Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

1984. június 17.

C TOÍ.NA TNfÉPÜJSÁG 3

Önkéntes és egységes hozzájárulás

Épül Szekszárdi földgázhálózata

Mikor fűthet a lakosság gázzal?

A VI. ötéves terv energiagazdálkodásáról szóló minisztertanácsi határozat többek között az országos földgázprogram gyorsításáról is intézkedett. Ennek szellemében megyénk is megtette a szükséges lépéseket, s azóta a bá- taszéki vázkerámiagyár már hasznosítja is a gázenergiát. A megye további két települése — Szekszárd és Bonyhád — tavaly év elején kapott lehetőséget és állami támogatást, hogy a bátaszéki vezeték további kiépítésével bekapcsolódjon az országos földgázbálózatba.

Az Ipari Minisztérium idén tavasszal megadta az engedélyt a szekszárdi vezetékes gázhálózat kiépítésére és a hálózatba kapcsolására. A munkálatok meg is kezdődtek, s érthető, hogy a megyeszékhely lakosságának azóta a fő témája lett, hogy a lakásokat mikor füthetik gázzal. A városi tanács műszaki osztálya kidolgozta a tervet és a „menetrendet” a földgázhálózat építéséről és a lakossági hozzájárulás mértékéről; mindezekről pedig a tanács rendeletet alkotott. Igaz, hogy pillanatnyilag a megye és a város vezetőinek e témában számtalan problémát kell megoldaniok; az is igaz, hogy a kiemelt jelentőségű beruházás egyre-másra „veti” föl a problémákat; ugyanakkor a vezetők bíznak benne, hogy a határidőket sikerül tartani, s a lakosság egy része hamarosan fűtheti a lakását az olajnál jóval olcsóbb gázzal. A három részből álló interjúnk e témákat érinti, természetesen előtérbe helyezve, hogy gázügyben mi a teendőnk, ugyanakkor milyenek a lehetőségeink nekünk, lakóknak.

o

KOVÁCS JANOS, a városi tanács elnöke:

— A Dél-dunántúli Gáz- szolgáltató Vállalat idén áprilisra elkészítette a gázellátási tanulmánytervet, s ennek alapján határoztuk meg a lakossági, a kommunális és az ipari fogyasztók hozzájárulási, illetve építési költségét. A legésszerűbb megoldást választottuk: miszerint az egész város egyetlen gáztársulásként fogható fel, azaz mindenkinek — családi házanként, lakásonként — ugyanannyiba, azaz 12 ezer forintba kerül a rákötés. Annak ellenére, hogy természetes, mégis hangsúlyozom, hogy a beruházónak — a városi tanácsnak — az az érdeke, hogy minél többen kössenek rá a gázvezetékre, de hozzáteszem, hogy a gáztársulásba való belépés önkéntes. A rákötés sorrendjét a tanács határozza meg.

— Mikorra kell elkészülnie a körvezetéknek?

— Idén, augusztus 31-re. A körvezeték beruházója a DDGÁZ, a lakosságié pedig a városi tanács lesz.

— Elégedettek a körvezeték építésének ütemével?

— A gázprogram előkészítésével jól állunk, időben megtettük a kellő intézkedéseket. Viszont az első körvezeték építésének ütemével elégedetlenek vagyunk: gyorsabb kivitelezési munkát tudunk elképzelni. Be kell bi- zonyítaniok a kivitelezőknek, hogy képesek határidőre teljesíteni feladatukat, annak ellenére is, hogy számukra ez teljesen újszerű munka, vagyis „vizsgamunkának” tekinthető. Igaz, hogy részhatáridőket nem állapítottunk meg, de pillanatnyilag késésben vannak a kivitelezők. .Viszont — az eddigi egyeztetések szerint — úgy tűnik, hogy a végső határidőt tartani tudják. Persze, ehhez megfelelő kivitelezői magatartás szükséges. A munka ütemes végzéséhez szükséges intézkedéseket megtették a kivitelezők.

e

FÜREDI FERENC, a műszaki osztály vezető főmérnöke:

— A megyei és városi szinten kiemelt jelentőségű beruházás jelenleg három fő

területen folyik: épül a nagy nyomású távvezeték Bá- taszék és Szekszárd között, valamint az óránként 20 ezer köbméter teljesítményű gázátadó állomás. Ugyancsak épül a városon belül a három bar nyomású (1. számú körvezeték) és a hat bar nyomású (ipartelepi vezeték) elosztóhálózat. A harmadik terület pedig a fűtőművek, üzemek és intézmények belső fűtési és technológiai rendszereinek gáztüzelésre történő átépítése.

— A lakosság egységes teherviselése érdekében megállapított 12 ezer forintnyi hozzájárulásért mit kapnak a lakók?

— A gázvezetékre való rákötési lehetőséget, azaz a tanács a vezetékeket a telekhatárig építi ki, és gömbcsappal zárja le. Azzal, hogy a telekhatárig visszük a vezetéket, kizárjuk azt, hogy az épületekbe újabb bontással lehessen bevinni a gázt. Az említett összegért az épületet kiszolgáló csonkokat is biztosítjuk. Hozzá kell tenni, hogy a tanácsrendelet alapján a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Vállalattal együttműködési megállapodást kötünk, melyben meghatározzuk a további feladatokat.

— S minderről hogyan értesülnek a lakók?

— Természetesen mindenkivel felvesszük a kapcsolatot, mégpedig úgy, hogy egy- e'gy utca lakóit összehívjuk, s tájékoztatjuk őket a gáz bevezetésével kapcsolatos kérdésekről. Ebben a feladatban segítségünkre lesznek a tanácstagok és a Hazafias Népfront aktivistái is. Fontos, hogy egy-egy utca, vagy lakóközösség a „gáz-témában” közös képviselőt válasszon magának, aki tartja a kapcsolatot a tanáccsal, illetve a dolgok menetéről folyamatosan tájékoztatja közösségét.

— Egy-egy utcából milyen arányban kell jelentkezniük a lakóknak gázbevezetési igénnyel, hogy az záros határidőn belül megvalósulhasson ?

— Amennyiben műszakilag indokolt a bekötés, minimum a lakók 75 százalékának kell jelentkeznie, s ugyanakkor befizetnie a megállapított egységes 12 ezer forintot. Nyilvánvalóan a rácsatlakozás sorrendjét a jelentkezések aránya is megszabja. Magyarán: azokba az utcákba, ahol kilencven, netán száz százalékos a jelentkezés, hamarabb lesz gázfűtés, mint ott, ahol ez a szám alacsonyabb. Egyébként a lakóközösségeknek javasoljuk, hogy a lakások belső fűtésre vonatkozó tervét, kivitelezését készítsék el időben.

— És mikor fűthetnek a szekszárdiak gázzal?

— Vannak területek, ahol már az idei fűtési szezonban. Mégpedig ott, ahol az 1. számú körvezetékre közvetlen csatlakozási lehetőség van, s megfelelő számban jelentkeznek a lakók a gázfűtésre. Erre kilátásuk van a Marx Károly, a Munkácsy, a Vincellér és a Tartsay Vilmos utcák lakóinak. Persze, hogy melyik utcának mikor lesz lehetősége a rácsatlakozásra, azt csak jelentkezésük után tudjuk megmondani.

— És melyik utcák számíthatnak az 1985-ös bekötésre?

— Hozzáteszem, hogy műszakilag lehetséges a Bak- ta (ahol nincs távhőszolgáltatás)^ a déli kertváros, a Wosinsky lakótelep (amennyiben a lakások megvásárlása rendeződik), a Körösi Csorna Sándor és a Herman Ottó utca kisebb része, a Mérey utca és az Előhegy egy része.

— A gázzal való fűtés mennyivel olcsóbb, mint az olaj?

— Egy fűtési idényben körülbelül felébe kerül, mint az olaj. Persze, nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a gáz mennyivel olcsóbb az olajnál, hanem azt is, hogy hosszú távon úgy tűnik, helyesebb a földgázra tervezni, mint az olajra.

o

VARGA ISTVÁN, az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságának igazgatóhelyettese;

— Fűtéskorszerűsítés címén egyedi elbírálás alapján a költségvetési érték hetven százalékát (kivételes esetekben 90 százalékát) adjuk kölcsönként a gázfűtés megvalósításához. De legfeljebb százezer forintot és maximálisan 15 éves lejárat- re nyújtjuk a kölcsönt.

— A kölcsönigénylés módja?

— Hasonló a felújítási és egyéb kölcsönökéhez. Csak a szokásos nyomtatványokon kívül a gázszolgáltató vállalat javaslatát is csatolni kell az igényléshez.

— Természetesen a szóban forgó kölcsön az ösz- szes költségre vonatkozik. De mit tehet az a kis keresetű lakó, akinek nincsen 12 ezer forintja, hogy befizesse a bekötés lehetőségét?

— A 12 ezer forintot úgy tekintjük, mint a lakó saját részét. Tehát azt is be kell állítani a költségvetésbe, hiszen a kölcsön az összes költségre vonatkozik. Viszont, aki nem tudja befizetni a „bekerülési” összeget, az vehet föl személyi kölcsönt, ami később betudódik a „nagy kölcsönbe”, azaz annak fölvételekor vissza is fizethető.

V. HORVÁTH MARIA

Pályakezdő tanítók

Ars Katalin

Azt gondolom, 1984. június 14-e nevezetes nap az értényi Ács Katalin, a kis- dorogi Bittner Teréz és a du- naszekcsői Draskovits András életében. A dátumot egy esemény, egy sikeres államvizsga teszi jelentőssé és remélhetőleg felejthetetlenné is. A három — szellemi gyarapodást szolgáló, dolgos, élményekkel teli — tanév utolsó erőpróbáját sikerrel vevő fiatalok célba értek. Igaz, hátra van még a június 20-i diplomaosztás, de azért már nyugodtan mondhatjuk, pedagógusok ’lettek.

*

A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatán beszélgettünk a három — találkozásunkkor már csak társaikért szorító — pályakezdővel. A gyomrot összehúzó idegesség már elmúlott, csupán az utóbbi napok nagy terhelése, no és az államvizsga okozta sápadtság látszott. Az öröm is mérsékelt volt, hisz az igazi esz- mélés csak később, feszültségmentes állapotban szokott leginkább bekövetkezni.

Az „útravalóról” érdeklődtem először. Mindhárman vallották, hogy mindennel együtt igen alapos, jó felkészítést kaptak Szekszárdon. Olyan alapok birtokosai, amellyel bátran megkezdhetik nehéz, de szép hivatásukat. Aztán három év, vagy ahogy ők mondják, hat félév munkáját is értékelték. Első évfolyamon részletekbe menő, sokszor túlzottnak érzett elméleti ismeretet és kevés gyakorlati „dolgot” kaptak, később azonban egyenlő lett

Növekvő

tejfelvásárlás

A tehenészetekben jól gazdálkodtak a tavalyi aszály miatt viszonylag szűkösebb téli—tavaszi takarmánykészlettel: kellő színvonalon biztosították az állatok tápanyagellátását, és így sikerült növelni a termelést. A növekvő felvásárláshoz hozzájárult továbbá, hogy a Holstein-fríz fajtával végzett keresztezések nyomán genetikailag magasabb teljesítményre képes a tehén- állomány.

Az év első öt hónapjában mintegy 14 millió literrel több tejet vettek át a tejipari üzemek és a tsz-tejfel- dolgozók. Különösen kedvezően alakult a felvásárlás Veszprém és Hajdú-Bihar megyében, ahol az elmúlt év azonos időszakához képest több mint 5 százalékkal nőtt a teljesítmény. A megyék eredményei általában kiegyensúlyozottak. A visszaesések is kismérvűek, és főként a tenyésztési szempontból indokolt állomány- cserékkel hozhatók összefüggésbe.

Bittner Teréz

az arány. „Másodikban túl nagy zökkenőt jelentett a tanítás megkezdése.” Ügy érzik, kevés lehetőségük volt a pszichológiai ismeretek gyakorlati alkalmazására, ami „nem az iskola, vagy a tanárok hibája, hanem a tantervből adódott.” A félévig tanult pedagógiai gyakorlat tantárgyról viszont majdhogynem áradoztak, mondván, olyan módszereket adott, amelyeket mindennapi munkájukban hasznosítani tudnak. Nagyon kellett az egy hónapos külső gyakorlat is — állítják, hisz a „nem mintaosztályokban” tanított órákon sajátították el a mesterség apró fogásainak 50—60 százalékát.

*

A most végzett három fiatalnak már megvan az állása. Ács Katalin Bonyhádon, az új, III. számú Általános Iskolában napközis nevelő lesz, Bittner Teréz, Szekszárdon, a II. számú iskolában lát el hasonló feladatot, Draskovits András pedig Babarcon „lehet, hogy testnevelést, de lehet, hogy osztályt kap.” A napközis munkára kicsit felkaptam a fejem, hiszen az oktatásügygyei foglalkozók tudják, hogy nem vonzó a fiatalok körében ez a tevékenység. Véleményemet, illetve tapasztalatomat közöltem is velük. Ács Katalin kész volt a válasszal: — Ügy érzem, először jobb a napköziben kezdeni, mert a gyerekek megismerésén túl még sokat is lehet tanulni. Ezért az a tervem, hogy néhány napköziben eltöltött év után tanítok majd. Bittner Teréz, miSzombaton Budapesten befejeződött a IX. nemzetközi műtrágyázási világkongresz- szus. Szabolcs István, a kongresszus szervező bizottságának elnöke, a Magyar Talajtani Társaság elnöke az egyhetes munkáról az MTI munkatársának elmondta:

A magyar agrokémia történetének ez volt az eddigi legjelentősebb rendezvénye. Több mint 30 ország és számos nemzetközi szervezet — többek között a FAO, az UNESCO, az UNEP (az ENSZ környezetvédelmi

programja) és a Nemzetközi Talajtani Társaság — képviselői, összesen mintegy 500 szakember vitatta meg a műtrágyázási eljárások legújabb eredményeit és tapasztalatait. A tíz szekcióban és a plenáris üléseken elhangzott 300 előadás többsége kiemelten foglalkozott azzal, hogyan lehetne fokozni a világ termőtalajkészletének eltartóképességét. Megvitatták az új műtrágyázási eljárások — mint például a folyékony műtrágyák — alkalmazásának szakmai kérdéseit. Behatóan foglalkoztak azzal is, hogy miként alakult

Draskovits András

után helyeslőén bólintott, véleményt mond: — En. ha megszeretem a napözis munkát, akkor végleg maradok is, mert szép feladat, és ott is lehet produkálni.

Biztosan igaza van mindkettőnek, ugyanis ez a fajta iskolai munka is a jól képzett pedagógusokat igényli. (Csak még többen gondolkodnának hasonló módon!)

Beszélgetőtársaim, akiket a gyermekek iránt érzett szeretet, egy-egy régi volt tanítójuk, tanáruk „példaszerepe” irányított a pályára, mindnyájan kistelepülésről jöttek, és most egy kivételével városban tanítanak majd.

A pályakezdők a rövid vakáció után szeptemberben katedrára állnak, hogy a tudásukból átadjanak a kis emberpalántáknak. Ma még szorongást vált ki belőlük a beilleszkedés mikéntje, a különböző ismeretlen elvárások. Terveik,' céljaik, elképzeléseik, vágyaik vannak. Ezek közül néhány idekívánkozik: „Azt szeretnénk, hogy a gyerekek, szülők, pedagógustársak elfogadjanak, mint tanítót.” „Hagyjanak dolgozni, hagyják kipróbálni az elképzeléseinket.” „A lelkesedésünk megvan, bizakodóak vagyunk és mindenképpen a pályán akarunk maradni!”

Ezek után állíthatjuk, nem volt hiábavaló a Szekszárdon eltöltött három esztendő. Jó startot, eredményes éveket, PÁLYAKEZDŐK!

ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Czakó Sándor

a fejlődő országokban a műtrágya-felhasználás.

Az előadásokban, hozzászólásokban visszatért az a gondolat, hogy a világ népességének élelmezését a műtrágyának az eddiginél jóval korszerűbb alkalmazásával lehet javítani. A kongresszus résztvevői sürgették az ipar, a mezőgazdaság és a tudományos élet szakembereit, működjenek még hatékonyabban együtt az agrokémiai, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból egyaránt megfelelő, jó hatású műtrágyázási eljárások kialakításában.

A kongresszus magyar szempontból is sikeres volt. A rangos szakmai fórum előtt megtartott nagy számú magyar előadás — egyebek között a modern nagyüzemi műtrágyázási eljárásokról — jó fogadtatásra talált. A hazai szakmai élet elismeréséinek számít az is. hogy Láng István akadémikust a Nemzetközi Műtrágyázási Központ (CIEC) alelnökévé, Soós Gábort, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökét tiszteletbeli tagjává választották. A CIEC elnöke ismét a jugoszláv Gyurgye Jelenics professzor lett.

Befejeződött

a műtrágyázási világkongresszus