Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
1984. június 24. 'NÉPÚJSÁG 3 Üresjáratok Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, a 168 óra egyik vendégeként használta ezt a figyelemre érdemes kifejezést, és természetesen nem az üresjáratba tett motorokra gondolt. Vagy, ha igen, úgy sokkal értékesebb motorokra, az emberi elmére, a szellemi kapacitásra, amivel nemcsak érdemes, hanem kötelező is jól gazdálkodni. Teljesen felesleges például megkérdezni bármely kisebb- nagyobb közösség tagjainak véleményét valamiről utólag, amikor a kérdést szűkebb körben már előzőleg eldöntötték. Amellett, hogy felesleges, még sértő is. Valószínűleg ugyanez érvényes sok értekezletre is. Az „értekezni” ige közvetetten magában rejti az értelmes gondolatok közös kicserélésének lehetőségét. Ez nagyon sokszor megvalósul, a valóban hasznos értekezletek esetében. Nagyon sokszor azonban nem, és ezek az alkalmak azok, amelyekre Bálint György régen írt szavai joggal alkalmazhatók: „Általában jellemző korunkra, hogy a legtermészetesebb alapigazságokat meglepő újításként kell hangoztatni.” Többnyire kevesen mutatnak meglepetést, de szent türelemmel és teljes szellemi üresjáratban hallgatnak előre elkészített felolvasásokat. A szakemberek sokat siránkoznak nyelvi kultúránk szegényedésén. Az, hogy az élőbeszéd hovatovább kivész, és felolvasás foglalja el a helyét, a szegényedési folyamat egyik része. Értekezletnek szeretjük nevezni azokat az alkalmakat is, amikor egy valaki előad, nagyon sokan pedig meghallgatják. Érdeklődésük a témától és az előadó képességeitől függő, az „előadás” szó mégis mást jelent, mint az „értekezés”. Folytassuk az idézgetést. Riedl Frigyes, a nagy irodalomtörténész így vélekedett: „Hazánkban a frázisok több kárt okoztak, mint a mohácsi csatavesztés.” Nyilvánvaló túlzás, bár nem biztos, hogy az. A frázis is szellemi üresjárat, a saját, magvas gondolatok létének hiányjele. Tagadhatatlan azonban, hogy roppant kényelmes. Az üresjáratok természetesen elkerülhetők. Maradjunk a motorikus hasonlatnál, némi rákapcsolással. Nem utolsó módszer az se, amikor egyes értekezleteken előre megszabják, és be is tartatják a felszólalások időkorlátait. Úgy okoskodva, hogy aki záros határidőn belül nem tud értelmes gondolatokat kicsiholni, annak ilyenek nincsenek is. Más metódus szintúgy követhető. Az üresjárat ugyanis: — drága. ORDAS IVÁN Késik a szántóföldi zöldség Az utóbbi hetek esőzései az ország zöldség-gyümölcs ellátása szempontjából elsőrendűen fontos Heves megyében is helyreállították a talaj víz- gazdálkodását. A viszonylag hűvös idő, főként a szinte hideg éjszakák hatására azonban változatlanul lassan fejlődnek a szántóföldi zöldségfélék és a gyümölcsök. Márpedig lényeges árcsökkenést csak ezek piacra kerülésétől lehet várni. Különösen a közismerten melegigényes dinnye, paprika, uborka és paradicsom fejlődése lassú az átlagoshoz képest. Elmaradásuk a szakemberek véleménye szerint legalább három hét. Más években ilyenkor már a szántóföldi ültetvényeken is színesedett a paradicsom, az idén viszont még éppen csak virágzik, legfeljebb mogyoró nagyságúak a gyümölcsei. A piacon kapható paradicsom még mind fólia alatt terem, s az árát is az ezzel járó meglehetősen magas költségek határozzák meg. Néhány kevésbé melegigényes zöldségnövénynek, például a káposztának, az előbbiekkel ellentétben kifejezetten kedvezett a hűvös, csapadékos idő. A melegigényesek nagy késését természetesen már nem lehet behozni, biztató viszont az, hogy az előjelek szerint a szántóföldi zöldségnövények szinte berobbannak majd a piacra: a pillanatnyi kilátások szerint mindjárt kezdetben nagy tömegben jelentkeznek majd. Másfél milliárd forintos beruházással teremtik meg az Özdi Kohászati Üzemek területén több évtized alatt felgyülemlett kohósalak hasznosításának feltételeit. Az 1985- ben befejeződő nagyszabású munka eredményeként évente 320 tonna magas vastartalmú drága kohászati alapanyagot nyernek vissza a sokáig haszontalannak vélt kohósalakból. Ez azonban csak az egyik előnye a nagy ösz- szegű beruházásnak. E munka során ugyanis több mint 1,2 millió tonna osztályozott kohósalak is keletkezik évente. Ezt pedig kiválóan fel lehet használni talajjavításra, különféle építőanyagok előállítására és nem utolsósorban útépítésre. Az ózdi kohászat és a Közútépítő Vállalat között már létre is jött egy megállapodás, amely szerint a kohászat évente félmillió tonna osztályozott salakot szállít a vállalatnak. Később a Közútépítő Vállalat fokozatosan növeli megrendeléseit. Hazai ipari porleválasztók Óránként 150 ezer köbméter levegő portartalmának leválasztására alkalmas berendezések gyártását kezdte meg a tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet. A . készülékek, egy magyar találmány megvásárlása és továbbfejlesztése alapján 3 különböző típusban készülnek. A tapasztalatok szerint feleslegessé teszik a hasonló berendezések külföldi beszerzését. A szűrő- szövetes betéttel, illetve úgynevezett zsákos gyűjtővel felszerelt levegőtisztítókkal például az ásványbányák őrlőművei értékes nyersanyagok visszanyerését is meg tudják oldani. Az automata vezérlésű szerkezetek a legkorszerűbb követelményeknek is megfelelnek. A köz területe-e a közterület? Öt forint havonta, négyzetméterenként A közterület nem a köz területe. Akkor igen, amikor az állampolgár beleesik késő este a nyitott gödörbe, vagy a város szívében lát egy bekerített parlagot, amelyen szanaszét hevernek a szétszedett ablakok, ajtók, vagy a használaton kívüli gépek. A köz — azaz — az állampolgár ilyenkor felháborodik. Joggal háborodik fel, mert valaki, vagy valakik úgy gondolták, hogy a közterület az övék, tehát oda bármit rakhatnak... Ha az állampolgár egy vállalatot képvisel, akkor végképp azt hiszi, hogy övé a közterület, mert ugye egy nagyvállalat megteheti, hogy félhektárnyi területet elfcizlal, még akkor*' is, ha közben két- három utca lakói csak ke- rülöúton juthatnak haza. Sőt. Azt is hallottam, hogy egy Trabantot Bonyhádon szinte befalaztak. Elfelejtették értesíteni a garázstulajdonost, hogy ott építkeznek, felbontják az utat és a garázs előtt pár perc alatt aprócska hegyecske lesz... A közterület szabad préda. A magánterület más, sérthetetlen. Akkor, ha az enyémről van szó. Akkor, amikor egy állami vállalat sért magánterületet, elvárják; ne legyen felháborodás... de, ha az állampolgár sérti meg a vállalat területét, akkor az... Maradjunk a közterületnél. Van elég gond. Szekszárdon két éve építik a Marx Károly utcát, hogy a Bartina utcában vízcsőfektetés van már évek óta, hogy a Mátyás király utca és a Séd közötti területen a főiskola felépülte óta romtelep van, hogy szinte minden szekszárdi új lakótelepnél még évek múlva is lehet előbányászni a térdig érő gazból csaptelepet, meg vízvezetékcsövet, meg zsaluanyagot... Beszélgetőtársaim külön kérték, hogy a szekszárdi Marx Károly utcát hagyjuk már végre, mert július 15-re így is, úgy is elkészül... A korábbi hibákat kár lenne tovább „ragozni”. Engem a Marx Károly utcából csak annyi érdekel, hogy pár hónapja — februárban — a beruházásban résztvevők „istenbizonyra” ígérték: április végére átadják a szekszárdiaknak... Az ígéretből semmi sem lett. Ez alapján kezdtem el kutatni közterület ügyben. Mert — állampolgárként — azt gonPár hét múlva itt már rend lesz (Marx Károly utca) dolom: amennyiben a közterületnek lenne értéke, akkor ez a kétéves időszak sem fordulhatott volna elő. Mondok másik példát: március 8-i lapunkban megírtuk — a városi tanács tájékoztatása alapján —, hogy a Béla téri gázfektetésre a kivitelezők 60, azaz hatvan napot kaptak. Amennyiben a közterület fontos lenne, akkor a hatvan nap után ennek a területnek a további elfoglalására kemény forintokat kellene fizetni... Beszélgetőpartnerem Füredi Ferenc, a szekszárdi Városi Tanács műszaki osztályának vezetője és Hamvas Ferenc, a VGAMESZ (Város- fenntartási Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet) vezetője. Témánk: a közterület. Mit tesznek és mit tehetnek a város érdekében azért, hogy a közterületnek végre értéke és rangja is legyen Szekszárdon? A szolgáltatást végző vállalatok — posta, vízmű DÉ- DÁSZ... — a hibaelhárításhoz a közterületen munkát végezhetnek engedély nélkül. De bejelentési kötelezettségük van. Ugyanezek a vállalatok, amikor a város területén beruházást végeznek, akkor előre kell, hogy kérjenek közterület-foglalási engedélyt. Erre és az előbbi bejelentési kötelezettségre azért van szükség, hogy a későbbiekben ellenőrzni tudják: helyreállították az eredeti állapotokat. Az aszfaltút, vagy füvesített terület helyreállítása egyik vállalatnak sem tartozik a legkedvesebb munkái közé. Minden más esetben — építkezés — előre kell közterület-foglalási engedélyt kérni. Az engedélyt minden esetben megkapják a kivitelező vállalatok, de azt is előírják nekik, hogy mekkora területet foglalhatnak el. A közterület foglalásának alacsony az ára: öt forint havonta négyzetméterenként. Szinte jelképes összeg. És még ezt sem szívesen fizetik meg. Építkezéseink nagy részén — ma is van több olyan hely — nem kérnek előre engedélyt. Ez a későbbiekben óriási károkat is okozhat a városnak. Mert a vállalat, amikor levonul a területről, otthagy csapot- papot és nem „takarít” el maga után. Vagy kérnek foglalási engedélyt egy bizonyos négyzetméternyi területre, de annak többszörösét foglalják el, a későbbiekben pedig csak az engedélyezett területen raknak rendet. — A türelmi idő lejárt! — mondják egyértelműen beszélgetőpartnereim. Ez annyit jelent, hogy az eddigi kérés helyett már a felszólítás lép életbe és a szabálysértési feljelentés, majd a büntetés. — Miért csak most kezdenek fellépni erélyesen? — A városi tanácsnak nem volt meg hozzá az apparátusa. Egy éve megalakult a VGAMESZ, nekik a feladatuk a közterületeken uralkodó helyzet felszámolása — mondja Füredi Ferenc. — Ehhez hány emberük van? — Két köztisztasági ellenőrünk van, de minden dolgozónk és a műszaki osztály munkatársai is részt vesznek ebben a munkában — mondja Hamvas Ferenc. — A lakossággal is baj van? — A lakosság nagy része nem tudja, hogy minden esetben kell kérni közterületfoglalási engedélyt. Nem azért, mert az az öt forint négyzetméterenként nagy összeg lenne, de a későbbi építési munkákhoz feltétlenül szükséges lenne, hogy a város különböző területein rend legyen. Mert főleg most a gázépítés során nagy gondot és jogi bonyodalmakat okozhat, hogy az utcán tárolnak építőanyagot, vagy használt gépkocsit. Néha megállíthatja a munkát a területen lévő anyag. És amikor az engedély nélkül tárolt anyagot a kivitelezők megrongálják, akkor az állampolgár jogosan jön panaszra, de ő is hibás, mert nem kért engedélyt a tárolásra — magyarázza a dolgokat Füredi Ferenc.— A VGAMESZ büntethet Is? — Nem hatóság, így csak javaslatot tehet az igazgatási osztálynak a büntetésre. — Mekkora lehet a büntetés? — Háromezer forint. — Ettől egy vállalat nem megy tönkre. — Nem a vállalatnak kell fizetni a büntetést, hanem annak a felelős dolgozónak, aki nem kért közterület-foglalási engedélyt. Egyébként nem célja a műszaki osztálynak a büntetés, azért vagyunk, hogy segítsünk — mondja Füredi Ferenc. — Ráolvasással nem jutnak eredményre. — Ezért mondjuk azt, hogy a türelmi idő lejárt. A napokban már megtettünk néhány feljelentést, mert máskülönben tényleg nem érünk el eredményt — mondja Hamvas Ferenc. A közterület sajnos nem a közé. Nem tartjuk annak, csak akkor, ha a rendetlen- kedők bosszúságot okoznak. Pedig egy városban minden állampolgárnak kötelessége a közterület védelme. A közelmúltban fogadta el a városi tanács az új köztisztasági tanácsrendeletet. Ebben az is szerepel, hogy a tulajdonosok a lakóház, vagy intézmény körül 15 méterre is felelősséggel tartoznak a közterületért. Az áruházak, vagy intézmények melletti parkolók rendben tartása az áruházra, vagy az intézményre tartozik és nem a városi tanácsra. A lakóházak körüli parkok — 15 méterre a lakóháztól — a lakóközösségre tartoznak. A bérházak, szövetkezeti házak és OTP-há- zak elé kirakott, átépítésből, vagy fürdőszoba-átalakításból keletkezett építési törmelékért a közösség felel. Ez azért is fontos, mert eddig a közösség nem „árulta el”, hogy ki volt a szemetelő. Most a házmesterek, a közös képviselők feladata, hogy felderítsék a károkozót. A város tisztaságáért, a közterület rendben tartásáért a városi tanács felel. Az ő feladata, hogy akár büntetéssel is, de rendet tartson, tartasson. A közterületet rongá- lókkal szemben fel kell lépni, úgy is, hogy mi, városlakók ebben segítjük a tanácsot... HAZAFI JÖZSEF GOTTVALD KÁROLY nt pedig egyelőre áll a munka. (Zalka Máté utca) Kohósalak útépítéshez
