Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

1984. április 26.

^PÜJSÄG 5

A szó elő- illetve utótagja is ismert jelentéssel bír. Mégis érdemes néhány szót ejteni már itt, bevezetőben a kisdobosok és úttörők álmáról, az úttörőév koronájáról. A tábor szó nem csupán azt a bekerített területet jelenti, ahol sátrakban, barakkokban, vagy most már — hála szocialista államunk gondoskodásának — egyre inkább szállodaszerű épületekben töltik el vakációjuk nyolc—tíz napját a gyerekek. Ennél sokkal

többet jelent. Jelentésében benne foglaltatik a gyerekek igényeinek, érdekeinek, kívánságainak, elképzeléseinek kielégítése, a különböző nevelési lehetőségekkel való élés, a romantika, az úttörőmozgalomhoz való kötődés erősítése, szorosabbá tétele... és egy életre szóló élmény szerzése. A tábor nem mindenkinek járó szolgáltatás, hanem jutalom. Oldalunk felkészülési körkép.

Harmadszor az új táborban

Azt hiszem, akik ismerik megyénk úttörőtáborait, nem vitatják, hogy valamennyi közül a legszebb, a legmodernebb a tamásiak Balatonszabadi-Sóstón két éve átadott szállodaszerű tábora. A korszerűség mellett azonban sokan úgy vélik, hogy a faépület és a vízparti sátrak eltűnésével a romantika is elillant. Ma már csak az emlékekben él. A kétféle megállapításnál azért a legfontosabb a gyerekek véleménye, akik szeretik Sóstót és szívesen járnak oda... Nekik építették a tábort, az ő véleményük a meghatározó.

Schiszler Istvánnéval, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjével a tábornyitás előkészületeiről beszélgettünk.

— Az idei év — a gondokat, feladatokat tekintve — lényeges csökkenést jelent az előzőekhez viszonyítva — mondja az osztályvezető, majd miután nagyot szív a cigarettájából, így folytatja: Az 1982-ben átadott épületet folyamatosan korszerűsítjük. Az ebédlőt — esztétikai szempontokat is figyelembe véve — matt dekoritlemezzel burkoltattuk. Jelenleg takarítják, meszelik, festik az épületeket. Ezzel egyébként április végére elkészülnek.

— Más tervek?

— Vannak. Ezeket részben még az idén, részben pedig jövőre szeretnénk megvalósítani. Mik ezek? Tervezzük, hogy a szilárd burkolatú sportpályát még egy réteggel lefedjük. A városszépítő bizottságtól kapott cserjéket is kiültetjük a kerítés mellé. Sort kerítünk az új épület és a sportpálya közötti rész gyeptéglázásóra. Ezek mind a környezet szebbé tételét biztosítják. Idei tervünkben szerepel az is, hogy a régi téglaépületben kialakítunk egy barkácsszobát, ahol szabad idejükben „elbütykölhetnek” a gyerekek. A felszerelést is — igaz, nem nagy dolgokkal — bővítjük.

— A tábor legszebb, legvonzóbb része volt a Sóstó partja, de most mintha nem olyan romantikus, nem olyan vonzó lenne. Mondhatnám úgy is, hogy eléggé tönkrement az építkezés alatt.

— Azt a területet is újra akarjuk hasznosítani, ülőkékkel, játékokkal felszerelt pihenőhelyet kívánunk kialakítani a jövő nyárra. Ehhez kérünk majd segítséget is.

— Ügy tudom, nincs „szennyvízprobléma” a táborban.

— Egyedi szennyvíztisztítónk van, ami teljesen problémamentes. Tudunk arról, hogy központi szennyvízrendszert terveznek és a lehetőségekről is tárgyalunk.

— Hogyan alakul az étkeztetés, a térítési díj ?

— Továbbra is a paksiaknál főznek, és úgy tudom, a Mecsekvidéki Vendéglátóipari Vállalat üzemelteti az idén a konyhát. Az étkezési norma 38,50 Ft, amit a létszámnak megfelelően térítünk majd. Hogy a gyerekeknek mennyit kell fizetni, még nem tudjuk. Szükséges lenne — már most' — az egységesítés, a mielőbbi koordinálás, és természetesen jó lenne minél előbb megtudni az összeget.

Az osztályvezető elmondta még azt is. hogy kész a turnusbeosztás és zavartalan tábornyitás várható. Tamási és a városkörnyék kék- és vörösnyakkendőseit újra sok élmény várja majd a Sóstó partján. ________________________

K

özel tizenötezer táborozó

Vidám táborozás előtt 3280 gyerek

‘ Sötétvölgy idén is várja a táborozókat...

Tolna megye táborokkal országosan az egyik legjobban ellátott megye. Szepezden, Fonyód-Bélatele- pen egy-egy, Balatonszabadi- Sóstón kettő, Váralján, Cseresznyésben, Sötétvölgyben, Tengelicen egy-egy, Fadd- Domboriban kettő tábor fogadja a gyerekeket. Az idei nyáron a váltótábori turnusokban ezerötszáz gyerek üdülhet egyszerre. Ez az adat — Dománszky Zoltán táborozási szakbizottság-vezető véeménye szerint — jó, hiszen kilenc turnusban 13 500 úttörőt, illetve kisdobost érint. Ezenkívül — hogy megközelítsük, a címben feltüntetett számot — Csillebérc és Zánka is közel négyA romantikus faházak, a szépen parkosított udvar, a sportpálya, a sok fa, virág az idén mintegy 900—1100 pajtást vár Balatoni enyvesen, a dombóváriak és városkörnyékiek táborában, ahova most már egyre inkább jutalomból lehet eljutni. Nem véletlenül motivál, serkent jó úttörő- és tanulmányi munkára a tábor, hisz a hűs Balaton mellett a vonzó, élményt adó programok is csábítanak.

Az előkészületekről Kollár Andrásné, a dombóvári Városi Tanács művelődési osztályának gazdasági vezetője informált. Balatonfenyvesen férőhelyfejlesztés nincs, így továbbra is 120 pajtást fogadhatnak turnusonként. Jelentős beruházásnak számít azonban a kicsi, elavult szennyvízrendszer megoldása. A fonyódi Településtisztasági Vállalat két darab 25 köbméteres tartályt tesz el

száz pajtást fogad a különböző szaktáborokban. Az idén is lesz külföldi cseretáborozás. Tambovba, Karl- Marx-Stadtba, Bezonsba és Becsére is utaznak táborozok.

— Divat a vándortábor. Körülbelül 1200 úttörő és kisdobos veszi hátára a hátizsákot, hogy megismerkedjen hazánk szép tájaival. Megyénk vándortáborozói huszonnégy útvonalat járnak végig. A két Tolna megyei szervezésű vándortáborunkban — a Kapos, illetve a Tolnától Baranyáig elnevezésű vándortáborokban — mintegy 1680 más megyéből érkező táborozót fogadunk.

a régi 8,5 köbméteres helyett, és ezzel előreláthatóan 1990-ig megoldódik a „szennyvízprobléma”. Ez a beruházás 700 ezer forintjába kerül a fenntartónak.

Kisebb javításokat, felújításokat végeznek az idén is a táborban. Dolgozik már a festő, a vízvezeték-szerelő, és az asztalos munkákat is megkezdték. A takarítást, valamint a parkosítást, csinosítást — mivel ezt is „felelősséggel kell végezni” — a csapatvezetők, valamint az iskolák KISZ-alapszervezetei vállalták. A tízéves faházak állagmegóvása biztosított, de rájuk férne a korszerűsítés, a felújítás. A június 17-től augusztus 26-ig „üzemelő” táborban állandó táborvezető és élelmezésvezető gondoskodik majd a gyerekekről. A konyhai személyzetet az iskolák napközis konyháiról biztosítják.

Váralja és Bélatelep is készülődik

A festői szépségű váraljai és a kék vizű Balaton partján lévő fonyód-bélatelepi tábort birtokolják nyaranta a bonyhádi és a városkörnyéki gyerekek. Hogy nyaruk „felhőtlen” legyen, nagyon sokat tesznek azért a táboroztató pedagógusok és a fenntartó, a városi tanács.

Az előkészületekről Probszt Józseffel, a bonyhádi Városi Tanács művelődési osztályának gazdasági felügyelőjével beszélgettünk, aki elmondta, hogy a még újnak nevezhető váraljai táborban az aktuális karbantartási munkákon kívül „más gond nincs.” Folyamatosan bővítik a felszerelést — játék, sporteszköz — és a nyárra teljes egészében kicserélik az ágyneműt. Erre mintegy százezer forintot költenek. A tavaly elkészült speciális kiképzésű fürdőmedence folyamatos vízellátását is biztosítják. Ezért várásoltak harmincötezerért egy kutat. Negyedszer üdülnek a Vörös- kereszt szervezésében a 10— 14 év közötti beteg és mozgássérült gyerekek Váralján. A váltótáborok mellett helyet biztosítanak a Tolnától Baranyáig elnevezésű vándortábor lakóinak is. Űj sátrakat szereztek be nekik, és megkezdték a terület rendezését.

A fonyód-bélatelepi táborról Probszt József elmondta, hogy az utóbbi három évben sok pénzt költöttek rá. Teljes vizesblokk-, illetve tető- felújítást végeztek. Az idén — új kezdeményezésként — kötlségkíméléssel végzik el a tábor előkészítési munkáit. Az általános iskolák karbantartóiból három brigádot alakítottak, akik vállalták, hogy minden évben egy-egy szintet rendbe hoznak. A munkát, amelyhez az anyagot — fa-, festék-, vasanyag — a fenntartó biztosított, az elmúlt héten kezdték és május 15-re befejezik.

A táborhoz tartozó „hatalmas” terület — amelyre az építési tilalom előtt Szek- szárd épített volna tábort — parkosítási terve kész. Megvalósítása azonban hosszabb időt Vesz- igénybe.

— Úgy tudom — fordítok a szón —, hogy a Vöröskereszt hétszázezer forintot ajánlott fel azért, hogy kétévenként állami gondozott gyerekeket üdültethessen Bé- latelepen.

Probszt József levelet mutat, melyet a Vöröskereszttől kaptak, aztán ennyit mond: — Valóban megkeresett bennünket a Vöröskereszt, és kérték, az épület földszintjét úgy alakítsuk ki, hogy a beteg gyerekek is tudják használni. Ehhez szükség van a kapaszkodók kiépíésére a fürdőkben. WC- ben, a Balatonhoz, a fák alá. a padokhoz vezető be- tonutak kiépítésére... A költségvetés kész, összeget még nem kaptunk. Szívesen látjuk ezeket a gyerekeket Bé- latelepen, mert egy jól szervezett turnus.

Az oldalt készítették: Ékes László, V. Horváth Mária. Fotó: Kapfinger András.

Hogy miért pont 3280? Mert Szekszárdnak és környékének négy úttörőtábora van. A sötétvölgyi váltótáborban egy turnusban százan, Fadd-Domboriban — a régi városi táborban ugyan- ennyien, a dombori — volt járási — táborban száztízen és Balatonszepezden százan táborozhatnak egy-egy turnusban. Ezen a nyáron nyolcszor váltják egymást a gyerekek, azaz nyolcszor négyszáztíz, az egyenlő: 3280-nal.

István István, a városi tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője imponáló szavakkal vezeti fel a beszélgetést:

— A járások megszűnése e témában két fontos dolgot érint: egyik az, hogy a táborok a tanács fenntartásában működnek, az üzemeltetés pedig a városi úttörőház feladata lett. Viszont ez

nem jelenti azt, hogy a volt járási táborokban ezután a megyeszékhelyen élő gyerekek kapnak jutalomként „beutalót”. Hanem a környékben élő úttörők táboroznak azokban ezután is, hiszen az említett két tábort a környező községek építették, jórészt társadalmi ösz- szefogással. Ezenkívül a berendezést, illetve annak felújítását is ők adták össze: bútort, ágyneműt, televíziót... és még sorolhatnánk.

Hogy az idei nyárra még mi mindennel gyarapodnak a táborok? Arról is érdemes szólni, nem elhallgatva azokat a gondokat sem, melyek gáncsolják a kellemes táborozást. Kezdjük a legtávolabbi táborral, a szepezdivel, amely az ország második legnagyobb táborcentrumához tartozik. A rendelkezések értelmében a Balaton környékén mindenütt meg

kell oldani a központi szennyvízelvezetést. A tábor jelenleg is egyedi szikkasztóval oldja meg a dolgot, noha a közös kasszába — a zánkai közös tanács számlájára — 420 ezer forintot befizettek.

A Domboriban levő két tábor egy, meglehetősen nagy telekre épült. Tavaly készült el a parancsnoki épület, amit az idén vakolnak be, s ezzel egy időben adják át a szabadidő-pavilont. Sötétvölgyben pedig a városi tanács költségvetési üzeme elkezdte építeni a betonjárdákat és a szociális létesítményekbe vezető lépcsők mellé az ugyancsak betonból készülő rézsűket. Erre azért van szükség, mert ez évtől kezdve — a Vörös- kereszt hozzájárulásával — nyaranta egy-egy turnusban mozgássérült gyerekek üdülnek majd ott.

Paksi készülődés

A gyerekeknek az iskolapadok koptatása mellett most még nem nagyon jut eszükbe a nyár, a táborozás. A felnőttek azonban mások. Már javában folynak a különböző nyári úttörőtáborok szervezési munkálatai. Elkészültek a turnusbeosztások, és sok helyütt megkezdték a táborok előkészítését, felújítását a júniusi zászló- felvonásra.

A paksi Városi Tanács művelődési osztályához két tábor tartozik. Az egyik a ragyogó környezetben lévő cseresznyési tábor, amely nyolcvan napközis gyereknek biztosít nyugodt, gondtalan, élménynyel teli napokat. Szántó Péter művelődési osztályvezető szerint megnőtt az igény Cseresznyés iránt, hisz más környezetben — nem az iskolaudvaron — tölthetnek két hetet a paksi napközisek és a tábort igénybe vevő egyéb csoportok is. „Kiegészítő funkciója” is van Cseresznyésnek. Tavaly a fúvószenekar táborozott itt, a napköziseket váltva, az idén pedig az ASE cselgáncsszakosztályának tagjai készülődnek az év végén sorra kerülő úttörő-olimpiára. Már tervezik a színes programot, amelyben — az előző évek gyakorlatának megfelelően — a közművelődési intézmények munkatársai is részt vesznek.

A város másik tábora Balatonszabadi- Sóstón, a Sóstó partján van.

— Erről — sóhajt Szántó Péter — már nehezebb beszélnem. — Elmondja az okokat is. — Igaz, hogy a III. számú Általános Iskolát bíztuk meg az üzemeltetéssel, de azért nekünk is van gondunk. Meg kellett oldanunk a főzés problémáját. Eddig ugyanis a tamási járással együtt biztosítottuk a konyhai személyzetet, az idén szükségmegoldásként kiadtuk a vendéglátóipari vállalatnak.

Az osztályvezető véleménye az — habár változó tapasztalataik vannak a városi étkeztetésben —, hogy most ez a jó megoldás. A konyhai „tulajdonosváltozás” nem érinti a térítési díjakat. Feladatot jelent a városi tanácsnak a konyha és étterem alatti rész víztelenítése, valamint a tereprendezés is. A régi gond, a szennyvízelvezetés ügye is lassan rendeződik. A budapesti III. kerületi tanács — akik szintén a Sóstó partján táboroztatják a gyerekeket — javaslatára megvizsgálták annak a lehetőségét, hogyan tudnának „rácsatlakozni” a megépítendő szennyvízhálózatra.

A gondok ellenére optimisták Pakson, és készülnek a tábornyltásra. Munkájukat a pedagógus KISZ-alapszervezet is segíti a már hagyományosnak mondható társadalmi munkájával.

Vár a tábor Fenyvesen