Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

1984. június 17. C TOÍ.NA ­TNfÉPÜJSÁG 3 Önkéntes és egységes hozzájárulás Épül Szekszárdi földgázhálózata Mikor fűthet a lakosság gázzal? A VI. ötéves terv energiagazdálkodásáról szóló minisz­tertanácsi határozat többek között az országos földgáz­program gyorsításáról is intézkedett. Ennek szellemében megyénk is megtette a szükséges lépéseket, s azóta a bá- taszéki vázkerámiagyár már hasznosítja is a gázenergiát. A megye további két települése — Szekszárd és Bonyhád — tavaly év elején kapott lehetőséget és állami támoga­tást, hogy a bátaszéki vezeték további kiépítésével bekap­csolódjon az országos földgázbálózatba. Az Ipari Minisztérium idén tavasszal megadta az enge­délyt a szekszárdi vezetékes gázhálózat kiépítésére és a hálózatba kapcsolására. A munkálatok meg is kezdődtek, s érthető, hogy a megyeszékhely lakosságának azóta a fő témája lett, hogy a lakásokat mikor füthetik gázzal. A városi tanács műszaki osztálya kidolgozta a tervet és a „menetrendet” a földgázhálózat építéséről és a lakossági hozzájárulás mértékéről; mindezekről pedig a tanács ren­deletet alkotott. Igaz, hogy pillanatnyilag a megye és a város vezetőinek e témában számtalan problémát kell megoldaniok; az is igaz, hogy a kiemelt jelentőségű beru­házás egyre-másra „veti” föl a problémákat; ugyanakkor a vezetők bíznak benne, hogy a határidőket sikerül tarta­ni, s a lakosság egy része hamarosan fűtheti a lakását az olajnál jóval olcsóbb gázzal. A három részből álló in­terjúnk e témákat érinti, természetesen előtérbe helyezve, hogy gázügyben mi a teendőnk, ugyanakkor milyenek a lehetőségeink nekünk, lakóknak. o KOVÁCS JANOS, a városi tanács elnöke: — A Dél-dunántúli Gáz- szolgáltató Vállalat idén áp­rilisra elkészítette a gázellá­tási tanulmánytervet, s ennek alapján határoztuk meg a la­kossági, a kommunális és az ipari fogyasztók hozzájárulá­si, illetve építési költségét. A legésszerűbb megoldást vá­lasztottuk: miszerint az egész város egyetlen gáztársulás­ként fogható fel, azaz min­denkinek — családi házan­ként, lakásonként — ugyan­annyiba, azaz 12 ezer forint­ba kerül a rákötés. Annak ellenére, hogy természetes, mégis hangsúlyozom, hogy a beruházónak — a városi ta­nácsnak — az az érdeke, hogy minél többen kössenek rá a gázvezetékre, de hozzá­teszem, hogy a gáztársulásba való belépés önkéntes. A rá­kötés sorrendjét a tanács ha­tározza meg. — Mikorra kell elkészül­nie a körvezetéknek? — Idén, augusztus 31-re. A körvezeték beruházója a DDGÁZ, a lakosságié pedig a városi tanács lesz. — Elégedettek a körve­zeték építésének ütemével? — A gázprogram előkészí­tésével jól állunk, időben megtettük a kellő intézkedé­seket. Viszont az első kör­vezeték építésének ütemével elégedetlenek vagyunk: gyor­sabb kivitelezési munkát tu­dunk elképzelni. Be kell bi- zonyítaniok a kivitelezőknek, hogy képesek határidőre tel­jesíteni feladatukat, annak ellenére is, hogy számukra ez teljesen újszerű munka, vagyis „vizsgamunkának” te­kinthető. Igaz, hogy részha­táridőket nem állapítottunk meg, de pillanatnyilag késés­ben vannak a kivitelezők. .Vi­szont — az eddigi egyezteté­sek szerint — úgy tűnik, hogy a végső határidőt tar­tani tudják. Persze, ehhez megfelelő kivitelezői maga­tartás szükséges. A munka ütemes végzéséhez szükséges intézkedéseket megtették a kivitelezők. e FÜREDI FERENC, a mű­szaki osztály vezető főmér­nöke: — A megyei és városi szinten kiemelt jelentőségű beruházás jelenleg három fő területen folyik: épül a nagy nyomású távvezeték Bá- taszék és Szekszárd között, valamint az óránként 20 ezer köbméter teljesítményű gáz­átadó állomás. Ugyancsak épül a városon belül a há­rom bar nyomású (1. számú körvezeték) és a hat bar nyo­mású (ipartelepi vezeték) el­osztóhálózat. A harmadik te­rület pedig a fűtőművek, üzemek és intézmények bel­ső fűtési és technológiai rend­szereinek gáztüzelésre törté­nő átépítése. — A lakosság egységes teherviselése érdekében megállapított 12 ezer fo­rintnyi hozzájárulásért mit kapnak a lakók? — A gázvezetékre való rá­kötési lehetőséget, azaz a ta­nács a vezetékeket a telek­határig építi ki, és gömb­csappal zárja le. Azzal, hogy a telekhatárig visszük a ve­zetéket, kizárjuk azt, hogy az épületekbe újabb bontás­sal lehessen bevinni a gázt. Az említett összegért az épü­letet kiszolgáló csonkokat is biztosítjuk. Hozzá kell tenni, hogy a tanácsrendelet alap­ján a Dél-Dunántúli Gázszol­gáltató Vállalattal együttmű­ködési megállapodást kötünk, melyben meghatározzuk a to­vábbi feladatokat. — S minderről hogyan értesülnek a lakók? — Természetesen minden­kivel felvesszük a kapcsola­tot, mégpedig úgy, hogy egy- e'gy utca lakóit összehívjuk, s tájékoztatjuk őket a gáz bevezetésével kapcsolatos kérdésekről. Ebben a feladat­ban segítségünkre lesznek a tanácstagok és a Hazafias Népfront aktivistái is. Fon­tos, hogy egy-egy utca, vagy lakóközösség a „gáz-témá­ban” közös képviselőt vá­lasszon magának, aki tartja a kapcsolatot a tanáccsal, il­letve a dolgok menetéről fo­lyamatosan tájékoztatja kö­zösségét. — Egy-egy utcából mi­lyen arányban kell jelent­kezniük a lakóknak gázbe­vezetési igénnyel, hogy az záros határidőn belül meg­valósulhasson ? — Amennyiben műszakilag indokolt a bekötés, minimum a lakók 75 százalékának kell jelentkeznie, s ugyanakkor befizetnie a megállapított egy­séges 12 ezer forintot. Nyil­vánvalóan a rácsatlakozás sorrendjét a jelentkezések aránya is megszabja. Magya­rán: azokba az utcákba, ahol kilencven, netán száz száza­lékos a jelentkezés, hama­rabb lesz gázfűtés, mint ott, ahol ez a szám alacsonyabb. Egyébként a lakóközösségek­nek javasoljuk, hogy a laká­sok belső fűtésre vonatkozó tervét, kivitelezését készít­sék el időben. — És mikor fűthetnek a szekszárdiak gázzal? — Vannak területek, ahol már az idei fűtési szezonban. Mégpedig ott, ahol az 1. szá­mú körvezetékre közvetlen csatlakozási lehetőség van, s megfelelő számban jelentkez­nek a lakók a gázfűtésre. Er­re kilátásuk van a Marx Ká­roly, a Munkácsy, a Vincel­lér és a Tartsay Vilmos ut­cák lakóinak. Persze, hogy melyik utcának mikor lesz lehetősége a rácsatlakozásra, azt csak jelentkezésük után tudjuk megmondani. — És melyik utcák szá­míthatnak az 1985-ös bekö­tésre? — Hozzáteszem, hogy mű­szakilag lehetséges a Bak- ta (ahol nincs távhőszol­gáltatás)^ a déli kertváros, a Wosinsky lakótelep (amennyiben a lakások meg­vásárlása rendeződik), a Kö­rösi Csorna Sándor és a Her­man Ottó utca kisebb része, a Mérey utca és az Előhegy egy része. — A gázzal való fűtés mennyivel olcsóbb, mint az olaj? — Egy fűtési idényben körülbelül felébe kerül, mint az olaj. Persze, nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a gáz mennyivel olcsóbb az olajnál, hanem azt is, hogy hosszú távon úgy tűnik, he­lyesebb a földgázra tervezni, mint az olajra. o VARGA ISTVÁN, az Or­szágos Takarékpénztár me­gyei igazgatóságának igaz­gatóhelyettese; — Fűtéskorszerűsítés cí­mén egyedi elbírálás alap­ján a költségvetési érték hetven százalékát (kivételes esetekben 90 százalékát) ad­juk kölcsönként a gázfűtés megvalósításához. De legfel­jebb százezer forintot és maximálisan 15 éves lejárat- re nyújtjuk a kölcsönt. — A kölcsönigénylés módja? — Hasonló a felújítási és egyéb kölcsönökéhez. Csak a szokásos nyomtatványo­kon kívül a gázszolgáltató vállalat javaslatát is csatol­ni kell az igényléshez. — Természetesen a szó­ban forgó kölcsön az ösz- szes költségre vonatkozik. De mit tehet az a kis ke­resetű lakó, akinek nin­csen 12 ezer forintja, hogy befizesse a bekötés lehe­tőségét? — A 12 ezer forintot úgy tekintjük, mint a lakó saját részét. Tehát azt is be kell állítani a költségvetésbe, hi­szen a kölcsön az összes költ­ségre vonatkozik. Viszont, aki nem tudja befizetni a „bekerülési” összeget, az ve­het föl személyi kölcsönt, ami később betudódik a „nagy kölcsönbe”, azaz an­nak fölvételekor vissza is fizethető. V. HORVÁTH MARIA Pályakezdő tanítók Ars Katalin Azt gondolom, 1984. jú­nius 14-e nevezetes nap az értényi Ács Katalin, a kis- dorogi Bittner Teréz és a du- naszekcsői Draskovits And­rás életében. A dátumot egy esemény, egy sikeres állam­vizsga teszi jelentőssé és re­mélhetőleg felejthetetlenné is. A három — szellemi gya­rapodást szolgáló, dolgos, élményekkel teli — tanév utolsó erőpróbáját sikerrel vevő fiatalok célba értek. Igaz, hátra van még a június 20-i diplomaosztás, de azért már nyugodtan mondhatjuk, pedagógusok ’lettek. * A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelye­zett tagozatán beszélgettünk a három — találkozásunkkor már csak társaikért szorító — pályakezdővel. A gyomrot összehúzó idegesség már el­múlott, csupán az utóbbi na­pok nagy terhelése, no és az államvizsga okozta sápadt­ság látszott. Az öröm is mér­sékelt volt, hisz az igazi esz- mélés csak később, feszült­ségmentes állapotban szo­kott leginkább bekövetkez­ni. Az „útravalóról” érdek­lődtem először. Mindhárman vallották, hogy mindennel együtt igen alapos, jó felké­szítést kaptak Szekszárdon. Olyan alapok birtokosai, amellyel bátran megkezdhe­tik nehéz, de szép hivatásu­kat. Aztán három év, vagy ahogy ők mondják, hat félév munkáját is értékelték. Első évfolyamon részletekbe me­nő, sokszor túlzottnak érzett elméleti ismeretet és kevés gyakorlati „dolgot” kaptak, később azonban egyenlő lett Növekvő tejfelvásárlás A tehenészetekben jól gaz­dálkodtak a tavalyi aszály miatt viszonylag szűkösebb téli—tavaszi takarmánykész­lettel: kellő színvonalon biz­tosították az állatok táp­anyagellátását, és így sike­rült növelni a termelést. A növekvő felvásárláshoz hoz­zájárult továbbá, hogy a Holstein-fríz fajtával vég­zett keresztezések nyomán genetikailag magasabb tel­jesítményre képes a tehén- állomány. Az év első öt hónapjában mintegy 14 millió literrel több tejet vettek át a tej­ipari üzemek és a tsz-tejfel- dolgozók. Különösen kedve­zően alakult a felvásárlás Veszprém és Hajdú-Bihar megyében, ahol az elmúlt év azonos időszakához ké­pest több mint 5 százalék­kal nőtt a teljesítmény. A megyék eredményei általá­ban kiegyensúlyozottak. A visszaesések is kismérvűek, és főként a tenyésztési szem­pontból indokolt állomány- cserékkel hozhatók össze­függésbe. Bittner Teréz az arány. „Másodikban túl nagy zökkenőt jelentett a ta­nítás megkezdése.” Ügy ér­zik, kevés lehetőségük volt a pszichológiai ismeretek gyakorlati alkalmazására, ami „nem az iskola, vagy a tanárok hibája, hanem a tantervből adódott.” A fél­évig tanult pedagógiai gya­korlat tantárgyról viszont majdhogynem áradoztak, mondván, olyan módszereket adott, amelyeket mindenna­pi munkájukban hasznosíta­ni tudnak. Nagyon kellett az egy hónapos külső gyakor­lat is — állítják, hisz a „nem mintaosztályokban” tanított órákon sajátították el a mesterség apró fogásainak 50—60 százalékát. * A most végzett három fia­talnak már megvan az állá­sa. Ács Katalin Bonyhádon, az új, III. számú Általános Iskolában napközis nevelő lesz, Bittner Teréz, Szek­szárdon, a II. számú isko­lában lát el hasonló felada­tot, Draskovits András pe­dig Babarcon „lehet, hogy testnevelést, de lehet, hogy osztályt kap.” A napközis munkára kicsit felkaptam a fejem, hiszen az oktatásügy­gyei foglalkozók tudják, hogy nem vonzó a fiatalok kö­rében ez a tevékenység. Vé­leményemet, illetve tapasz­talatomat közöltem is ve­lük. Ács Katalin kész volt a válasszal: — Ügy érzem, először jobb a napköziben kezdeni, mert a gyerekek megismerésén túl még sokat is lehet tanulni. Ezért az a tervem, hogy néhány napkö­ziben eltöltött év után taní­tok majd. Bittner Teréz, mi­Szombaton Budapesten be­fejeződött a IX. nemzetközi műtrágyázási világkongresz- szus. Szabolcs István, a kongresszus szervező bizott­ságának elnöke, a Magyar Talajtani Társaság elnöke az egyhetes munkáról az MTI munkatársának el­mondta: A magyar agrokémia tör­ténetének ez volt az eddigi legjelentősebb rendezvénye. Több mint 30 ország és szá­mos nemzetközi szervezet — többek között a FAO, az UNESCO, az UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja) és a Nemzetközi Talajtani Társaság — képvi­selői, összesen mintegy 500 szakember vitatta meg a mű­trágyázási eljárások legújabb eredményeit és tapasztalata­it. A tíz szekcióban és a plenáris üléseken elhangzott 300 előadás többsége kiemel­ten foglalkozott azzal, ho­gyan lehetne fokozni a világ termőtalajkészletének el­tartóképességét. Megvitat­ták az új műtrágyázási eljá­rások — mint például a fo­lyékony műtrágyák — alkal­mazásának szakmai kérdé­seit. Behatóan foglalkoztak azzal is, hogy miként alakult Draskovits András után helyeslőén bólintott, véleményt mond: — En. ha megszeretem a napözis munkát, akkor végleg mara­dok is, mert szép feladat, és ott is lehet produkálni. Biztosan igaza van mind­kettőnek, ugyanis ez a fajta iskolai munka is a jól kép­zett pedagógusokat igényli. (Csak még többen gondol­kodnának hasonló módon!) Beszélgetőtársaim, akiket a gyermekek iránt érzett szeretet, egy-egy régi volt tanítójuk, tanáruk „példa­szerepe” irányított a pályára, mindnyájan kistelepülésről jöttek, és most egy kivételé­vel városban tanítanak majd. A pályakezdők a rövid va­káció után szeptemberben katedrára állnak, hogy a tu­dásukból átadjanak a kis emberpalántáknak. Ma még szorongást vált ki belőlük a beilleszkedés mikéntje, a különböző ismeretlen elvá­rások. Terveik,' céljaik, el­képzeléseik, vágyaik vannak. Ezek közül néhány idekíván­kozik: „Azt szeretnénk, hogy a gyerekek, szülők, pedagó­gustársak elfogadjanak, mint tanítót.” „Hagyjanak dolgoz­ni, hagyják kipróbálni az elképzeléseinket.” „A lelke­sedésünk megvan, bizakodó­ak vagyunk és mindenkép­pen a pályán akarunk ma­radni!” Ezek után állíthatjuk, nem volt hiábavaló a Szekszár­don eltöltött három eszten­dő. Jó startot, eredményes éveket, PÁLYAKEZDŐK! ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Czakó Sándor a fejlődő országokban a mű­trágya-felhasználás. Az előadásokban, hozzá­szólásokban visszatért az a gondolat, hogy a világ né­pességének élelmezését a műtrágyának az eddiginél jóval korszerűbb alkalmazá­sával lehet javítani. A kong­resszus résztvevői sürgették az ipar, a mezőgazdaság és a tudományos élet szakembe­reit, működjenek még haté­konyabban együtt az agro­kémiai, gazdaságossági és környezetvédelmi szempont­ból egyaránt megfelelő, jó hatású műtrágyázási eljárá­sok kialakításában. A kongresszus magyar szempontból is sikeres volt. A rangos szakmai fórum előtt megtartott nagy számú magyar előadás — egyebek között a modern nagyüzemi műtrágyázási eljárásokról — jó fogadtatásra talált. A ha­zai szakmai élet elismeréséi­nek számít az is. hogy Láng István akadémikust a Nem­zetközi Műtrágyázási Köz­pont (CIEC) alelnökévé, Soós Gábort, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület el­nökét tiszteletbeli tagjává választották. A CIEC elnöke ismét a jugoszláv Gyurgye Jelenics professzor lett. Befejeződött a műtrágyázási világkongresszus

Next

/
Oldalképek
Tartalom