Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
1984. június 20. A^PÜJSÄG A Pannon Krónika műhelyében „ ... Egy újszülött hangos sírással tudatja a világgal, hogy megérkezett. Mi viszont különleges újszülötteknek számítunk, hiszen születésünk első percétől beszélni is tudunk. Reméljük, nemcsak beszélünk — mondunk is valamit ...” 1976. november 24-én este az MTV pécsi körzeti stúdiójának fiatal szerkesztő-riportere e szavakkal kívánt jó estét a nézőknek, az akkor mindössze 6—8 tagú stáb, s az alig népesebb technikai gárda nevében. A „pécsi tv” ezzel megkezdte havonta egyszer félórás jelentkezését. A Pannon Krónika magazin jellegű információs adásai, színes, érdekes riportjai másutt is érdeklődést keltettek. Egyre többen kapcsolták be készüléküket, különösen amikor az adásidő egyéb önálló (dokumentum-riport-, művészportré-, tudósportré stb.) műsorokkal is bővült; majd amikor megjelentek első országos hatókörű adásaik (nemzetiségi műsorok; Sorstársak), s fokozatosan kialakult a pécsi körzeti stúdió ma már eléggé ismert és áttekinthető műsorszerkezete. Az országos adásban ma már havonta 10—12 alkalommal jelentkeznek. Személyi és technikai feltételeik is fejlődtek. Az idén kapták meg például (Szegeddel egy időben) az első színes közvetítő kocsit. A stúdióban három szerkesztőség működik: az információs és szolgáltató műsorok (Pannon Krónika; pécsi, azaz városi kábeltévé-adások; Sorstársak); az egyedi műsorok (művészeti, tudományos ismeretterjesztő s egyéb közművelődési riport- és dokumentumműsorok, illetve tv-játékfilmek) valamint (1978-tól) a két nemzetiségi szekció, a szerb-horvát nyelvű Nas Ekran, s a német mtv PÉCÍI ÍTÜDIÓ nyelvű Unser Bildschirm (A mi képernyőnk) szerkesztősége. Utóbbiak országos küldetést teljesítenek. Csakúgy, mint az 1981-ben az ország mintegy másfél millió egészségkárosultja részére megindított (havonta egyszer húsz percben jelentkező) Sorstársak. Mind az aktuális információs adások, mind az egyedi műsorok egyik fő törekvése: felmutatni Dél-Dunántúl szellemi, művészeti, gazdasági, néprajzi-népművészeti és egyéb értékeit, vizsgálni a régió társadalmi és gazdasági (gazdálkodási) valóságát. Bizonyára sokan szívesen emlékeznek a pécsi (1918. májusi) katonai lázadás emlékműsorára (Sortűz Pünkösd rózsáira); a Katonalevelek, a Katonafotók című nemzeti önismeretünket mélyítő dokumentumfilmekre, vagy a Ha a haza szót hallom ... című riportműsorra, amiben német ajkúak vallottak érzéseikről. De itt említhetjük a Sió, a Koppány-völgye tájait, embereit, Zala erdőségeit elénk táró filmeket, vagy az egykori traktorista lányok emlékezéseit. Magas tetszési indexet értek el egészségügyi felvilágosító, illetve a pécsi klinikát s neves professzorokat, kutatóorvosokat portrésorozatban megismertető filmjeik (Romhányi professzor; Ker- pel Fronius Ödön; dr. Horváth László radiológus-adjunktus; dr. Kelemen Endre szekszárdi sebész, főorvos). Vagy az eddigi legmagasabb nézettségi pontszámot elért Vissza az életbe című dokumentumfilm. Pécs és a Dél-Dunántúl rendkívül gazdag művészeti értékekben. Bemutatásuk a képernyőn mindenkor hálás feladat. Éltek is vele. (Marczis Demeter-portré; Pécsi Balett-műsorok; képző- művészeti alkotók: Simon Béla; Martyn Ferenc festőművészek; Bencsik István szobrász; a szekszárdi dzsessz- élet; a pécsi Szélkiáltó együttes bemutatása). Jövőre önálló műsor készül a 25 éves pécsi opera és Pécsi Balett jubileumára. A Jelenkor körének Pécsett, illetve a régióban élő jelentős költőit, íróit is rendszeresen bemutatják. Később a tudományos élet más centrumai, alkotóműhelyei is sorra kerülnek. A kísérleti adások után, 1983. őszétől hétfő esténként már kéthetente jelentkezik — mintegy háromórás adásban — a pécsi-kertvárosi Nevelési Központ stúdiójából — a pécsi kábeltelevízió, azaz a városi televíziózás adása. Ezt jelenleg 14 ezer lakásban nézhetik a Kertvárosban. Elkészültek azonban már a nagyközösségi antennarendszer tervei is. Egy—másfél éven belül 30 ezer lakásba, azaz mintegy százezer pécsi nézőhöz jutnak el a városi televízió információs és szolgáltató műsorai. Ezzel létrejött az országos, a regionális és helyi sugárzású televíziózás teljes adásköre. A fejlesztés legközelebbi lépcsője az állandó, rendszeres (különcsatornás) regionális adások sugárzása a Dél- Alföld és Dél-Dunántúl részére. Pécsi és szegedi központtal, s természetesen ebben az adásformában is három nyelven. WALLINGER ENDRE Készül a műsor a Szélkiáltó együttessel Új típusú bibüobusz Szűk esztendőket élnek könyvtáraink az utóbbi években, s ez vonatkozik mind a könyvtárépítésskre, mind a könyvtári állományok gyarapítására. Időnként hírt adunk mozgókönyvtárak üzembe helyezéséről is, de ezeket — az egy érdi kivételével — általában már leselejtezett, tömegközlekedésre alkalmatlan járművek felújításával alakították ki. A közelmúltban Cegléden átadták a Csepel Autógyár és az Ikarus székesfehérvári gyáregységének gyártmányfejlesztési programja keretében az eleve e célra tervezett mozgókönyvtárat. Az új jármű oldalai zártak, a természetes fényt hátulról és a tetőről kapja. Egyetlen ajtaja elöl nyílik. Hűtőszekrény és mellékhelyiség is található (az utóbbi olyan, mint amilyet a repülőgépen vehet igénybe az utas). A busz tengelyével párhuzamos polcokon mintegy 3500 kötet könyv helyezhető el, s így egy kisebb falusi könyvtár állományának megfelelő mennyiségből válogathatnak, s itt minden korosztály és érdeklődési körű olvasó megtalálhatja a neki tetsző és szükséges olvasmányt. Tápraktárában további 4000 kötet áll rendelkezésre az állomány felfrissítésére. Évi 100 ezer Ft biztosítja a gya-. rapítást. Jó propagandával indították útjára a bibliobuszt, hiszen mind a hét megállóhoz külön-külön könyvjelzőt, szórólapot készítettek, a mozgókönyvtárat népszerűsíti az e célra készített tapadócímke, s Cegléd térképein is feltüntették a megállóhelyeket, amelyet a forgalom érdekében egy-egy közintézmény közelében jelöltek ki. Várhatóan a jövőben újabb mozgókönyvtár kerül Ceglédre, mivel a város és a vonzáskörzetébe tartozó települések szétszórt tanyavilággal rendelkeznek, s a peremkerületekben élők igényeit sem lehet figyelmen kívül hagyni. A csaknem 2 millió forint értékű bibliobusz az Országos Közművelődési Tanács anyagi fedezetéből, s a Pest megyei Tanács jelentős támogatásával készült el. Bár tudjuk, hogy a mozgókönyvtár lehetőségei behatároltak, mégis tény, hogy a jövőben sok ellátatlan helyre juttatja el a könyvet, kiegészítve Cegléd könyvtári hálózatát. HARMAT BÉLA fi \ /1 \v / n 1 JttTflMEOBCKflSI- riPfiBan Testvérlapunk, a Tam- bovszkaja Pravda egész oldalt szentelt a turizmusnak. A hazainak is, a külföldinek is. A sok-sok információ közül kiválasztottunk néhányat. Elfogadták Tambov megye kétezérig szóló turizmust fejlesztő tervét. A tervek szerint Tambov megyében 2000- ben ötször nagyobbak lesznek a turizmus lehetőségei, mint jelenleg. A jövőben jobban bekapcsolják a Szovjetunió idegenforgalmába Tam- bovot, Ivanovkát, Micsurinsz- kot. Bővítik a kemping- és motelhálózatot. Felújítják a történelmi és építészeti emlékeket, feltárják és megnyitják a turisták előtt Tambov megye számtalan természeti szépségét. Több mint ezren mentek eddig Tambovból különböző tanulmányutakra Bulgáriába, Finnországba. Mint a lap írja: ezek a látogatások nemcsak azt jelentik, hogy bővül a résztvevők szakmai ismerete, hanem azt is, hogy erősödik e látogatások során a népek közti barátság is. * Kitüntették a szosznovai turistabázis kollektíváját az elmúlt évben elért eredményeikért. Ezen a turistabázison az elmúlt évben 1200 család üdült gyerekeivel együtt. Igen jól érezték magukat. Sokféle élményben volt részük az itt üdülőknek. Különösen nagy népszerűségnek örvendett a „Papa, mama és én” turistacsalád-vetélkedő, amelynek keretében sokféle módon mérték össze tudásukat, ügyességüket a családok. * A belföldi turizmus igen népszerű a Szovjetunióban. Az óriási országban tett utazásokról, az itt szerzett élményekről rendszeresen beszámolnak az olvasók a lap hasábjain. Előfordul, hogy versben. A lap most az Utazó füzetből című rovatában a t.ulkszkiji kremlről közöl verset. Dunöntüli napló Az idén már 1000 hektár területre kötöttek durumbú- za-szerződést a Baranya megyei gazdaságok a Fejér megyei Gabona Vállalattal. Baranyában is terjed a durumbúza termesztése. A be- remendi Dózsa Termelőszövetkezet 45—50 hektáros táblákon durumvetőmag előállításával foglalkozik. A Szegedi Gabona Kutató Intézetben kinemesített magyar du- rumbúzák, a Minaret és a Basa fajták felszaporítására vállalkoztak. Magyarországon rövid időn belül 20 000 hektárra növelhető a durumbúza termőterülete, az ehhez szükséges ió- minőségű. magas biológiai értékű vetőmag felszaporítása jó ütemben halad. Ha ez a program megvalósul, nagy mértékben javítja majd a hazai száraz tészták exportlehetőségeit a legjobb dollárpiacokon. Nagy előnye és értéke a durumbúzának, hogy lisztjéből tojás nélkül gyárthatók száraz tészták, amelyeknél elvileg is kizárt a szalmonella fertőzés. Ezért az ilyen tésztaféléket — ellentétben a tojásos készítményekkel — szívesen vásárolják a legfejlettebb nyugati országok vevői is. Az ország valamennyi du- rumbúza-termelője Székesfehérvárra szállít, mert az országban egyedül az ott működő malmot szerelték fel a speciális búzaféleség őrléséhez szükséges olasz berendezésekkel. A durumbúza ára lényegesen magasabb a közönséges búzáénál, mázsánként 480 forintot kapnak érte a termelőki Bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a durum hektárhozama ma még lényegesen alacsonyabb a szokvány búzákénál. Ezek a hozamok azonban — mind a gyakorlat, mind a tudomány bizonyítja — növelhetők, ha a termelők megismerkednek a durumbúza némileg eltérő termelési feltételeivel. SOMOG/1*™ Évente mintegy hatmillió forint „babpénzt” fizet ki a nagyatádi Barátság Termelő- szövetkezet a termelőknek. E;- a szám is jól bizonyítja, hogy az egy évtized alatt jól megtanulták a vetőmagtermesztést a háztáji gazdaságokban. Vetőmagnak szánt szárazbabot idén harminc hektáron termesztenek a háztájiban a Pécsi Pannónia Közös Vállalkozás részére. A közös gazdaság közreműködése a háztáji árutermelésben, a szervezésben, a felvásárlásban igencsak jelentős. A szárazbab elvetéséhez pédául a téesz gépei készítik a magágyat, a gazdaság vetőgépei juttatják a magot a földbe, a nagyüzemi gépek vegyszereznek, segítenek a betakarításban. A földet — a háztáji területhez igazodva — családi művelésre kapják a tsz-gazdák. Szívesen foglalkoznak a háztájiban zöldbabbal is — az idén 38 hektáron terem ez a növény — a termést az iga- li áfész-szel kötöttek szerződést, s végállomása a székes- fehérvári hűtóház lesz. A vállalkozóknak mintegy 30 ezer forint a tiszta bevételük. Hagyománya van a virág- magtermesztésnek is a Barátság Termelőszövetkezet háztáji gazdaságaiban. Az idén öt hektár termését veszi át a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat dombóvári területi központja. A tisztított őszirósza, szarkaláb, szalmarózsa, imerisz vetőmagot Dombóvárra szállítják, ahonnan eljut az ország különböző részeibe. PETŐFI NÉPE Elsőként az országban, 1981-ben, Kecskeméten, az Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet nyitott lakásszolgálati irodát. A lap tudósításából kiderül: ezek a lakásszolgálati irodák elterjedtek, beváltak, Bács- Kiskun megyében ma már nemcsak a városokban, de a nagyobb kisközségekben is működnek, vagy éppen most szervezik őket. A kecskeméti iroda is egyre nagyobb forgalmat bonyolít le. Évente mintegy 2000 ügyfél keresi fel. Az idén még ennél is többet, hisz az eddig eltelt hónapokban 1350en keresték fel. Az iroda munkatársai telekajánlással, építési tervek és anyagok beszerzésével segítik az építkezők gondjainak megoldását, de vállalnak tervezést, építésirányítást is. Eddig egy 24 lakásos sorház készült el szervezésükben, s ugyanennyi otthon van átadás előtt. Harminc építése most van folyamatban és máris újabb 50 lakás építését szervezi az iroda. Az iroda munkatársai a megbízóknak az összes építkezéssel járó adminisztrációs ügyintézésében eljárnak, a telekátírástól az OTP-kölesö- nig, valamint az építőanyagbeszerzésig. Javaslatot tesznek a tájba illő épületformák megválasztásához, s ehhez sokféle tervdokumentációval rendelkeznek. Az elmúlt három évben több mint tízezer tervdokumentációhoz, építéssel kapcsolatos kiadványhoz jutottak révükön a magánépítők. Működésük kiterjed a megyeszékhely vonzáskörzetére is. Az ügyintézésen és az építkezések irányításán túl gép- kölcsönzésre is berendezkedtek. Mintegy ötvenféle kőművesszerszámot, kisgépet, állványokat ajánlanak a magánépítkezőknek. Hangsúlyozzuk: nem Szek- szárdon, hanem Kecskeméten! FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ugyancsak búzáról olvastunk tudósítást a Fejér megyei Hírlapban is. Országos fajtabemutató volt Tardoson, ahol az ország különböző részeiből meghívott szakembereknek több mint harminc ígéretes búzafajta-jelöltet mutattak be. A tardosi bemutatón arról is meggyőződhettek a termesztők, hogy a kalászos nemesítéshez a biológiai alapokat megteremtették. Az előző évben minősített fajták közül kiemelték a szakemberek a zágrábi „illetőségű” Lonja-t és a Kompolti 4-est, Mindkét fajta megfelel azoknak a követelményeknek, miszerint a legjobb potenciális termőképességet hordozzák magukban és jól beilleszthetők a fajtaszortimentbe. A termelők igénye: minél több jó. hazai nemesítésű fajta álljon rendelkezésre, mert határozott cél a termesztésben a belföldi fajták arányának emelése. Ezek felelnek meg legjobban a hazai agroökonómiai viszonyoknak. A bemutatón szó esett a repcefajtákról, azokról a követelményekről, amelyeket az ipar támaszt e növénnyel szemben és arról a nemesítői gyakorlatról, amely teljes mértékben meg akar felelni a legmagasabb igényeknek. A hazai repcenemesítvények közül a szakemberek megtekintették az IR—1-es és a GK Sa vari át. Bemutattak egy francia fajtát is. A megtekintett fajták hozama eléri a hektáronkénti 2—2,5 tonnát, de megfelelő termesztéstechnológiával képesek 3— 3,5 tonnára is, ami a hazai átlagnál 1—1,2 tonnával jobb. Üj borsófajtákat is bemutattak a tordasi fórum résztvevőinek. A borsótermesztésben az alapvető követelmény ma a középmagas szár, az egyszerre virágzás, a változó viszonyok között is megfelelő hozam. Ezeknek a követelményeknek egyelőre csak néhány szlovák neme- sítvény felel meg, köztük a tordasi kísérletekben látható Dukát, Smaragd, Bokatir és a Luktz fajták. Természetjáró úttörők országos találkozója Az idén június 23—27. között rendezik meg a természetjáró úttörők országos találkozóját. A Somogy megyei tanács fonyódligeti úttörő- és ifjúsági üdülőtábora ad otthont a résztvevőknek. A turizmus, a természetjárás népszerűsítését szolgáló négynapos találkozóra gazdag, változatos programot állított össze a házigazda tisztét betöltő Somogy megyei úttörő- elnökség. Lesz városismereti verseny, kirándulás, barátságpróba, tájfutóverseny és vízi vetélkedő, még főzési tudományukat is bemutathatják a fiatalok. A találkozó a június 26-i természetjáró akadályversennyel, honvédelmi bemutatóval és eredményhirdetéssel zárul.
