Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
AlvEPÜJSÄG 1984. június 6. ~ ! kyiral© . ~ kai ](sÉ@sik@p Kórushangverseny Tamásiban Hétfőn — június 4-én — este Tamásiban az úttörőház kiváló akusztikájú aulájában egy NSZK-beli kórus randevúzott a vendéglátó Pro Cultura Humana vegyes karral. Az eseményt emlékezetesnek méltán ‘ nevezhető siker koronázta. A hangverseny közönsége föltehetően szívesen látja bármikor viszont a házigazdával egy műsorban bemutatkozott waiblingeni kórust, melyet 1849-ben alapítottak és amely a Gesangverein „Frohsin” nevet viseli. A 65 fős vegyes kar karnagya, a 38 éves Ralph Scheidle öt éve vezeti mindössze a nagy múltú Stuttgart körOjabb adalékokkal, gazdagították a jász és az őszét nép rokonságára utaló eddigi ismereteket a szolnoki Damjanich János Múzeum két munkatársa: Szabó László és Szabó István. A két kutató hosszabb időt töltött a Kaukázus hófödte hegylánca által övezett Oszét- földön. Több ezer kilométeres útjukon számos olyan tényt, dokumentumot ismerte'- meg, amelyek mindinkább megerősítik ezt a korábbi feltevést, hogy a taÚjabb Ismét Ki miben tudós? vetélkedőre invitálja a közép- iskolás fiatalokat a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió: a következő tanévben sorra kerülő rendezvényen ezúttal a magyar irodalomból és a fizinyéki együttest, de elismert vezetője az orgonaművészként is neves karnagy további négy kórusnak is. A waiblini együttes a tamási koncerten népdalfeldolgozásokat szólaltatott meg, s bizonyította avatottságát egyházzenei darabok csipkefi- nom hangzású bemutatásával is. A házigazdák klasszikus és mai magyar szerzők kó- rusműveinek előadásával fűszerezték a közös műsort, s arattak érdemelt sikert, amit a dalosbarátság jegyében ünnepeltek meg a koncert befejeztével a Dám étteremben elfogyasztott vacsorán. tárjárás után, IV. Béla király idejében, a mai jászok ősei Oszétiából telepedtek a Kárpát-medence sík vidékére. A termékeny kaukázusi fennsíkon élő rokon nép ma is használ olyan szavakat, amelyek a hazánkban 1422- ben készült jász szójegyzékben is megtalálhatók. Közös a Lehel kürtje szimbólum is. Az Oszét-föld lakóinak egyik eposza a Lehel kürtje címet viseli. A terjedelmes irodalmi mű legendát sző a híres kürt köré. tudós?" kából szerzett ismereteikről adhatnak számot a diákok. A versenyre minden olyan fiatal benevezhet, aki az 1984—85-ös tanévben középiskolában tanul és 1984. december 31-ig nem tölti be a huszadik életévét. A jelentkezést a középiskolák KISZ-szervezeteihe/„ szeptember 15-ig lehet eljuttatni. Az országos, több fordulós vetélkedő októberben kezdődik, s a döntőket — amelyeket a kamerák segítségével már a nézők is nyomon követhetnek — 1985 elején rendezik. A Ki miben tudós? győztesei — a hagyományoknak megfelelően — a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáján az új felvételi rendszernek megfelelően kedvezményben részesülnek, s értékes jutalmakat is kapnak. A műveltségi játék részletes szervezési rendjét és a követelményeket tartalmazó útmutatót a meghirdetők minden középiskolába eljuttatják. * Hagyománya van már, hogy időről időre megrendezik a fiatal tehetségeket felkutató „Ki miben tudós?” vetélkedőt. Első ízben 1966- ban invitálták versengésre az egyes tárgyakból jeleskedő diákokat. Az első Ki miben tudós? győztesei közül ma már többen jeles képviselői a hazai tudományos életnek. A most záruló tanévben matematikából és történelemből mérték össze szaktárgyi tudásukat a fiatalok. Országos gordonkaverseny Június 8-án, 9-én és 10-én Miskolcon rendezik meg a zeneiskolai gordonkatanárok II. országos versenyét. A Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Magyar Zeneművé- sek Szövetsége és több más országos és megyei szervezet által kezdeményezett találkozón húsz. versenyző mutatja be tudását. A rendezvényt június 8-án délután nyitják meg a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola nagytermében. Az elődöntő pénteken, a döntő pedig szombaton délután kezdődik. A verseny eredményét vasárnap délelőtt 9 órakor hirdetik ki. A zsűri elnöke Banda Ede Kossuth- díjas gordonkaművész. Oszét-jász rokonság „Ki miben Régi sikerek - új Amióta a televízió térhódítása miatt a filmszínházak közönsége csökkent, megindult a harc a nézők vissza- hódításáért. A producerek eredményes fegyvernek tartják ebben a küzdelemben a régi nagy sikerek felelevenítését. Az utóbbi években sorra keletkeztek olyan alkotások, amelyek korábban már filmre vitt történeteket dolgoztak fel. Ilyen volt a többi között A bagdadi tolvaj, amelyet 1979-ben forgattak újra Roddy McDowall, Kabir Be- di, Marina Vlady és Peter Ustinov főszereplésével, Clive Donner rendezésében. Ugyanabban az évben az Oz, a csodák csodája is újra filmre került. Judy Garland egykori szerepét Diana Ross tán- colta-énekelte. A televízió Hitchcock-sorozatában nemrég láthattuk a Londoni randevút, amelynek eredeti címe A Lady eltűnt. Margaret Lockwood egykori szerepében Cybill Shepherddel készült el az új változat. A nyomorultak két újabb verziójáról tudunk. Az egyik főszerepeit Richard Jordan, Anthony Perkins, John Gielgud és Flora Robson játssza, a másikét Lino Ventura és Michel Bouquet—Robert Hos- sein rendezésében. Ez utóbbi Victor Hugo regényének állítólag a 33. filmváltozata. A legújabb újrafeldolgozások között szerepel ismét az Öz, ezúttal angol produkcióban, Walter Murch rendezésében, aki ezzel a filmmel debütál. Dorothy szerepét egy kilencéves vancouveri kislány, Fairuza Balk játssza. A Ted Wass forgatás helyszíne az angliai Salisbury síkság. Újra a kamerák elé kerül Tarzan. Edgar Rice Borro- ugh írásai nem sokkal Tarzan első alakítójának, Johnny Weismüllernek a halála után érik meg újrafeltámadásu- kat a mozikban. A Films című angol lap Greystoke, Tarzannak, a majmok urának legendája címmel tudósít az új produkcióról, amelynek rendezője Hugn Hudson, és ő játssza a főszerepet is. A parádés szereposztásban találjuk a többi között Ralph Richardson, Ian Holm, James Fox, Nigel Davenport nevét. Jane szerepében a huszonnégy éves amerikai Angie MacDowell debütál. A külső felvételeket Kamerunban és Skóciában készítették. 1942-ben, a háború alatt forgatta Ernest Lubitsch Lenni vagy nem lenni című. világsikerű antifasiszta kofilmek Az új Tarzan médiáját, a még ugyanabban az évben elhunyt Carole Lombard főszereplésével. Most Mel Brooks produkciójában, Alan Johnson rendezésében készült el egy új verzió, amelyben a főszerepeket Mel Brooks és felesége, Anne Bancroft alakítja. A korán elhunyt Peter Sellers filmjeinek sorában láthatta közönségünk a tévében A rózsaszínű párducot, ö játszotta a kétbalkezes Clou- seau felügyelőt. Elkészült a hetedik „párduc-film” — az első, Sellers nélkül. Utódját, a reménytelenül ostoba Clifton Sleigh felügyelőt Ted Wess játssza. A rózsaszínű párduc átka című film rendezője ismét Blake Edwards. Újra filmre kerül I. Péter cár élete. Egyelőre annyit tudunk róla, hogy az amerikai Lawrence Schiller rendezi Nagy Péter címmel. ERDŐS MÁRTA l&TflMEOBCKflSI npflBaa Testvérlapunk, a Tam- bovszkaja Pravda az uren- goji gázvezetékről közöl riportot. A gázvezeték immár fél éve gázt szállít Nyugat- Európának. A gázvezeték elkészült az Egyesült Államok bojkottja ellenére. A szovjet emberek a világ legnagyobb gázvezetékének megépítésével is bizonyították: a Szovjetunióval nem lehet az ultimátumok nyelvén beszélni. E hatalmas gázvezeték megépítésében, amely amikor elérte Tambov megye határát, már 2700 kilométer hosz- szú volt, részt vettek a Tambov megyeiek is. * Tambov megyében tovább folytatódik az útépítés. Hogy milyen mértékű ez, azt bizonyítja egy szám is: idén 180 kilométer utat építenek és adnak át a forgalomnak a megye útépítői. A lap beszámolója szerint az útépítés jó ütemben folyik és minden remény megvan arra, hogy az építők határidőre teljesítik feladataikat. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Nemrég indult a kísérleti kábeltelevíziózás Székesfehérváron. A lap, most egy újabb állomásról számolt be. A korábbi adásokban csak szöveget közvetítettek, június 4-től már nem csupán szöveges információk kerülnek a képernyőre, hanem egy önálló, az Álba Regia-napok jegyében született híradó jellegű televíziós műsor is. A mintegy félórás összeállítás áttekintést adott a kéthetes rendezvénysorozat látványosabb eseményeiről, az ünnepi könyvhét országos megnyitójáról, a város új köztéri képzőművészeti alkotásairól. s ezekben a napokban nyitva tartó kiállításokról, s láthatták a nézők a Videoton labdarúgócsapatának sorsdöntő góljait is. * A bonyolult feladatok gyors és pontos elvégzésére alkalmas robotok kifejlesztését az a számítástechnika tette lehetővé, amely a Videotont is foglalkoztatja. 1982 végén már 30 ezernél több programozható robot dolgozott a világ nagy gyáraiban, munkába állításuk üteme az utóbbi időben jelentősen meggyorsult. A Videoton termékszerkezetének korszerűsítése következtében önként adódott az elgondolás, hogy a vállalat is vegyen részt a robotok fejlesztésében és gyártásában. A cél az, hogy egy fejlett robottípus gyártási licencének megvásárlása után saját vezérlő számítógépével ellátott olyan robotokat gyártson a Videoton, amelyek nagy szériában kerülhetnek exportra. A fejlesztési munka rövidesen elkezdődik, de hosszabb időnek kell eltelnie, amíg sorozatgyártásra kerülhet sor. SOMOGYI Nem mellékes a mellékes címmel egész oldalas összeállítást közöl a lap. Hogy valóban milyen fontos e téma mutatja egy adat is: a mezőgazdaságban évente csaknem annyi melléktermék keletkezik, mint amennyi főterméket előállítanak. Néhány adat Somogyból. A cukorgyárban egy-egy szezonban 90 ezer tonna répa- szelet gyűlik össze. Tavaly az aszályos év miatt mind elkelt, de a tapasztalatok azt bizonyítják: a korábbi években nem igen vitték, mert a szelet ára magasabb, mint a szállítmány tápértéke. A tejipar 380 ezer hektoliter savót kínál évente. Ennek zömét fel is használják a gazdaságok, mintegy 20 ezer hektoliter azonban „elúszik” a tejipari üzemekből, mert nem mennek érte. A megye gazdaságaiban pocsékolják a szalmát, a kukoricaszárat. Évente 450— 500 ezer tonna szalmát és kukoricaszárat etethetnének fel a gazdaságok a jószágokkal, ennek a tetemes mennyiségnek azonban csak tíz százaléka hasznosul takarmányként. Kukoricatarlóit rendszeresen legelteti néhány nagyüzem, de kevés a követőjük. Pedig a hasznosítás legjobban járható útja a legeltetés, s ilyen száz-kétszáz hektáros területek ott is akadnák, ahol a mezőgazdászok a letakarított kukoricaföldek mielőbbi műtrágyázását szorgalmazzák. Sajnos nem sok répafejet hasznosítanak. A legtöbb helyen alászántják. Ennek fő oka, hogy a betakarító gépek nem mindenütt alkalmasak arra, hogy ezt a hulladékot már répaszedéskor megfelelően kezelhessék a gazdaságok. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője így summázta a teendőket: a megye élelmiszeripari vállalatainak, üzemeinek jobb együttműködést kellene kialakítaniuk egymással a termelés során keletkező hulladékok hasznosítására. Csak így és a gazdaságok fokozottabb érdeklődésével érhető el, hogy ezek az anyagok takarmányokká váljanak. Dunántúlt napló Számolni kell azzal, hogy a jelenlegi dinamizmust tartva az agrártermékek 50 százalékát exportálni kell. A világpiacon azonban csak az tud eladni, aki olcsón, választékban, béltartalomban, külső megjelenésben, csomagolásban is a legjobb minőségű terméket kínálja. Ez a kihívás kényszeríti ki a minőségi változást. Az egész magyar agrártermelés jövője attól függ, rá tudunk-e lépni az új, a minőségi pályára — mondotta többek között Papócsi László mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes Pécsett, a Pannónia-napok megnyitóján. A mezőgazdasági termékek 35 százalékát exportáljuk jelenleg. Ez évi 1<{5 milliárd dollárbevételt jelent a népgazdaságnak. A megkeményedett gazdasági környezethez több területen jól alkalmazkodott a mezőgazdaság. Az elmúlt öt évben például 7 százalékkal csökkent az ágazat energiafelhasználása. A növénytermesztés termékkibocsátása 16 százalékkal nőtt ez idő alatt azonos műtrágyafelhasználás mellett. Az állattenyésztés 9 százalékkal több terméket bocsátott ki oly módon, hogy közben 4—5 százalékkal csökkent a fehérjeimport. A beruházások területén a gyorsabban megtérülő, olcsóbb megoldások terjedtek el. Vannak azonban feloldásra váró feszültségek is. Az élelmiszer-feldolgozó kapacitás elmaradt a mezőgazdasági termelés fejlődésétől. A hazai ipari háttér sem a gépesítés, sem a csomagolás terén nem tartott lépést. Lemaradt az elsődleges termelést segítő infrastruktúra. Nőtt az ágazatok és egyes üzemek közötti szóródás a jövedelmezőség terén. A világgazdasági kihívás a hozamnövelés mennyiségi dinamizmusánál többet kíván. Az élelmiszer-piacokon folyó konkurrenciaharc oly mértékben kiéleződött, hogy nemzetközi versenyképességünket már ma is és a jövőben méginkább csakis jobb minőségű agrártermékekkel tudjuk megőrizni. Fontos, hogy a belső árrendszer minőségcentrikus legyen és jól közvetítse a világpiaci hatásokat a termelőüzemekhez. A veszteséges agrárágazatok felszámolása sürgető a gazdaságok részéről. A szelektívebb fejlesztésre, a találékonyságra, a tudományos eredmények gyorsabb pénzre váltására van szükség. A háztáji termékek, különösen a sertéshús minősége ma nem éri el a világszínvonalat. Ezt a fontos szektort a nagyüzemeknek most már egységes minőség szempontjából is „be kell integrálni- ok.” PETŐFI NÉPE Idén új termékek kerülnek ki a halasi baromfifeldolgozó üzemeiből. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat ezeregyszáz dolgozót foglalkoztat. A múlt évben 30 ezer tonna baromfit vásárolt fel, illetve értékesített a feldolgozás után. Ebből 18 ezer tonnát szállított szocialista és tőkés exportra. Az idei tervükről elmondták: szeretnék elérni a tavalyi teljesítményt, bár az sem lehetetlen, hogy ennél több baromfit dolgoznak fel. Az év elején voltak értékesítési nehézségeik, de jelenleg már ilyesmi nem akadályozza terveik teljesítését. A vállalat igyekszik igazodni a piaci igényekhez, növelik a darabolt áruk arányát. Bátaszéki kirendeltségükön a napokban kezdi meg a termelést a tízmillió forintért létrehozott új üzemük. Innét évente 400—500 tonna darabolt áru kerül majd a fogyasztókhoz. Az itt termelt áru nagy része külföldre, főként tőkés exportra megy. A kiskunhalasi üzemükben teljes erővel dolgoznak a továbbfeldolgozó üzem kialakításán. Gondos piackutatás alapján megállapították, hogy a vásárlók körében kedveltek a baromfihúsból készült különböző töltelékáruk. Már kidolgozták a pácolt és füstölt áruk technológiáját. A tapasztalataik szerint ezzel a megrendelők elégedettek. Jelenleg a pecsenyekacsa, pecsenye- és hízott liba feldolgozása folyik. Az idén a tervek szerint 2,5 ezer tonna kacsát, ezer tonna libát és 1400 tonna hízott libát dolgoznak fel. Az alapanyagellátásuk jelenleg megfelelő és bíznak abban, hogy év végéig el tudják érni á céljaikat.
