Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

1984. május 88. ^ÉPŰJSÁG ii Fehérvári Ferenc fotó­művész kiállítása a Nép­rajzi Múzeumban látható. Melegben Munka után Bugac Két magyar művész Párizsban A' Saion des Indépendants centenáriumi kiállítására Jelentős képzőművészeti esemény színhelye ezekben a napokban a párizsi Grand Palais kiállítóterme (a Camps Élisées-en). Itt ren­dezték meg az Indépendants — a Független Művészek Szalonja — nagyszabású centenáriumi kiállítását. A Függetlenek Szalonját azok a művészek szervezték meg, akiket a Francia Mű­vészek Szalonjának zsűrije 1884-ben elutasított. Nágy- százkét művész jelentkezett a felhívásunkra. Sokukat az Akadémia utasított el, má­sok nem is szándékoztak a zsűri előtt megjelenni, és megragadták ezt az egyedül­álló alkalmat arra, hogy mű­veiket megmutassák a kö­zönségnek] Abban az időben ugyanis sehol nem volt ga­léria vagy műkereskedés az egyéni vagy csoportos kiál­lítások céljára. A kiállítás összejövetelein megismerték egymást, és szövetséget kötöttek. 1884. július , 30-án megalakult a Független Művészek Társa­sága. Az évek folyamán ez a kezdetben bérelt helyisé­gekben szereplő egyesület jelentős tényezője lett a francia művészeti életnek. Csatlakozott hozzájuk egye­bek közt Cézanne, Bonnard, Vuillard, van Gogh, Redon, Signac, Rousseau és mások. Az egyesület folyamatosan minden év tavaszán megren­dezi a francia és külföldi művészek e nagy seregszem­léjét. Ápolva a soraikban egykor szerepelt nagy művé­szek életművét, oly módon, hogy minden kiállítás alkal­mával egy-egy kimagasló festő munkáinak nagyobb te­ret szentelnek. Ez alkalom­mal az évfordulón 100 év — 100 remekmű címmel ren­deztek kiállítást a Grand Palais-beli bemutatón. A kiállítás mellett maradandó emléket állít az egyesület azzal a jubileumi évkönyv­vel, amelyben az évtizedek folyamán az Indépendants kiállításain részt vett művé­szek neve, adataik és sok esetben műveik reproduk­ciója található. Az idei jubileumi kiállítá­son két magyar művész is szerepel: B. Hajdú László és Bényi László. Mindketten szerepelnek a jubileumi év­könyvben is. B. Hajdú László eredetileg kőműves volt, építőipari technikus, vállalatvezető, de az utóbbi évtizedben csak a festészet foglalkoztatja. A Dési Huber és a Szőnyi Ist- ván-féle képzőművészeti szabad iskoládban képezte magát. Kolozsváry Vilmos, Tóth B. László és Kontuli Bála voltak a mesterei. Franciaországi, olasz, belga, holland, svájci, szovjetunió­beli tanulmányútjai is segí­tették pályája alakulását. 1962, óta kiállító művész, 15 kollektív tárlaton szere­pelt, és 15 önálló bemutatót rendeztek képeiből. 1973-ban Bejrútban, 1981-berí Párizs­ban is kiállított. A párizsi Képzőművészek Szövetségé­nek tiszteletbeli tagja. Ars poeticájául azt vallja: „Legfőbb célkitűzésem a ter­mészet és az élet szépségei­nek, élményeinek képekben történő megörökítése.” Mind­ezt realista módon, dekora- tívan és színesen igyekszik megvalósítani. Sokféle tech­nikával dolgozik, az olaj-, akvarell, a tempera mellett a tus, a rézkarc sem idegen B. Hajdú László számára. Gyakran montázskivágások és a tempera egyesítésével készít egyéni technikával al­kotott műveket. Szívesen dolgozik tűzzománccal — ezek az alkotások megfele­lően előlkészített és alapzo­máncozott acél-fémlemezek­re, zománcfestékkel készül­nek, 850—1000 Celsius-fokon kiégetve. Bényi László gyakran sze­repel külföldi Kiállításokon, így az Indépendants és a francia Artistes Francais Grand Palais-beli tárlatain képeivel több ízben szerzett elismerést, így 1968-ban a franciaországi Juvisy-i nem­zetközi kiállítás bronzérmét, a következő évben ä Páris Sud Nemzetközi Kiállítás ezüstérmét kapta, 1980-ban az V. szicíliai kortárs festé­szet fesztivál első díját nyer­te el Halászok' című művé­vel. A párizsi Francia Fes­tők Társasága Képzőművé­szeti Szövetség tagjai közé választotta. Számos önálló gyűjtemé­nyes kiállítása volt itthon és külföldön. A közelmúltban nagy visszhangot keltett az új Nemzeti Színház építésé­re felajánlott képeinek be­mutatója, a -Katona József Színházban. Retrospektív ki­állítása nyílik a nyáron a keszthelyi múzeumban, ősz­szel pedig Budapesten a Csók Galériában. Munkásságával leginkább az alföldi mesterek művé­szetéhez kapcsolódik. Gya­korta dolgozik a szolnoki művésztelepen, ahova annak idején, még pályakezdőként, mestere, Aba Novák Vilmos vezette be. Monográfusa, Nagy Zoltán így ír róla: „Félreismerhe- teflenül hazai gyökerű mű­MŰVÉSZET vészeiének jellemzője, sze­mélyes karaktere, jellegzetes színvilága, festésmódjának expresszivitása, hevültsége”. Jélkely Zoltán szerint Bé­nyi László képei „a rácso- dálkozások, felfedezések ke­gyelmi pillanatainak letéte­ményesei. Olyan érett mű­vész alkotásai, akit nem hagy tétlenkedni a múlandó dolgok megörökítésének kényszere, aki a maga sajá­tos területén a legjobbat és a legtisztábbat adja, hagyat- kozóan utókorának...” K. M. Koncertek országszerte A nyári hangversenyévad elé Orgonaestek, szimfonikus zenekari koncertek, kamara­muzsika, kórusok — Szabad­téren, műemléki környezet­ben, templomokban, várud­varokban, kastélyokban, par­kokban. Rég megkedvelt helyszíneken és újonnan fel­fedezett színtereken. Fél hangversenyévadra való program, amelyet az Orszá­gos Filharmónia rendez szer­te az országban. Budapesten 44, az ország többi részén 106 nyári kon­certre kerül sor ezen a nyá­ron. A budapesti Mátyás templomban 20 orgonahang­verseny lesz — a közelmúlt­ban újjáépített nagyszerű hangszeren egyebek közt Lc- hotka Gábor, Hollay Keresz- tély, Zászkaliczky Tamás, Elekes Zsuzsa, Hoch Berta­lan, valamint a japán Naomi Matsui, a francia Georges Athanasiades, a svájci Albert Bolliger, a szovjet Alekszandr Fiszejszkij, az angol Mal­colm Rudland és mások köz­reműködésével. Újdonság, hogy a templom augusztus végén, szeptem­ber elején négy zenekari koncertnek ,is helyet ad: Vi­valdi, Händel, Mozart, Schu­bert zenéjét szólaltatva meg. Tíz-tíz hangverseny színhe­lye lesz az óbudai Zichy kastély udvara és a budai várban — új helyszínként — az intim hangulatú, Úri utca 62. számú zenélő udvar, amely bizonyára megnyeri a látogatók tetszését. Sok évtizedes hagyománya van Martonvásáron a Bruns­wick kastély parkjában a Beethoven-esteknek. Az idén június 23-án, július 28-án és augusztus 17-én és 18-án szólal meg Beethoven örök­szép muzsikája a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar tolmácsolásában, az osztrák Kurt Wöss, Németh Gyula és Kórodi András vezényleté­vel. Vácrátóton a botanikus kert hangulatos környezeté­ben három alkalommal — július 7, 21, és augusztus 11- én Mozart, Vivaldi és Bach zenéjét élvezhetik az oda­látogatók. Szerencsére egész sor olyan templomunk van szerte az országban, amelynek orgoná­ja, akusztikai adottságai le­hetővé teszik hangversenyek rendezését. Békéscsabán, az evangélikus nagytemplomban Gergely Ferenc, a debreceni Nagytemplomban Lehotka Gábor, Koloss István és Ko­vács Endre ad orgonaestet Az egri székesegyház, a sze­gedi és a pécsi dóm, a keszt­helyi karmelita templom, a göncruszkai műemléktemp­lom, a gyulai, a hajdúszo­boszlói, a szilvásváradi temp­lom orgonáin hazai és kül­földi művészek szólaltatják meg a zeneirodalom nagy­jait. A köröshegyi római ka­tolikus templom hangverse­nyei már országhatárainkon kívül is híresek — itt a nyár folyamán tíz alkalommal hallhatunk orgonakoncertet kórusok és népszerű szólisták közreműködésével. A tihanyi apátsági templomban 22 or­gonaestet tartanak június 20-tól szeptember 5-ig. Ta­valy kezdtek koncertezni Miskolcon, az újjáépített avasi református templom­ban: az idén nyolc alkalom­mal fogadja a műemléktemp­lom a hangversenylátogató­kat. A gótikus nyírbátori templomban három este ora­tóriumok szólalnak meg. Keszthelyen a Festetich kastélyban kamarahangverse­nyek, Szentesen, Sopronban zenés estek színesítik a nyár programját. A diósgyőri vár műemlék együttesének falai közt szabadtéri színpadot rendeztek be. Itt a Filharmó­nia rendezésében a Miskolci Szimfonikus Zenekar lép fel három alkalommal — Craig Zerbe, Ligeti András és Herzy Sahvarowsky vezény­letével. A Győri Nyár ’84 program­jához kapcsolódva a színház­ban Verdi Requiemjét játjz- sza a győri Filharmonikus Zenekar, Makón Nagy János és Gregor József énekel, Pá­pán a Magyar Barokk Trió és Kovács Dénes hegedűmű­vész ad egy-egy hangver­senyt, a veszprémi várban a Magyar Állami Hangverseny- zenekar koncertezik. Bala- tonszemesen a Modern Réz­fúvós együttes, valamint Pege Aladár és az Új Budapest Vonósnégyes műsora nyújt programot a zenekedvelők­nek. Ismerős és új helyszínek. Hangversenyek, Balaton- parti és más, idegenforgalmi szempontból frekventált he­lyeken, Budapesten és a megyeszékhelyeken, a váro­sok egyéb nyári programjá­ban vagy önálló zenei ren­dezvényként. A hangverse­nyek nagy része kiköltözik a szabadba. Tópartra, kas­télykertekbe, parkokba. Ha a műsorok a népsze­rűbb komoly zene irányába mutatnak is némi eltolódást — a közreműködők, a szólis­ták, a zenekarok, neves ha­zai és külföldi művészek ga­ranciái a színvonalnak, a minőségnek. KÁDÁR MÁRTA Szülőfölri­szántiföld Bényi László Spanyol halászok című képe Kukások

Next

/
Oldalképek
Tartalom