Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
DHBOKBH A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 104. szám ARA: 1,80 Ft 1984. május 5. szombat Termésátlag és termőképesség Büszkék lehetünk a gabonatermés sikereire. Az elmúlt másfél évtizedben megkétszereződött a termés mennyisége, voltaképpen minden második évben -termelési rekord született. 1960 és 1980 Iközött, ötévente a hektáronkénti átlagtermés búzából 0,57—0,89 tonnával, kukoricából 0,62—0,94 tonnával emelkedett. Ilyen látványos fejlődésre alig van példa a világon. Büszkeségünk tehált jogos, ám most a kérdés sokkal inkább az: termelhetünk-e több gabonát? A vetésterület számottevően nem bővíthető, hiszen jelenleg is a szántónak 62—63 százalékán hajtogatja a szél a kalászosok és a kukorica szárát. A nagyobb -termést csak akkor hordhatjuk magtárba, ha a termésátlagok emelkednék. Azon sincs vita, hogy szükség lenne a mostaninál több gabonára. A búza, a kukorica közvetlenül is eladható a világpiacon, de közvetve is az élelmiszer-gazdasági exportot gyarapítja. Ha az állatok eszik a takarmányt, s a húst exportáljuk, még nagyobb bevétel is várható, mint a gabona közvetlen exportja révén. S erre a bevételre különösen most van nagy szükség, amikor a mezőgazdasági export javítja az ország külkereskedelmi aktívumát. Vajon növekedhetnek-e a termésátlagok? A tudómé, -nyos megközelítés szerint, feltétlenül. Jelenleg a búza- fajták üzemi termőképessége 6—7 tonna hektáronként, a kuikorica-fajtálkié megközelíti a 10 tonnát. Szakszerű klifej-ezésis-el élve: a genetikai potenciál még tág teret enged a termésátlagok emelkedésének, hiszen búzából 4—5 tonnát, kukoricából 6—7 tonnát termelnek a gazdaságok hektáronként. Egy felmérés szerint az országban a genetikai potenciál kihasználása nenn éri el a 60 százalékot. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a gabonafélék kedvezőbb területi elhelyezésével, korszerűbb agrotechnikával, a technológiai fegyelem javításával növelhető lenne ez az arány. A kihasználatlanság tehát tény, a kimozdulás útja is ismert. A fenti megfogalmazás -azonban túlságosan is általános ahhoz, hogy a részletekre, a valós okokra fény derüljön. Elnagyolva ugyanis könnyű mondani, hogy javítani kell a technológiai fegyelmet, de ennek a gyakorlatban naponta igénylendő feltételei vannak. Csak néhány dolog a sok közül: nagy tenmőképességű vetőmag, jó növényvédő szer, és műtrágya-ellátás, a szükségletnek megfelelő géppark, -és még lehetne sorolni. Miként valósulnak meg e feltételek a gyakorlatban? A köztermesztésben lévő fajták, hibridek termőképessége az -elm-útt esztendőkben -mindli-g sokkal magasabb volt, mint amit országosan a meglévő -termelési technológia színvonala mellett ki lehetett használni. Fejlődött a hazai növénynemesítés, s ezenkívül figyelemmel kísérték, átvették a viliág legjobb növénynemesítő intézeteinek eredményeit i-s. Csak az V. ötéves tervidőszakban 5 búzafajt-a. 57 kukoricahibrid liieencét vásároltuk meg. A hazai intézetekben az elmúlt három évben 10 búza-, 7 árpafajta, 19 kukori-oahihrid kapott állami minősítést. A gabonafélék termőképessége — genetikai potenciálja — tehát e-gyre növekedett, s ezt a termesztés más feltételei nem tudták követni. Évről évre visszatérő gondot jelentenek a műtrágya-ellátás hiányosságai. A gazdaságók egy része nem akkor jut hozzá, amikor szeretné, és nem azt a műtrágyát kapja meg, amit -éppen keres. Az -is igaz persze, hogy a hiány nem akkora, mint -amekkorának hallatszik. A kárvallottak hangja erősödik fel ilyenkor. Az idén is mindössze 30 ezer tonnával volt kevesebb -műtrágya a kelleténél, s ez -az összes felhasználásnak csak 5 százaléka. A keres, keddiem fogyatékosságai mii-a-tt azonban a valóságban ennél jóval nagyobb volt a hiány. Egyes gazdaságok ugyanis Saját szükségletüknél többet vásároltak, tároltak, máshova pedig a feltétlenül szükséges mennyiség sem jutott. A növekvő termésátlagokhoz nem igazodott a géppark összetétele, műszaki színvonala sem. A növény- védelmi és műtrágyázás! gépek kapacitása például összességében elegendő lenne, de -az eszközök fele nem felel meg a követelményeknek. A betakarítás gépesítése százszázalékos a nagyüzemekben, de a kombájnoknak csak 19 százaléka az úgynevezett nagy áteresztőképességű. A magas termésátlagok pedig ezeket követelnék meg ahhoz, hogy a betakarítás veszteségei csökkenjenek. Az anyagi, műszaki ellátás hiányosságait a mezőgaz. d-asági nagyüzemek panaszolják. Annyiban feltétlenül igazuk van, hogy a sikeres, eredményes termelésnek meg kell teremteni a feltételeit. De ez a követelmény a gazd-a-ságokna is vonatkozik. Mert az is -igaz. hogy tág határok között szóródnak a -termésátlagok, s nem mindenütt a föld gyengébb minősége az öka ennek. Előfordul, hogy a technikai fel-té. telék adottak egy gazdaságban, de a gépek és az emberek nem szolgálják ki a technológiát. A föld és a gabonafélék termő-képességének kihasználása pedig feltételezi a technológiai fegyelem maradéktalan betartását. Képletesen szólva, -a jó vető- gép mellé lelkiismeretes vető is kell. FARKAS JÓZSEF A gazdaságirányítási rendszer fej esztéséről tárgyalt a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozást Gáspár Sándor, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Méhes Lajos, a SZOT főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának április 17-i üléséről tájékoztatta a tanácsülést, összefoglalót adott a nemzetközi politikai helyzetről, majd a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének feladatairól szólt. Utalt arra, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére a kormány munkaprogramot készít, s ebben a munkában a szak- szervezetek is aktívan részt vesznek. Erről a programról a SZOT egyik őszi ülésén alkalmuk lesz véleményt mondani a SZOT tagjainak. A továbbiakban arról szólt, hogy a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése gazdaságpolitikai feladataink hatékonyabb megvalósítását kívánja jobban ösztönözni, mert az életszínvonal-politikai elképzeléseket is csak ezek alapján lehet megvalósítani. A jobb munkához azonban nem kell megvárni a majd megszülető intézkedéseket. Már a mai eszközök, lehetőségek felhasználásával is lehet jobban dolgozni. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az irányítási rendszer továbbfejlesztéséből megfelelő következtetéseket kell levonni a szakszervezetek számára is. Ezért a Központi Bizottság állásfoglalásának megvalósításához ki kell dolgozni a szakszervezetek tennivalóit. Az állásfoglalás szelleméből következik, hogy a gazdaságpolitika alakításában, elfogadtatásában és a végrehajtás ellenőrzésében erősödik a párt szerepe, fejlődik az állam és a kormány gazdaságszervező tevékenysége is. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése mennyiben érinti a szakszervezeteket. — A szakszervezetek helye, szerepe nem változik — mondotta. — A párt, az állam, a szakszervezetek a munkásosztály kezében a munkáshatalom megvalósításának eszközei. A szakszervezetek helye, szerepe a szocialista társadalomban nem kötődik az irányítási rendszer változásaihoz. A szak- szervezeti tagság munkavállalói helyzete nem változik attól, hogy a vállalatot milyen módszerrel vezetik. A szakszervezet a bérből és fizetésből élő munkavállalók érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezete volt és az marad továbbra is. Azt a megújulási folyamatot, amely az MSZMP állás- foglalását és a SZOT novemberi plénumát követően megindult, természetesen gyorsítani kell. Végig kell azonban gondolni, hogy a szak- szervezeti munka szervezeti (Folytatás a 2. oldalon) (2. old.) HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) ÖT SZÁL NEFELEJCS (7. old.) DUNAFÖLDV ÁRIAK DUNAÚJVÁROSBAN II. (3. old.) TELJESÍTETTÉK A TERVÜKET (5. old.) VÄLLALTÄK A KOCKÁZATOT (4. old.) BIOLÓGIAI KUTATÁSOK A KOZMOSZBAN (9. old.) A KAKUKKOS ÖRA (10. old.) MATISSE (11. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS SAS JÓZSEF SZÍNÉSSZEL (6. Old.) TAGRA NYÍLT SZEMMEL (13. old.) A NÉPÚJSÁG KUPÁJÁÉRT (14. old.) Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun- titkár adott tájékoztatót az káspárt Tolna megyei Bízott- MSZMP Központi Bizottsá- sága pénteken Szekszárdon . lno. . ... . .... kibővített ülést tartott, ame- Sanak 1984‘ aPrihs 17-‘ ule' lyen K. Papp József első séről. „Szép magyar könyv 1983” kiállítás Tegnap délután a szekszárdi Sajtóházban a megyei könyvtár és a Tolna megyei Népújság Szerkesztőségének szervezésében könyvművészeti bemutatót nyitott meg Morvay László, az MKKE Kiállítási Gyűjteményének csoportvezetője. Morvay László megnyitó beszédében elmondotta, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete évente megrendezi a „Szép magyar könyv” versenyt. Az elmúlt évi könyvtermésből huszonkét kiadó 217 könyvet nevezett, amelyek közül az úgynevezett főzsüri 121-et díjazott. A 31. alkalommal megrendezett versenyen az idén harmadszor írták ki a közönség díját, amit az ünnepi könyvhéten adnak majd át az alkotóknak. A kiállítás megnyitásának műsorában Dobai Tamás, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola művész tanára Bach: a-moll szonátáját adta elő. A bemutatott könyveket május 18-ig tekinthetik meg a könyvbarátok és az érdeklődők a Sajtóház első emeletén. Ugyanitt, valamint a könyvesboltokban adhatják le voksukat a legszebb könyvekre is. A szekszárdi kiál lítás megnyitója Fornádon elvetették a kukoricát A Tamási Állami Gazdaság központjában jó híreket tudott mondani az igazgató, Tolnai István. Mindenekelőtt: a talaj nedvességtartalma jó; az április végi hideg, fagyos napok nem okoztak semmiben kárt. Tegnap estére az összes kukoricát elvetették, nem kevesebb mint 2250 hektáron. Ebben jórészt árukukorica van, de vetettek hibrid kukoricát vetőmagfogásra, silókukoricát tömegtakarmánynak és a háztáji járandósági területeket is bevetették. S elvégezték a vetés után való összes munkát. A másik — nem növény- termesztéssel kapcsolatos — hír: tiz napja négyezer fácántojást raktak a keltetőbe. összesen legalább tizenötezer csibét keltetnek saját üzemükben. A kikelt „vadakat” nagyobb csibekorig nevelik, majd eladják a faddi vadásztársaságnak. A kelési idő első felében vizsgált néhány tojás azt mutatja, hogy fiasak voltak a rekeszekbe rakott fácán tojások.
