Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
2ClfepÜJSÄG 1984. május 23. PANORÁMA Csernyenko fogadta Genschert A szovjet—nyugatnémet gazdasági együttműködés egyik látványos példája a Szovjetuniót Nyugat-Európával ösz- szekötő gázvezeték építése. A MEGAL II. nevű szakasz az NSZK-beli Vilseck város közelében épül tovább és még az idén eléri Nürnberget. (Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) ták nyugat-európai telepítéséről vallott ismert NATO- álláspontot, amely a genfi tárgyalások megszakításához vezetett. Válaszul Konsztantyin Csernyenko megállapította, hogy az amerikai rakéták telepítése megakadályozta a további tárgyalásokat és nem tekinthetők komolynak azok a felszólítások, amelyek a tárgyalások folytatását sürgetik, anélkül, hogy szólnának az említett akadályok felszámolásáról. Politikai rövidlátásra vall, ha valaki úgy véli, hogy az amerikai rakéták kivonása valamiféle ajándék lenne a Szovjetuniónak. Ez a lépés mindenkinek, így az Egyesült Államoknak és természetesen Nvugat-Európának a biztonságát is szolgálná. A rakéták kivonása esetén ugyanis a Szovjetunió is megszüntetné válaszintézkedéseit és megnyílna az út a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folytatott tárgyalások előtt. A Szovjetunió — hangoztatta Csernyenko — a nemzetköz' helyzet javulását, a nukleáris veszély kiküszöbölését szolgáló, messze előremutató javaslatokat tett. Washingtonban azonban úgy tesznek, mintha ezek a javaslatok nem is léteznének. Arról akarják meggyőzni a közvéleményt, hogy az Egyesült Államok híve a párbeszédnek, ez azonban a Szovjetunió ellenállása miatt nem valósulhat meg. Valójában éppen fordított a helyzet. A Szovjetunió az. aki tartalmas párbeszédet sürget és olyan konkrét javaslatokat tesz, amelyek a gyakorlati megállapodások létrejöttét célozzák. Az Egyesült Államok kormánya ismeri a Szovjetunió javaslatait. Szerepel közöttük az az indítvány. hogy kezdjenek tárgyalásokat a világűr milita- rizálásának megakadályozásáról, s az a javaslat, hogy újítsák fel a Nagy-Britannia részvételével folytatott tárgyalásokat a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános eltiltásáról. Szovjet részről felszólították az Egyesült Államokat arra is. hogy ratifikálja Végre a föld alatti nukleáris robbantások korlátozásáról 1974-ben és 1976-ban aláírt szovjet— amerikai szerződéseket. A Szovjetunió következetesen felveti a nukleáris fegyverzetek kölcsönös befagyasztásának kérdését is. Mindezekre a javaslatokra az Egyesült Államok elutasító választ ad, ami azt mutatja, hogy Washingtonban egyszerűen nem kívánják a megállapodást. Csupán arra hajlandók, hogy általánosságban nyilatkozzanak a párbeszéd hasznosságáról, de semmi többre. Konsztantyin Csernyenko felhívta beszélgetőpartnere figyelmét a Szovjetuniónak arra a javaslatára is, hogy a nukleáris hatalmak egymás közötti kapcsolataikban tartsanak be bizonyos közösen egyeztetett magatartási normákat, elősegítve ezzel a nukleáris háború elhárítását. Felidézte a Szovjetuniónak és szövetségeseinek több más jelentős kezdeményezését is, amelyek célja az európai és az általános nemzetközi helyzet számottevő javítása, az államok közötti bizalom erősítése. Válaszában Hans-Dietrich Genscher általánosságban szólt arról, hogy kevesebb fegyver megléte mellett kell fenntartani a katonai egyensúlyt. Kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya érdekelt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében különböző területeken a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Végezetül Konsztantyin Csernyenko megállapította, hogy a moszkvai szerződés megkötése és a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok és együttműködés azt követő aktív fejlődése megmutatta: a Szovjetunió és az NSZK népeinek kölcsönös és természetes igénye a béke és az enyhülés. Ezt óvni kell. A Szovjetunió abból indul ki, hogy a két ország közötti — és általa óhajtott — normális és jó kapcsolatok fenntartásához mindkét részről jó akaratra van szükség. Tiszteletben kell tartani egymás biztonsági érdekeit, kölcsönös erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megszűnjön az európai nukleáris szembenállás jelenleg tapasztalható veszélyes fokozódása — hangoztatta a szovjet vezető. Kedden Moszkvában véget értek Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter és Hans-Dietrich Genscher, az NSZK al- kancellárja, külügyminiszter megbeszélései. A két miniszter a tárgyalásokon megelégedéssel szólt a kétoldalú gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok általános helyzetéről, s mindketten hangsúlyozták, hogy országuk kész a kölcsönös kapcsolatok továbbfejlesztésére az 1970-es moszkvai szerződés. illetve a többi szovjet— NSZK egyezmény alapján. Hans-Dietrich Genscher kedden hazautazott Moszkvából. A bonni politikus a szovjet kormány meghívására tartózkodott a szovjet fővárosban. A nyugatnémet külügyminisztert a repülőtéren Andrej Gromiko búcsúztatta. BUDAPEST Kedden délben Budapestre érkezett M. V. Rana, a Nemnzeti Olimpiai Bizottságok Világszervezetének mexikói elnöke. * Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására május 23-án, ma hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Bill Hayden, Ausztrália külügyminisztere. MOSZKVA Szolgálati feladatainak teljesítése közben. 63 éves korában, váratlanul elhunyt Szem jón Romanov vezérezredes, a Szovjetunió hőse. A gyászjelentés megállapítja, hogy Szem jón Romanov a II. világháborút a frontokon küzdötte végig. A háború utáni időszakban több felelősségteljes tisztséget töltött be. Érdemeinek elismeréseként megkapta a Szovjetunió Hőse címet, többször Lenin-renddel tüntették ki. BONN A nyugatnémet fémipari tőkések — válaszul a több, mint egy hete tartó sztrájkra — kedden Észak-Würt- temberg. Észak-Baden területén kizártak a munkából 65 ezer munkavállalót. A fémipari munkaadók szövetsége és az IG Metall várhatóan csütörtökön kezd tárgyalást a sztrájkhelyzet- ről és a kizárásokról. BEJRUT Kizárólag a tűzszünet megszilárdításától függ. hoev a libanoni nemzeti egységkor- mány mikor terjesztheti a parlament elé a múlt szombaton véglegesített politikai nyilatkozatát. Rasid Karami kormányfő és Kárnál el-Asz- szad, a nemzetgyűlés elnöke keden széles körű tárgyalásokat folytatott a biztonsági feltételek megteremtéséről. a bejrúti zöld vonalon lévő parlamenti épület körzetének semlegesítéséről. ANKARA Egy izmiri katonai bíróság tizenhárom terroristának minősített személyt halálra, tizennégyet pedig életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt. További nyolcvan vádlottat hosszabb-rövidebb ideig tartó börtönbüntetéssel sújtott. Vizsgálatot indítottak 1256 értelmiségi ellen is, mert egy múlt heti kiáltványukban tiltakoztak a politikai foglyok kínzása ellen. Atomerőművek a szocialista országokban 7. Jugoszlávia: viták és tanulságok A jugoszláviai áramellátásban ősszel-télen immár huzamosabb ideje jelentkező fennakadások, kiváltképp a múlt év végi „elekt- ro-sokk” erős adu volt azoknak a szakértőknek a kezében. akik szerint a természeti és más tényezőktől kevésbé függő atomenergia a tartós megoldás az energia- termelés jelentős növelésére. Az ország energetikai terveiben a fizetési nehézségek miatt is a külföldtől való függés csökkentése a fő cél. Ez a hazai forrásokra történő fokozottabb támaszkodást irányozza elő — elsősorban a széntermelés felfuttatását és a vízi energia erőtelie- sebb hasznosítását —. másrészt a magenergia térhódítását. A képviselőházban a múlt év közepén elfogadott hosz- szú távú gazdaságszilárdítá- si program az energetika fejlesztésére vonatkozó részében 1990-ig 3600 megawatt nukleáris kapacitás kiépítését írja elő, 2000-ig pedig további 9000 megawattot — vagyis az ezredfordulóig összesen 12 600 megawattot. A hőerőművi kapacitás erre az időszakra javasolt bővítése 10—13 000 megawatt. A terv megvalósításához 2000- ig hat atomerőművet kellene építeni, ami a korábbiakhoz képest jóval szerényebb terveket jelent — Jugoszlávia 6—7 évvel ezelőtt még 17 erőmű vásárlási szándékát jelezte a nemzetközi atomerőmű-kereskedelemnek. A program országos szintű át- és összehangolása már 1981- ben megkezdődött, amikor megállapodást írtak alá az atomerőműtípusok megválasztásának egységes eljárásáról, valamint a radioaktív hulladékok és a sugárzás által fertőzött üzemanyagok tárolásáról. Jugoszláviában most még csak egy atomerőmű termel áramot, a Zágrábtól mintegy 60 kilométerre lévő 664 megawattos krskói központ, amely Horvátország és Szlovénia, a két legfejlettebb tagköztársaság közös vállalkozásában épült fel 1981-re. Horvátország és Szlovénia azonban már javában dolgozik az ország második atomerőműve ugyancsak közös építésének előkészítésén. Az ugyancsak horvát területen, Zágrábtól 30 kilométerre, szintén a Száva folyó mellett fekvő Prevlaka helység közelébe telepítendő második erőmű építését a tervek szerint 1986-ban kezdik meg és üzembe helyezése 1993-ra várható. Nagyjából a prevlakaival egy időben kellene megkezdeni a hasonló kapacitású szerbiai atomerőmű építését, amelynek költségeiből valószínűleg Crna Gora és Macedonia is kiveszi a részét, s az eszköztársítás arányában részesülnek majd a megtermelt áramból. Az építkezések sorát minden bizonnyal Vajdaság tartomány folytatja majd, amely ettől függetlenül érdeklődik mind a horvátországi, mind a szerbiai atomerőmű építésében való részvétel iránt is. Az atomerőművek ellenzőinek fő kifogása az, hogy az atomerőműben termelt olcsó áramig csak drága beruházás árán lehet eljutni. A Nin című belgrádi hetilap „Atomerőművekkel avagy nélkülük?” című cikkében azt írta, hogy 1980. évi árakkal számolva a tervezett szerbiai atomerőmű építésének már csak az előkészítésére több mint nyolcmilliárd dinár kellene, az üzembe helyezésig pedig további 46 milliárd emésztődne fel. Ilyen összeg előteremtése roppant feladatnak tűnik a mostani helyzetben, amikor Jugoszlávia mind a dollárnak, mind a dinárnak szűkében van. Az ellentábor másik érve, hogy az atomenergia sem csökkenti a külföldről való függést. A még nem eléggé előrehaladott kutatások szerint Jugoszlávia urániumkészlete elenyésző. Ám az ellenérv ellenérve: a kőolaj- behozatal máris legalább ekkora függőséget jelent az ország számára. Ezenkívül Jugoszlávia az atomerőművek gyártásában nem lesz teljesen a külföldre utalva. Az ország 1979 óta tagja a KGST kormányközi bizottságának, amely az atomerőművi felszerelések gyártási együttműködésével foglalkozik. A jugoszláviai gép- és villamosgépipari üzemek azóta már több mint 400 millió dollár értékben szállítottak atomerőművi felszereléseket — a reaktorok úgynevezett primér köreihez — KGST- beli partnereiknek. Az érintett cégek arra készülnek, hogy részt vegyenek a 2000- ig épülő jugoszláv atomerőművek felszerelésében. S végül az ellenvélemények . sorában Jugoszláviában is megtalálható az aggodalom az atomerőművek esetleges környezeti ártalmai, a működési zavarokból adódható veszélyek miatt. Ezzel összefüggésben problémák tanulságaira. 1981. októberében a Meroalli-skála szerint 4—5 fokos földrengés epicentruma éppen Krsko tájékán volt. Az atomerőmű ezt kiválóan elviselte. Három üzemzavart is regisztráltak, és négy alkalommal összesen hat munkás került érintkezésbe alacsony sugárzású radioaktív vízzel, de a hivatalos közlés szerint egészségük nem károsodott. KOPREDA DEZSŐ (Belgrád) Forró nyár Itáliában Kedd esti kommentárunk. A forró tavasz után a nyár is forrónak ígérkezik Itáliában. Nem annyira a hőmérő higanyszála mutatja a felhevült állapotot, inkább a belpolitikai helyzet: élesedik a vita a kommunisták és a szocialisták között, tüntetések és sztrájkok követik egymást szerte az országban. A polémia oka: elégedetlenség az olasz kormány gazdaság- politikájával szemben. Bettino Craxi koalíciója még tavaly szigorú takarékossági programot hirdetett meg annak reményében, hogy a 14—15 százalékos inflációt, az árak emelkedését és a termékekre fordított költségeket sikerül csökkenteni. A kormány ezt elsősorban azzal kívánja elérni, hogy megnyirbálja a mozgóbérskálát, a . bérből és fizetésből élők több mint tízéves vívmányát, amely jelentős mértékben enyhítette a dolgozók inflációból eredő veszteségét. Ám a baloldali ellenzék — élén az OKP-val — a törvénytervezet vitájának első fordulójában győzelmet aratott, s a mozgóbérskála ügyét visszautalták a kormány elé. Most a második fordulónál tartanak, de a kommunisták álláspontja változatlan: igyekeznek kivédeni a dolgozók jogai elleni újabb támadást. Hétfőn este Rómában tízezer tüntető vonult föl a trópusi esőben, hangot adva a kommunisták és a szakszervezetek követelésének. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára a felvonulást követő nagygyűlésen minden eddiginél élesebben fogalmazott, bírálva a kormányt és az Olasz Szocialista Párt (OSZP) magatartását. Craxi pártja, a szocialisták kétségtelenül alaposan elvetették a sülykot. Bizony régen elmúltak azok az idők, amikor a két munkáspárt között az alapvető kérdésekben egyetértés volt. A helyi tanácsokban sokfelé az országban, kommunisták és szocialisták közösen kormányoznak, de ezt az együttműködést újabban az OSZP egyre sűrűbben gátolja. Nyilvánvaló: a kormányban szoros együttműködés bontakozott ki Craxi és a kereszténydemokraták között, s ezt a kedvező lehetőséget a szocialisták nem szeretnék tartósan kockára tenni a kommunistákkal folytatott — olykor a kormányzattal érdekütközésbe kerülő — helyi kooperációval. Nem kevésbé szembetűnő Craxiéknak az a törekvése, hogy a pártjuk befolyását elsősorban az OKP rovására növeljék. Már a legutóbbi választásokon megmutatkozott az az eltökélt szándékuk, hogy az OKP-t támogatók nagy táborából — elvégre a kommunisták 30 százalékkal kerültek ki a választási erőpróbából, szemben a szocialisták tíz százalékával — a maguk javára lefaragjanak. Kísérletük egyelőre nem járt sikerrel, de Craxi aligha mondott le erről a tervéről. A forró nyár tehát Olaszországban várhatóan a kommunista—szocialista vita jegyében telik majd. Az OKP keményen védelmezi álláspontját, amely ezúttal szorosan egybeesik a bérből és fizetésből élők érdekeivel. Éppen ezért széles körű támogatásra számíthat Itáliában. GYAPAY DENES A BT folytatja a vitát az izraeli támadásról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn megkezdte a vitát a Dél-Libanont megszállva tartó izraeli hadsereg katonáinak a Ain el-Helue palesztin menekülttábor ellen végrehajtott barbár támadásról. A tanácskozás összehívását az arab országok kérték, miután izraeli katonák május 15-én rajtaütöttek a dél-libanoni Szi- don mellett lévő palesztin menekülttáboron. Az akciónak több tucat halálos áldozata volt, mintegy száz táborlakót elhurcoltak. Az arab országok és az el nem kötelezett államok képviselői felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy Izrael Ö|él-Libanonban újabb szörnyű bűncselekményt követett el a palesztin lakosság ellen. Zehdi Terazi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldötte rámutatott az izraeli akció embertelen voltára. Mohamed Abulhasszán kuvaiti delegátus az arab országok csoportja nevében Tel Avivot tette felelőssé a dél-libanoni feszültség újbóli kiéleződéséért és felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy szerezzen érvényt a palesztin kérdésben hozott korábbi határozatainak. A Biztonsági Tanács szerdán folytatja a megszállt területeken elkövetett izraeli bűncselekmények megvitatását. Felrobbantott lakóház az Ain el-Helue palesztin menekülttáborban. Az akciónak több tucat halálos áldozata is volt, s mintegy száz táborlakót elhurcoltak. (Telefotó)
