Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

2TsfÉPÜJSÁG 1984. május 22. Sztrájkok az NSZK-ban Sztrájkoló stuttgarti fémműn kások és „robotok” állnak őr séget az egyik üzem előtt. (Telefotó) Az NSZK-ban hétfő nulla órától tovább szélesedett az egy hete tartó fémipari sztrájk. A Fémipari Dolgo­zók Szakszervezete (IG Me­tall) felhívására 33 ezer va­sas szüntette be a munkát Hessen tartományban. A sztrájkolok száma ezzel meg­közelíti a 60 ezret. A helyzet kiéleződését je­lenti, hogy a tőkés munka­adók kedden kizárnak 65 Véget ért az SPD kongresszusa Willy Brandtnak, a párt újabb két évre megválasz­tott elnökének zárszavával ért véget hétfőn a Német Szociáldemokrata Párt ötna. pos, esseni kongresszusa. Brandt még egyszer kife­jezésre juttatta azt a véle­ményét, hogyha az 1985-ös (észak-rajna—vesztfáliai, il­letve saar-vidéki) tartományi választásokon az SPD sike­res áttörtést bajt végre, ak­kor 1987-ben az országos kormányhatalmat is vissza­szerezheti. Felszólította a tőkés mun­kaadókat, hogy tegyenek en­gedményeket a heti munka­idő-csökkentések kérdésé­ben. ezer dolgozót a munkából Észak-Württembergben, Észak-Badenben. A kizárt munkások számára a szak- szervezetnek sztrájkpénzt kell fizetnie. Vagyis a tőké­sek célja a szakszervezet anyagi meggyengítése és a sztrájk letörése. Eközben az autóiparban is egymás után állnak le az üzemek, alkatrészhiányra hivatkozva. A leállított üze-' mek dolgozói sem bért, sem Negyedik napja tartanak az utcai zavargások a dél­nyugat-indiai Maharastra szövetségi államban. J3ombay- ban és Thane városban va­sárnap hindu és muzulmán tüntetők csaptak össze, a rendőrség a rend helyreállí­tására tűzfegyverét használ­ta. A két városban ezen a napon kilenc ember halt meg, mintegy 300 személyt őrizetbe vettek. Hindu szél­sőségesek Bombayban meg­rohamoztak egy mecsetet és muzulmán lakóházakat gyúj­tottak fel. Maharastra állam­ban a zavargások eddigi négy napja alatt összesen száz személy vesztette életét. Indira Gandhi miniszterel­nök hétfőn körútra indult, sztrájkpénzt nem kapnak. S miután az illetékes kormány- intézmény — a Szövetségi Munkaügyi Hivatal — a tő­késeket támogatva úgy dön­tött, hogy munkanélküli se­gélyt sem folyósít részükre, ezek a tömegek esetleg szembefordíthatóak sztrájko­ló társaikkal. A sztrájkoló, a kizárt és leállított dolgozók száma szerdára eléri a 250—300 ez­ret. hogy az állam nagyobb váro­saiban személyes tekintélyét latba vetve segítse elő a ke­délyek megnyugtatását. Út­jának első állomása a nyolc­milliós Bombay. Vasárnap erőszakos cse­lekmények színhelye volt a Pandzsáb állambeli Amrit- szár városa is. Itt szikh szél­sőségesek nyitottak lesből tüzet rendőri egységekre. Több személy megsebesült. Vasárnap helyhatósági vá­lasztásokat tartottak India 12 szövetségi államában. Hiva­talos közlés szerint kisebb rendbontásoktól eltekintve a választások nyugalomban folytak le, és a szavazásra jo­gosultak 60—65 százaléka já­rult az urnák elé. PANORAMA JÁSZSZENTANDRÁS Tavalyi eredményes gaz­dálkodása alapján Kiváló szövetkezeti címmel tüntet­ték ki hétfőn a jászszentand- rási Haladás Termelőszövet­kezetet; ezzel az 1949-ben alapított gazdaság hetedszer nyerte el a jó munkáért já­ró elismerést. A mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter valamint a TOT el­nöksége által adományozott oklevelet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese ünne­pi közgyűlésen adta át a tsz közösségének. BUDAPEST Ünnepség keretében nyi­tották meg a Nemzetközi Közlekedési Balesetmegelő­zési Szervezet (PRI) három­napos budapesti rendezvény- sorozatát hétfőn a Hilton Szállóbah. Léon Nilles, a PRI elnöke üdvözlő szavai után Horváth István belügy­miniszter, az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács el­nöke mondott megnyitó be­szédet. • Látogatását befejezve, hét­főn elutazott Budapestről a belga parlament küldöttsége, amely Josef Edward Lee- mans, a szenátus elnöke és Jean Defraigne, a képviselő­ház elnöke vezetésével a ma­gyar Országgyűlés meghívá­sára tartózkodott hazánkban. A Magyar Üjságírók Or­szágos Szövetségének meg­hívására kínai újságíró-kül­döttség tartózkodott Magyar- országon Vang Ji-nek, a Kí­nai Újságíró Szövetség ügy­vezető elnökének vezetésé­vel. A delegáció hazánk po­litikai, gazdasági és kultu­rális életével, a Hazafias Népfront és a szakszerveze­tek munkájával ismerkedett, látogatást tett üzemekben, termelőszövetkezetekben, a Rádiónál, a Televíziónál, és lapszerkesztőségekben. A küldöttség tagjai a MUOSZ. vezetőivel a két újságíró szö­vetség együttműködéséről tárgyaltak. Hivatalos látogatásra ha. zánkba érkezett dr. Helmut Schlesinger, a Deutsche Bun­desbank alelnöke. Az NSZK- beli központi bank vezető személyisége itt-tartózkodása során megbeszélést folytat a magyar gazdasági és pénz­ügyi élet vezetőivel. Folytatódnak a vallási zavargások Indiában AtomerőmGvek a szocialista országokban 6. Románia: kanadai együttműködéssel Cernavoda álmos dob- rudzsai kisváros volt még a hetvenes években is. A Du­na—-Fekete-tenger csatorna építkezését, s még inkább a román nukleáris program jóvoltából azonban manap­ság már mindenki ismeri az egykor jelentéktelen telepü­lés nevét Romániában. Ott ágazik el az Öreg-Dunából a tenger felé vezető csatorna, amelyet rövidesen átadnak, s ott épül 1980 óta Románia első atomerőműve, amelynek első blokkját az eredeti ter­vek szerint jövőre kell át­adni. Hosszas előkészítő munka után — nem téve­dés — egy régi postaépület négy szobájában kezdték meg tevékenységüket az épí. tőtelep alkalmazottad, még csak egy árva cégtábla sem hirdette munkájuk célját. Négy évvel az első kapa­vágás- után már kibontakoz­nak az atomközpont körvo­nalai. Ismeretes, hogy mi­lyen energiaellátási gondok­kal küszködik a román gaz­daság, amely a hetvenes évek közepéig még kőolaj- exportáló volt, de amely az­óta újabb és újabb energia, forrásokat kénytelen felku­tatni. Természetes, hogy hosszú távon nagy szerepet szánnak a nukleáris ener­giának is, jóllehet mostaná­ban több szó esik a szénva- gyon maximális kiaknázásá­nál, a vízi erőművekről, vagy akár a naptelepekről és a szélgépekről. Az RKP XII. kongresszusán kidolgo­zott és azóta is érvényes energetikai program szerint azonban 1985-ben már be kell lépnie az energiaháló­zatba egy 660 megawattos nukleáris blokknak rá öt év. re már 3960 megawattot kell szolgáltatniuk a nukleáris erőműveknek, az ezred­fordulóra petdig 10 000 me­gawatt lesz a nukleáris erő­művek teljesítménye — a program szerint. Ez jócskán megváltoztatja majd az or­szág energiamérlegét; a terv szerint 1990-ben 21,6 száza­lék lesz az atomerőművek részesedése, miközben a szénhidrogének szerepe az 1981-es 50 százalékról alig több mint 5 százalékra csök­ken az energiaellátásban. Kérdés persze, hogy sike­rül-e tartani az eredeti ha­táridőket — ezekről keve­sebbet lehet mostanában ol­vasni a román sajtóban —, mert az eltervezett határidők betartása aligha könnyű fel­adat/ilyen bonyolult beruhá­zásoknál. A határidőfegyel­met az is befolyásolja, hogy a cernavodai atomerőmű ro­mán—kanadai együttműkö. déssel épül. A technológia feltehetőleg meghatározó ré­szét — a kanadai Candu-tí- pusú blokkok szállítását — a kanadai atomenergia-ügy­nökség - és a román atom­energiaügyi állami bizottság szerződése határozta meg. Ugyanakkor számos román kutatóintézet foglalkozik a nukleáris programmal, a cernavodai erőmű építése valójában közös beruházás­nak tekinthető. Maga a pártprogram is té­telesen felsorolja, hoey mi. lyen széles körben kell sze- renet vállalniuk román ku­tatóintézeteknek — minél inkább saját koncepció alapján — a berendezések gyártásában, sőt a nehézvíz előállításában. Elmélyült ku­tatómunkát szorgalmaz ez az 1979-es hosszú távú prog­ram például a maghasadá­son és a magfúzión alapuló reaktorok kikísérletezése cél­jából is. A nukleáris program sze­rint a cernavodai nem az egyetlen atomerőmű lesz. a bosszú távú terv szerint atomközpont Moldvában és Erdélyben is épül majd. De előszörre nem véletlenül döntöttek a Duna-parti Cer- navoda mellett;' az erőmű hűtését a Duna biztosítja majd, az itt végzett csator­naépítési munkálatok meg­könnyítik az erőmű hidro­technikai megvalósítását, az erőművet itt rendkívül szi­lárd talajra lehet telepíteni, a Gura Ialomite-i állomás ré­vén pedig az erőmű könnyen bekapcsolható majd az ener­getikai hálózatba. Cernavoda mellett szólt az is, hogy olyan energiahiányos öveze­teket lát majd el az atom­erőmű, mint Bukarest és Dobrudzsa. Románia a Szovjetunióval is folytatott tárgyalásokat nukleáris erőművek építésé, ről: 1982 szeptemberében megállapodás jött létre egy 1000 megawattos szovjet atomerőmű szállításáról, ám a szerződés végrehajtása egyelőre csaik előkészületi szakaszban van. Románia egyébként is egyre inkább számít a KGST keretében megvalósuló energetikai együttműködésre, s ezt szin­te minden ezzel kapcsolatos dokumentum leszögezi. A Revista Economica című bu­karesti szaklap januárban ismét hangoztatta: Románia érdekelt abban, hogy a ro­mániai atomerőművek épí­tésében együttműködjék a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. B. WALKÖ GYÖRGY (Bukarest) Párbeszéd és realitás Hétfő esti kommentárunk. Genscher külügyminiszter moszkvai látogatása akkor is fontos eseménye a kelet-nyugati kapcsolatok alakulásának, ha tudjuk: a párbeszédhez a légkör pillanatnyilag kedvezőt­lenebb, mint a korábbi szovjet—nyugatnémet találkozókon volt. Az nagyjából kiszámítható volt, hogy a konzervatív bonni kormánykoalíció nagyobb megértést tanúsít majd az Egyesült Államok globális politikája iránt, mint szociálde­mokrata elődei. Mégis, némi meglepetést keltett, hogy a Kohl-kabinet — az NSZK-nak a kelet-nyugati kapcsolatok­hoz fűződő érdekeltsége ellenére — ilyen messzire megy az amerikai adminisztráció erőfölényre törekvő politikájának, rakétatelepítési terveinek támogatásában. Roppant jellemzőnek tetsző bonni reakció volt, hogy még előterjesztése előtt elutasították Craxi olasz kormányfő el­képzeléseit a rakétatelepítés leállítására. Az pedig egyenesen feledni remélt időszákot idézett fel, amikor a közelmúltban a szovjet sajtó kénytelen volt aggodalmait kifejteni a nyu­gatnémet revansizmus újjáéledésének veszélyét hangoztatva. A szovjet sajtó véleménye szerint a német egységgel össze­függő, megszaporodott bonni nyilatkozatok megrontják a kétoldalú kapcsolatok légkörét, s esetleg kikezdhetik az NSZK és kelet-európai szomszédai kapcsolatait rendező tör­ténelmi fontosságú szerződések szellemét. Ezek után nem meglepő, hogy Moszkvában is különösebb illúziók nélkül tekintettek a tárgyalások elé. Mindemellett a rendkívül feszült nemzetközi viszonyok között önmagában a szovjet—nyugatnémet politikai párbeszéd folytatódása is figyelmet keltő mozzanat. S a megbeszélések napirendjén valóban a világpolitika főbb kérdései, főleg a fegyverkorlátozás, Európa ügyei, s a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok állnak. Genscher útja mindenképpen tükrözi azt a szovjet törekvést, hogy az érdesebb nemzetközi légkör ellenére sem (esetleg épp emiatt nem) szabad egyetlen lehe­tőséget sem elszalasztani a dialógus folytatására. Persze, korai lenne még a várható eredményekről szólni. Annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy az európai együtt­működés szemszögéből jelenleg a parányi lépések is szinte ugrással egyenértékűek. GYŰRI SÁNDOR — ............. i M itterrand-Kohl találkozó A Közös Piac megoldatlan pénzügyi kérdéseiről tár­gyalt vasárnap este Saar- brückenben Helmut Kohl, az NSZK kancellárja és Fran­cois Mitterrand francia ál­lamfő. Kohl és Mitterrand hang­súlyozták: az NSZK-nak és Franciaországnak egyaránt érdeke, hogy a Közös Piac legközelebbi, júniusi csúcs- találkozója sikerrel érjen véget a franciaországi Fon- tainebleau-ban. SZMT-titkársági ülés Tegnap Szekszárdon ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának titkársága. A titkárság tag­jai tájékoztatót hallgattak meg az 1049/1982. Miniszter­tanács—SZOT-elnökség együttes határozatának vég­rehajtásáról a pedagógus-és közalkalmazotti szakszerve­zeti alapszervezeteknél. Az SZMT apparátusa munka- módszerének és az SZMT működési szabályzatának korszerűsítését is megvitatta a titkárság és megfelelő dön­tést hozott. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEV IZAÄRFOLYAMOK Érvényben: 1S84. május 22-töI Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 480,35 6 486,84 6 493,33 Ausztrál dollár 4 174,48 4 178,66 4 182,84 Belga frank 82,55 82,63 82,71 Dán korona 459,67 460,13 460,50 Finn márka 797,36 798,16 798,96 Francia frank 547,54 548,09 548,64 Holland forint 1 496,06 1 497,56 1 499,06 Japán yen (1000) 199,95 200,15 200,35 Kanadai dollár 3 582,66 3 586,25 3 589,84 Kuvaiti dinár 15 792,29 15 808,10 15 823,91 Norvég korona 593,78 594,37 594,96 NSZK márka 1 681,55 1 683,23 1 684,91 Olasz Jira (1000) 27,31 27,34 27,37 Osztrák schilling 239,26 239,50 239,74 Portugál escudo 33,10 30,06 33,13 30,09 33,16 Spanyol peseta 30,12 Svájci frank 2 040,62 2 042,66 2 044,70 Svéd korona 573,32 573,89 574,46 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 658,73 4 663,39 4 668,05 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 19M. érvényben. február 7•{ közlésnek megfelelően vannak VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. május 22-től Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 292,23 6 681,45 Ausztrál dollár 4 053,30 4 304,02 Belga frank 80,15 85,11 Dán korona 446,33 473,93 Finn márka 774,22 822,10 Francia frank 531,65 564,53 Görög drachma a) 40,92 43,46 Holland forint 1 452,63 1 542,49 Japán yen (1000) 194,15 206,15 Jugoszláv dinár b) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3 478,66 3 693,84 Kuvaiti dinár 15 333,86 16 282,34 Norvég korona 576,54 612,20 NSZK márka 1 632,73 1 733,73 Olasz Ura (1000) 26,52 28,16 Osztrák schilling 232,32 246,69 Portugál escudo 32,14 34,12 Spanyol peseta 29,19 30,99 Svájci frank 1 981,38 2 103,94 Svéd korona 556,67 591,11 USA dollár 4 523,49 4 803,29 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: S00-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as

Next

/
Oldalképek
Tartalom