Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 141. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. június 17., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) ÉPÜL SZEKSZÁRD FÖLDGAZHALOZATA (3. old.) ELLOPTAK EGY TONNA EZÜSTÖT , (4. old.) A KOZMETIKA TÖRTÉNETÉBŐL (5. old.) HATTYÚK BALATONON (4. old.) Emberközpontúan Napjainkban sok vitában, pártalapszervezetek veze­tőinek képzését, pártonkívüliek körében visszatérő kérdés, hogy nem túlságosan gazdaságcentrikus-e a párt politikája, pártszervezeteink munkája. Néhányan úgy vélik, hogy háttérbe szorul a pártszervezetek po­litikai tevékenységében az emberközpontúság. Elhang­zanak olyan szélsőséges, helyenként általánosító véle­mények is, hogy az emberi oldallal csak a pártszerve­zetek és ösztönzésükre a tömegszervezetek foglalkoz­nak, de a gazdasági, intézményi vezetők többségét egyedül a tervteljesítés és a gazdasági eredmények érdeklik. Az így vélekedőket nem a rossz szándék vezérli. In­kább az ellenkezője. Néha úgy érzik, egyedül marad­nak ebben a munkában, és csak ők foglalkoznak iga­zán emberi ügyekkel. Olyan jelenségről van szó, amely mindenképpen elemzést, választ igényel. Abból kell kiindulnunk, hogy a politika mint fogalom: a társa­dalmi osztályok érdekeinek, céljainak és feladatainak összessége. Vajon a szocialista társadalomnak nem a legfőbb célja e a népi anyagi, kulturális ellátottságá­nak magas szintű kielégítése? Márpedig valóban az, és ez a cél mindenekelőtt az anyagi termelés javainak, tehát a gazdasági termelés magas szintű minőségi és megfelelő tervszerű mennyiségű előállítását igényli a szocializmust építő egész nép számára. Hovatovább közhelynek számít, hogy csak azt le­het elosztani, amit megtermelünk. Mégis, amikor a nép anyagi javainak jobb és magasabb szintű kielé­gítését szorgalmazzuk, sokan hajlamosak megfeled­kezni erről az alaptételről. Pedig ennek a tudati szfé­rába hatolása nemcsak a közvetlen gazdasági munkát irányító vezetők feladata, hanem a politikai munkát végző pártszervezeteké, kommunistáké és tömegszer­vezeti vezetőségeké is. A mi pártunk egész politikájában, az MSZMP har­cában a párt kongresszusain is végigkísérhetjük azt a dialektikus egységet, amely a szocialista építőmunka folyamán összekapcsolja a gazdaság fejlesztését és az emberi élet magasabb szintű kibontakoztatását. Ilyen­képpen kapcsolódik az ember a gazdasághoz, amely­nek megteremtője, továbbfejlesztője és természetesen a megtermelt gazdasági javak fogyasztója és élvezője. A megyei pártbizottságok és szerveik napirendjének több mint a fele foglalkozott gazdasági, illetve gazda­ságpolitikai kérdésekkel. Hasonló a helyzet a közép­irányító szerveknél is. E gazdasági jellegű napirendek során azonban mindenkor szóbakerült konkrét adatok birtokában is az ott dolgazók anyagi, kulturális, szoci­ális ellátottsága, a munkásművelődés fejlesztése. A szocialista építőmunkának vannak olyan területei — éppen az osztályviszonyok nyomán —, ahol a szé­leskörű embercentrikusság kerül előtérbe. Ide tarto­zik, hogy hazánkban törvényes rend és fegyelem, jó közbiztonság az uralkodó, az állam védi a munkával szerzett személyi tulajdont. Az olyat már szinte el is felejtjük az embercentrikusság politikájának körébe sorolni, mint a munkához való jog, az ingyenes orvosi ellátás, valamint azt, hogy az állampolgároknak a művelődésre, magasabb politikai végzettség megszer­zésére joguk és lehetőségük van. Abban is mérhető pártunk politikája és társadalmi rendszerünk emberközpontúsága, hogy hazánk állam­polgárainak ügyeit, az államhatalmi, államigazgatási, illetve népképviseleti szerepet betöltő tanácsok milyen hozzáértéssel, gyorsasággal, kulturáltsággal intézik. A megyékben évente több tízezer állampolgár ügyével foglalkoznak érdemben a tanácsok, s elenyésző azok száma, akik elégedetlenek ezekkel. Megfelel ez an­nak a párthatározatnak, amely kimondja, hogy a ve­zetőknek döntéseik meghozatalánál számolniuk kell a politikai hatással is. Teljes felelősséggel kell érezni, hogy politikai és jogi értelemben egyaránt felelősek vezető munkakörükben a párt és az állam politikájá­nak végrehajtásáért. Nem nélkülözhető a gazdasági vezetői, irányító mun­kában sem az emberi tényező. Ezzel minden józan gondolkozású gazdasági vezető tisztában van. Ezért születnek a munkásokat, a vállalat dolgozóit is érintő olyan döntések, hogy az üzemi demokrácia kötelező fórumain túl is módot találjanak közvetlen találkozás­ra, eszmecserékre a dolgozókkal, ügyes-bajos dolgaik megvitatására. Ez így is van jól, mert ahol háttérbe szorítják az emberi oldalt a gazdaság javára, ott nem születnek számottevő, tartós eredmények, s az az ál­lapot nem is tartható sokáig. A gazdasági alap: „A társadalom termelési viszo­nyainak összessége a fejlődés adott szakaszában. To­vábbá a felépítmény politikai, jogi és egyéb intézmé­nyek, valamint a társadalmi tudatforma anyagi alap­ja.” Ezt az anyagi alapot kívánja mind magasabb szin­ten tartani pártunk valamennyi határozata. Azok is. amelyek adott esetben a bonyolult külgazdasági hatá­sokat is figyelembe véve, a gazdaság tényezőit, a gaz­daság fejlesztését állítják előtérbe. A pártalapszer­vezetek gyakorlati végrehajtó munkájában ezért fon­tos elv, hogy a gazdaság és a politika nem elkülönült, elválasztható fogalmak. Mindkettőt hazánkban az em­ber, a szocializmust építő ember valósítja meg az em­beriség további felemelkedése javára. DR. ARATÓ ANDRÁS A KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Cuellar üzenete a sowetói lázadás évfordulóján Június 15—16-án Moszk­vában megtartotta 110. ülé­sét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága. Az ülésen részt vevő kül­döttségeket a tagállamok KGST-képviselői, miniszter­elnök-helyettesek vezették: a bolgárt Andrej Lukanov, a csehszlovákot Rudolf Roh- licek, a kubait Carlos Rafa­el Rodriguez, a lengyelt Ja- nusz Obodowski, a magyart Marjai József, a mongolt Bjatavin Peldzse, a Német Demokratikus Köztársaságét Gerhard Weiss, a románt loan Totu, a szovjetet Nyi- kolaj Talizin, a vietnamit Tran Quynh. Az ülésen részt vett Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. A KGST és a jugoszláv kormány között létrejött megállapodással összhang­ban a Végrehajtó Bizottság munkájában részt vett Mito Pejovszki, a jugoszláv kor­mány tagja, Jugoszlávia ál­landó képviselője a KGST mellett. A Végrehajtó Bizottság ülésén Carlos Rafael Rodri­guez, Kuba állandó KGST- képviselője elnökölt. A ' Végrehajtó Bizottság megkezdte a KGST-orszá- gok legfelső szintű gazdasá­gi értekezletén és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa XXXVIII. (soron kí­vüli) ülésszakán hozott ha­tározatok végrehajtását. Megvitatta a KGST szervei ezzel kapcsolatos munkájá­nak szervezeti kérdéseit. A határozatok végrehajtásának részeként a Végrehajtó Bi­zottság megtárgyalta azokat az anyagokat, amelyeket a KGST következő, XXXIX. ülésszaka elé terjesztenek. A Végrehajtó Bizottság, kiemelkedő jelentőséget tu­lajdonítva a tudományos­műszaki haladás meggyorsí­tásának, megvitatta, hogyan hajtják végre az elektroni­kai, a mikroprocesszoros és robottechnikai együttműkö­désről létrejött megállapo­dásokat. Az ülésen megálla­pították: e megállapodások végrehajtása lehetővé teszi, hogy szélesebb körűvé vál­jon ezeknek a korszerű technikai eszközöknek a gyártása és egymásnak tör­ténő kölcsönös szállítása. Rámutattak arra is, hogy ez a fajta együttműködés az említett területek egyeztetett tudományos-műszaki fejlesz­tési koncepciói alapján való­sul meg. A Végrehajtó Bizottság olyan döntést hozott, amely javítja a korszerű mikropro­cesszorok és robottechnikai eszközök gyors kifejlesztése, gyártása, alkalmazása és kölcsönös cseréje érdekében folytatott sokoldalú együtt­működést. A VB ülésén megvizsgál­ták, hogy a tagállamok az 1985—19.95. közötti időszak­ban hogyan segítik Vietna­mot a Hanoi—Ho/ Si Minh vasútvonal áteresztőképessé­gének növelésében. A KGST szerveit megbízták, hogy dolgozzák ki az erre vonat­kozó konkrét intézkedése­ket. A Végrehajtó Bizottság ülésén megvitatta a KGST 1983. évi költségvetési ter­vének végrehajtását, s átte­kintette az együttműködés több más kérdését is. Az ülés munkáját a barát­ság és az elvtársi együttmű­ködés légköre jellemezte. A Dél-afrikai Köztársaság­ban folyó faji elkülönítés semmibe veszi az ENSZ alap­okmányában és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko­zatában megfogalmazott cé­lokat és elveket. Ezt Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár írta abban az üzene­tében, amelyet a dél-afrikai néppel való szolidaritás nap­ja alkalmából a világszerve­zetben tartott ünnepi ülés résztvevőihez intézett. Mint ismeretes, június 16- án az ENSZ döntése alapján világszerte megemlékeznek az 1976-os dél-afrikai so­wetói lázadás áldozatairól. Az ENSZ főtitkárának üzenete megerősíti, hogy a nemzetközi közvélemény szilárdan támogatja az apar­theid felszámolásáért vívott harc ügyét, és hangsúlyoz­za, hogy a Déltafrikai Köz­társaság elnyomott népe jo­gos harcot folytat egy faj- üldözéstől mentes társada­lom megteremtéséért. Az ENSZ apartheid-elle­nes különbizottságának ni­gériai nemzetiségű elnöke, Joseph Garba élesen elítél­te az Egyesült Államok és más vezető tőkés országok politikáját, mivel az az apar­theid-rendszer fennmaradá­sát szolgálja. Újabb korszerű gabonasiló épült Szekszárdon A Tolna megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat az öt évvel ezelőtt épült gabonasiló mellé újabbat építtetett, amely tükörképe a réginek. Technológiailag a két létesítmény komplett egységet képez, teljes befoga­dóképessége együtt 44 600 tonna gabona, lesz. A gabo­nasiló építését a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat 1982 májusában kezdte meg, és az átadásra a hónap végén kerül sor. Az építkezés 115 millió forintos költség- irányzatát az építés során nem lépték túl. Az ÉLGÉP Vállalat tavaly októberé­ben vette át a munkaterü­letet, jó ütemben és jó mi­nőségben végzik a szerelő­technológiát. Az ország má­sodik legnagyobb befogadó- képességű gabonasilójában vízszintes és függőleges szál­lítóberendezések, tisztító­gépek, és csövezések, vala­mint az ehhez tartozó auto­matikus vezérlés segíti majd a munkát. Átvevő kapacitá­suk három vonalon, egyen­ként 60 tonna áteresztő ka­pacitású, ami gyakorlatilag egy-egy öttonnás szállító- jármű kétpercenkénti rako­dását teszi lehetővé. A silócellákban tárolt bú­za hőmérsékletét a központi vezérlőteremből — a Sasad Mgtsz távhőmérő készülé­keivel — tudják ellenőriz­ni. A korszerű gabonasiló a megye intenzív gabonater­mesztési programjának szer­ves részét képezve épült fel, és az új gabona fogadására már készen áll. Fotó: (Sottvald Károly Az , kertestvérek” egyenként 22 300 tonna gabonát képesek elnyelni Egyedül a magasban

Next

/
Oldalképek
Tartalom