Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
u ÜÉPÜJSÁG 1984. június 1. POLGÁRI VÉDELEM Bemutató Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló úgy él a köztudatban, mint az ország egyik legjobb gyógy-üdülőhelye. Azt még kevesen tudják, hogy ott épült fel az ország jelenleg legkorszerűbb romhalmaza. A romhalmaz kifejezés mindjárt más hangot kap, ha hozzátesszük: polgári védelmi kiképzőközpont és gyakorlópálya, amely már olyan rangos eseménynek is helyet adott, mint a szocialista országok Vöröskereszt-szervezeteinek nemzetközi egészségügyi versenye. Dr. Hegedűs Gábor ezredes, a polgári védelem Hajdú-Bihar megyei törzsparancsnoka a közelmúltban bemutatta az intézményt. A különböző szaktantermeket modern technikával szerelték fel. Az előadó kérésére a központi vezérlőből színes televízión, vagy diavetítőn válik szemléletessé az előadás, elevenednek meg egy-egy gyakorlat mozzanatai. A romterületet látványos, pergő bemutató gyakorlat tette élővé. A helyszín lehet tömegpusztító, vagy hagyományos bombatámadás, súlyos természeti csapás, tömeges sérüléssel járó közlekedési baleset feltételezett helye. Adódnak körülmények, amelyek között együtt kell dolgozni tűzoltóknak, műszaki-mentőknek, elsősegélynyújtóknak. A bemutató gyakorlat azt igazolta: jól szervezett, jól felkészített, jól együttműködő erők tömegkatasztrófa okozta károkat is viszonylag gyorsan tudnak helyreállítani, sérülteket felkutatni, szakszerűen ellátni, gyűjtőhelyre, majd kórházba szállítani. A polgári védelem és más erők együttműködésének helyi, gyakorlati példájaként említette dr. Hegedűs Gábor ezredes az 1970-es, felső-tiszai árvízkatasztrófát. A védekezésben résztvevő, együttműködő erők, az előre kidolgozott feladatok együttes végrehajtása mintegy 27 milliárd forintos kártól mentette meg Hajdú-Bihar megyét. Megkezdődik a sérültek felkutatása Lábtöréses sérültet kezelnek Küzdelem a tűzzel Vezeték-helyreállítás Autódarut is igénybe vesznek a sebesültszállításhoz a romépületből Környezetvédelem - polgári védelem Korunk egyik fontos kérdése a környezetvédelem. Soron következő történelmi feladataink — a fejlett szocialista társadalom építése, ezen belül az ötéves terv célkitűzéseinek sikeres teljesítése — megoldásakor megfelelő hangsúlyt kell helyezni a természetes és művi környezet megóvására, fejlesztésére. Környezetvédelmi politikánk a társadalompolitika szerves része. Az elmúlt időszakban pártunk és kormányunk több intézkedést hozott a környezet megfelelő védelmének biztosítására. Az 1976. évi II. törvény a környezet védelméről, fontos mérföldkövet jelentett a hazánkban folyó környezetvédelmi tevékenység összehangolásában, tervszerűbbé, hatékonyabbá tételében. A törvény a társadalom valamennyi tagját felelőssé teszi környezetünk alakításáért, részletesen felsorolja a környezet védett tárgyait, összefoglalja, rendszerezi azokat a tevékenységeket, amelyek a védett tárgyakat veszélyeztetik. A törvény megfelelő szankcionális lehetőségeket biztosít a környezetvédelmi tevékenység további fejlődéséhez. Az ember saját szükségle teinek megfelelően átformálja a természetet, megváltoztatja környezetét, és új használati értéket állít elő. Termelőmunkája során természetes környezetét mesterséges környezetté alakítja át. Az emberi tevékenység következtében a természetes környezetben károsodások keletkeznek, szennyeződések halmozódnak fel. A megváltozott környezet károsan hat vissza magára az emberre is. A modern tudomány és technika lehetővé tette a gyors ütemű gazdasági fejlődést, az életszínvonal emelkedését. Ugyanakkor vívmányai — ha nem megfelelő előrelátással alkalamazzák őket — károsíthatják az emberi környezetet. A technika alkalmazása azonban nemcsak a környezet károsító ja, hanem a környezeti problémák megoldásának pozitív' eszköze is lehet, biztosíthatja a környezet megóvásának, védelmének, fejlesztésének lehetőségét. A hangsúly azon van, hogy az ember — kitűzött célja elérésekor — hogyan használja fel azt. A szocialista társadalom célja, hogy a tudományos és technikai újdonságok, eredmények ne csak részlegesen, hanem teljes egészében, gyakorlatban is az ember javát, környezetének hasznát szolgálják. Az emberi környezet károsodásának okairól a világ környezetvédelmi szakembereinek, tudósainak véleménye lényegesen eltér egymástól. A legutóbbi években a kérdésről élénk nemzetközi vita folyt. A fejlett tőkés országok tudósainak egy része a különféle „világmo- dellek” alapján, mellyel a világ országainak fejlődését próbálták megállapítani az ezredfordulóig — a környezetszennyezés, a lakosság növekedése, a természeti erőforrások, a termelés és a fogyasztás alakulásának figyelembevételével — katasztrófát jósolt, ha a jelenlegi ütemben nő a termelés. A vázolt helyzetből kivezető útként a „nulla növekedést” jelölték meg, azaz indítványozták a gazdasági fejlődés, növekedés teljes leállítását, mert véleményük szerint csak így előzhető meg az emberi élet megsemmisülése a Földön. A szocialista és a fejlődő országok tfdósai — elsősorban a fejlődő országok érdekében —, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a gazdasági fejlődés és a környezet között nincsenek jóvátehetetlen ellentmondások. A környezeti károk fokozódásának egyetlen okaként ugyanis nem lehet csak a termelés fokozását felelőssé tenni. Tény, hogy a termelési folyamatokból ered a szennyezés legnagyobb hányada, azonban a közlekedés, az urbanizáció, az iparosodás, a megnövekedett hazai és nemzetközi turizmus, a természeti erőforrásokkal való ésszerűtlen gazdálkodás és a technika helytelen alkalmazása is környezeti ártalmak forrása. Ami a termelés visszafogását, „leállítását” illeti, a gazdasági növekedés a társadalom tagjainak jóléte érdekében elengedhetetlen. A termelés során kell biztosítani ugyanis az emberi környezet védelmét, megóvását is. A megoldás nem a két oldal szembeállításával, hanem annak kölcsönös összehangolásával valósítható meg. így lehetővé válik, hogy a gazdasági fejlődés.és a környezetminőség közötti ellentmondás fokozatosan mérséklődjön. A környezetvédelem előtérbe kerülésének a környezetszennyezés objektív, tárgyi okain kívül szubjektív, emberi okai is vannak: a környezet romlása ma már az eeész társadalmat, annak minden tagját érinti. A szocialista és a kapitalista országokban egyaránt politikai kérdéssé vált a környezetvédelem, megoldására különböző minisztériumok, hivatalok, szervek és intézmények alakultak. A kérdés bekerült a nemzetközi együttműködés témakörébe is. A környezet- védelemre, a szennyezés megállítására és felszámolására a világ valamennyi országában egyre több gondot fordítanak. A környezet és a környezetvédelem problémái nem kizárólagosan csak egy-egy társadalmi, gazdasági rendszerhez kapcsolódó fogalmak. A probléma a Föld valamennyi területén létezik. A szocialista világrendszer országaiban azonban a szeny- nyezés mértéke még nem éri el egyes kapitalista országok szinte katasztrofális helyzetét. Az eredményes megoldás és megközelítés módjai a két társadalmi rendszerben lényegesen eltérnek egymástól. A kapitalizmusban a védelmet elsősorban a profitszerzés motiválja az egyéni, vagy kisebb csoportérdeknek megfelelően. A szocialista országok a társadalom valamennyi tagjának érdekében, a termelőeszközök szocialista tulajdonviszonya alapján foglalkoznak a kérdés megoldásával. A szocialista közösség országaiban a környezetvéde • lem kiemelt feladat. A szocialista elvek, a társadalom emberközpontú szemlélete lehetőséget . ad arra, hogy össztársadalmi szinten valósuljon meg a környezetvédelmi tevékenység. A tervszerűen irányított szocialista gazdasági rendszerben a környezetvédelem alapja a nép- gazdasági terv, mely biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését, a környezetvédelmi célkitűzések folyamatos megvalósítását. A környezetszennyezés ma már nem korlátozódik egy- egy ország területére, független az országhatároktól. A környezetvédelmi kérdések megoldásában nemzetközi összefogásra van szükség. Ezen a téren legfontosabb a szomszédos, továbbá a baráti szocialista országokkal kialakított két- és többoldalú munkakapcsolat: a közös KGST-kutatásokban, célprogramokban való részvétel; a kutatási eredmények, tapasztalatok átvétele, cseréje, a kölcsönös és több irányú környezetvédelmi információ- áramlás. RIPPERT GYÖRGY Közlekedési baleset sérültjének mentése Mentés épületből, szállítókas segítségével
