Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
1984. április 21. NÉPÚJSÁG 5 Jogsegélyt a rászorulóknak A felcTahaHulá« előtt az a mondás járta, hogy jogász- a leiszapaauias nemzet vagyunk Ez annyiban igaz is volt, hogy pereskedtünk széltében-hosszában, fölfújtuk azt is, amit rövid úton tisztába lehetett volna tenni, de hát az ügyvédek üzlete a hosszan tartó pereskedéseket kívánta, így aztán a perek hosszan is tartottak. Különösen a birtokperek, meg a válóperek. Hogy ez utóbbiból mennyien gazdagodtak meg, megmondhatója nincs, legfeljebb az emlékezet villant fel belőlük néhányat. Ha még a bevezető mondatnál tartunk, azt is hadd említsem, akkoriban a politikai hatalom birtoklása — illetve a gyakorlati végrehajtása — szempontjából is illett ránk a jogásznemzet elenevezés. A tényleges hatalom, persze, nem azoké a jogászoké volt, akik ilyen, vagy amolyan hivatali stallummal felvértezve fa- lusi-városi-országos politikát csinálni hittek, de a látszat az volt. És a látszat, ugyebár, még ma is nagyon fontos, amikor bizonyos helyzeteket megítélni vállalkozunk. Nos, ebben az értelemben szó sincs róla, mintha jogásznemzet lennénk, inkább arról érdemes meditálni, mennyire kevés a jogi ismerete népünknek, mennyire tájékozatlanok jogi kérdésekben, mennyi felvilágosításra van szükség, hogy az emberek a legalapvetőbb ismeretekkel tisztában legyenek, vagy legalábbis annyit tudjanak, hol kereshetik igazukat. Rengeteg a tennivaló e téren. S ha akarjuk, varrhatjuk a rég- és a közelmúlt nyakába a mulasztásokat, de ha jót akarunk tenni, azt most kell megtennünk a kiegyensúlyozottság, a megnyugtatás érdekében. Ezt ismerte föl a szakszervezeti mozgalom, amikor létrehozta a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot. Ennek az igen jelentős intézménynek elsőrendű hivatása a dolgozók felvilágosítása jogi ügyekben, s ezen túl — ha szükséges — a jogi képviselet ellátása is. Az ide vonatkozó rendelkezések, határozatok értelmében 1976-ban nyolc Tolna megyei vállalat és hét termelőszövetkezet hozott létre szakszervezeti jogsegélyszolgálatot. Jelenleg a mi megyénkben 42 helyen működik ilyen szolgáltató szerv. A vállalatok a jogsegélyszolgálati feladatok ellátására öttíz főből álló bizottságokat hoztak létre. Vezetőjük általában jogi végzettséggel rendelkezik. Egyetlen üzemünk van, ahol nem, de az ottani vezetőnek felsőfokú munkaügy képesítése van, gazdag mozgalmi tapasztalata és rátermettsége alkalmassá teszi a megbízatás maradéktalan ellátására. Három vállalat szakszervezeti bizottsága főállásban alkalmazza a jogsegélyszolgálati vezetőt. A működés anyagi és technikai teltételei biztosítottak, megfelelő pénzügyi keret áll rendelkezésre és a szakkönyvekkel, szaklapokkal, hivatalos lapokkal való ellátottság is kielégítő. Ma már elértünk oda, hogy a jogsegélyszolgálat iránti bizalom erős. Az emberek nyugodt lélekkel fordulnak e szervhez, nem szaladgálnak fűhöz-fához, hanem megfelelő ismeretek birtokában — amelyeket a jogsegélyszolgálattól szereztek be — kezdenek ügyeik intézéséhez. Hogy mennyire fontos kellő ismeretek birtokában lennünk mielőtt a „hivatalhoz” fordulnánk, mindannyiónk előtt jól ismert. Számos fölösleges kilincseléstől szabadítjuk meg magunkat és bizonyos esetekben hozzá se kezdünk olyasmit elérni, amire a törvényes rendelkezések nem adnak módot. Amikor pedig bizonyosak lehetünk ügyünk igazában, a jogsegélyszolgálat közbejöttével felgyorsul az ügyintézés, kiküszöbölődik sok bürokratikus huzavona. Tavaly 3 42 j°6segélyszolgálatot 2575 dolgozó vette igénybe.-----------— Leggyakrabban polgári jogi és családjogi ügyekben k értek segítséget és csak ezeket követi az államigazgatási és munkajogi ügyek száma. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg a munkajogi kérdésekben és az állampolgári jogok és kötelességek területén tájékozottak az emberek, addig a polgári peres ügyekben szinte teljes a tájékozatlanság. Ennek, minden bizonnyal, az is oka, hogy e téren a leghiányosabb a tájékoztatás, de meg merem kockáztatni azt a megállapítást is, miszerint még mindig ezen a területen találkozunk leginkább a misztifikálással — természetesen mindkét oldalról. Meg aztán azt se hallgassuk el, hogy felvilágosítás ide, felvilágosítás oda, nyitottság ide... (oda már nem nagyon), még mindig számosán akadnak, akik perre viszik az ügyet akkor is, ha mérsékelten bíznak a sikerben. A jogsegélyszolgálatok legfontosabb feladatuknak a jogi tájékoztatást, a felvilágosítást, a tanácsadást tekintették és tekintik. Jogi képviseletet, éppen a SZOT-irányelveknek megfelelően, főleg munkajogi ügyekben, illetve olyan esetekben láttak el amelyekben ez feltétlenül indokolt volt. És ez vonatkozik a jövőre is. Tavaly a munkaügyi bíróság előtt 14 perben, a különböző járásbíróságok (ma már városi bíróságok) előtt pedig összesen 99 perben jártak el jogi képviselőként a jogsegélyszolgálatok vezetői, illetve ügyintézői. Ezeknek a pereknek a többsége családjogi, főleg gyermektartás iránti per volt. De előfordult birtokháborítás megszüntetése iránti, örökösödési, lakásbérleti per is. Ez utóbbiak igen kis mennyiségben szerepeltek. Ami a gyermektartási díj megfizetése iránt indított pert illeti, ez már túlmegy a jog területén, legalább any- nyira erkölcsi kérdés, de ezt tárgyalni egy más írás hivatott. A felsoroltakon kívül — a perbeli képviselet keretében, de azon kívül is —, számszerűleg pontosan fel nem mérhető mennyiségű beadványt nyújtottak be a jogsegélyszolgálatok a bíróságokhoz. Ilyenek voltak például: biztosítási indítvány, letéti kérelem, végrehajtási lap kiállítása — hogy csak néhányat emeljünk ki a sorból. Munkajogi témákban a jogsegélyszolgálatok elsődlegesen megkísérlik a jogvita peren kívüli rendezését. Ha a dolgozó igénye megalapozott, úgy azt érvényesítik, míg a megalapozatlan igényekről a dolgozókat felvilágosítják. Egy igen fontos dolog: büntetőjogi vonatkozásban a SZOT- irányelv, szándékos büntetőügybe való képviseletet nem engedélyez. A jogsegélyszolgálatok csak felvilágosítással szolgáltak, és fognak a jövőben is. képviseletet el^tó ügyintézők általában-------------------------ügyvédek, nyugdíjas bírák é s jogtanácsosok voltak, akik kellő szakmai felkészültséggel rendelkeznek. A bírósági vezetők és bírák a jogsegélyszolgálatok tevékenységéről jó véleménnyel vannak. A jogsegély- szolgálatok vállalaton belüli kapcsolatai rendezettek, a gazdasági vezetők megítélése szerint működésük érdemben segíti a gazdasági vezetés munkáját. A perbeli Tamásiban minden hét csütörtökén — két helyen — tartják meg a heti piacot. A város Szekszárd jelé eső rácvölgyi részén cserélnek gazdát a visongó malacok, ezeket kézi-, ló-, illetve gépi vontatású járművekkel és személy- gépkocsikkal szállítják a helyszínre. A város központjá. ban a művelődési központ mögött van az úgynevezett asszonypiac, amely nevét a látogatóiról kapta. Ugyanis csütörtökönként a városkörnyéki településekről főleg a gyengébb nem özönlik be a piacra, hogy vásároljon a kínált portékákból, vagy éppen áruljon valamit. Akik ismerik, tudják, hogy a tamási piac már kinőtte a forgalom tér. jedelmét. Nem piacra, hanem heti vásárra hasonlít inkább. A kistermelők mellett többségükben a kisiparosok — kár. pitosok, kötőhurkolók, kalaposok, cipészek, bádogosok, fazekasok — és kiskereskedők kínálják termékeiket. A helyi KÖP—KA áfész gondoskodik a zöldségről, gyümölcsről, valamint a különböző élelmiszerekről. A tamási piac — az igények miatt — terjeszkedik. A kisajátítások után megkezdték egy 60x80 méteres terület feltöltését, valamint a Garay utcai bejáró mellett egy kisiparos sor kialakítását. — él—gk — „Hogy a csibe, hogy...” Talicskavásár L. GY. Tetszik a cifra tutyi? Szandálkínálat Mindig akad megbeszélnivaló Gazdát cserélnek a malacok Tízórai Nézelődők a disznópiacon
