Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-28 / 99. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 99. szám ARA: 1,40 Ft 1984. április 28., szombat Mai számunkból KUBAI VENDÉGEK SZEKSZÁRDON (2. old.) ÉS MI VAN A TECHNIKÁVAL? (3. old.) TOLNAI UTAKON (4. old.) KARATEVIZSGA DUNAFÖLDVÄRON (6. old.) Gazdaságpolitikai elgondolások A VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozását szol­gáló eddigi munka az 1990-ig terjedő fejlődésre vo­natkozó gazdaságpolitikai elgondolások kialakítására irányult. E munka keretében a tervezők elemezték és értékelték a népgazdaság 1979—84. évi fejlődését, elő­rejelzéseket készítettek az 1990-ig terjedő gazdasági fejlődés várható külső és belső feltételeiről. Feltárták a gazdaságpolitika mozgásterét és — a hosszú távú tervezésből adódó következtetések figyelembevételé­vel — több változatban előzetes elképzeléseket készí­tettek a gazdasági fejlődés lehetséges irányairól. A konkrét gazdasági cselekvések részletesebb ki­dolgozása a további tervezőmunka feladata. Ehhez a Minisztertanács határozatot hozott a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai elgondolásairól és a tervkoncepció kidolgozásának feladatairól. Az ötéves terv kidolgozása során sokoldalúan fi­gyelembe kell venni a külső és belső gazdasági felté­telek változását. Ettől, illetve a gazdasági tevékeny­ség eredményességétől függően több tervváltozatot szükséges kidolgozni. Cél a minél kedvezőbb, a gaz­dasági fejlődést előrevivő, az elért vívmányainkat to­vábbfejlesztő változat megalapozása. Kiemelt tenni­való az 1987-ig terjedő időszak feladatainak konkré­tabb meghatározása. A tervezőmunkának a hatékony és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés feltételeinek meghatározására, el­sősorban a termelő ágazatokban történő forrásképző­dés erősítésére kell irányulnia, azoknak az eszközök­nek és cselekvési irányoknak a feltárására, amelyek­kel az anyagi és emberi erőforrásokat a legnagyobb hatásfokkal lehet hasznosítani. Mindenekelőtt a mű­szaki megújulás, az exportnövelés, az importkiváltás, a visszafejlesztés és a költségvetési megtakarítások programszerű kialakítása érdemel nagy figyelmet. Az elosztási politika előterébe is azok a módszerek kerülnek, amelyek a hatékonyság növelését, a telje­sítmények fokozásának ösztönzését eredményezik. A tervezőmunkában sokoldalú mérlegelés alapján kell kialakítani és rangsorolni az elosztási körben érvénye­sítendő társadalmi és gazdasági célokat. A VII. ötéves tervet a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó elgondolásokkal össze­hangolva, a gazdasági mechanizmus korszerűsítésétől várható kedvező hatásokat számításba véve, a fő gaz­daságpolitikai célokat az irányítás eszközeivel is alá­támasztva kell kialakítani. A terv további kidolgozása során az illetékes mi­nisztériumok és országos hatáskörű szervek koncep­ciókat alakítanak ki többek között a termelő és inf­rastrukturális ágazatok, ezen belül a szerkezeti vál­tozások szempontjából alapvető jelentőségű tevékeny­ségek fejlődéséről, a tudományos kutatás és a műsza­ki fejlesztés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a foglalkoztatás és az életszínvonal-politika, a beruhá­zások, a területfejlesztés, az ár- és a pénzügypolitika fő irányairól. Ennek alapján készül el a VII. ötéves népgazdasági terv koncepciója. A kormány felkérte a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket, hogy az eddiginél szé­lesebb körű részvételükkel segítsék a VII. ötéves nép- gazdasági terv kidolgozását. E szervezetek, illetve szervek vezető testületéi a gazdaságpolitikai elgondo­lásokról vitát rendeznek, részt vesznek a tevékeny­ségüket közvetlenül érintő problémák feldolgozásában, egyes részkoncepciók, valamint a népgazdasági terv- koncepció tervezetének vitájában és ez utóbbiról tár­sadalmi vitát szerveznek. E tevékenységükben az Or­szágos Tervhivatallal együtt kidolgozott, közös mun­kaprogram szerint járnak el. A tervkoncepció kialakítása során az érintett gaz­dálkodó szervezetek is részt vesznek a műszaki-gaz­dasági koncepciók és tanulmányok kidolgozásában, bekapcsolódnak a nemzetközi tervkoordinációs tár­gyalások előkészítésébe. Több mint száz gazdálkodó szervezet stratégiai elgon dolásait a népgazdasági ter­vező szervek is megvitatj ák, és a tervezőmunkában hasznosítják. Ez év második felében a vállalatok és szövetkezetek is megkezdik saját középtávú terveik ön­álló kidolgozását. A tanácsok tervező munkájukat an­nak tekintetbevételével végzik, hogy növekszik gaz­dasági önállóságuk, felelősségük fokozódik a lakosság és a társadalmi szervek bevonása a döntések előké­szítésébe és végrehajtásába. (MTI) Kitüntetett kollektívák Ünnepi munkásgyűlés Pakson nak, a kivitelezésben részt­vevő vállalat dolgozóinak köszönhető, hogy az erőmű első blokkja 1983-ban 2,5 milliárd kilowattóra áramot termelt, az idén pedig már meghaladták az egymilliárd kilowattóra teljesítményt is. A kettes blokk építésében pedig a cirkulációs mosatás, az egyes revízió és a meleg­járatás már magasabb szin­ten történt meg, mint az első blokknál. A harmadik blokknál 10 vállalat kötött szocialista szerződést a tisz­ta szerelés körülményeinek megteremtésére. Az ünnepi köszöntő után K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára ki­tüntetéseket adott át szov­jet, lengyel és magyar dol­gozóknak. A paksi atomerő­mű-építkezésen végzett ki­emelkedő brigádmunkáért zászló-elismerésben részesült a 22-es ÁÉV Valkó, a GYGV Ausztenit, a PAV Madame Curie, az ERBE Komplex, a Vegyépszer Lenin, és a Hőtechnikai Komplex szo­cialista brigádja. Tizenkét brigád kapta meg a Paksi Atomerőmű építkezésben végzett kiváló munkáért ok­levelet. Harminchármán a Paksi Atomerőmű építéséért plakettet, tízen pedig a KISZ-építkezésen végzett kiváló munkáért elismerés­ben részesültek. K. Papp József átadja a kitüntetést az ERBE Komplex­brigád vezetőjének magyar munkások, techniku­sok, mérnökök ültek a PAV tanácskozótermében, olyan élenjáró dolgozók, akik a múlt évben kiemelkedő tel­jesítményt nyújtottak az erőműépítés munkaverse­nyében. pártbizottságának titkára kö­szöntötte a résztvevőket. Ezt követően Dächert Imré- né, a Paksi Atomerőmű Vál­lalat szakszervezeti bizott­ságának titkára mondott ünnepi köszöntőt. Többek között hangsúlyozta, hogy a munkaversenyben élenjárók­Tegnap délután Pakson, az atomerőmű-építkezés dolgozói ünnepi munkás­gyűlésen köszöntötték Május 1-ét. A szovjet, lengyel és Az ünnepi munkásgyűlé­sen, melyen K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is megjelent, Hege­dűs György, az építkezés Az ünnepség résztvevői Vasútépítők — Kiváló Főnökség A MÁV dombóvári építési főnökségének kollektívája az elmúlt évi eredményei alap­ján elnyerte a Kiváló Főnök­ség címet, amelyet a Közle­kedési Minisztérium és a Vasutasok Szakszervezete adományozott a legjobb ered­ményt elérő gazdasági egy­ségeknek. Az ünepséget a cím át­adása alkalmából csütörtö­kön délután tartották. Ezen részt vettek a főnökség leg­jobb dolgozói, a szocialista brigádok vezetői, a munka­helyek irányítói, a politikai és gazdasági vezetők. Meg­jelent K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titká­Az ünnepség elnöksége, K. Papp József köszönti a kollektívát A kitüntetett dolgozók egy csoportja ra, Klézl Róbert, a közleke­dési miniszter helyettese, dr. Szabó Miklós, a vasutasok szakszervezetének elnökségi tagja. A főnökség munkáját Ge- resdi István igazgató ismer­tette ünnepi beszédében. El­mondta, hogy az elmúlt 12 év alatt a főnökséget tíz al­kalommal tüntették ki a Ki­váló Főnökság címmel, szám­talan dolgozó kapott munká­jáért erkölcsi és anyagi el­ismerést. Az ünnepségen az igazga­tó azzal a köszönő szavak­kal vette át a díszes okle­velet Urbán Sándortól, a MÁV vezérigazgató-helyette­sétől, hogy a jövőben is a tervek végrehajtásáért szer­vezetten, közös akarattal in­dulnak, fokozzák a munka termelékenységét és felsza­badulásunk 40. évfordulójá­ra kiemelkedő munkasikere­ket érnek el. Köszöntötte az üneplő vasútépítőket a me­gyei vezetés nevében K. Papp József, s további si­kerek elérésére buzdította a kollektívát. Az ünnepség végén kitün­tetéseket, jutalmakat adtak át az 1983. évi termelési munka irányítóinak, végre­hajtóinak. Fotó: Dombai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom