Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
A 'KÉPÚJSÁG 1984. április 7. Otthonteremtés állami segítséggel A lakásépítésben az elmúlt évtizedekben történelmi jelentőségű fejlődést értünk el. Túlteljesítettük az 1061- től 1975-ig tartó első 15 éves lakásépítési tervet és megnyugtató eredményekről számolhatunk be a második 15 éves lakásfejlesztési program eddigi éveiről is. Az állami erőforrásokban az utóbbi években bekövetkezett mérséklődés az eszközök körültekintő hatékony fel- használására köteleznek. Nemzetközi szinten is kiemelkedő lakásépítési tevékenységünk folytatásáról, fejlesztéséről a kedvezőtlenebb körülmények között sem mondhatunk le. A második 15 éves lakás- épí&si program keretében 1976—1990. között összesen egymillió 200 ezer lakás megépítéséhez kell az anyagi-műszaki, szervezeti és egyéb feltételeket megteremteni. Az 1976—1980. között már megépült 453 ezer lakásból 64 százalék, vagyis 291 ezer valósult meg magánerőből. A VI. ötéves terv során — 1981—1985. között — összesen 370—390 ezer lakás megépítése a feladat. Ezen belül mintegy 70 százalékos magánlakásépítéssel számoltunk. Ismeretes azonban, hogy az utóbbi években kevesebb állami lakás megépítésére van lehetőségünk, amit a növekvő magánerős lakásépítéssel sikerült ellensúlyozni. Az elmúlt három évben ugyanis a felépült 227 ezer lakásnak csaknem háromnegyede — 168 ezer — létesült magánerőből. Az 1984. évi lakásépítési előirányzaton belül pedig azzal számolunk, hogy a magánerőből épülő lakások részaránya országos átlagban elérheti a 85 százalékot is, amelyhez az állam hosszúírta: Dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter lejáratú kedvezményes kamatozású kölcsönnel, szociálpolitikai kedvezménnyel, a tanácsok a telkek tartós használatba adásával a munkáltatók kamatmentes kölcsönnel járulnak hozzá. A lakásépítés mennyiségi tejesítése mellett nagy jelen iöségűek a minőségi tényezők. Ezt jelzi az, hogy az elmúlt években magánerőből elkészült lakások átlagos alapterülete kedvezően alakult: a többszintes — többlakásos épületekben 76 négyzetméter, a családi-házakban 87,4 négyzetméter. Ennei; megfelelően a lakások szobaszám szerinti ösz- szetétele is javult, komlur- tosságuk, felszereltségük megfelel a korszerű követelményeknek. A magánlakás-építés és -vásárlás 1983. január 1-től módosult pénzügyi támogatása alapvetően a saját erőből történő otthonteremtés céljait szolgálta. A legjelentősebb változások a családi- ház-építők körét érintették. A szociálpolitikai kedvezmény rendszere ugyanis most már kiterjed a családi házat építőkre is. A nyújtható kölcsönösszegek felső határainak felemelése is ennél a formánál volt a legkedvezőbb, mert eddig a családi házak építéséhez és az egyéb építési kölcsönök kétharmada volt csak nyújtható. Fontos új vonás, hogy az állami építési telkek ára és a tartós használatba vételi díj minden építési formában az építési költség részeként vehető figyelembe. Az építőanyagárak 1984. évi felemelésének költség- kihatásait az állam a kétgyermekes családok és a fiatal házasok esetében a szociálpolitikai kedvezmények növelésével ellensúlyozta. HATÉKONY TELEKGAZDÁLKODÁS A magánlakás-építés minőségét és összetételét a mindenkor érvényben lévő hosz- szú lejáratú hitelek és más támogatások, a rendelkezésre álló telekállomány és az építési igényekhez igazodó telekellátás határozza meg. Ennek jelentőségét felismerve a lakásépítés elősegítése érdekében a városokban és községekben hatékony telekgazdálkodás van kialakuló- bér.. Űj jellemzője ennek, hogy a telekellátást egyre inkább a lakásellátási, lakásépítési feladatok részének tekintik. Az építési területek előkészítésében bővülő szerepet vállalhatnak a lakásépítés munkáltatói támogatására jogosult szervek, a lakásépítő szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek is. A telekgazdálkodás új szabályai — e tevékenység hatékony ellátására új eszközöket, forrásokat és módszereket teremtve — komplex tanácsi tevékenységet feltételeznek és tesznek lehetővé. KOMPLEX PROGRAM Széles körű összefogással elkészült a komplex lakásépítés építészeti fejlesztésének cselekvési programja, amely rövidebb időszakra és hosszú távra is meghatározza a legfontosabb feladatokat. A magánerős lakásépítés céljai közül kiemelést érdemelnek a következők: Fokozottan érvényesíteni kell a lakásépítés komplex építészeti és városépítési követelményrendszerét, az ember által épített és a természeti környezet kapcsolatát. A lakóegyüttesek, épületek jól illeszkedjenek környezetük sajátos arculatához, a település karakteréhez. Létre kell hozni az állami- és a szervezett magánerős lakásépítés telepítési, építészeti, lakáskulturális és környezetalakítási szempontokat tükröző integrációját. A lakásépítés komplex építészeti és városépítési követelményrendszerének érdekében növelni kell a szervezett építőipar fogadókészségét. A felsorolt követelmények érvényesítése megkezdődött. Ezek részéként a nagy kapacitású házgyárakkal és más korszerű építési technológiákkal rendelkező építőipari szervezetek is fokozatosan bekapcsolódnak a szervezett magánlakás-építésbe. BŐVÜLŐ TERVKlNÁLAT A magánerős lakásépítés fontos eleme a korszerű, az építtető igényeinek megfelelő, jól kivitelezhető terv. Az új tervcsaládok kidolgozása során ajánlott tervek kiegészítéseként olyan új tervek készülnek amelyek alkalmasak az emberi léptékű lakókörnyezet kialakítására és jobban figyelembe veszik a használók megváltozott igényeit, a reális szükségleteket, az üzemeltetés — különösen az energiafelhasználás — gazdaságosságát. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a magánlakás-építés fejlesztése célprogram bizottság útján jelentős támogatást nyújt az olcsón beszerezhető, korszerű, esztétikus, az építési engedélyezésnél előnyöket élvező ajánlott tervállomány bővítésére, karbantartására és új tervek készíttetésére. Az ajánlott tervek választéka, a helyi tájegységek sajátos vonásait tükröző tervkínálat ma már nagy közkedveltségnek örvend. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ ezekből a tervekből évente 25 ezer darabot forgalmaz. Az ajánlott tervek megked- veltetését — mintegy referenciaként — szolgálják az ország különböző településein a mintatelep-építési akciók. Készülnek kiviteli tervek a kedvezőtlen szociális helyzetben lévő családot?" számára is. A magán-lakásépítés minőségi színvonalának emelését hivatott szolgálni. Az év lakóháza elnevezésű pályázat, amelyen közösen vehet részt az építtető, a tervező és a kivitelező. Első lépcsőben a megyei tanácsok választják ki, hogy melyik épületet tartják a kitüntető címre érdemesnek, majd ezek közül kerül ki az országos első, Az év lakóháza címet elnyerő épület. ÖSSZEHANGOLT INTÉZKEDÉSEK A hagyományos, kaláka rendszerű családiház-építés- sel még a jövőben is széleskörűen számolni kell. Alapvető feladat azonban, hogy ezeknél az építkezéseknél is a legkorszerűbb építési anyagokat, szerkezeteket és építési megoldásokat alkalmazzák, kerülve a többletanyagfelhasználást, az építészeti és lakáshasználati értéket tekintve alacsony színvonalú megoldásokat. A sajáterős lakásépítés támogatására tovább kell szélesíteni a már működő tanácsadó-szolgáltató, gépkölcsönző szervezetek hálózatát, a meglévő bázisok tevékenységét, a munkáltatók, vállalatok, üzemek, intézmények közvetlen támogatását. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1982-ben adott ki tájékoztatót a szolgáltató bázisszervezetek létrehozásához, tevékenységük ellátásához. Számuk ma már százas nagyságrendű. A szervezett magánlakásépítés alapfeltétele, hogy — a vásárlóképes kereslethez igazodva — fokozatosan növekvő mértékben lehessen elterjeszteni a korszerű technológiákat, s hogy a vállalkozó építőipari szervezeteknek e tevékenységébe bekapcsolódjanak. Egyre inkább számolni kell az új kisvállalkozások, gazdasági munkaközösségek részvételével is. Ismeretes, hogy az alacsonyabb lakóépületek és a megszokott sokszintes házak szerkezeti szempontból nem azonos igényűek. Lehet jól átgondolt, cement-, acél- és energiatakarékos elemeket is gyártani e célra. Az ilyen, viszonylag kis lakáskoncentrációt eredményező beépítések is gazdaságosan tervezhetők, kivitelezhetők. A magánlakás-építés új állami támogatási rendszerének hatásai már egy év elteltével is értékelhetők. A kedvező hatások mellett azonban néhány nem várt is felszínre került. Ezek elemzése, értékelése megmutatja a hagyományos és szervezett-csoportos családiház-építési tevékenység fejlesztésének útjait. Ezért a magánlakás-építés alakulását folyamatosan figyelemmé 1 kell kísérnünk és a tapasztalatokat rendszeresen továbbra is értékelni fogjuk, hogy a keletkező nehézségeket minél gyorsabban • elháríthassuk. Az elmúlt években az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek levelek a nagydorogi nagyközségi tanácshoz. A felháborodott levélírók azt kérdezték, hogy miként lehetséges olyan szintű elmaradottság az épülő atomerőmű szomszédságában, mint amilyen Puszta- hencsén van. Mert primitív életvitelről és szemléletről tanúskodott a bagóhegyi boszorkányról, Vica néniről — azaz Markó Jánosné Kőműves Éváról — készült dokumentumfilm. Ez a film különböző fesziválokon díjat nyert, és dicsőséget szerzett alkotóinak. Nem úgy a Pusz- tahencsén élőknek. A film bemutatását követően fél évtized távolából most arra keresünk választ, valóban olyan elmaradott primitív hely volna Pusztahencse, és hogy mit tett a film a falu érdekében. DOROGIAK SZEMÉVEL — Segített — válaszolt határozottan dr. Heidecker PéYirágh Zoltánná ter a nagydorogi nagyközségi tanács elnöke. — Segített — ; métli —, mégpedig abban, nogy jobban kell figyelni a kisközségekre azokon a helyeken, ahol tudnak is értük tenni. — Nekünk szerencsénk van a megyei vezetőkkel — kapcsolódik a beszélgetésbe Csikai József vb-titkár. Tíz kérdésünkből kilencet mindig meghallgatnak, és négy- re-ötre segítő választ is kapunk. A film után volt néhány pusztahencsei kérdésünk, az ő segítségükkel, így ezek is megoldódtak. Keserű János megyei tanácstag lép be az ajtón, az elnöki irodába. — Rendben van, amit kértetek — mondja az előzőek igazolására. — Országunkban sok a gond — folytatja az elnök —, de azt hiszem, hogy ezek rugalmas szemlélettel megoldhatók. Nehéz mindig magyarázkodni. Különösen olyan kisközségeikben, ahol az ivóTakács György víz léte kérdőjeles, míg alig húsz kilométerre szökőkútat építenek közel millióért. HENCSEI PILLANATKÉPEK Zöld, KD-s rendszámú Dáciában két asszony húz el mellettem Pusztahencse főutcáján. Egyik nő kerékpáron, kapával megy dolgára. Idősebb asszony a gémeskút tövében húzódó törpevízmű utcai c apjáról kannájába csorgatja a vizet. Csak a főutcán ötnél itöbb épülő, vagy éppen beköltözésre váró új — általában többszintes — családi házat lehet számolni, a megújuló lét jeleként. Az óvodában, iskolában, később kiderül, a művelődési házban is központi fűtés melege fogad. Az egészséges szellem, lélek, egészséges testet is követel. Ezt példázza a falu szélén drótkerítéssel ellátott, gondozott pázsitú sportpálya, és a mellette fehérlő új öltöző épülete. Az iskola melletti utcába kanyarodva betonút vezet a Bagóhegyre. Ezt az utat — melynek értéke 700 ezer forint — társadalmi munkában építették a hencseiek. Hasonló lakossági összefogás jellemezte a 15 millió forintos ivóvízhálózat megépítését is. Ezeket a pillanatképeket szeretném megmutatni azoknak, akik a tévéfilmre alapozva nyilatkoztak Puszta- hencséről. JÓ PÁROS Talán nem udvariatlan és sértő a megjegyzés, hogy Virág Zoltánná, a hencsei községi tanács kirendeltség- vezetője, és Takács György, a nyugállományban aktívan dolgozó tanácselnök-helyettes jó páros. Az idős férfiember Hencsei utcarészlet tapasztalataira támaszkodó fiatal, gondolkodásában és mozgásában is lendületes asszonyka kettőse a kisközség jó irányú fejlődésének biztos záloga. Virág Zoltán- nét kozmetikázott arca és divatos kosztümje inkább városi fiatalok közé sorolja,, mintsem a „boszorkányáról” híressé vált kisközség vezetői székébe. Az államigazgatási főiskolán szerzett elméleti ismeretéit most, e kisközségért tenni akaró temperamentumával párosítja. Beszélgetés közben azoknak a helybeli embereknek a nevét emlegeti, akik legtöbbet fáradoztak, hogy megváltoztassák a falunak azt a képét, amit a film festett ország- világnak. Itt hallom Csanádi Attila téeszelnök és Horányi György pedagógus, a művelődési ház és könyvtár vezetőjének nevét is. ök azok tehát, akik új és új terveik megvalósításával feledtetni próbálják a falu lakóinak szégyenérzetét, mert ezt is szülte a film. KÉK NYAKKENDŐVEL Petrás László tanár, aki a községi népfrontbizottság titkára is, az iskolai gondokról beszél. A legfontosabb ilyen, hogy kevés a gyerek. — Valamikor a szomszédos Földespuszta szinte ontotta az iskolásokat — meséli —. Sajnos, az itt lakók kedvező feltételekkel a Paksi Állam* Gazdaságba költöztek gyerekestől. Jelenleg 60 -„sós tanításával kell foglalkoznunk. Az iskola fo’yosóján gázzsámolyok, eredeti csomagolásban várják a napközis konyha megindulását. A negyedik osztályosok kisdobos ruhában, kék nyakkendővel díszelegnek, ünnepre várva, és nagyon kedvesen emlékeznek a fekete ruhás öreg nénire — a bagóhegyi boszorkányra —, aki kilenc- venegy éves kora ellenére sem szorult más segítségére. Ez válóban boszorkányos dolog. Ellátta magát. Szürkén, kopottan élt. Pénzét összerakta. Kuporgatta? A hozzá bekopogókat megkínálta falat étellel, korty borral. Most kilencvenhét éves, és a gyön- ki szociális otthon lakója. A gyerekek úgy gondolják, hogy egy boszorkány varázsolni is tud. Vica néni pe- <ug nem tudott. Sajnálták is, hogy a faluban nem él boszorkány, mert ha lenne, biztosan megteremtené, amire szüksége van az itt élők. nek... A gyerekek kívánságait külön is teljesítené ... Mit kívánnak? Maguknak játszóteret, sok könyvet. .. Szüleiknek egészséget, azt, hogy sok-sok évig éljenek. — ... De ahhoz pénz is kell — kiált közbe egy kis „anyagias”. A falunak pedig azt kívánják, hogy a kis fáknak ne, tördeljék le az ágait, hogy jó legyen a termés és legyen béke. DECS1 KISS JÁNOS
