Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 116. szám ARA: 1,80 Ft 1984. május 19., szombat Reális terv A közvélemény úgy tartja számon — és nem alap­talanul —, hogy a gabonatermesztés a mezőgazdaság, sőt, az egész népgazdaság sikerágazata. Búza- és kuko­ricatermesztésünk színvonalát a világelsők között jegyzik és csak olyan országok előznek meg minket, mint kukoricában az USA, búzában Anglia vagy Fran­ciaország. E két növény termelésében a mezőgazdaság kitűnő és évszázados hagyományokra építhet; természeti adott­ságaink is kedveznek a gabonatermesztésnek. Mégis, a mai magas színvonal az elmúlt két évtized munkájának gyümölcse. Húsz éve jó, ha 17 mázsa búza termett meg egy hektáron, s ennyi az akkori középmezőnybe tarto­záshoz sem volt elég. A 26 mázsái kukorica-átlagter­mésre sem lehettünk akkoriban sokkal büszkébbek. Azóta — egyre kisebb vetésterületen — megduplázódott a termés, és 1982-ben megközelítettük a 15 millió tonnát. Fantasztikusan nagy ez a mennyiség. Minden magyar állampolgárra 1,5 tonna gabona jut belőle. Mértékadó nemzetközi értékelés szerint fejlett mezőgazdaságról akkor lehet beszélni, ha az egy főre jutó gabonater­melés meghaladja az egy tonnát. Nos, ezen a szinten már alaposan túl vagyunk. És még sem beszélhetünk arról, hogy a korszerű agrotechnikának köszönhetően tökéletes biztonsággal termelhet a magyar mezőgazda­ság gabonát. A tavalyi aszályos év figyelmeztető volt. Megmutatta, hogy a szélsőséges időjárás nagy gondokat, jelentős terméskiesést okozhat. A jelek szerint az idén veszély fenyegeti a búza és a többi kalászos gabona kimagasló termésátlagát. Bár még sok minden történhet — mezőgazdasági termés­ügyekben mindenfajta jóslás felelőtlenség —, de az már bizonyos, hogy a tavalyi aszály miatt hiányzó vizet az elégtelen téli és kora tavaszi csapadék nem pótolta, és a vetések állapotbecslése alapján az őszi kalászo­sok 23 százaléka bizony gyenge, semmi jót nem ígér. A gabonatermesztésnek óriási a népgazdasági jelentő­sége. Az utóbbi években a megtermelt hatalmas meny- nyiségnek alig 12—13' százalékát fogyasztjuk el ke­nyérként, pékáruként, tésztaként közvetlenül. A termés 70—75 százaléka nagyra nőtt állatállományunk takar­mányául szolgál és 12—15 százalékát közvetlenül expor­táljuk. Az egy évi gabonatermés értéke csaknem 50 milliárd forint, és felhasználásával további 80—90 mil­liárd forint értékű állatot hizlalunk meg, s ennek fele exportra kerül. Ilyen módon az agrárágazat devizabe­vételének is több mint a fele — közvetve vagy köz­vetlenül — a gabonatermesztésből származik. Ennek megfelelően — mint megalapozó ágazat — évek óta a gabonatermesztés áll a figyelem középpont­jában. Az ismert gazdasági nehézségek miatt mostaná­ban szűkös fejlesztési lehetőségeink mégis sújtják a gabonatermesztést. A szakma lényegesen nagyobb ará­nyú fejlesztési igényeket fogalmaz meg, mint amennyit a fizetési nehézségekkel küszködő kormányzat lehetsé­gesnek lát. Ez az ágazat — mint hangoztatják — még így is többet kap a népgazdaság bármely más terüle­ténél. A tervidőszak elején meghirdetett intenzív ga­bonatermesztési program első üteme bár csak 134 ezer hektárra terjed ki, de ekkora területen legalább lehető­vé tette a világ élvonalába tartozó agrotechnika alkal­mazását. Azóta a program második és harmadik üte­mének megindításával félmillió hektáron vált lehetővé ugyanez. Az öt évre előirányzott 71—72 millió tonna gabona csak akkor termelhető meg, ha idén legalább 15 millió tonna terem, jövőre pedig 15,5 millió tonna. S erre a mennyiségre korántsem pusztán a terv előirányzatainak a teljesítéséhez van szükség, hanem mindenekelőtt azért, hogy a minden eddiginél nagyobb állatállományt megfelelően táplálni lehessen. Ä mezőgazdaság és élelmezésügy minisztere egy közelmúltban rendezett tanácskozáson kijelentette: az idén a 15 millió tonna gabona — átlagos időjárású évet feltételezve — megtermelhető. A miniszter optimizmu­sát alátámasztani látszik, hogy a gabonaprogramba be­vont üzemeken kívül is rendelkeznek az állami gazda­ságok és a téeszek a megfelelő gépparkkal, hozzájutnak a szükséges vetőmaghoz, műtrágyához, növényvédő szerhez. Igaz, az üzemi szakemberek egy része ennek ellen­kezőjét hangoztatja. Arról beszélnek, hogy a géppark nagy része elöregedett, a megvásárolható műtrágyák zöme nem éppen jó minőségű, és számos kedvelt vető­maghoz csak protekcióval lehet hozzájutni. Sajnos, a panaszok jó része egyáltalán nem alaptalan. Csakhogy a könyvelésben nulla értékkel szereplő öreg gépek korántsem értéktelenek, és megfelelő karbantar­tással kitűnő eredménnyel üzemeltethetők. A kapható műtrágyáknál is létezik a nagyvilágban, sőt, a magyar ipar termékei között is jobb minőségű, és a vetőmag­választék sem olyan bőséges, mint korábban. De — ahogy mondani szokás — szegény ember vízzel főz, legjobb termékeinket a külkereskedelmi mérleg javí­tása érdekében exportálnunk kell! S végül is — szá­mos üzem példája bizonyítja — a viszonylag szegénye­sebb eszközökkel is elérhetők jó eredmények. Csak éppen több figyelmet, több munkát igényel így a ter­melés. Vagyis nagyobb költséget. Ez pedig mint tudjuk, csak nagyobb hozamokkal ellensúlyozható. Amelyek éppen a több figyelem, a több munka eredményeként érhetők el. GÁDOR IVÁN Magyar-belga parlamenti tárgyalások A belga parlament küldött­sége — amely a magyar or­szággyűlés meghívására, Jo­sef Edward Leemansnak, a szenátus elnökének, és Jean Defraigne, a képviselőház el­nökének vezetésével tartóz­kodik hazánkban — pénteken Budapesten megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a parlamentben megkezdődtek a magyar— belga tárgyalások a -két or­szág törvényhozásának kép­viselői között. A tárgyalócsoportokat Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, illetve Josef Edward Leemans és Jean Defraigne vezette. A megbeszélés után Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában fogadta a belga parlament delegáció­ját. A találkozón jelen volt Péter János, az országgyűlés alelnöke is. . „Kell a jó könyv” Megyei döntő tíz csapattal Mozgósító erejű volt me­gyénkben a Kell a jó könyv pályázat. Meghirdetését kö­vetően ugyanis mintegy 27 csapat jelentkezett a ver­senyre, s közülük tizenkilenc vett részt a kétlépcsős selej­tezőkön. Tegnap délután a megyei döntőre került sor Szekszár- don, a megyei könyvtár szép, új helyiségében. A tíz leg­jobb trió gyűlt össze három órakor, hogy felmérjék tudá­sukat, bizonyítsák felkészült­ségüket, tájékozottságukat. Az érdekes, mély ismereteket feltételező kérdéseket az együttesek igen szép számban megválaszolták. bizonyítva ezzel is, nemhiába jutottak a legjobbak közé. A vetélkedő vezetője Endrei Judit, a tele­vízió bemondója volt. A vil­lámkérdések megválaszolása után szintén a szovjet iro­dalomból kellett ismert levél- részleteket felismerni, meg­nevezni, majd feladat- ás tesztlapok kitöltése követke­zett. a több mint egyórás vetélkedésben az utolsó pil­lanatokra nagyon szoros állás alakult ki a második és a harmadik helyezettek között, s csak hajszállal maradtak alul a tamásiak. Végül a két legjobb együttes, a Közmű­velődési KISZ-alapszervezet és a paksi könyvtár hármasa szerezte meg a jogot a to­vábblépésre. A regionális döntőt szeptember 14-én ren­dezik meg a megyei győzte­sek részvételével. ATOMERŐMÜVEK A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN (2. old.) NYUGDÍJAS PÁRTTAGOK (3. old.) A GEBINES KŐMŰVES NEM NÉZI A MUNKAIDŐT (4. old.) Állattan (4. old.) ÜJ OTTHONOKBAN, A SZOVJETUNIÓBAN (8. old.) A SPREEWALDI TURISTAPARADICSOM (9. old.) GYÓGYNÖVÉNYEINK HASZNA (5. old.) EGY KISFIÚ ÉLETÉÉRT (9. old.) TÉVÉDRÁMA (10. old.) KÜLFÖLDI HUNGARICUMOK A SZÉCHÉNYI könyvtárban (11. old.) BIRKANYÍRÁS (5. old.) MÚLTÚNKBÓL (6. old.) KÖLTŐ PAPUCSBAN (7. old.) A GÉPJARMÜOKTATÓ (7. Old.) A CSEH ZENE HALHATATLAN MESTERE (8. old.) KAPCSOLATOK ; HELSINKI SZELLEMÉBEN (8. old.) Lehoczky Mihály, a MÉM és a TOT elnöksége nevé­ben meleg szavak kíséreté­ben átadta a „Kiváló Szö­vetkezet” kitüntetést a tag­ságnak. Mátyás István, a szekszárdi városi pártbizott­ság első titkára a megyei vezetés nevében gratulált az elért eredményhez és a ki­tüntetéshez. Végül „Kiváló Termelőszö­vetkezeti Munkáért” egy, „Kiváló Munkáért” három dolgozó vehetett át kitünte­tést, 14-en pedig „Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgo­zó” kitüntetést kaptak. Kitüntetett gazdaságok Naki évtizedek elismerése A munkának volt köszön­hető az, hogy Császár József, a megyei tanács elnöke és a megyei párt-vb tagja át­adhatta a „Kiváló Szövetke­zet” kitüntetést, a naki kö­zös gazdaság elnöke szemé­lyében, a tsz valamennyi szorgos tagjának. Nem elő­ször, mert ez — amit nem valamiféle jegyzőkönyvből, hanem az ünnepségre tartó tagoktól idézünk — negyed­szer fordul elő. A két másik magas elismerésről, a naki termelőszövetkezet okleve­leiről akár ne is beszél­jünk... 1962 óta a termelés brut­tó értéke is emelkedett 79 százalékkal, de ami ennél talán sokkal fontosabb, az Czink Béla elnök, a közös gazdaság immár több mint 11 éve választott vezetője, beszámolójából idézhető; „A termelést emberi ol­dalról közelítettük meg.” Az elnöki beszámoló ter­mészetesen nem a bókok halmazata volt, hanem kitért a hibákra — például a hal­Tegnap délután a bátaszé- ki Búzakalász Mezőgazdasá­tenyésztési ágazat hiányos­ságaira — is. A késő esti órákban műsoros esttel zá­rult ünnepséget még többek megjutalmazása is emléke­zetesebbé tette. Így négyen kaptak miniszteri kitünte­tést, ketten a TOT-kitünte- tést és tízen a „Kiváló Sző vetkezeti Tag” elismerést. Amit a naki évtizedek együt­tesen is megérdemelnek. gl Termelőszövetkezet dol­gozói és vezetői is ünneplő­Először kiváló a bátaszéki Búzakalász be öltözve gyülekeztek a nagyközségi tanács díszter­mében. A küldöttgyűlésen részt vett Lehoczky Mihály, a TOT főtitkárhelyettese, Tamás Istvánné, a Tolna megyei Tanács elnökhelyet­tese és Szabó Géza, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője. Izsák Gyula, a szövetkezet elnöke, ünnepi beszédében elmondta, hogy a vezetés szakmai hozzáértése és a tagság odaadó munkája meg­hozta ezt az évek óta várt nagy eredményt. Nagy öröm ez számukra, hiszen a jók közül a legjobbak közé ve- rekedték föl magukat. Biz­tos alapokat teremtettek az elkövetkezendő évek gazdál­kodásához. Az elmúlt hat év alatt a nyereségük 17 mil­lióról 53 millió forintra emelkedett és jelentősen nőtt a termelés hatékonysága is. A növénytermesztésben a napraforgó kivételével re­korderedményeket értek el. Amit a közgyűlés öt évvel ezelőtt jóváhagyott, egy ki­vételével meg is valósították és programon' felül 10 mil­lió forint értékben a gázt is bevezették. LÉZER AZ ORVOSLÁSBAN (12. old.) A„HASZONTALAN” GESZTENYE (12. old.) EGYÜTT ÉS EGYMÁSRA VIGYÁZVA (13. old.) NÉGYES FOGATOK PAKSON (14. old.) Lehoczky Mihály köszönti a küldöttgyűlés résztvevőit

Next

/
Oldalképek
Tartalom