Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

2 ^ÉPÜJSÁG 1984. június 26. PANORÁMA Megkezdődött a közös piaci ■rszágok csúcsértekezlete Párizs közelében, a fon- tainebleau-i kastélyban hét­főn délután megkezdődött a közös piaci országok csúcsér­tekezlete. A konferencián rendezni kellene a legfontosabb vitás ügy, a közös költségekhez való brit hozzájárulás kér­dését. Mitterand francia elnök szeretné elérni, hogy a part­nerek között — az angol probléma rendezésétől füg­getlenül — elvi megoldás jöjjön létre arról, hogy „el­indulnak a politikai unió út­ján” és rövidesen újabb ta­nácskozást tartanak az erre voratkozó konkrét tervek megvitatására. Párizsi kommentátorok sze­rint az elnök a politikai unió Eltemették Ferencsik Jánost Sok ezer ember, a zenera­jongók hatalmas tábora kí­sérte mély részvéttel utolsó útjára hétfőn, a Farkasréti temetőben Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas, Ki­váló Művészt, a Magyar Ál­lami Operaház és a Magyar Állami Hangversenyzenekar — életének 78. évében el­hunyt — karmesterét, főze­neigazgatóját. A temetésen megjelent politikai, társa­dalmi és kulturális életünk több neves személyisége. Ferencsik János ravatalá­nál az Operaház férfikara részletet adott elő Mozart Varázsfuvolájából. Ezt köve­tően Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes vett vég­ső búcsút a XX. századi ma­gyar zene történetének ki­emelkedő személyiségétől. tervének előtérbe állításával el akarja kerülni azt, hogy a csúcstalálkozón központi té­maként az angol hozzájáru­lás kérdése szerepeljen. Hétfőn délután Fontai- nebleauban a nemzetközi helyzet s ezen belül a kelet­nyugati kapcsolatok átte­kintésével kezdődött meg a csúcskonferencia. Margaret Thatcher brit miniszterelnök beszámolt a londoni tőkés csúcsértekezletről, Mitterrand elnök pedig ismertette moszkvai látogatásán szer­zett benyomásait. Mind a brit kormányfő, mind a francia elnök hangsúlyozta a Szovjetunióval folytatandó párbeszéd fontosságát. Ezt követően, a kora esti órákban hozzáláttak a költ­Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására vasárnap küldöttség élén ha­zánkba érkezett Csen Mu- hua asszony, államtanácsos, a Kínai Népköztársaság kül­kereskedelmi és külgazdasá­gi kapcsolatok minisztere. Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Csen Mu- hua asszony, államtanácsos, a Kínai Népköztársaság kül­kereskedelmi és közgadasági kapcsolatok minisztere veze­tésével a magyar- és a kínai küldöttségek hétfőn tárgya­lást folytattak a két ország közötti kereskedelmi kap­csolatok helyzetéről, és a to­vábbi teendőkről. ségvetési problémák, köztük a brit hozzájárulás kérdésé­nek megvitatásához. A fran­cia szóvivő erről kijelentet­te: Franciaország megegye­zésre törekszik, de vélemé­nye szerint akkor is előre kell haladni a Közös Piac to­vábbfejlesztésének útján, ha a brit hozzájárulás ügyében nem jön létre megegyezés. A brit szóvivő szerint Mar­garet Thatcher azzal a ha­tározott szándékkal érkezett az értekezletre, hogy hozzá­járuljon annak sikeréhez. A szóvivő azonban — a fran­cia állásponttal ellentétben — azt hangoztatta, hogy a Közös Piac továbbfejlesztése, a politikai unió kérdése nem választható el a költségve­tési problémától. Marjai József, a kormány elnökhelyettese a magyar— kínai gazdasági együttműkö­dés fejlesztéséről folyta­tott megbeszélést Csen Mu- hua miniszterrel. Délután a Parlamentben Veress Péter és Csen Mu-hua aláírta a két ország közötti Gazdasági és Műszaki Együttműködési Egyezményt, továbbá a Gazdasági, Keres­kedelmi és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet. Az aláírásnál jelen volt Marjai József. Ott volt Ma Lie, a Kínai Nép- köztársaság budapesti és Iván László, hazánk pekin­gi nagykövete is. BUDAPEST Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Samora Machelt, a FRELIMO-párt elnökét, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökét Mozam- bik nemzeti ünnepe, függet­lenné válásának 9. évforduló­ja alkalmából. * Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövet­ség főtitkára vezetésével hét­főn küldöttség utazott Var­sóba, a szocialista országok honvédelmi és sportszervezeti vezetőinek nemzetközi ta­nácskozására. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Madagaszkári Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Didier Ratsiraka elnököt. • Alfonso de Rosenzweig- Diaz, a mexikói külügymi­niszter első helyettese június 24-én és 25-én Budapesten tárgyalásokat folytatott Nagy János külügyi államtitkárral és Garai Róbert külügymi­niszter-helyettessel a két or­szág kapcsolatainak fejlesz­téséről és időszerű nemzet­közi kérdésekről. A mexikói diplomatát fogadta Marjai József miniszterelnök-helyet­tes és Várkonyi Péter külügy­miniszter. ÜJ-DELHI Hétfőn este ismét megnyílt a zarándokok előtt a szikhek szent helye, az amritszári Aranytemplom — közölte a PTI indiai hírügynökség. WASHINGTON Hétfőn, közép-európai idő­számítás szerint a délutáni órákban kellett volna a flo­ridai Cape Canaveral űrre­pülőtérről útnak indítani a harmadik amerikai űrrepü­lőgépet. A Discovery nevű űrrepülőgép rajtját azonban — alig néhány perccel a ter­vezett indulás előtt — elha­lasztották, mert az öt fedél­zeti számítógép közül az egyik elromlott, és a repülésirányí­tó szervek szerint e nélkül nem lett volna biztonságos sem a rajt, sem pedig az egy hétre tervezett utazás. Magyar-kínai kereskedelmi tárgyalások Nicaragua Választások és harc Az idén februárban emlé­kezetes tömeggyűlés zajlott le Managuában, amelyen be­jelentették: a forradalmi fo­lyamat intézményesítésére november 4-én elnökválasz­tást tartanak Nicaraguában. Az ország lakosságának je­lentős részét maga mögött tudó Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front az elnöki tisztségre Daniel Ortegát je­lölte. A százezres gyűlésre Augusto Sandino, a legendás hírű szabadsághős halálának ötvenedik évfordulója szol­gáltatott alkalmat. Sandino a húszas évek végén irányítot­ta a nép küzdelmét a Nica­raguát megszálló amerikai tengerészgyalogosok ellen. Több éves harcát ugyan si­ker koronázta, a katonák távoztak, ám otthagyták bábjukat, az újonnan fel­állított nemzeti gárda fő- parancsnokának, Somozának személyében, aki meggyil­koltatta Sandinót. A gyű­lölt Somoza-dinasztia ural­ma 1979. július 19-ig tar­tott: a szabadsághős nevét választó sandinista front csaknem két évtizedes harc eredményeként megdöntötte a diktatúrát. A győzelem napjaiban is­merte meg a világ a fiatal parancsnokok között az Or­tega testvérpárt; Humbertót, aki az új nicaraguai rendszer honvédelmi minisztere lett és Dánielt, akit a sandinista front a nemzeti helyreállítás öttagú kormányzó tanácsának tagjává delegált. Daniel Or­tega akkor még csak 34 éves volt. A diktatúra megdöntését követően sajátos helyzet ala­kult ki Nicaraguában. A tár­sadalmi és politikai átalaku­lás irányítója a sandinista front, amelyet egy kollektív, kilenctagú vezetőség — köz­tük Dániel Ortega parancs­nok — irányít azóta is. Az államhatalmi ég törvényho­zói funkciót viszont az össz­népi egységet megtestesítő öttagú kormányzótanács gya­korolta. A forradalom radi- kalizálódásával a magántő­két és a középpolgári rétege­ket képviselő személyek ki­léptek, ezért 1981-ben átala­kították a kormányzó taná­csot, amelynek koordinátorá­vá gyakorlatilag vezetőjévé Daniel Ortegát tették meg. A front eredeti program­jához híven pluralista, azaz több párti politikai rendszert és vegyes gazdálkodást, tehát az állami, szövetkezeti és a magántulajdonon alapuló ter­melést érvényesíti. A Rea­gan-kormányzat kezdettől fogva Moszkva és Havanna kezét kívánta kimutatni a sandinista, forradalom politi­kájában, s támadja Managu- át a salvadori gerillák támo­gatása miatt. Miként egy ne­gyedszázaddal ezelőtt a ku­bai forradalom esetében, most Washington a politikai, gazdasági és a katonai nyo­más eszközeivel kísérli meg térdre kényszeríteni Nicara­guát. A CIA támogatásával az ellenforraaalmárok hondura- si és Costa Rica-i bázisaik­ról immár harmadik éve ost­romolják a sandinista rend­szert. Becslések szerint ösz- szesen mintegy tizenötezer, jól kiképzett fegyveresről van szó, akik az idén tavasszal amerikai közreműködéssel el­aknásították Nicaragua kikö­tőit. A forradalom önvéde­lemre kényszerült, a sandi­nista népi hadsereg és a mintegy százezer fős népi mi­lícia azonban olyan erőt kép­visel, amellyel szemben a „contráknak” nincs esélye a sikerre. A gerillatámadások­nak azonban így is súlyos kö­vetkezményei vannak. A sandinista forradalom­nak fő figyelmét a gazdasá­gi feladatokról át kellett he­lyeznie a védelemre. Az igazi veszély: az amerikai hadse­reg nyílt beavatkozása egy esetleges Honduras és Nica- rauga közti háború ürügyén. A washingtoni szenátus ezen a héten adott szabad kezet Reagan elnöknek „szükség esetén” nicaraguai avagy sal­vadori katonai beavatkozás­ra, s elutasította azt a kong­resszusi határozatot, hogy ál­lítsák le az ellenforradalmá­rok nyílt támogatását. Gyakorlatilag tehát hábo­rús körülmények között készül Nicaragua a válasz­tások megtartására. A sandi­nista front a voksolás megtar­tásával beváltja a Somoza- diktatúra megdöntésekor, tett ígéretét, s egyben bizonyíta­ni kívánja demokratikus tö­rekvését a nemzetközi köz­vélemény előtt. Tíz politikai párt működését engedélyez­ték. S bár súlyosbodtak a ne­hézségek, az ellátási gondok, kétség még sem fér ahhoz, hogy a novemberre kitűzött választásokon a sandinista front diadalmaskodik. De minthogy a Reagan-kormány- nak nem fűződik érdeke egy ilyen választási eredményhez, kérdés, hogy Washington nem akadályozza-e meg a válasz­tások megtartását. ORTUTAY GYULA Indokína újabb gesztusa Hétfő esti kommentárunk. Az elmúlt héten vietnami önkéntesek újabb egységeit von­ták ki Kambodzsa nyugati tartományaiból. E sorrendben harmadik csapatkivonás három dandárt és több zászlóaljat érint, a végrehajtásra a Phnom-Penh-i és a hanoi kormány megállapodása alapján került sor. Előrehalad tehát a kam­bodzsai konszolidáció folyamata, a délkelet-ázsiai ország helyzete hónapról hónapra javul, gazdasági, politikai és kul­turális értelemben egyaránt. A három indokínai ország külügyminiszterének az év ele­jén Vientianéban megtartott nyolcadik találkozója megálla­pította, hogy a kambodzsai belső átrendeződés elmélyítette e sokat szenvedett, s teljesen nyugodtnak mindmáig nem nevezhető délkelet-ázsiai ország stabilitását, védelmi képes­ségét. A dolog talán furcsának tűnhet, hogy egyfelől stabi­lizálódásról beszélünk, másfelől azt állítjuk, hogy nincs tel­jes nyugalom. Bármilyen paradoxnak tűnik is, a kettő így, együtt igaz. Kambodzsa helyzete már jó ideje két élesen elkülöníthető kérdéskörre osztható: az egyik az a belső átalakulási folya­mat, amely immár hatodik évébe lépett, s amelynek ered­ményeit a népi Kambodzsával szemben legelfogultabb nyu­gati kommentátorok sem igen vitatják. Emellett továbbra is tény a thaiföldi—kambodzsai határ teljes hosszában műkö­dő, kormányéi lones-el len forradalmi csoportosulások létezése. Az indokínai külügyminiszterek konferenciája joggal muta­tott rá arra, hogy ezek a határmenti hordák egyetlen pilla­natig sem létezhetnének Thaiföld, illetve a mögötte álló hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Kína ak­tív támogatása nélkül. Thaiföld felelőssége, szerepének elsődlegessége az évek múltával egyre nyilvánvalóbb. Bangkok nélkül a kambod- zsa nemzetközi elismertetésének folyamatát zavaró polpotista csoportok bázisukat vesztenék. A három indokínai ország meg-megújulóan gesztusokat tesz mind Bangkok, mind az Asean, a délkelet-ázsiai országok szervezetének többi tag­állama felé. Regionális megbékélést kínálnak, az együttmű­ködés légkörét akarják megteremteni. Indonézia hajlik is a Vietnammal való megértés politikájára, a kulcs-helyzetben levő Thaiföld a jelek szerint elutasítja. Olyannyira, hogy az elmúlt néhány napban másik indokínai szomszédjának, Laosznak a határán fegyveres provokációk sorozatát hajtotta végre a thaiföldi haderő. Meglehet, rövid távon beválnak a thaiföldi számítások, s az Egyesült Államoktól, illetve Kínától kapott segélyek és juttatások kárpótolják a regionális feszültség elnyújtásáért. Hosszú távon aligha. Hisz végül is Thaiföld egész kambod­zsai és laoszi határtérsége kiszámíthatatlan veszélyeket hor­dozó, permanens feszültségzóna. Thaiföld azonban egy el­lentmondásos helyzetben levő, súlyos gondokkal bajlódó délkelet-ázsiai ország. Ha a harcok lángja ismét magasra csap, aligha korlátozható a sokat szenvedett határtérségre, GYŐRI SÁNDOR A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye A konvertibilis devizák fo­rintárfolyamainak változásá­val összefüggésben 1984. jú­nius 26-tól a külföldre utazó magyar állampolgárok ré­szére forintban meghatáro­zott valutavásárlási keretek emelkednek. így pl. a kon­vertibilis elszámolású orszá­gokba utazó egyéni turisták az eddigi 14 500 Ft helyett 15 200 Ft-ért vásárolhatnak valutát. Emelkednek továbbá a lá­togató útlevéllel utazók, a szervezett turistautazáson résztvevők valutaellátási fo­rintkeretei, valamint az egyé­ni turisták részére a deviza­tartalmú menetjegyekre és a gépjárműhöz szükséges üzem­anyag vásárlására megállapí­tott forintkeretek is. A további részletekről az utazási irodák adnak felvilá­gosítást. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. június 26-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. es cl. rubel USA dollár 6 671,29 4 188,09 86,27 479,46 831,79 571,77 1 558,05 205,88 3 754,84 16 470,80 620,26 1 753,78 28,50 250,13 34,03 31,07 2 105,74 599,21 2 597,40 4 900,07 Az államközi megállapodásokon változatlanul az 1984. február 7-1 érvényben. 6,677,97 4 192,28 86,36 479,94 832,62 572,34 1 559,61 206,09 3 758,60 16 487,29 620,88 1 755,54 28,53 250,38 34,06 31,10 2 107,85 599,81 2 600,00 4 904,97 alapuló hivatalos 6 684,65 4 196,47 86,45 480,42 833,45 572,91 1 561,17 206,30 3 762,36 16 503,78 621,50 1 757,30 28,56 250,63 34,09 31,13 2 109,96 600,41 2 602,60 4 909,87 árfolyamok közlésnek megfelelően vannak VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. június 26-tól Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 477,63 6 878,31 Ausztrál dollár 4 066,51 4 318,05 Belga frank 83,77 88,95 Dán korona 465,54 494,34 Finn márka 807,64 857,60 Francia frank 555,17 589,51 Görög drachma a) 43,19 45,87 Hollánd forint 1 512,82 1 606,40 Japán yen (1000) 199,91 212,27 Jugoszláv dinár b) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3 645,84 3 871,36 Kuvaiti dinár 15 992,67 16 981,91 Norvég korona 602,25 639,51 NSZK márka 1 702,87 1 808,21 Olasz líra (1000) 27,67 29,39 Osztrák schilling 242,87 257,89 Portugál escudo 33,04 35,08 Spanyol peseta 30,17 32,03 Svájci frank 2 044,61 2 171,09 Svéd korona 581,82 617,80 USA dollár 4 757,82 5 052,12 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as

Next

/
Oldalképek
Tartalom