma­dik szerzemény: énekes mese­játék. 31. Durva posztó. 33. Emelkedett hangú költemény. 35. ...szentmárton. 36. Női bece­név. 38. Szóösszetételekben egy­et jelent. 40. „Egy ... mint száz”. 41. Község Komárom megyében. 42. Száraz, angolul. 44. Gyengél­kedő, névelővel. 47. Ujjatlan női körgallér. 48. „A hazug” című vígjáték szerzője (Carlo). 50. Felemelt „A” hang. 52. Mókus lakása. 53. Színleli. 56. „Elállt a ...-szája”. 60. Csökken. 62. Földünk egyik legnagyobb kiter­jedésű tava. 63. Becézett férfi­név. 66. ...Bull, neves norvég he­gedűművész, Liszt Ferenc kor- társa. 68. Tulajdonában van. 69. Kacat. 70. Oltalmaz. Megfejtésként beküldendő a három zenemű címe: a vízszin­tes 14., a függőleges 15., a füg­gőleges 30. számú sorok a Tolna megyei Népújság szerkesztőségé­nek címére: Szekszárd, Széche­nyi u. 36. 7100. Beküldési határ­idő: június 15. A borítékra, le­velezőlapra kérük írják rá: Rejtvény! A 21. heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: Ander­sen. Formájuk, A mesék olya­nok. mint némely derék ember: Ahogy vénülnek, úgy szépülnek, s bizony ezt jólesik látni! A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Kovács Miklósné Hőgvész. Dózsa Gy. u. 24. 7191., Kaszás József Bátaszék, József A. u. 7 a. 7140., Szögi Henriette Szedres, Széchenyi u. 2. 7056., Molnár Endréné Dom­bévá’', Erzsébet u. 51. 7200.', Hu­ba János Szekszárd. Béri Balogh A. u. 13. 7100.

Next

/
Oldalképek
Tartalom