Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
1984. május 23. NÉPÚJSÁG 5 A világpiacon a fehér nyúl a sláger Nagyobb a kereslet, mint a kínálat Az értékesebb fehér nyűiért többet fizetnek NEM VOLT rózsás a nyúl- tenyésztésnek az a helyzete, amit Baján, a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet nyúl- feldolgozó üzemében a be. számolóban és a hozzászólásokban felvázoltak. Az elmúlt év tapasztalatairól beszélteik, de mint hangsúlyozták: a problémák gyökere korábbi években kapaszkodik. A kapitalizmus gazdasági válsága az egész világpiacra kihatott. 1982- ben főleg a nyári árzuhanás óriási veszteségeket okozott a magyar feldolgozóknak is. A nyúlágazat ötvenmillió forint mínusszal zárta az évet. A szerződéses kötelezettségeik miatt ezeket a veszteségeket kénytelenek voltak magukra vállalni. Hogy mi okozta e nagy veszteséget? Többek között a nyúlbőr-ér- tékesítés. A nyúlbőrt szinte lehetetlen volt értékesíteni 1982-ben. Példa nélküli volt az árzuhanás. A vaskútiak a nyúlbőrt 1982 végén az 1981. évi árszínvonal egytizedéért voltak kénytelenek értékesí. teni, hogy legalább a romlási veszélyt elhárítsák. Mindezt megtetézte, hogy belföldön is egy igen erős árharc alakult ki. 1983. január elsején a feldolgozó üzemmel rendelkező állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek gazdasági társulást hoztak létre. A GT az árharcot megszüntette, az egész ország területére érvényes egységes felvásárlási, termeltetési és szolgáltatási árrendszert alakított ki, s az élő alapanyag felvásárlási árát hozzá kellett igazítani a végtermékért elért export- árbevételhez. Tavaly ennek 'következtében túl gyakran változtak a felvásárlási árak. Tizenegyszer találkozott az eladó új árral és ezt elsősorban a kistermelők kifogásolták. A GT viszont nem merte nagyobb mértékben vállalni a garantált árakat. A problémák tehát 1983-ban sem szűntek meg. Az 1981- ben kialakult irreálisan magas felvásárlási árak hatása 1983-ban is éreztette hatását. A termelő 1980-ban 43,30 forintott kapott éves átlagban egy kiló nyűiért. 1981- i>en a felvásárlási ár éves átlagban 48,50 forintra nőtt. 1982-ben 46,10 forintot fizettek, 1983-ban pedig mindössze 30 fillérrel kapott többet a termelő az eladott nyúl kilójáért, mint 1980- ban. Közben a takarmányozási és egyéb költségek emelkedtek. Mindezek befolyásolták a tenyésztői kedvet. A kistermelők — a nyúl- hús 97—98 százalékát kistermelők állítják elő — egy része abbahagyta a nyulásza- tot. 1983-ban az előző évhez képest 15,4 százalékkal csökkent a nyúlhústermelés. Magyarországról 31 127 tonna nyúlhúst — ez körülbelül 12 millió nyúlnak felel meg — sikerült exportálni ugyanolyan áron, mint 1981-ben. Az árakat a külpiacon sikerült szinten tartani, ami nem kis eredmény. A NYŰLLAL foglalkozók éppen ezért nehezen értik: miért nem törődnek jobban a nyúltenyésztéssel. A GT a maga részéről mindent megtesz, ami csak tőle telik, hogy ne csökkenjen a nyúl- hústermslés. A GT a külkereskedelmi vállalatok tájékoztatása alapján számításokat végzett. 1984 a külpiaci árak alakulása szempontjából kedvezőnek mondható. Viszony, lag jó árakon lehet értékesíteni a nyúlhúst is, a nyúlbőrt is. Ez utóbbiból főleg a fehér a keresett. A fehér nyúlbőrért két és fsl-há- romszor többet fizetnek a külpiacon. Érthető tehát, ha a GT a fehér nyulak arányát növelni szeretné. A GT-n keresztül a jövőben csak fehér nyulat helyeznek ki. A GT AZ ID>ÉN nagyobb rizikót vállalt a felvásárlási árak kialakításakor is. Az árváltozás gyakoriságát csökkentették és ösztönző árat alakítottak ki a fehér nyúl arányának növelése érdekében. Június 1-től június 30- ig a fehér nyúlért 46, a színesért pedig 43,50 forintot fizetnek kilónként. Július 1- től szeptember 30-ig 42 forint a fehér és 40 a színes nyúl kilónkénti felvásárlási ára. Október 1-től október 31-ig 45 forintért vásárolják fel a fehér és 43 forintért a színes nyúl kilóját. November 1-től december 31-ig öt. ven a fehér és 48 a színes nyúl kilója. Amikor ezeket a felvásárlási árakat kialakították, tudták: az 1 és 2 forintos felvásárlási áremelés csak enyhít a problémákon, de megoldani nem képes. Ez az árnövekedés is a számítások szerint 36 millió veszteséget okoz a GT-nek. Ez az a határ, amit még el tudnak viselni. A megtett intézkedések eddig nem hozták meg a kívánt eredményt. Bár a ga. rantált árak a termelők zömének elfogadhatóak, sokan vannak olyanok akik abbahagyják a nyulászkodást. MINT EGY kistermelő elmondta a tanácskozáson, a hobbiból nyulászkodók is számolnák és, ha olyan eredmény jön ki, ami egyre kevesebb hasznot mutat, csak azok folytatják tovább a nyúltenyésztést, akik nemcsak a jövedelemért foglalkoznak ezekkel a világpiacon ismét keresett állatokkal. 1975—76-ban még tizenöt forint munkabért kapott a termelő egy kiló nyúlhúsra, ma már ez az összeg körülbelül a felére apadt. Nemcsak a termelők, a forgalmazók érdekeltsége is csökkent. A mindössze 2 —3 forintos kilónkénti árrésből az áfész-ek a törzstelepeket nem tudják fenn. tartani. A törzstelepek úgy sorvadnak, ahogy csökken a kereslet a tenyészanyák iránt. A termelők sokallják a százötven forintot a te- nyészanyákért, a GT, mivel a tartalékalaphoz nem nyúlhattak, nem adhatja ingyen, vagy kedvezőbb áron. A Bácska Tsz nyúlfeldolgozó- jának körzetében 18 törzstelep volt. Ma már csak négy van. A törzstelepeket a tenyésztők felszámolták, mert a GT nem tudta garantálni, hogy egy-egy évben ennyi és ennyi tenyészanyát átvesz.' A GT döntése is érthető, hisz 1982-ben 20 ezer tenyésznyulat helyeztek ki a kistermelőkhöz, 1983-ban pedig mindössze 3600-at kértek a kistermelők. Volt, aki így fogalmazott a tanácskozáson: „Ügy tűnik, hogy a nyúllal nem foglalkozik senki. Még a törzskönyvezése sem megoldott. A tenyésztők maguk vezetik a törzskönyvi lapokat.” Idén tovább csökkent a nyúltenyésztési kedv. A megtett intézkedések ellenére idén mintegy 20 százalék, kai kevesebb nyulat tudnak felvásárolni, mint 1983-ban. A csökkenés Tolna megyében is kimutatható. Megyénkből 1975-ben 1391 tonna nyúlhúst értékesítettek külföldön. Tavaly már mindössze 610 tonna nyúlhús került Tolnából a vágóhidakra, exportra. A csökkenés okát Kovács József, a.dombóvári áfész termelési osztályvezetője, Takács Istvánná, a tolnai áfész előadója, Vincze József, a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének tanácsosa így foglalta össze: a nyúltenyész- tők kiöregedőben vannak, nincs utánpótlás és nagyon, de nagyon igyekezni kell, hogy a nyúlon meglegyen egy kis haszon. Az áfész-ek ebben úgy is segítik a kistermelőket, mint Dombóváron, ahol minden olyan nyyl- tenyésztőnek, aki szerződött, 100—150 négyszögöl lucernát is biztosítanak. LEHET, HOGY a leírtakban vannak túlzások is. Bár az itt leírt tényeket a tanácskozáson senki nem cáfolta, inkább erősítette. , A kiöregedésről, az utánpótlás hiányáról például elmondták: háromezer nyúltenyész. tő esetében készítettek felmérést. E háromezer adatból kiderült: a nyúltenyésztők átlagéletkora ötvenhét év. Ha nem lesz utánpótlás, ez az átlagéletkor évről évre csak növekedhet. Ráadásul olyan időszakban "csökken a nyúltenyésztők munkaképessége, amikor a világpiacon nő a kereslet a nyúlhús iránt. A nyúlexportról pedig azt tartják: állami beruházás nélkül jó dollártermelő. Hogy valóban az legyen, ahhoz nem elég csak a gazdasági társulás, az áfész-ek lehetőségeinek kihasználása. A TANÁCSKOZÁSON a tenyésztők, a felvásárlók, a feldolgozók, az értékesítők mondták el véleményüket. Ök így látják a nyúltenyésztést 1984-ben. Változtatni szeretnének a kialakult helyzeten, de mint mondták — — az állam segítsége nélkül kevés az, amit tenni tudnak. SZALAI JÁNOS Alkatrész-értékesítési akció a szekszárdi AGROKER-nél Tisztelt anyagbeszerzők! alkatrész-gondjaikat megoldhatják és sorsjegyre értékes ajándékokat nyerhetnek Minden kedves vásárlónknak 20 000 forintonként! vásárlás esetén 1 darab sorsjegyet adunk. A nyereménysorsjegyek sorsolása: 1984. december 14-én. A nyertes sorsjegyek sorszámát a Tolna megyei Népújságban közöljük. A nyeremények beváltási határideje: 1985. január 15. NYEREMÉNYEK: ROBI 52. típusú kapáiógép 16 600 Ft Husqvarna 61. láncfűrész 12 100 Ft Soló Junior 410. motoros hátipermetező 7020 Ft Delta 2500 W. PB.-gázüzemű infravörös hősugárzó 4260 Ft D—3 hátipermetező 1230 Ft TK—4 permetező 776 Ft Vásárlási utalványok: 1 db X 2000 Ft 2 db X 1500 Ft 3 db X 1000 Ft AGROKER Szekszárd, Damjanich u. 33—35. Telefon: 11-322. Telex: 14-206. (812)
