Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-22 / 95. szám
A^PÜJSÄG 1984. április 22. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért rossz a közvilágítás? Horváth István, Szekszárd, Bükk u. 19. szám alatti olvasónk emlékeztetett bennünket, hogy az elmúlt év őszén már feltette a kérdést szerkesztőségünknek. „Akkor kigyulladtak a fények, körülbelül egy-két hétre, persze akkor sem mindenütt. Utána maradt minden a régiben. A Bükk u. 17. sz. ház előtti világítás 1983. május óta rossz, leszerelték és úgy hagyták. Az említett háztól felfelé körülbelül hét-nyolc helyen a Cserhát utcáig, valamint a Klapka Gy. utca északi felében nincs közvilágítás. A Klapka György utcát a Cserhát utcával egy meredek lépcsősor köti össze, mintegy száz lépcsővel és általában a környéken nincs világítás. Én szóban és telefonon a DÉDASZ illetékes helyén öt-hat alkalommal már jelentettem. Fel is jegyezték, de semmi sem történt.” A Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat szekszárdi üzemigazgatósága nevében Falussy László válaszolta a következőket: — A területet illetően ki- rendeltségünk közvilágításjavítást végzett. Sajnos a javítás egyes helyeken nemcsak fényforrás, hanem egyéb szerelvénycserét is igényel. Az egyéb szerelvények, aynagok rendelkezésre állásától függően végezzük a további javításokat. A szerk. megjegyzése: Ebből a válaszból sajnos semmi sem derül ki. Sem az, hogy miért nem válaszoltak a többszöri bejelentésre, sem az, hogy konkrétan mikorra várható a közvilágítás megjavítása ezen a területen. Az ilyen válasszal — ha netán valamilyen panasza volna — a válaszadó is bizonyára elégedetlen lenne. Miért egy évre előre? Papp István Szekszárd, Herman O. utcai olvasónk televíziójára átalánydíjas javítási szerződést kötött a szekszárdi Gelkával, díj havi 30 forint. Az első negyedévi díjat még a múlt év decemberében befizette. Kérte, hogy küldjenek befizető csekket. Nem küldtek. Bement és közölték vele: 1984. január 1- től a teljes évi összeget egyszerre kell befizetni. „Ez a díj is a rendes havi rezsiköltségemhez tartozott. Vajon miért kell egy szolgáltatás díját egy évre előre befizetni? Ez bennünket, nyugdíjasokat igen érzékenyen érint. Pláne, ha még mosógépre és hűtőszekrényre is van ilyen szerződés. Kérdezem: jogszerű-e, főleg méltányos-e ez az eljárás? Az is előfordulhat, hogy a készüléket év közben ki kell cserélni...” Appelshoffer Ferenc, a Szekszárdi Elektromos Gépjavító Vállalat — a GELKA utódja — igazgatója válaszolt a kérdésre. — A levélíró megbízottja kereste fel szervizünket és az ügyfélfogadótól kapta az idézett tájékoztatást, vagyis azt, hogy az éves díjból hátralevő 270 forint egy összegben kell befizetnie. A régi kötésű átalányszerződések negyedéves befizetési feltételének megfelelően a negyedévet megelőző hónap 30. napjáig kellett befizetni. Ez any- nyiban módosult, hogy legkésőbb az utolsó negyedévet megelőző, azaz szeptember 30-ig kérjük egy összegben az éves díjat. Az új kötésekkor a lehetőséggel élve, már az éves befizetésben állapodunk meg. — Intézkedésem indoka egyrészt az ügyvitel-egyszerűsítés, másrészt az átutalási postautalványok (csekk) árának lényeges emelkedése. — Az egyösszegű befizetés nem jelent egyértelműen előrefizetést, ugyanis, ha az ügyfél kéri, akkor szeptember 30-i befizetési határidővel adunk csekket. Így történt volna ez a kérdéses esetben is. Az átalányügyintéző mindezekről tájékoztatta a kérdést feltevő megbízottját. — Ha az évi díj befizetése megtörtént, a készülék elidegenítése, vagy a szerződés lemondása miatt az ügyfélnek az átalánydíjat részarányosán visszafizetjük. A jogelőd GELKA Vállalat által korábban megkötött átalányszerződéseket közös megegyezéssel folyamatosan módosítjuk havi, vagy negyedéves díjfizetésről éves díjfizetésre. Jogosan számoltak-e? Wirth Jánosné Tevel, Petőfi u. 440. szám alatti olvasónknak elromlott a hűtőgépe. A bonyhádi szervizből kimentek, megnézték és megállapították: rossz a kapcsolója. Egy más alkalommal, pontosabban március 23-án megjelent egy fiatalember, aki öt perc alatt megjavította a gépet. „Kérdezem: olyan drága egy kapcsoló? Azt mondta: igen. Nagy munkában voltam, a szemüvegem sem volt kéznél, csak később néztem meg a számlát. Ez állt rajta: kapcsoló 137 forint, munkadíj 120, kiszállás 60, egyéb 7 forint, összesen 324 forint. Idős nyugdíjasok vagyunk. Kérdezem: ennyi munkáért, legfeljebb egy negyedóráért lehet ennyi munkabért kérni?” Az ügyről a kivizsgálás után a bonyhádi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője, Sebestyén Lajos tájékoztatta szerkesztőségünket. — Wirth Jánosné hűtő- szekrényét — előzetes hiba megállapítása után — 1984. március 23-án javította meg a bonyhádi VELKA műszerésze. A hőfokszabályzót cserélte ki. A kapcsoló kicseréléséért összesen 324 forintot számoltak fel, mely 137+7 forint anyagköltségen (kapcsoló ára) kívül 120 forint munkadíjat és 60 forint kiszállási költséget tartalmazott. — A javítást végző dolgozó a számlában feltüntetett díjakat a Kohó- és Gépipari Minisztérium által kiadott és jelenleg is hatályos V/143. sz. árdíjszabásának megfelelően alkalmazta. A hivatkozott díjszabás a hőfokszabályozócserére 80 forint alapdíjat, és mivel a készülék 10 évnél idősebb, 50 százalékos pótdíj, azaz 40 forint felszámolását teszi lehetővé. A kiszállási díjként (közigazgatási területen kívül) elszámolt 60 forint is megfelel a díjszabásban előírtaknak. Mindent összegezve: a kisvállalat dolgozója a hűtőgép javítási díját áz előírásoknak megfelelően állapította meg, illetve számolta fel. Kaphat-e lakásvásárlási kölcsönt? A takarékbetét titkos. Igaz, hogy olvasónk megírta: a fiának váltott ifjúsági takarékbetétet, de mi a titoktartáshoz tartva magunkat nem közöljük a kérdező nevét és lakáscímét. A kérdés érdekes, másokat is foglalkoztathatnak hasonló gondolatok ezért közöljük. Olvasónk 1980-ban váltott ifjúsági takarékbetétkönyvet az akkor tizennégy éves gyermekének. Idén augusztusban lesz a gyermek tizennyolc éves. Szeretnének egy családi házat vásárolni és a gyerek nevére íratni. Az if- ifjúsági betét váltásakor azt a tájékoztatást kapták: ha lakást vagy kocsit akar vásárolni a betét-tulajdonos, akkor ugyanannyi kölcsönt vehet fel, amennyi betétje van. Így van-e ez? Az OTP Tolna megyei Igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint az ifjúsági különkölcsönt magánforgalomban történő családiházvásárláshoz csak akkor lehet igénybe venni, ha az első betét elhelyezésétől öt év eltelt. Ez a különkölcsön annyi lehet, amennyi az öt év alatt összegyűlt betét összege, illetve van ennek egy felső határa — 60 000 forint. Az ifjúsági betét után engedélyezhető kölcsön a saját részt növeli. Ml VÁLASZOLUNK Ebtenyésztők szervezete Szekszárdi központtal folytatják A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének keretein belül éveken keresztül 'fii jól működött a bonyhádi szervezet. Az utóbbi időben azonban egyre kevesebben mentek el a tagjai a klubgyűlésekre, ezért szekszárdi székhelyet kértek a MEOE- től, amit 1983 őszén meg is kaptak a kutyabarátok. A szekszárdi klub elnöke dr. Plachy Gábor németkéri állatorvos a következőket mondta el elképzeléseikről és munkájukról: — A bonyhádiak hosszú éveken keresztül nagyszerűen és igen lelkesen, jól dolgoztak, de a végére kiderült, hogy a klubtagok 70 százaléka szekszárdi és környékbeli, ami egyértelműen hozta magával ezt a központot. Az egyesületünk a városi tanácstól területet igényelt, ahol a fácánkertihez hasonlóan műkotorék-pályát kívánunk építeni. Erre ígéretet is kaptunk a városi tanácstól 1984 második félévére. A volt csatári téglagyár helyén kapunk erre alkalmas részt. Szeretnénk az őrző-védő szakosztályunk munkáját A bernáthegyi... megerősíteni és hosszabb távon élővé tenni a szakosztályi munka eredményességét is. Igyekszünk a „kutyás-nem kutyás” problémát csökkenteni, mert kutyaügyben a kutyák nem hibásak. A MEOE szekszárdi szervezetének rendezésében május 5—6-án országos CACT műkotorék- versenyt rendezünk az őcsé] A közelmúltban a dolgozók munkavégzéssel kapcsola- j tos kötelezettségei- j ről adtunk tájékoz- J tatást, s mert az elmúlt héten nem jelent meg olyan új jogszabály, amely szélesebb körű érdeklődésre tarthatna számot, ez alkalommal a vállalat munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségeiről adunk rövid ismertetést A Munka Törvénykönyve kimondja: „A munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni, a munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzésének a feltételeit biztosítani, valamint a munkavégzés módjára vonatkozóan szükséges iránymutatást megadni. Köteles támogatni a dolgozóknak a jobb és termelékenyebb munka végzésére irányuló törekvéseit.” A dolgozó munkával ellátása a gazdálkodás olyan megszervezését igényli, amely a dolgozó munkával való folyamatos ellátását biztosítja, ha ugyanis a munkáltató nem tudja a dolgozót munkával ellátni, (pl. anyaghiány, energiahiány, géphibásodás miatt) a kiesett időre — állásidőre — térítést kell fizetnie a dolgozó részére, a térítés összegét a kollektív szerződésben kell meghatározni. A munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzése feltételeinek biztosítása a munkáltatóra több irányú feladatot ró, e feladatok közül is kiemelkedő, hogy a dolgozók egészségének és testi épségének védelmét szolgáló munkáltatói tevékenységnek ki kell terjednie a gépek, munkaeszközök, anyagok biztonságos üzemeltetésére, az épületek megfelelő állapoté» nak biztosítására, a dolgozók egészségvédelmi és balesetelhárítási oktatására, szükség szerint az orvosi ellenőrzésükről való gondoskodásra, és természetesen a követelmények megtartását szolgáló rendszeres ellenőrzésre. A munka megfelelő végzésének elengedhetetlen előfeltétele a munkaiegyelem megkövetelése, a munkáltatók kötelezettsége, hogy őrködjenek a munkahelyi rend és fegyelem megtartásán, szükség esetén pedig éljenek a felelősségre vonás lehetőségével. A munka zavartalan végzésének feltétele az is, hogy a munkáltató gondoskodjék a dolgozók részére kiadott anyagok, munkaeszközök biztonságos megőrzéséről, de a dolgozók munka közben nem használt ruházatának, személyi tárgyainak biztonságos megőrzéséről is. Nyilvánvaló, hogy a dolgozó nem mindig végezheti a munkáját abban a ruházatban, amelyben a munkahelyére bejár, egyes ruhadarabjait (pl. télikabátot) le kell vetnie, egyes fel- szerelési tárgyait, eszközeit (pl. aktatáskát) sem tarthatja állanóan magánál, egyes esetekben pedig esetleg csak saját közlekedési eszközével (pL kerékpárjával) tud a munkahelyére bejárni. Annak érdekében, hogy a dolgozó a munkáját zavartalanul végezhesse, a munkáltatónak kell gondoskodnia ezeknek a dolgoknak a biztonságos megőrzéséről. Hogy a megőrzésnek milyen módját választja, ezt a vállalati körülmények, a megőrzendő dolgok jellege, értéke határozza meg. A munkáltató — a Munka Törvénykönyvének már idézett rendelkezése szerint — köteles a dolgozónak a munkavégzés módjára vonatkozó szükséges útmutatást megadni. Kihangsúlyozandó, hogy ez a kötelezettség folyamatosan fennáll, nem csupán a dolgozónak a munkára történő beosztásakor fennálló és csupán utasítások adására vonatkozó vállalati kötelezettséget jelent, hanem szélesebb körű feladatot ró a munkáltatóra, nevezetesen a munkavégzés módjára vonatkozó folyamatos tájékoztatás kötelezettségét is. Különösen bonyolultabb munkáknál elengedhetetlen, hogy a dolgozó lássa munkája öszefüggé- seit, távolabbi céljait, részére tehát a munkájával ösze- függő tájékoztatásokat is meg kell adni. A jobb és termelékenyebb munka végzésére irányuló törekvés támogatásának, kötelezettsége különösen az üzemi demokrácia fejlesztésével, a szocialista munkaverseny szervezésével és elősegítésével, továbbá az újítói mozgalom támogatásával összefüggő munkáltatói teendők megfelelő ellátását igényli. A terjedelem korlátáira is figyelemmel külön-külön adtunk ugyan tájékoztatást a munkavállalók és a munkáltatók munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségeiről, nem lehet azonban eléggé kihangsúlyozni, hogy ezek teljesítése kölcsönhatással van egymásra és megfelelő eredmény csak úgy érhető el, ha munkavállaló és munkáltató egyaránt maradéktalanul teljesíti a jogszabályban előírt kötelezettségeit. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke És a skót juhász ... nyi szőlőhegyen. Az ősszel kerül sorra a Sárköz Kupa országos versenyünk. Ennek kapcsán klubnapokat kívánunk szervezni, ahol a gyerekeknek és érdeklődőknek egy bemutatót és játékos Versengést tervezünk. SzS. Fotó: Kapfinger A. Opera Majakovszkijról Majakovszkij alakja először jelenik meg az operaszínpadon. A költő életéről készült zenés játék a 200. évadát ünneplő leningrádi Állami Akadémiai Kirov Opera és Balett Színház ez évi legjelentősebb bemutatója. A mű Andrej Petrov, állami díjas zeneszerző munkája. A rendezők: Natalja Kaszatkina és Vlagyimir Va- sziljev. A karmester: Jurij Tyemirkanov, aki már máskor is részese volt Petrov sikereinek. Igen sok segítséget nyújtott a szerzőnek I. Péter című operája és Puskin című balettje megkom- ponálásában. A Kaszatkina —Vasziljev rendezőpárosnak sem ez az első közös munkája Petrovval. Együttműködésüket dicséri a Jean Eff el rajzai nyomán komponált és színre vitt balett: A világ teremtése. A Majakovszkij című operával immár színpadi triptichonná teljesedett ki Andrej Petrovnak az orosz történelem nagyjait bemutató sorozata. A mostani opera Majakovszkij születésének 90. évfordulójára készült. A siker minden képzeletet felülmúlt. A tenyészszemlén a közeim últban 63 kutyát vonultattak fel a tulajdonosok
