Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

1984. június 24. 'NÉPÚJSÁG 3 Üresjáratok Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, a 168 óra egyik vendégeként használta ezt a figyelemre érdemes kifejezést, és természetesen nem az üresjáratba tett mo­torokra gondolt. Vagy, ha igen, úgy sokkal értékesebb motorokra, az emberi elmére, a szellemi kapacitásra, ami­vel nemcsak érdemes, hanem kötelező is jól gazdálkodni. Teljesen felesleges például megkérdezni bármely kisebb- nagyobb közösség tagjainak véleményét valamiről utólag, amikor a kérdést szűkebb körben már előzőleg eldöntötték. Amellett, hogy felesleges, még sértő is. Valószínűleg ugyanez érvényes sok értekezletre is. Az „értekezni” ige közvetetten magában rejti az értelmes gondolatok közös kicserélésének lehetőségét. Ez nagyon sokszor megvalósul, a valóban hasznos értekezletek eseté­ben. Nagyon sokszor azonban nem, és ezek az alkalmak azok, amelyekre Bálint György régen írt szavai joggal alkalmazhatók: „Általában jellemző korunkra, hogy a legtermészetesebb alapigazságokat meglepő újításként kell hangoztatni.” Többnyire kevesen mutatnak meglepetést, de szent türelemmel és teljes szellemi üresjáratban hall­gatnak előre elkészített felolvasásokat. A szakemberek sokat siránkoznak nyelvi kultúránk szegényedésén. Az, hogy az élőbeszéd hovatovább kivész, és felolvasás fog­lalja el a helyét, a szegényedési folyamat egyik része. Értekezletnek szeretjük nevezni azokat az alkalmakat is, amikor egy valaki előad, nagyon sokan pedig meghall­gatják. Érdeklődésük a témától és az előadó képességeitől függő, az „előadás” szó mégis mást jelent, mint az „érte­kezés”. Folytassuk az idézgetést. Riedl Frigyes, a nagy irodalomtörténész így vélekedett: „Hazánkban a frázisok több kárt okoztak, mint a mohácsi csatavesztés.” Nyilván­való túlzás, bár nem biztos, hogy az. A frázis is szellemi üresjárat, a saját, magvas gondolatok létének hiányjele. Tagadhatatlan azonban, hogy roppant kényelmes. Az üresjáratok természetesen elkerülhetők. Maradjunk a motorikus hasonlatnál, némi rákapcsolással. Nem utolsó módszer az se, amikor egyes értekezleteken előre meg­szabják, és be is tartatják a felszólalások időkorlátait. Úgy okoskodva, hogy aki záros határidőn belül nem tud értelmes gondolatokat kicsiholni, annak ilyenek nincsenek is. Más metódus szintúgy követhető. Az üresjárat ugyanis: — drága. ORDAS IVÁN Késik a szántóföldi zöldség Az utóbbi hetek esőzései az ország zöldség-gyümölcs ellá­tása szempontjából elsőren­dűen fontos Heves megyében is helyreállították a talaj víz- gazdálkodását. A viszonylag hűvös idő, főként a szinte hi­deg éjszakák hatására azon­ban változatlanul lassan fej­lődnek a szántóföldi zöldség­félék és a gyümölcsök. Már­pedig lényeges árcsökkenést csak ezek piacra kerülésétől lehet várni. Különösen a közismerten melegigényes dinnye, paprika, uborka és paradicsom fejlődése lassú az átlagoshoz képest. Elmaradá­suk a szakemberek vélemé­nye szerint legalább három hét. Más években ilyenkor már a szántóföldi ültetvé­nyeken is színesedett a para­dicsom, az idén viszont még éppen csak virágzik, legfel­jebb mogyoró nagyságúak a gyümölcsei. A piacon kapható paradicsom még mind fólia alatt terem, s az árát is az ezzel járó meglehetősen ma­gas költségek határozzák meg. Néhány kevésbé meleg­igényes zöldségnövénynek, például a káposztának, az előbbiekkel ellentétben kife­jezetten kedvezett a hűvös, csapadékos idő. A melegigé­nyesek nagy késését termé­szetesen már nem lehet be­hozni, biztató viszont az, hogy az előjelek szerint a szántó­földi zöldségnövények szinte berobbannak majd a piacra: a pillanatnyi kilátások sze­rint mindjárt kezdetben nagy tömegben jelentkeznek majd. Másfél milliárd forintos be­ruházással teremtik meg az Özdi Kohászati Üzemek te­rületén több évtized alatt fel­gyülemlett kohósalak haszno­sításának feltételeit. Az 1985- ben befejeződő nagyszabású munka eredményeként évente 320 tonna magas vastartal­mú drága kohászati alap­anyagot nyernek vissza a so­káig haszontalannak vélt ko­hósalakból. Ez azonban csak az egyik előnye a nagy ösz- szegű beruházásnak. E mun­ka során ugyanis több mint 1,2 millió tonna osztályozott kohósalak is keletkezik éven­te. Ezt pedig kiválóan fel le­het használni talajjavításra, különféle építőanyagok elő­állítására és nem utolsósor­ban útépítésre. Az ózdi ko­hászat és a Közútépítő Vál­lalat között már létre is jött egy megállapodás, amely sze­rint a kohászat évente fél­millió tonna osztályozott sa­lakot szállít a vállalatnak. Később a Közútépítő Válla­lat fokozatosan növeli meg­rendeléseit. Hazai ipari porleválasztók Óránként 150 ezer köbmé­ter levegő portartalmának le­választására alkalmas beren­dezések gyártását kezdte meg a tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet. A . készülékek, egy magyar találmány meg­vásárlása és továbbfejleszté­se alapján 3 különböző típus­ban készülnek. A tapasztala­tok szerint feleslegessé te­szik a hasonló berendezések külföldi beszerzését. A szűrő- szövetes betéttel, illetve úgy­nevezett zsákos gyűjtővel fel­szerelt levegőtisztítókkal pél­dául az ásványbányák őrlő­művei értékes nyersanyagok visszanyerését is meg tudják oldani. Az automata vezér­lésű szerkezetek a legkorsze­rűbb követelményeknek is megfelelnek. A köz területe-e a közterület? Öt forint havonta, négyzetméterenként A közterület nem a köz területe. Akkor igen, ami­kor az állampolgár bele­esik késő este a nyitott gö­dörbe, vagy a város szívé­ben lát egy bekerített par­lagot, amelyen szanaszét hevernek a szétszedett ab­lakok, ajtók, vagy a hasz­nálaton kívüli gépek. A köz — azaz — az állampolgár ilyenkor felháborodik. Jog­gal háborodik fel, mert va­laki, vagy valakik úgy gon­dolták, hogy a közterület az övék, tehát oda bármit rakhatnak... Ha az állam­polgár egy vállalatot kép­visel, akkor végképp azt hiszi, hogy övé a közterület, mert ugye egy nagyvállalat megteheti, hogy félhektár­nyi területet elfcizlal, még akkor*' is, ha közben két- három utca lakói csak ke- rülöúton juthatnak haza. Sőt. Azt is hallottam, hogy egy Trabantot Bonyhádon szinte befalaztak. Elfelej­tették értesíteni a garázs­tulajdonost, hogy ott épít­keznek, felbontják az utat és a garázs előtt pár perc alatt aprócska hegyecske lesz... A közterület szabad préda. A magánterület más, sérthe­tetlen. Akkor, ha az enyém­ről van szó. Akkor, amikor egy állami vállalat sért ma­gánterületet, elvárják; ne le­gyen felháborodás... de, ha az állampolgár sérti meg a vállalat területét, akkor az... Maradjunk a közterületnél. Van elég gond. Szekszárdon két éve építik a Marx Károly utcát, hogy a Bartina utcá­ban vízcsőfektetés van már évek óta, hogy a Mátyás ki­rály utca és a Séd közötti te­rületen a főiskola felépülte óta romtelep van, hogy szin­te minden szekszárdi új la­kótelepnél még évek múlva is lehet előbányászni a tér­dig érő gazból csaptelepet, meg vízvezetékcsövet, meg zsaluanyagot... Beszélgetőtársaim külön kérték, hogy a szekszárdi Marx Károly utcát hagyjuk már végre, mert július 15-re így is, úgy is elkészül... A ko­rábbi hibákat kár lenne to­vább „ragozni”. Engem a Marx Károly ut­cából csak annyi érdekel, hogy pár hónapja — febru­árban — a beruházásban résztvevők „istenbizonyra” ígérték: április végére átad­ják a szekszárdiaknak... Az ígéretből semmi sem lett. Ez alapján kezdtem el kutatni közterület ügyben. Mert — állampolgárként — azt gon­Pár hét múlva itt már rend lesz (Marx Károly utca) dolom: amennyiben a köz­területnek lenne értéke, ak­kor ez a kétéves időszak sem fordulhatott volna elő. Mon­dok másik példát: március 8-i lapunkban megírtuk — a városi tanács tájékoztatása alapján —, hogy a Béla téri gázfektetésre a kivitelezők 60, azaz hatvan napot kap­tak. Amennyiben a közterület fontos lenne, akkor a hatvan nap után ennek a területnek a további elfoglalására ke­mény forintokat kellene fizet­ni... Beszélgetőpartnerem Füre­di Ferenc, a szekszárdi Vá­rosi Tanács műszaki osztályá­nak vezetője és Hamvas Fe­renc, a VGAMESZ (Város- fenntartási Gazdasági Mű­szaki Ellátó Szervezet) veze­tője. Témánk: a közterület. Mit tesznek és mit tehetnek a város érdekében azért, hogy a közterületnek végre értéke és rangja is legyen Szekszár­don? A szolgáltatást végző vál­lalatok — posta, vízmű DÉ- DÁSZ... — a hibaelhárítás­hoz a közterületen munkát végezhetnek engedély nél­kül. De bejelentési kötele­zettségük van. Ugyanezek a vállalatok, amikor a város területén beruházást végez­nek, akkor előre kell, hogy kérjenek közterület-foglalá­si engedélyt. Erre és az előb­bi bejelentési kötelezettségre azért van szükség, hogy a későbbiekben ellenőrzni tud­ják: helyreállították az ere­deti állapotokat. Az aszfalt­út, vagy füvesített terület helyreállítása egyik vállalat­nak sem tartozik a legked­vesebb munkái közé. Minden más esetben — építkezés — előre kell közterület-foglalá­si engedélyt kérni. Az enge­délyt minden esetben meg­kapják a kivitelező vállala­tok, de azt is előírják nekik, hogy mekkora területet fog­lalhatnak el. A közterület foglalásának alacsony az ára: öt forint havonta négyzetmé­terenként. Szinte jelképes összeg. És még ezt sem szí­vesen fizetik meg. Építkezé­seink nagy részén — ma is van több olyan hely — nem kérnek előre engedélyt. Ez a későbbiekben óriási károkat is okozhat a városnak. Mert a vállalat, amikor levonul a területről, otthagy csapot- papot és nem „takarít” el ma­ga után. Vagy kérnek fogla­lási engedélyt egy bizonyos négyzetméternyi területre, de annak többszörösét foglalják el, a későbbiekben pedig csak az engedélyezett területen raknak rendet. — A türelmi idő lejárt! — mondják egyértelműen be­szélgetőpartnereim. Ez annyit jelent, hogy az eddigi kérés helyett már a felszólítás lép életbe és a sza­bálysértési feljelentés, majd a büntetés. — Miért csak most kezde­nek fellépni erélyesen? — A városi tanácsnak nem volt meg hozzá az apparátu­sa. Egy éve megalakult a VGAMESZ, nekik a felada­tuk a közterületeken uralko­dó helyzet felszámolása — mondja Füredi Ferenc. — Ehhez hány emberük van? — Két köztisztasági ellen­őrünk van, de minden dolgo­zónk és a műszaki osztály munkatársai is részt vesznek ebben a munkában — mond­ja Hamvas Ferenc. — A lakossággal is baj van? — A lakosság nagy része nem tudja, hogy minden eset­ben kell kérni közterület­foglalási engedélyt. Nem azért, mert az az öt forint négyzetméterenként nagy összeg lenne, de a későbbi építési munkákhoz feltétle­nül szükséges lenne, hogy a város különböző területein rend legyen. Mert főleg most a gázépítés során nagy gon­dot és jogi bonyodalmakat okozhat, hogy az utcán tá­rolnak építőanyagot, vagy használt gépkocsit. Néha megállíthatja a munkát a te­rületen lévő anyag. És ami­kor az engedély nélkül tárolt anyagot a kivitelezők meg­rongálják, akkor az állam­polgár jogosan jön panaszra, de ő is hibás, mert nem kért engedélyt a tárolásra — ma­gyarázza a dolgokat Füredi Ferenc.­— A VGAMESZ büntethet Is? — Nem hatóság, így csak javaslatot tehet az igazgatási osztálynak a büntetésre. — Mekkora lehet a bünte­tés? — Háromezer forint. — Ettől egy vállalat nem megy tönkre. — Nem a vállalatnak kell fizetni a büntetést, hanem annak a felelős dolgozónak, aki nem kért közterület-fog­lalási engedélyt. Egyébként nem célja a műszaki osztály­nak a büntetés, azért va­gyunk, hogy segítsünk — mondja Füredi Ferenc. — Ráolvasással nem jutnak eredményre. — Ezért mondjuk azt, hogy a türelmi idő lejárt. A na­pokban már megtettünk né­hány feljelentést, mert más­különben tényleg nem érünk el eredményt — mondja Ham­vas Ferenc. A közterület sajnos nem a közé. Nem tartjuk annak, csak akkor, ha a rendetlen- kedők bosszúságot okoznak. Pedig egy városban minden állampolgárnak kötelessége a közterület védelme. A közel­múltban fogadta el a városi tanács az új köztisztasági ta­nácsrendeletet. Ebben az is szerepel, hogy a tulajdono­sok a lakóház, vagy intéz­mény körül 15 méterre is fe­lelősséggel tartoznak a köz­területért. Az áruházak, vagy intézmények melletti parko­lók rendben tartása az áru­házra, vagy az intézményre tartozik és nem a városi ta­nácsra. A lakóházak körüli parkok — 15 méterre a lakó­háztól — a lakóközösségre tartoznak. A bérházak, szö­vetkezeti házak és OTP-há- zak elé kirakott, átépítésből, vagy fürdőszoba-átalakítás­ból keletkezett építési törme­lékért a közösség felel. Ez azért is fontos, mert eddig a közösség nem „árulta el”, hogy ki volt a szemetelő. Most a házmesterek, a közös képviselők feladata, hogy fel­derítsék a károkozót. A város tisztaságáért, a köz­terület rendben tartásáért a városi tanács felel. Az ő fel­adata, hogy akár büntetéssel is, de rendet tartson, tartas­son. A közterületet rongá- lókkal szemben fel kell lép­ni, úgy is, hogy mi, város­lakók ebben segítjük a ta­nácsot... HAZAFI JÖZSEF GOTTVALD KÁROLY nt pedig egyelőre áll a munka. (Zalka Máté utca) Kohósalak útépítéshez

Next

/
Oldalképek
Tartalom