Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-16 / 113. szám

1984. május 16. /tolna\ 4. NÉPÚJSÁG Az év kórusa „Nagyon jó a színpadon énekelni!” Csak egy pillanatig tart az egész. Mármint a kicsit riadt gyermekarcok látványa. S máris mosoly, mosoly... Szó­val a gyerekek szép sorjá­ban ménnek föl a színpad­ra, hogy elfoglalják helyü­ket a kórusoknak fölállított lépcsősoron. S amint el­mennek kórusvezetőjük mel­lett, megérintik a karját. — Dénesné, miért jött délben... Dénesné, miért jött délben... — hangzik az eme­leti teremből az egyik vi­dám beéneklési szöveg, il­letve dallam. A gyerekek a padokban ülnek, tekintetük a tanárnőn csügg. — Mi a véleményem a kó­rusról, ha én lennék a zsűri? — kérdez vissza Dudás Krisztina. — Azt mondanám, hogy szépen hangzik a da­lunk. — Balikó Erika pedig így folytatja: — Szerin­tem azért a jó hangzás, meg minden, mert szeretünk együtt énekelni. S ha együtt énekelünk, azt csak nagyon szépen akarjuk csinálni. Mert így érdemes. — Meg az is fontos, hogy összetartunk, meg hogy együtt izgulunk. — teszi hozzá Balikó Eszter. Kon- dacs Zsuzsa pedig határo­zottan leszögezi: — Nagyon jó színpadon énekelni! Otthon is jó, de együtt... — Én azt szeretem, ami­kor egy nagyon nehéz mű után egy könnyű, azaz in­kább vidám következik. Ak­kor igazán jó lesz a kedvünk — igy Czibók Szilvia. A kórus nyolc év óta rendre arany minősítést sze­rez. Ugyancsak ennyi ideje minden esztendőben készül műsorukról rádiófelvétel. Az ott kapott tiszteletdíjon Budapestre utaznak, az Ope­rába. Vág Mátyásné, kórusveze­tő: — iskolánk ének-zenei tagozatos tanulói vannak a kórusban. Csodálatos ezek­kel a gyerekekkel együtt dolgozni. Dolgozni? Énekel­ni... örülni. Elmondom méé, hogy minden osztálynak van kamarakórusa. Év végeken hangversenyt szervezünk a szülőknek, az érdeklődők­nek. Szakó Sándorné, kórusve­zető: — A kórust Vág tanár­nő vezette évek óta. Én et­től a tanévtől kapcsolódtam be ,mint „utánpótlás”. Mi a legfontosabb? Hogy jó le­gyen a kapcsolat a kórus és a vezetője között. S ne a díjért, hanem az éneklés öröméért, szépségéért dol­gozzunk. A díj, külön sze­rencse... — vhm — Május 18. Múzeumi Világnap Érdekes programokkal várja a látogatókat május 18-án, pénteken, a múzeumi világnapon a szekszárdi Bé­ri Balogh Ádám Múzeum. Valamennyi korosztálynak, különböző érdeklődési körű embereknek színes progra­mokat nyújt. A Gemenci er­dő nagyállat kiállítására, ahol több gímszarvast, őzet, mutatnak majd be a tájhasz­nosítású térben, elsősorban a gyerekeknek, a legkiseb­beknek szánják. A kiállítás nemcsak pénteken hanem azt követően hosszabb ideig is nyitva áll majd. A legiz­galmasabb azonban, elsősor­ban az idősebbek számára az az öt festményből álló bemutató lesz, melyet három restaurálás előtti állapotban lévő festmény és kettő ere­deti állapotában visszaállí­tott, hosszú idő után először a nagyközönségnek hozzá­férhető kép alkot. Péntek délután a pince­múzeumban Mesterek és mesterségek címmel kezdő­dik program. Egy bádogos mester és egy szövő paraszt­asszony vezeti be az érdek­lődőket mesterségük rejtel­meibe. Közreműködik és a látogatókat kalauzolja Dévai Nagy Kamilla. Örmény est a televízióban A Magyar Televízió ha­gyományos Nemzeti Estek sorozatában ezúttal — csü­törtökön, a 2-es csatornán — az örmény Televízió mu­tatja be programját. Emberi felelőtlenség okozta egy ló halálát nem­rég Szekszárdon. A város csatári részén egy évek óta nyitva álló betonaknába esett az Aranyfürt Té- esz két lova. Az egyik elpusztult. Tűzoltók, darus kocsi és a járókelők segítségével emelték ki az ál­latokat és állították „talpra” a halálra rémült, és azóta is egészséges, szerencsés sorsú lovat. A kár nagy, 'ki a felelős, kié a mai napig is nyitott gödör? Egy biztos, az áldozat vétlen volt. Segítség a felálláshoz Lóhalál Jegyzőkönyvi elvétel A helyszín Szomorú pillanat Ojra „talpon” Fotó: Bakó Jenő TüMEOBCKflSI npciBfln Testvérlapunkban, a Tam- bovszkaja Pravdában Tam­bov megye állattenyésztése 1984. első négy hónapjának eredményeiről olvastunk tu­dósítást. A megye kolhozai és szovhozai idén az első négy hónapban ötezer tonná­val több húst, tíz és fél ezer tonnával több tejet és tizen­hét és fél millióval több to­jást adtak el az államnak, mint az elmúlt év azonos időszakában. A gazdaságok között van­nak olyanok, mint a barom­fitenyésztő Arzsenka szov- hoz. Ez a gazdaság hatmil­lióval több tojást adott el az államnak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az inzsavinszki, a mordavszkiji, a morsanszki és a tambovi járás gazdaságai idén az első négy hónapban annyi húst adtak el, amennyit a féléves értékesítési tervük előír. A Vörös Zászló és a Lenin kol­hoz, a Pitimszkij szovhoz például túlteljesítette a fél­éves húseladási tervét. Ezek­ben a gazdaságokban az el­adott tej mennyisége mint­egy ötven—hetven százalék­kal is meghaladja azt a mennyiséget, amennyit az el­múlt év azonos időszakában teljesítettek. Hasonlóan jó eredményeket ért el: a Ka- linyin, a Barátság, a Haza, az Üj Élet, az Októberi Har­cos, a Kirov Emléke, a Lenin Emléke, a Barátság, a Rosz- szija Kolhoz is. A kirszanovi járásbeli Le­nin kolhozban az elmúlt négy hónapban tehenenként 75 kilóval több tejet fejtek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Dunántúlt napló A Dunántúli Napló szom­bati számában versenyt hir­detett Baranya, Somogy, Tol­na és Zala megye valameny- nyi középiskolása és szak­munkástanulója részére: ké­szítsenek olyan programokat, amelyek eredményesen al­kalmazhatók az iskolai okta­tásban és az egyéni tanulás­ban. A díjak: az első helyezett természetesen egy személyi számítógép tulajdonosa lesz. De nem járnak rosszul azon iskolák sem, amelyek magas színvonalon képviseltetik magukat: az iskola-számító­gépekhez perifériákat gyártó Magyar Optikai Művek mini- flopikat ajánlott fel. A megyei KlSZ-bizottsá- gok és a megyei tanácsok művelődési osztályai jelenté­keny pénzösszegekkel támo­gatják a versenyt, hasonló­an a Neuman János Számí­tógéptudományi Társaság Ba­ranya megyei szervezetéhez. Ugyancsak anyagilag tá­mogatja a középiskolások számítástechnikai versenyét az iskolagépeket gyártó Hír­adástechnikai Szövetkezet. A régió valamennyi kö­zépfokú tanintézetének pos­tázta szerkesztőségünk a Dunántúli Napló szombati számát: ebből a versenyen való indulás valamennyi fel­tétele megtudható. Termé­szetesen várjuk az érdeklődő, információkérő leveleket vagy telefonokat. Címünk: Dunántúli Napló Szerkesztő­sége, Pécs 7601. Pf.: 134. Hu­nyadi út 11. Telefonszámunk 72-15-000. A levelekre kérjük ráírni: „Számítástechnikai verseny”. SOMOGYINÉPLW Szemerkélő esőben élénk volt az adok-veszek a kapos­vári hetipiacon. Végre meg­jelent az első idei gyümölcs­újdonság, a fólia alól szedett eper, 200 forint volt kilója, miközben a fővárosi árusok már 160-ért mérték. Pesten a kaposvárihoz képest föl­tűnően olcsó néhány primőr­féle. Ott kígyóuborkát már 25-ért, fürtöst 32-ért vehe­tünk. Nálunk 40—50 forintot kérnek érte. A piacon 10—16 forint a fehér húsú zöldpap­rika darabja, Pesten negye­dével olcsóbb. Kisebb az el­térés a fejes saláta és hóna­pos retek árában. Még mindig 80 forint az új karfiol és 30 a tavaszi kel. Kelendőbbek a zöldhagyma 4 forintos csomói. Egy viru­ló csomó új sárgarépáért 15- öt kellett fizetni, ennyiért a télről maradt portékából egy kilót kaptunk. Vegyes zöld­ség sincs 20 forintnál olcsób­ban. A paradicsomot 100— 160 forintért kínálták. A termelőknél 10 a burgonya, a Zöldértnél 1,50-nel olcsóbb. Kívánatos sampiongombát 75-ért vehettünk a pavilon­ban. A kiskereskedők „élel­mességére” utal, hogy a meg­szólalásig hasonló gombát 80-ért árulták. A hűvösebb idő úgy lát­szik visszavetette a tyúkok tojókedvét: 1,60—1,70-nél ol­csóbban nehéz volt hozzá­jutni a tojáshoz. 160-ért kelt el egy-egy kakas, 220-ért al­kudtak egy testes tyúkpárra. 60 forint a pecsenyecsirke kilója. Ehhez képest méltány­talanul drágának látszott a 40 forintos ár egy pehelysú­lyú előnevelt példányért. Élő pontyot most 67 forintért dobtak a szatyorba. A virágpiac kedvence a szálanként háromra tartott harmatos tulipán. Gyöngyvi­rágcsokrot 8-ért kaptunk. Sokan sokallták a szegfű szá­lanként! 14—17 forintos árát. Pesten sem kerül többe io­néi. Szerencsére illatfelhőbe burkolódzott orgonát csokron­ként 3-éct is kaptunk. PETŐFI NÉPE A Bokodi—Kígyós Bácsbo- kod fölött ered. Á község te­rületén csatlakozik hozzá a Csávolyi-, a Rémi- és a Fe­kete-csatorna. A leleményes bokodi horgászok a Bokodi- Kígyós csatorna bő vízét használták ki 1976-ban egy 17 hektáros tó létesítésére, amely azóta úgyszólván a pecások paradicsoma. A zsi­lipekkel szabályozott tóba már nyolc éve megkezdődött a tervszerű telepítés. Hogy jelenleg mit rejt, mit kínál a helyenként 5—6 méter mélységű víz, arról Jung Mi­hály tájékoztatott bennünket, aki héttagú vezetőség élén segíti a horgászokat.-— Többféle halfajból is szép példányok lapulnak az egykor elárasztott völgyben. A bokrok előtt horgászok a megmondhatói, gyakran nem tudták felemelni a botot, olyan erős volt a hal húzá­sa, hogy engedni kellett. De legtöbbször ment az „kérde­zés” nélkül is. Magával vitte a horgot, az úszót, előfordult, hogy még a botot is. Csuká­ból nem ritkák a 4—5 kiló­sak, de fogtak már 9 ki­lóst is. Nagy szomorúsá­gunkra a szürkeharcsák is elszaporodtak, s igen nagy kárt okoznak az ivadék pon­tyok állományában. Hétkilós harcsa is horogra akadt már. Persze a tó pontyállománya is nagyon szép. A 6—7 kiló­sak — különösen a nyurgák — alaposan megdolgoztatják a horgászokat, mire a merí­tőszákba kerülnek. Az után­pótlásról is rendszeresen gon­doskodunk. Évente 15—20 ezer kétnyarast telepítünk, ősszel is kihelyeztünk nyolc- mázsányit. Amurt, busát nem telepítünk, mégis van belőlük. Nyolckilós amurt is fogtak már, de a busát még nem sikerült horogra csalo­gatni. A bokodi „menetrend” sze­rint 9—11 óra között, illetve 14 órától sötétedésig számít­hatnak a horgászok fogásra. A pontynépség a sajtra „ha­rap” a legszívesebben. Az egyesület szívesen lát­ja a vendéghorgászokat, akik a Tolbuhin úti élelmiszer- boltban és Hídvégi Attila pénztáros lakásán válthatnak napijegyet (100 Ft). Kölesden nyílik a 24. kiállítás E héten pénteken — má­jus 18-án 16 órakor nyitja meg Kölesden a 24. képző- művészeti kiállítást D. Fehér Zsuzsa művészettörténész a Kossuth Lajos művelődési házban. A kortárs képzőmű­vészetnek 1975 óta kiállító- helye Kölesd, mely hagyo­mányt teremtett az alkotók fogadásából, s a tárlatok kap­csán rendezett művész—kö­zönség találkozókból. A 24. kiállításon az érdek­lődők Baky Péter festőmű­vész, Körössényi Tamás szobrászművész és Török Ri- chárd szobrászművész mun­kásságával ismerkedhetnek meg. A kiállításhoz kapcsolódó művész—közönség találkozó­ra május 28-án, hétfőn este 7 órakor, Orosz Péter művé­szettörténész vezetésével ke­rül sor. Tavaszi BNV ’84, a beruházási javak szakvására május 23-tól 31-ig a vásárközpontban. Nyitva: 10-től 18 óráig. A szakmai napokon, május 24-én, 25-én, 28-án, 29-én ég 30-án 10-től 14 óráig, a vásárt csak a szakmai közönség látogathatja 33%-os vasúti utazási kedvezmény. Rendezi: a BKMiOCFDB--------­M agyar Külkereskedelmi Vásár- és Propaganda Iroda Buda-j pesti Nemzetközi Vásárok és Kiállítások Igazgatósága / Budapest, X., Dobi István u. 10. / Levélcím: Budapest. Pf.: 44. 1441 / Telefon: 573-555. Telex: 22-4684. / (282) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom