Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

1984. június 28. ('tolnaX 2 "NÉPÚJSÁG Közlemény (Folytatás az 1 oldalról.) O A Magyar Népköztár­saság változatlanul ar­ra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politi­kájával összhangban alakítsa kapcsolatait a más társadal­mi rendszerű országokkal. Helmut Kohl kancellár ma­gyarországi látogatása, a tár­gyalások hasznosan járultak hozzá a Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok fejlődéséhez, az együttműkö­dés további lehetőségeinek feltárásához, a nemzetközi élet fő kérdéseiben egymás álláspontjának jobb megis­meréséhez. A tárgyalásokon kifejezésre jutott mindkét fél érdekeltsége a nemzetközi feszültség csökkentésében. O Az internacionalista szolidaritást és együtt­működést, egymás helyzeté­nek, tevékenységének jobb megismerését, a közös célo­kért történő összefogásunk további erősítését mozdította elő az Amerikai Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja, a Portugál Kommunista Párt, a Szíriái Kommunista Párt kül­döttségének magyarországi látogatása. Ugyanezt a célt szolgálta pártunk képviselői­nek részvétele a Finn Kom­munista Párt, a Nyugat-ber­lini Szocialista Egységpárt kongresszusán, valamint de­legációink megbeszélései az Angientin Kommunista Párt, a Belga Kommunista Párt, a Holland Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt vezetőivel. A béke, a nemzetközi biz­tonság, a népek közötti jobb megértés ügyéhez járultak hozzá pártküldöttségeink megbeszélései a belga szocia­lista pártok, a Holland Mun­kapárt, a'Holland Keresz­ténydemokrata Tömörülés, a Holland Szabadság és De­mokrácia Néppártja, a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt vezetőivel, illetve képviselő­ink részvétele a Német Szo­ciáldemokrata Párt, az Olasz Szocialista Párt és a Pánhel- lén Szocialista Mozgalom kongresszusán. II. A Központi Bizottság jó­váhagyta a Kádár János elv­társ által vezetett párt- és kormányküldöttségünk jelen­tését a KGST-országok veze­tőinek 1984. június 12—14. között Moszkvában megtar­tott találkozójáról. O Á Központi Bizottság nagy jelentőségű ese­ménynek és eredményesnek értékelte a tanácskozást, • amelynek közös állásfoglalá­sai hosszú távra kijelölik a szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztésének irányát. Megállapította, hogy a más­fél évtizeddel ezelőtt elfoga­dott Komplex Program kiáll­ta a gyakorlat próbáját. A KGST-országok történelmi sikereket értek el a szocia­lizmus építésében, nagy tár­sadalmi programokat valósí­tottak meg, emelték népeik életszínvonalát. Jelentős ered­mények születtek a szocializ­mus anyagi-technikai bázisá­nak bővitésében, a tudomá­nyos és műszaki haladásban. Tovább erősödött sokoldalú együttműködésük, ami nagy­mértékben segítette a tagor­szágok, közöttük a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődését. A KGST-országok együttműködése hozzájárult a tőkés világgazdasági válság hatásainak és következmé­nyeinek ellensúlyozásához. Országaink, népeink poli­tikai és gazdasági érdekei egyaránt megkövetelik, högy magasabb színvonalra emel­jük a KGST keretében meg­valósuló együttműködést. Meggyőződésünk, hogy a szo­cialista gazdasági integráció elmélyítése javítja a munka hatékonyságát, jelentősen elő­mozdítja a gazdasági problé­mák megoldását, a tagorszá­gok fejlődését. A KGST felső szintű ta­nácskozása kifejezésre jut­tatta a tagországok készsé­gét a nemzetközi munka- megosztásban való részvé­telre, az együttműködés fej­lesztésére valamennyi or­szággal az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a közös elhatározások teljes mérték­ben összhangban vannak ha­zánk érdekeivel és törekvé­seivel. A Magyar Népköztár­saság kész kivenni részét a határozatok megvalósításá­ból. A Központi Bizottság felhívja a párt- és társadal­mi szervezeteket, az állami és gazdasági irányító szer­veket, hogy a KGST felső szintű tanácskozásán elfoga­dott határozatok következe­tes valóra váltása érdekében tevékenykedjenek. O A Központi Bizottság - a népgazdaság fejlődé­sének ez évi tapasztalatait áttekintve megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik a gazdasági felada­tok megoldásán. A népgaz­daság alapjában a terv gaz­daságpolitikai irányvonalá­val összhangban fejlődik. A termelés a tervezettnél na­gyobb mértékben nőtt. A külgazdasági egyensúlyi hely­zet az előirányzathoz közel- állóan alakult, nemzetközi fizetési kötelezettségeinek az ország eleget tett. A bel­földi felhasználás valame­lyest meghaladja a tervezet­tet. Az ipari termelés az el­múlt évekénél és a tervben előirányzottnál is nagyobb mértékben, több mint 4 szá­zalékkal nőtt. A termelés a gazdálkodás eredményessé­gétől és az exportképességtől függően differenciáltan ala­kult. Az építőipari termelés a számítottnak megfelelően csökkent. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munká­kat gondosan elvégezték. Az állatállomány tovább gyara­podott, a vágóállatok és ál­lati termékek felvásárlása jelentősen növekedett. Tovább fejlődtek külgaz­dasági kapcsolataink. A ki­vitel az előirányzottat meg­haladóan. mintegy 6 száza­lékkal bővült. A behozatal a számítotthoz közelállóan csökkent. A cserearányok tovább romlottak. A rubel elszámolású áruforgalom a korábbi éveknél kiegyensú­Csúcs-bizonyítvány Hosszú távú megoldás tör­tént, vagy csupán a Közös Piac előtt tornyosuló problé­mák átmeneti enyhítése? — teszik fel a kérdést a hír- ügynökségek, politikai elem­zők az Európai Gazdasági Közösség állam- és kor­mányfőinek fontainebleaui kétnapos csúcsértekezlete után. A válasz, a bizonyít­vány kiállítása — bármilyen furcsa — nem is olyan egy­szerű. Amit a nyugat-euró­pai fővárosokban kétségkí­vül eredményként könyvel­hetnek el: kompromisszum született az egyik régóta hú­zódó vitában. Nagy-Britan- nia költségvetési hozzájáru­lásának illetve az abból tör­ténő visszatérítésnek az ügyében. A gazdasági integ­ráció átfogó pénzügyi gond­jai viszont éppúgy tisztázat­lanok maradtak, mint ahogy nem zárultak le a spanyol és portugál csatlakozással kapcsolatos viták sem. Sőt, tüzetesebben megnéz­ve, a Londonnal folytatott pénzügyi csatározás lezárá­sa is kérdőjelekkel terhes. Ahogyan több megfigyelő is diplomatikusan megfogal­mazta: az egyezség tartóssá­gát értelmezésbeli különbsé­gek teszik bizonytalanná. Thatcher asszony ugyanis hosszú távúnak tekinti a most elért engedményeket (vagyis, hogy London a jö­lyozottabban alakult, a szál­lítások ütemessége javult. A nem rubel elszámolású devi­zabevételeket mérsékelte a múlt évi aszály és az érté­kesítési árak csökkenése. Az év első öt hónapjában a központi állami beruházá­sok az előirányzottnál és a tavalyinál is nagyobbak, a vállalati beruházások a ter­vezett keretek között alakul­nak. A lakosság pénzjöve­delme a számítottnál gyor­sabban. 9—10 százalékkal emelkedett. A fogyasztói ár­színvonal megfelel a terve­zettnek. A kiskereskedelmi áruforgalom valamelyest bő­vült. Az áruellátás összes­ségében kielégítő. Az életkörülmények javí­tását szolgáló tervek meg­valósulnak. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatot­tak több mint 80 százaléka áttért a 40 órás munkahétre. A Központi Bizottság a gazdasági munka eredmé­nyeit értékelve rámutatott, hogy a termelés hatékonysá­gának javítása, a jövedelme­zőség és a gazdaságos kivitel növelése érdekében további erőfeszítések szükségesek. Biztosítani kell, hogy a má­sodik félévben a külkeres­kedelmi áruforgalom, első­sorban az export a terv elő­irányzatainak megfelelően bővüljön. A beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhang­ban a gazdasági teljesítmé­nyekkel és a terv előirány­zataival. A népgazdaság egyensúlyi helyzete megköve­teli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számított­nak megfelelően alakulja­nak. A Központi Bizottság fel­hívja a kommunistákat, a vállalatok és az intézmények dolgozóit, hogy kezdeménye­zéseikkel, igényes, fegyelme­zett munkájukkal járuljanak hozzá az 1984. évi népgazda­sági terv maradéktalan tel­jesítéséhez, további előreha­ladásunk megalapozásához. III. A Központi Bizottság, a szervezeti szabályzat előírá­sainak megfelelően, elhatá­rozta, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XIII. kong­resszusát 1985. tavaszára ösz- szehívja. A kongresszus előkészítése során át kell tekinteni a pártnak a XII. kongresszus óta végzett tevékenységét. Meg kell vizsgálni politikai, társadalmi, gazdasági, ideoló­giai és kulturális életünk minden fontosabb területét, a párt tevékenységének fő kérdéseit. A kongresszusnak az a leg­főbb feladata, hogy helyze­tünk és lehetőségeink gondos elemzésével, munkánk kriti­kus vizsgálatával adjon vá­laszt a társadalmat leginkább foglalkoztató kérdésekre. Az elmúlt évek eredményeire építve dolgozzon ki a követ­kező öt évre reális, előremu­tató, mozgósító programot. A Központi Bizottság kije­lölte a kongresszus tartalmi és szervezeti előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. * A továbbiakban a Közpon­ti Bizottság szervezeti, sze­mélyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat fogadott el álla­mi tisztségek betöltésére. (MTI) vőben befizetéseinek körül­belül kétharmadát kitevő visszatérítésre számíthat), a többi kilenc tagország veze­tői szerint viszont az alku csak néhány esztendőre ér­vényes. Elhangzottak ezért olyan gúnyos megjegyzések is, hogy előreláthatólag két év múlva a viták ugyanott fognak folytatódni, ahol most abbamaradtak. Ráadásul a brit visszatérí­tés ügye csak egyetlen napi­rendi téma volt, amelynek áthidalását — ha némi kompromisszum-készség szükségeltetett is hozzá — nagyjából előre lehetett lát­ni. London merev követelése ugyanis már két ízben (ta­Népfront­küldöttségünk Lengyelországban A lengyel Hazafias Nem­zeti Üjjászületési Mozgalom (PRON) meghívására, a ta­pasztalatok tanulmányozása és az együttműködés tovább­fejlesztése- céljából szerdán a Lengyel Népköztársaságba utazott a Hazafias Népfront küldöttsége, Pozsgay Imré­nek, a HNF Országos Taná­csa főtitkárának vezetésével. A búcsúztatáson részt vett Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára és Jerzy Zielinski, Lengyelország budapesti nagykövete. PANORAMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a KB nevében távirat­ban üdvözölte Alessandro Nattát abból az alkalomból, hogy az Olasz Kommunista Párt főtitkárává választot­ták. Marjai József minszter- elnök-helyettes meghívására szerdán hivatalos baráti lá­togatásra Budapestre érke­zett Peter Colotka, a CSKP KB elnökségének tagja, a csehszlovák kormány elnök- helyettese, a Szlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnöke. A Ferihegyi re­pülőtéren a vendéget Marjai József fogadta, majd a nap folyamán a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások. PÁRIZS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Kiváló szolgála­tért” érdemrenddel tüntette ki André Bossard-t, az In­terpol főtitkárát és Rainer Scbmidt-Nothent, az Inter­pol főmunkatársát a Szép- művészeti Múzeumból ello­pott műkincsek felkutatása és visszaszerzése érdekében folytatott sikeres nyomozás­hoz nyújtott nemzetközi se­gítség elismeréseként. A ki­tüntetéseket dr. Bén.yi József párizsi magyar nagykövet ünnepélyes keretek között adta át a magyar nagykö­vetségen. PRÁGA Daniel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadí'tási Front (FSLN) Országos Vezető Ta­nácsának 'tagja, a Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kor­mányzó Tanácsának koordi­nátora vezetésével szerdán nicaraguai küldöttség érke­zett Prágába. BONN Werner Lorenz, az NDK közoktatási minisztériumá­nak államtitkára szerdán tá­jékozódó jellegű látogatásra Bonnba érkezett. valy év végén Athénben, és idén, márciusban Brüsszel­ben) kárhoztatta kudarcra az előző csúcskonferenciákat. Mivel pedig az ilyen érte­kezleteken csak egyhangú döntés hozható, a kiút kizá­rólag kölcsönös engedmé­nyekkel volt elérhető. Más problémákra azonban válto­zatlanul nem született meg­oldás, köztük arra a — tá­volról sem mellékes — kér­désre, hogyan biztosítsák az EGK költségvetési egyensú­lyát. Jelenleg a tagállamok átutalásai ugyanis még az év végéig sem elegendőek a Közös Piac szabályos műkö­déséhez. Régóta húzódik a közös­ség ‘intézményi reformja és sok szó esett a technológiai fejlesztés, például az űrkuta­tás és az elektronika diktál­ta feladatokról. Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 27-i, szerdai ülésén a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának és a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa Elnökségének javaslatá­ra személyi kérdésekben ha­tározott. Pullai Árpád közlekedési minisztert nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerése mellett tisztségé­ből felmentette; egyidejűleg Urbán Lajost, a Közlekedé­si Minisztérium eddigi ál­lamtitkárát közlekedési mi­niszterré megválasztotta. Dr. Abrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési mi­nisztert más megbízatása mi­att e tisztségből felmentette. Egyidejűleg Somogyi Lászlót építésügyi és városfejlesztési miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács nyugál­lományba vonulása miatt ál­lamtitkári tisztségéből fel­mentette dr. Ciskós-Nagy Bé­lát és dr. Gonda Györgyöt, egyidejűleg dr. Ábrahám Kálmánt és dr. Szikszai Be­lát államtitkárrá kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállo­mányba vonulásuk alkalmá­ból, több évtizedes eredmé­nyes munkásságuk elismeré­séül dr. Csikós-Nagy Bélá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Zászlórendje, dr. Gonda Györgynek, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Olajos Józsefnek, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság volt elnökének a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. * Az Elnöki Tanács ülése után az Országház Nándorfehér­vári termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Somogyi László és Urbán La­jos letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke. A Minisztertanács határozata személyi kérdésekről A kormány ülést tartott és személyi kérdésekben dön­tött. Dr. Gonda Györgyöt, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­két saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállo­mányba helyezte; egyidejű­leg dr. Ábrahám Kálmánt ki­nevezte az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökévé. Dr. Csikós-Nagy Bélát, az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökét saját kérésére, ér­demei elismerése mellett nyugállományba helyezte. Dr. Szikszai Bélát az Országos Anyag- és Árhivatal eddigi elnökhelyettesét a hivatal el­nökévé nevezte ki. Olajos Józsefet, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnö­két saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállo­mányba helyezte. Dr. Szekér Gyulát felmentette az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöki tisztsége alól és kinevezte a Magyar Szab­ványügyi Hivatal elnökévé. A kormány — a Magyar Tudományos Akadémia el­nökségével egyetértésben — dr. Pál Lénárdot, az MTA főtitkári tisztségéből felmen­tette és kinevezte az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökévé. Somogyi László életrajza Somogyi László Székesfe. hérváron született 1932-ben: A Budapesti Műszaki Egyete­men szerzett építészmérnöki diplomát. 1954—1978 között a Fejér megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál (ma: Álba Regia Állami Építőipari Vál­lalat) dolgozott különböző fontos műszaki beosztások­ban. 1963-tól a vállalat fő­mérnökeként, később műsza­ki igazgatóhelyettesként te­vékenykedett. 1978-ban ne. vezték ki a Középületépítő Vállalat igazgatójává. (MTI) Urbán Lajos életrajza Urbán Lajos Budapesten született 1934-ben. A Bu­dapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. 1955-től a Magyar Állam­vasutaknál dolgozott külön­böző beosztásokban 1962-ig. Ezt követően a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főmérnökeként, majd 1963— Ülést tartott a Tolna Tegnap megtartott soros ülésén három napirendet tárgyalt meg a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. Ezek közül két téma tarthat számot a szokottnál nagyobb közérdeklődésre. Az egyik a tanácsi utak fenntar­tása, felújítása és az ezzel kapcsolatos feladatok. A má­sik az 1515 ágyas, 25 gyó­gyító és diagnosztikus osz­tállyal működő megyei kór­ház-rendelőintézet tevékeny­sége. Az előbbi napirend té­májáról a megyei tanács nemrég életre hívott közle­kedési osztályának vezető­je, dr. Nedók Pál készített beszámolót. Utóbbiról a Tol­na megyei Balassa János Kórház-Rendelőintézet fő­igazgatója, dr. Molnár Ádám főorvos számolt be. A tanácsi utak, hidak ke­zeléséről, fenntartásuk fel­adatairól ezt megelőzően, 1982 tavaszán tárgyalt a Tol­na megyei Tanács V. B, mely akkor hozott határoza­tában — miután ebben vol­tunk adósak — a meglévő út-, híd-, járdaállomány ál­lagmegóvásának feladatát je­lölte legfontosabb teendő- ,nek. Tegnapi ülésén a vb — melynek ülésén a KPM kép­viseletében Pál Zoltán, a közúti közlekedési főosztály főmérnöke vett részt — is­1973-ig az MSZMP KB Gaz­daságpolitikai Osztályának politikai munkatársa volt. 1973—1976-ig a Magyar Ál­lamvasutak vezérigazgató­helyettesi, majd vezérigaz­gatói tisztségét töltötte be, 1976-tól volt közlekedési mi­nisztériumi államtitkár. (MTI) megyei Tanács VB mételten azt állapította megt hogy nem csökkent a tanácsi Utak társadalmi munkával történő építésének lendülete A helyi tanácsok a fenntar­tási költségkeretek változat­lansága ellenére növelték fejlesztési alapjukkal és a lakosság társadalmi munka hozzájárulásával a feladatra fordítható pénzeszközöket. Ugyanakkor, a fejlesztés te­rén elért kedvező változá­sok ellenére sem fordítanak a helyi tanácsok kellő figyel­met a meglévő hidak állag- megóvására, a legszüksége­sebb hidak újjáépítésére. Mivel az idézett vb-határo- zat végrehajtásának határ­idejét 1986. január 1-ben je­lölte meg a testület, van mód a gátló okok elhárítá­sára. A megyei kórház-rendelő­intézet tevékenységéről ké­szített beszámoló vitával föl- érő kérdésözön megválaszo­lásra késztette az intéz­mény főigazgató főorvosát. Történt ez annak ellenére, hogy a jobb működési felté­telek megteremtésének fel­adatait körvonalazó írásos beszámoló előtt, dr. Molnár Ádám szóbeli kiegészítést adott a kórház-rendelőinté­zet működésének eredmé­nyeiről és gondjairól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom