Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

1984. április 7. Képújság n Kondor Béla emlékkiállítása a Magyar Nemzeti Galériában 'MtJKlK ] Muzsika Kis triptichon. Katalin-oltár * Mihállz Pál 85. születésnapjára Április elsején ünnepelte 85. születésnapját a mai magyar festészet egyik nagy öregje, a szentendrei művészet kiváló mesteré, Miháitz Pál festőművész. Nyáridőben Szentendrén, az esztendő téli szakaszá­ban Budapesten alkotja képeit, melyek többnyire szentendrei motívumokat fogalmaznak át a festő sa­játos képépítő rendszere szerint. Többről beszélnek, mint amit témáik mutat­nak: egy mélyen érző és a festészet társadalmi szere­pét komolyan vevő művész vallomásait hozzák felszín­re. HEITLER LÁSZLÓ Mihail/ Pál Alkonyat madarakkal Bemutatjuk a Hunnia Stúdiót öt játékfilm az idén Játékfilmjeinken gyakor­ta láthatjuk ezt a felírást: készítette a Hunnia Stúdió. — A MAFILM berkeiben ma öt játékfilmstúdió mű­ködik. Tulajdoniképpen mi­ért van szükség ezekre a stúdiókra? — kérdeztük a Hunnia Stúdió vezetőjét, Köllő Miklóst. — A filmgyártás termé­szetéből adódik az öt stúdió létrejötte és munkája. Jóval célszerűbbnek ígérkezett ki­sebb szervezeti egységekben tevékenykedni — mondja Köllő Miklós. — Az ötlet­től a filmgyártásig igen dif­ferenciált munkát kell vé­geznünk. Mindez rendkívüli odaadást, lelkiismeretes munkát követel az ember­től. Még a hatvanas években vetődött fel a kisebb műhe­lyekre való osztódás ötlete. Addig ugyanis, évente leg­feljebb 10—12 filmet gyár­tottunk. de időközben elér­tük a bűvös húszas számot. Azóta is évi 20—25 filmet forgatunk, és egyetlen sze­mély eszmei felügyelete, művészi iránvító tevékeny­sége ehhez már nem elegen­dő. — A mai stúdiórendszer folyamatosan épült. '<1"> — Igen. Már korábhan is voltak nálunk rendezői és Generációs csoportosulások. A filmszakma először 19R4- ben vágott neki a stúdió- rendszernek A végleges, mai struktúra kialakítása psonben csak 1976-ban tör­tént m'eo .. __ yifss7*étho+Ünk-o evvál­to iór. stúdiók salát prptil- iáróia Vngv erre nincs szük­ség a gvaknrlathan a .— Tiszta profilok nem alakultak ki. Se'- esztendő tanasztalatá után is csak azt mondhatom árnyalatok­ban lehet mocfnaalmazni a meglévő különbségeket ép jnkábh a stíl diók közötti célsaorn munkamegosztást tartom lényegesebbnek, jel­lemzőnek — Tlblven feltételekkel bozóté el munkáiét a Hnn- nia? .— átmeneti bizonytalan­kodás után — eleinte nem­igen tudtuk, mihez kezdjünk — találtunk magunkra. Első filmjeinket, bár igen nagy műgonddal készítettük el, nem fogadták kedvezően. Ezért, okulva a tapasztalta­kon és átesve némi megráz­kódtatáson, arra töreked­tünk, hogy olyan filmeket forgassunk, amelyek elnye­rik a néző rokonszenvét, felkeltik érdeklődését. Köz­ben készültek erősen artisz- tikus, formailag színvonala­san készített vagy éppen túlhajtott filmek is, mint a Nárcisz és Psziché, vagy a Csontváry, de emellett sike­rült tömegeket vonzó filme­ket is forgatnunk: a Kengu­rut, a Veri az ördög a fele­ségét, és a Vámmentes há­zasságot. Mondhatjuk, bizo­nyos kinövésekkel ugyan, de azért célt értünk. Ezeket a filmeket már emelt fővel vállalhattuk a szakma előtt. A nézők száma is emelke­dett. Emellett rendezőink te­hetsége is érvényesült — Valamit megtudhatunk a stúdiórendszer felépítésé­ről? A közös munkát a stúdió­tanács irányítja, melynek tagjai között rendezők: Kez­di Kovács Lóránt, Sándor Pál. Szomjas György, Zsom­bolyai János, Grünwalszky Ferenc, és gyakorló drama­turgok — Biró Zsuzsa, Cso- óri Sándor és Vásárhelyi MiHós — találhatók. Van esv szűkebb körű stúdióve- zetősée is. amely az elké­szült forgatókönyveket vi­taija meg. és megnézi az elkészült munkakópiákat, s elemzi az éves terveket. — Köllő Miklós hogyan értékeli stúdiójuk eddigi tel­jesítményét7 — Kívülről könnyebb len­ne elvégezni. Voltak jó, si­keres periódusaink, de per­sze nehezebbek is Túljutot­tunk bizonyos veszélyes je­lenségében. Ma mindenkép­pen jobb filmeket forga­tunk. mint a megelőző idő­szakban. Nézőink tábora is, nőtt. és ott vannak filmje­ink a naev filmfesztiválo­kon, fku oes-han Moszkvá­ban, Nyugat -Berlinben. Nem becsüljük le a magyar film- kritikusok díját sem, ame­lyet a Kis Valentinóért és a Veri az ördög a feleségéi­ért kaptunk. A Szerencsés Dániel tavaly fődíjat ho­zott haza Cannes-ból. Vol­tak persze kudarcaink is, minden évben akadt olyan filmünk, amellyel megint el­szalasztottunk egy lehetősé­get, — Mivel jellemezhetné végül legjobban a stúdió munkáját? — Talán azzal, hogy ná­lunk nagyon sok a pályakez­dő filmes, akit mi indítot­tunk útnak. Mintegy húsz rendező — a filmgyár hat­van rendezője közül — ná­lunk debütált. Ez persze na­gyon kockázatos vállalkozás mindig, de a szerencse mel­lénk szegődött, nem voltak nagy, látványos . bukások. Tulajdonképpen ez már meg is határozhatná a profilun­kat, ha ehhez évente mar­káns rajzolatú filmek is is készülnének .. . Nálunk valamennyi filmes nemze­dék képviselve van. Szaba­don választhatnak, hozzák ötleteiket; a rendező nincs egyetlen stúdióhoz kötve. — A stúdiórendszer tehát bevált? — A stúdió mindenekelőtt arra jó, hogy türelemre ta­nítson bennünket az eredeti elképzelésekkel szemben. Vitáinkon ellentétes véle­mények csapnak össze, de éppen a viták közepette ta­lálhatják meg a rendezők elképzeléseik útját. — Milyen konkrét felada­tok előtt áll az idén a stú­dió? — öt játékfilmet forga­tunk (tavalyról is maradt még egv): Jeles András An­gyali üdvözletét. Grünwalsz- ky Ferenc Eszmélését, Sző- nyi Gábor Budapesti nyo­mozóját, Sándor Pál Ez csak moziját, és, az idén debütáló Gárdos Pál Uram isten cí­mű fiimiét. Ezenkívül az idén előkiészítiük Gyön- gvössv—Kábái Yerma című film iát is — mondta befe­jezésül Köllő Miklós. SZÉMANN BÉLA MŰVÉSZET Kalendárium MÁRCIUS. A természet ébresztése volna? Ez nem olyan egyszerű. Inkább az évszakváltás küzdelmes hó­napjának nevezném. A hosszú tél hó nélküli és sze­les utóvédharcai, kevés eny­hüléssel, mindmáig. Sorai­mat 20-án írom, a tavaszi napéjegyenlőség utolsó per­ceiben. Ez most a szökőév miatt mára esik. A Nap a Kos jegyébe fordul. A napéjegyenlőség tava­szi viharai a történelem so­rán is, nemegyszer felkavar­ták az emberiség megszo­kott életét. A szabadság esz­méje legtisztábban 1848. március 15-én, a magyar if­júság pesti forradalmi fel­lépésében ragyogott föl. Le­het, amint nemsokára ki­tűnt, hogy távlati viszony­latban nincsenek meg a győ­zelem esélyei. Mégis — a magyar nép a jövő zálogát szerezte meg, amikor jogai védelmében, az emberibb élet teljességéért vállalta az egyenlőtlen küzdelmet. — Ugyanez áll 1919 márciusá­ra, az adót körülmények szerint módosult helyzetben; a végső megaláztatás ellen indult harc történelmi vo­natkozásában. Késik a tavasz, még hi­ányzik az idő sejtelmes va­rázsa. A földek illata, lágy esők után. — Megfigyelése­im így szerények. Nem jó, ha valaki csak arról ír, ami­nek már lennie kellene. Azért egy-két érdekes dolog feltűnt. Nehezen tudom fel­fejteni a madarak „sziszen” énekléseit. Sok ember élve­zi, de próbáljon csak valaki eligazodni a 8—10 helyről jövő jeladás szövevényein, ami még ilyen rideg napon is kísért. Azért megismer­tem a csilp-csalp füzike hangját. — Megfigyeltem a vetési varjúk csapatos vo­nulását északkelet iránt, a komor és sovány szélben. „Oculi, letáre — itt jár-e?” — volt a régi sza­lonkavadászok titkos nyelve. Már jönniük kell, a sneff­váró ígéretes napokban. Oculii, a böjt harmadik va­sárnapja. Reminiscere — „keresni gyere” mar elmúlt. Ám ez a szó mást, emléke­zést is jelent. Évfordulókra, nagy nevekre. — Goethe halálának ma van a fordu­lója. Mihail Solohov egy hó­napja hunyt el. — Jékely Zoltán ezelőtt feét évvel. Halálhíre márcibs^O-a pá­rás és nyomott délelőttjén, éppen Goethe oríüfegos mél­tatását olvasva ért. Felesé­gem jött megmondani. Goethe 1832. március 22- én halt meg, ilyen időben, talán délután, fél négy óra­kor. Amint olvastam, ka­rosszékében üldögélt reggel óta. — Egy gyönyörű női fe­jet látok, rámnéz sötét sze­meivel — dörmögte magá­ban, félálomból riadva vagy agonizálva. Karszékben halt meg és nem ágyban. A haldokló Beethoven az­előtt öt évvel, márciusban, 26. napján, még egyszer fel­emelte ökölbe szorított ke­zét a dörgő ég felé. Bécs külvárosa fölött késő dél­után jeges zivatar vonult át a felleges, zilált égen. Ki tudja, mit érez az em­ber az utolsó órák percei­ben? Köddé nőtt arcok fájnak, messzi képek. Shakespeare sorával bú­csúzom. CSÁK GÉZA Világító házfalak Önarckép

Next

/
Oldalképek
Tartalom