Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

1984. június 7. 4- NÉPÚJSÁG A KISZ megyei küldöttgyűlésének határozata FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK A KISZ megyei küldött- gyűlése a beszámolókon kívül két másik fontos dokumentu­mot is elfogadott. A megyei KISZ-bizottság a következő kongresszusig terjedő időre határozattervezetet dolgozott ki a tennivalókról, amit a küldöttgyűlés is magáévá tett. Az alábbiakban ismer­tetjük a határozat fontosabb részeit, hiszen ez a doku­mentum képezi a KISZ-bi- zottságok és az alapszerveze­tek további munkájának alapját. A KISZ-szervezetek erő­sítsék politikai hatásukat és szervezettségüket a lakóhe­lyen, valamint a munkásifjú­ság körében, különösen a me­zőgazdaságban és kereskede­lemben dolgozó fiataloknál. A fiatalok párttaggá neve­lésében KISZ-szervezeteink szorosabban működjenek együtt a pártszervezetekkel. A lakóhelyi KlSZ-szerveze- tek eredményesebben vegye­nek részt a lakóhely közéle­tében, többek között fordít­sanak figyelmet arra, hogy a közelgő tanácsi választáso­kon a KISZ által jelölt fiatal tanácstagok minél nagyobb számban kerüljenek a testü­letekbe. A népgazdaság előtt álló feladatok teljesítéséhez az üzemi, intézményi KlSZ-szer- vezetek a munka minőségé­nek emelésével, a hatékony­ság, termelékenység növelé­sét eredményező kezdemé­nyezésekkel, újításokkal já­ruljanak hozzá. Az országos védnökségekhez kapcsolódva és helyi véd­nökségvállalással a KISZ- tagság járuljon hozzá a gaz­dasági eredmények javításá­hoz, a lakóhelyi, település- fejlesztési és szociálpolitikai célkitűzések megvalósításá­hoz. Érdekvédelmi munkájuk­ban a KISZ-szervezetek tu­datosan és folyamatosan kí­sérjék figyelemmel az ifjú­ság különböző rétegeinél a pályaválasztás, az önálló élet­kezdés, a lakáshoz jutás, a veszélyeztetettség kialakulá­sának körülményeit. Tevé­kenységük során erősítsék a személyre szóló érdekvédel­met és javítsák együttműkö­désüket az állami és társa­dalmi szervekkel. A tanintézeti alapszerveze­tek programjaik kialakításá­nál törekedjenek az iskola nyitottságának növelésére, a külső környezettel való szo­rosabb együttműködésre. Fordítsanak nagyobb gondot a diákhagyományok ápolásá­ra, teremtsenek új hagyomá­nyokat. Alakítsanak ki tar­talmasabb együttműködést a kollégiumok diákbizottságai­val. A pályaválasztás segítése érdekében kezdeményezzék a felsőfokú oktatási intézmé­nyekkel, és az üzemekkel va­ló kapcsolat szélesítését. A munkahelyi KlSZ-szerveze- tek ösztönözzék és segítsék elő a munkásfiatalok körében a munkáshagyományokat fel­elevenítő műkedvelő csopor­tok, közösségek kialakítását, új munkaformák elterjeszté­sét. A tájékoztatás, felkészítés és speciális képzés kínálta lehetőségeket községi, nagy­üzemi, intézményi KISZ- szervezetek hatékonyabban használiák fel a funkcióban lévő KISZ-vezetők tovább­képzésére. Az úttörő korosztály KISZ- életre való felkészítésének eredményesebbé tétele érde­kében törekedjenek az alap­szervezet—raj kapcsolatok számának növelésére, a tar­talmi munka megújítására. A KISZ területi szervei kádermunkájukban fokozot­tabban biztosítsák a terv­szerűséget, tudatosságot és folyamatosságot. Az érdek- képviseleti, érdekvédelmi te­vékenység eredményesebb gyakorlása érdekében a KISZ területi szervei napra­kész és átfogóbb ismeretek­kel rendelkezzenek az ifjú­ság különböző rétegeiről, csoportjairól. Növeljék fel- készültségüket és fordítsanak nagyobb figyelmet az irányí­tásuk alá tartozó szervezetek vezetőinek folyamatos fel­készítésére. Erősítsék együtt­működésüket e területen az állami és társadalmi szervek­kel. A Politikai Képzési Köz­pont bázisán, a politikai kép­zési munkabizottságok sze­mélyi összetételének javítá­sával és összehangoltabb munkája kialakításával tö­rekedjenek a KISZ területi szervei a politikai nevelő munka módszertanának fej­lesztésére, a szervezetek tö- megpropaganda-munkájának hatékonyabb segítésére. A területi irányító KISZ- bizottságok erősítsék a KISZ kezdeményező szerepét a köz- művelődési intézmények ifjú­sági munkájának alakításá­ban. Folyamatosan kísérjék fi­gyelemmel, aktívan segítsék a VIII. úttörővezetői konfe­rencia határozatainak meg­valósítását. Telt ház a Sportcsarnokban Chuck Berry Budapesten A rock and roll az ötvenes években „megszületett.” A szakemberek egyszerű, pri­mitív, értéktelen irányzatnak tartották. A rock and roll felstzabadultságával, extati- kus jellegével szembefordult a polgári eszmékkel. A múlt ideáljait elutasító fiatalok egy békésebb és felszabadul- tabb életformát követtek. A zene fontos kísérő jelensége volt a tánc. A felszabadul- tabb mozgáskultúra, öltözkö­dés, olyan szórakozási for­mát alakított ki, ami rövide­sen világméretűvé, zenei mozgalommá és divattá vált. Természetesen ez üzletet is jelentett mindazoknak, akik ezzel foglalkoztak. A lemez- társaságok ontották termé­keiket. A rock and roltt játszó fia­tal zenészekből hamarosan sztárok lettek. Az irányzat egyik megalapítója Bill Ha­ley. A ma is híres dalait — Mando Rock-ot, a Rock Around The Cloek-ot, a Shake Rock And Roll-t — együttesével, a Comats-szel adta elő nagy sikerrel. Aztán sorra jöttek a nagy sztárok. Chuck Berry, Little Richard, Jerry Lee Lewis, New Or- leansban a Fats Domino, El­vis Presley, és még sokan mások, akiknek köszönheti a mai rockzene, hogy ilyen színvonalas és mindenki szá­mára érthető zenévé formá­lódott. Budapest Sportcsarnok, 1984. május 04. 19 óra... Óriá­si tömeg . hömpölygőit a csarnok irányába. Nyolcra telt ház, mozdulni alig lehe­tett. Hosszú időbe tellett, míg a színpadot néhány méterre megközelíthettük. A korosztá­lyok egymás mellett 15-től az 50 évesig, mindenki megta­lálható, aki szereti a rock and roll-zenét. A St. Luisban született Chuck Berryt nagy-nagy sze­retettel és tapssal fogadták a rock and roll hívei. 1952 óta játszik saját zenekarával. Az első híres lemeze a chicagói CHESS lemeztársaság kiadá­sában jelent meg, MAYBEL- LINE címmel. Az ötvenegy- néhány éves színes bőrű mű­vész belépett a színpadra, nyakában elektromos gitár­jával, mintás ingében, tégla­piros, enyhén trapézos nad­rágjában, fekete lakkcipőjé­ben, arcán széles mosollyal, kezét felemelve, ujjaiból „V” betűt formálva — „Helló mindenkinek!” — köszönéssel elkezdte műsorát. A SWEET LITTLE SIX­TEEN, ROLL OVER BEE­THOVEN, GO JOHNNY GO és a gyönyörű blues dalla­mok sorra követték egymást. Mindenki érezte és tudta, hogy ez nem olyan koncert, mint a többi. A rock and roll ritmusára_sokan nem tudtuk megállni, hogy ne táncoljunk. Élőben a koncerten rock and rollozni még külön nagy él­mény volt. A művész több mint öt ikszét meghazudtol­va, fiatalos frisseséggel, a tőle megszokott Chuck Ber- ry-s stílusban táncolt, énekelt és gitározott a neki kijáró reflektorfény tiszteletében. PERESZLÉNYI ZOLTÁN Különdíj a tavaszi fesztiválon ■ítl. iav aoz-i ítaiuvaiuu a színű művészeti, kulturális rendezvények mellett négy esztendeje az ország legjobb dekoratőrei, kirakatrendezői is találkoznak, sőt, külföldi­ekkel is összemérik erejüket — természetesen a szakmá­ban. Ennek a szépérzéket, anyagok ismeretét, jó ízlést és fantáziát igénylő szakmá­nak a nemzetközi versenyén a külön jutalmazottak kö­zött egy szekszárdi fiatalem­bert is találhattunk. Török Sándor, a Népbolt dekoratő­re megkapta a Magyar Rek­lám Szövetség különdíját. — Hogyan kerültél erre a pályára? — Véletlenül. Pécsen, a dekorosoknál töltöttem a harmadik gimnáziumi nyara­mat. Túlzás lenne azt mon­dani, hogy dolgoztam, in­kább csak nézelődtem, tájé­kozódtam, s amit csak lehe­tett, magamban elraktároz­tam. így érettségi .után már szinte természetes volt, hogy Budapestre, a dekoratőrisko­lába jelentkeztem. — Milyen adottságok szük­ségesek a szakmában? — Már az iskolai felvételin többlépcsős vizsgán kellett megfelelnünk. A rajzkészsé­get, ízlést, fantáziát figyelték, de művészettörténetben is jártasságot kellett elárul­nunk. — Az iskolai évek után mi­lyen tervekkel indultál és mi fogadott „kint”? — A két esztendő lelkese­dése után 1980-ban helyez­kedtem el a Népbolt-dekor- ban. A kezdeti lendületet, kí­sérletező kedvet egyre in­kább lassították a körülmé­nyek. A probléma már ott kezdődik, hogy a tervezők, mérnökök nem kérdezik meg a kirakatrendezőt, s csak ak­kor keresnek bennünket, amikor már elkészül az új áruház — volt rá példa — márvánnyal borított kirakat­tal. Márpedig erre a felület­re rajzszöget beverni vagy bármit rögzíteni... A másik oldal, hogy nagyon szűkösek a beszerzési lehetőségeink, apróbb kellékeket, nélkülöz­hetetlen kiegészítőket forgal­mazó szaküzletünk pedig nincs. — Mennyire független a kirakatrendező, milyen a kapcsolatotok a boltvezetők­kel, kereskedőkkel? — A kirakatrendezés el­sődleges célja a reklámozás, az emberek becsalogatása az üzletbe, áruházba. Tehát alapvetően függ mindig az árukészlet mennyiségétől, mi­nőségétől. így kompromisz­„Kirakatban” a munkájuk „Kompromisszumra kell törekednünk a kereskedők és saját elképzeléseink kö­szumra kell törekednünk, persze, minél többet meg­tartva saját elképzeléseink­ből. Gyakran azonban a leg­alapvetőbb feltételeket sem teremtik meg, piszkos, elhanyagolt környezetben kell(ene) „csodát művel­nünk”. — Rendszeresen indulsz szakmai versenyeken? — Két éve először a Sze­gedi Szabadtéri Játékok ide­jén megrendezett versenyen vettünk részt Nagy Jánossal együtt, — s a második he­lyen végeztünk, tavaly pedig első ízben szerepeltünk a ta­vaszi fesztivál nemzetközi ta­lálkozóján. Az idei év hozott sikert számomra — ezúttal külön indultunk. A minden korábbinál nagyobb, 76 fős mezőnyben román, csehszlo­vák, svájci dekoratőrök is versenyeztek. A versenymun­kám egy idegen nyelvű köny­vesbolt kirakata volt a Vá­ci utcában. Valamennyi kategória és különjutalom után legutoljára adták át a Magyar Reklám Szövetség különdíját — a legnagyobb meglepetésemre nekem. — Mit jelent ez az elisme­rés egy fiatal dekoratőr szá­mára? — A szakmában ez nagy erkölcsi értékkel bír, így ért­hetően örültem neki. Hiszen egy ilyen nemzetközi verse­nyen a szakma teljes élme­zőnye összejön, sokat lehet tanulni, ismerkedni, ötletet meríteni egymástól. De ami talán a legfontosabb, kilép­hetünk egy időre a „kismun- kákból”, a nagyközönség és a szakemberek előtt mutat­hatja meg mindenki, mit tud kezdeni kézügyességével, fan­táziájával... T. Zs.—K. A. Országjáró diákok megyei találkozója Az elmúlt hét végén ren­dezték meg a tamási park­erdőben az országjáró diá­kok megyei találkozóját. A két és fél napos rendezvé­nyen megyénk huszonegy középfokú tanintézetének mintegy háromszáz képvi­selője verte fel a sátrakat, hogy részese legyen a gaz­dag programnak. Röviden jellemezni a találkozó han­gulatát egy ellesett párbe­széd részletével lehet: „— Szívesen tölteném itt a tanév hátralévő részét — mondta az akadályverseny­ről visszatérő kislány a ba­rátnőjének, amire az „én is” választ kapta. A miértnek részben mi is részesei voltunk. A vetélke­dők, a különböző versenyek, a strandprogram, a diszkó, ... a romantika és a jó idő mind együtt volt Tamási­ban. A kellemes hétvégén a háromszáz fiatal sikeresen küzdött meg a különböző akadályokkal és a kullan­csokkal... ÉKES—KAPFINGER Tábori hangulat Tarkónállás „505-ös” módra A gyönki „szecska” Ebédidő a paksiaknál A cél A nagy falat Akadályverseny után

Next

/
Oldalképek
Tartalom