Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 82. szám. ARA: 1,80 Ft 1984. április 7., szombat. A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozása A Minisztertanács és a SZOT vezetői április 5-én Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének; Gáspár Sándornak, a SZOT elnöké­nek és Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel tanácskozást tartottak a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában. Áttekintették a megelőző találkozón elfogadott megál­lapodások végrehajtását, amely kifejezésre jut az 1984. évi népgazdasági terv­ben és szabályozásban, a szocialista munkaversenyről, valamint a társadalombizto­sítás és a munkavédelem ál­lami irányításáról időközben megjelent határozatokban. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták az 1984. év eddig eltelt idő­szakában végzett gazdasági munka főbb tapasztalatait. Megállapították, hogy a ter­melés összességében a ter­vezett ütemben emelkedett, de a kivitel nem érte el az időarányos mértéket. A ta­nácskozás résztvevői egyet­értettek abban, hogy min­den ágazatban, de különösen a gépiparban fokozni kell az exportképes, jó minőségű termékek előállítását. Abban is egyetértés volt, hogy a munka szervezettségének ja­vítására, az energiával és az (Folytatás a 2. oldalon) Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszteri bizottsága az előzetes meg­állapodásnak megfelelően 1984. április második felében Budapesten tartja soron kö­vetkező ülését. (MTI) Hazánkba látogat az olasz miniszterelnök Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására a közeli na­pokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság miniszterelnöke. (MTI) szárdi iskolával kapcsolat­ban lévő munkahelyek az el­ső hat helyezett számára ér­tékes küilöndíjakat ajánlottak fel, a szövetkezeteik ezen kí­vül még egy különdíjat ado­mányoztak, s mint azt a ver­senybizottság elnöke elmond­ta, ezt másutt még nem ta­pasztalta. A döntő első hat helyezett­je mentesül a szakmunkás- vizsga letétele alól. Első lett Mészáros Béla, a sárvári 409- es szakmunkásképző tanuló­ja, második — holtverseny­ben három gyakorlati pont különbségével — Molnár Attila, a zalaegerszegi 407-es iskola tanulója, harmadik Bakos István Mátészalkáról, negyedik Papp András, a szekszárdi szakmunkásképző­ből, ötödik Kulcsár Ferenc Sárvárról és hatodik Hoff­man Ernő a komlói szak­munkásképző immár „felsza. badult” tanulója. A szakma kiváló tanulója verseny Országos döntő Szekszárdon Befejeződött Szekszárdon az 505-ös számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben az esztergályos szakmunkásta­nulók versenyének országos döntője. Tegnap a gyakorlati munkákat készítette el a 24 legjobb harmadéves tanuló. A maróbefogó fej pon­tos elkészítése már csak azért is fontos volt, mert holtverseny esetén a gyakor­lati pontszám döntötte el a helyezést. Nagy Vilmos, a Vizsgabi­zottság elnöke, szakmáját te­kintve esztergályos, 10 éves szakmai gyakorlattal, vala­mint üzemmérnök és mű­szaki szakos tanár, az Or­szágos Pedagógiai Intézet munkatársa elmondta az ér­tékelés során, hogy a döntő magas színvonalú volt, a ko­rábbi évekhez képest is. A versenybizottság értékelése szerint a 24 tanuló a tanterv­ben előírt elméleti és gya­korlati tudnivalókat jó színvonalon sajátította el. Megfelelnek a kezdő szak­munkásokkal szemben tá­masztható igényeiknek. A versenyzőket küldő iskolákat, illetve a felkészítő tanárokat js köszönet illeti a lelkiisme­retes munkáért. Szakmai is­mereték terén és a szakmai számításokban magas szintet érték el a dolgozatok. Hiá­nyosságokat elsősorban a szakrajz olvasása és a rajz- készség terén tapasztalt a versenybizottság. A munka­darabot, amelynek az elkészí­tésére öt óra állt a verseny­zők rendelkezésére, vala­mennyien időben be tudták fejezni, a legjobbak 25—30 perccel korábban végeztek. A nagy pontosságot igény­lő méretezést és a menetvá­gás technológiáját igen pre­cízen megoldották a tanulók, de előfordult, hogy megtisz- títatlan munkadarabot adtak le, pedig a tisztaság nem­csak esztétikai követelmény ebben a szakmában, hanem a pontosságot is befolyásolja. A versenybizottság elnöke köszönetét mondott a fogadó iskolának a verseny kifogás­talan megszervezéséért. iA szakma kiváló ta­nulója országos verseny első három helyezettje külföldi utat vagy pénzjutalmat nyert amit majd az országos ün­nepségen adnak át. A szek­HASZNOS A VÁLLALATI GMK-K TEVÉKENYSÉGE (2. old.) NEGYVEN ÉVE MUNKÁBAN (3. old.) ÚJULÓ PUSZTAHENCSE (4. old.) OTTHONTEREMTÉS — Állami segítséggel (4. old.) TALÁLKOZÁSI pontok, KÖZÖS TERÜLETEK (5. old.) TlZ A DINNYE, 85 A ZÖLDSÉG (7. old.) NAPKOLLEKTOROS JUHÁSZTANYA (8. old.) A JUGOSZLÁV MEZÖGAZDASÄG ÉS A DTD-CSATORNA (8. old.) A BOLGÁR — OLVASÓ NÉP (8. old.) MEGISMÉTELHETETLEN CSODA (9. old.) MAGYAR BARÁTSÁGI NAPOK LÚDZBAN (9. old.) TEVE ÉS KÉKRÖKA (9. old.) KÖLTÉSZET NAPJA (10. old.) KALENDÁRIUM (11. old.) mm. A GYOM ÉRTÉKE (12. old.) ÖVODAFOGLALÓK (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) A VÉGREHAJTÓ ÜTITÄRSA VOLTAM (7. old.) MIHÄLTZ pAl 85. SZÜLETÉSNAPJÁRA (11. old.) BEMUTATJUK A HUNNIA STÚDIÓT (11. old.) VÉDEKEZÉS A ZAJ ELLEN (12. old.) Egészséget mindenkinek Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-ban tör­tént megalakulásáról emlékezünk meg minden év áp­rilis 7-én, amikor az egészségügyi világnapot ünnepel­jük. A világszervezet 1977. májusában megrendezett 30. közgyűlésén fogadta él az ..Egészséget 2000-re minden­kinek” programját. A WHO jelmondata természetesen nem azt jelenti, hogy az emberiség az ezredfordulóra úrrá lesz a ma még gyógyíthatatlan betegségeken, a vi­lág egyenlőtlen fejlődése következtében kialakult táp­lálkozásbeli, higiéniás és környezetvédelmi gondokon, hanem azt. hogy ezek megszüntetéséért, az egész embe­riség jövőjéért közös cselekvésre szólít. Felhívással fordul a világ valamennyi országának kormányához azért, hogy a 2000-ig még hátralévő szűk emberöltőnyi . időszakban fordítsanak nagyobb gondot, viseltessenek nagyobb felelősséggel az emberi élet alapvető feltéte­leinek általános megteremtéséért, az egyes emberek életlehetőségeinek közelítéséért. Jelenleg földünk 4 milliárd 586 milliónyi lakosának' egyötöde nem részesüül semmiféle egészségügyi ellá­tásban. A harmadik világban születő gyermekek közül évente 12 millió hal éhen egyéves kora előtt, további négy százalékuk nem éri meg ötödik születésnapját — a hiányos táplálkozás következtében. A WHO szerint egy-egy gyermek megmentése csupán 12,5 dollárba ke­rülne. További 50 milliárd dollár elegendő lenne arra, hogy a világ minden gyermeke részesüljön alapvető orvosi ellátásban. Ez az összeg kétharmada a világ ci­garettafogyasztásának, s tizenötöd része a katonai cé­lokra fordított kiadásoknak... A világ 25 legszegényebb (zömmel afrikai) országá­ban átlagosan 2,6 dollárt fordíthatnak lakosonként az egészségügyre, további 85 fejlődő országban pedig 17 dollárt. Nem csoda tehát, hogy az európai ember által ma már csak hírből ismert népbetegségek tucatjai a harmadik világban mindennaposak. A bélhurut, a te- 5 tanusz, a malária, a sárgaláz, a vérhas — jóllehet gyó­gyításukra ma már képes az emberiség — százezrével szedi áldozatait. Az urbanizáció felgyorsulása — elmaradott terüle­teken — újabb gondokat jelent a világegészségügynek A nyomornegyedekbe zsúfolódó lakosság vízellátása Zömmel megoldatlan (csak minden harmadik ember ihat a földön vezetékes vizet), hiányoznak a csatornák és egyéb közművek is. Mindez növeli a fertőzésve­szélyt, a járványok felbukkanásának lehetőségét. A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szer­vezete) 1983-ban közzétett jelentése szerint a Földön 450 millió ember éhezik, 817 millióan pedig olyan or­szágokban élnek, amelyekben az egy főre jutó élelmi­szerfogyasztás mértéke évről évre csökken. A FAO 2000-re — hacsak nem sikerül úrrá lenni a jelenlegi ál­lapotokon — már 600 millió éhezőt jelez. Elgondolkoz­tatóak ezek az adatok, különösen akkor, ha kiegészít­jük azzal a ténnyel, miszerint az emberiség összessé­gében 10 százalékkal több élelmiszerrel rendelkezik évente mint amennyire szükség van... Az utóbbi néhány évtizedben az emberiség még egy kényszerű felismerésre jutott: ha a Föld ökonómiai egyensúlyát az iparosítással egy bizonyos mértéken túl megbontja, akkor saját életterét szünteti meg. Európa és Amerika nagyvárosaiban ma már nem rit­kák a füstködriadók. Ilyenkor a városok légterében káros mértékben felszaporodnak a légzést nehezítő gázok, a levegő természetes összetétele jelentős mértékben meg­változik. A nitrogénoxid és a kéndioxid — főképp a szenet feldolgozó erőművekből — a levegőbe jut, majd a légáramlatokkal, szelekkel — savas esők formájában — távoli vidékekre is elszállíthatja az iparvidékek mérgező „üzenetét”. Csupán az Egyesült Államokban évente 22 millió köbméter nitrogénoxid és 26 millió köbméter kéndioxid kerül a légtérbe. Az iparosodott területeken a keringési rendellenességekben és légző- szervi megbetegedésekben szenvedők veszélyeztetett­sége egyre nő. A légszennyezés csak egy formája annak, ahogyan az emberiség saját életterét rombolja. A mezőgazdaság­ban használatos vegyszerek túladagolása, az élővizek szennyezése éppúgy az életet veszélyezteti. Az Egész­ségügyi Világszervezet mindannyiunk egészségének megóvását tartja szem előtt, amikor a környezet egyen­súlyának megóvására, helyreállítására szólít fel. HATÁR ÉVA Készül a munkadarab a döntő gyakorlati „versenyszámában” Aki mér, Gyutai Attila, az 505-ösből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom