Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-20 / 93. szám
XXXIV. évfolyam, 93. szám. ARA: 1,40 Ft 1984. április 20., péntek. Mai számunkból ALKOTÓ, ERŐS KAPCSOLAT (3. old.) A SZÄMITASTECHNIKA szolgálatában (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT MAS ÜTEMTERV SZERINT KELL HALADNI (3. old.) Önállóan, felelősséggel Az utóbbi két és fél évtizedben két nagy reformszakasz nyitott utat a gazdaságban a további gyorsabb fejlődés számára. Az első nagyobb reformlépésre az 50-es évek végén került sor, amikor az irányítási mechanizmus változtatása nyomán elsősorban a mező- gazdaság, de az ipar számára is új gazdálkodási feltételek alakultak ki. Az iparban — bár fennmaradt a tervutasításos rendszer —, a változtatások a korábbi időszaknál szabadabb mozgásteret nyitottak: még kisebbet ugyan a termelés összetételének, vagy a termelés mennyiségének megválasztásában, de már szélesebbet az erőforrásokkal való gazdálkodáshoz. Ekkor lépett életbe a nyereségrészesedési rendszer, az átlagbér-automatizmus, a műszaki fejlesztési alapok képzésének a gyakorlata, vagyis váltak ismertté azok az első szabályozók, amelyek már érdekeltté tették a vállalatokat a költségek alakulásában. Ezzel együtt mérséklődött a tervmutatók száma. A mezőgazdaságban pedig — mint ismeretes —, a begyűjtési rendszert felváltotta a felvásárlási rendszer, s megszűnt a központi kötelező vetésterv. A 60-as évek végén bevezetett reform az első szakasz újításaihoz képest gyökeresebb változásokat hozott: a tervezés alapvetően új rendszere alakult ki, a népgazdasági célokat a közgazdasági szabályzók — az árrendszer, az adó- és hitelpolitika, a normatív keresetszabályozás — közvetítették a vállalatoknak. Számottevően megnőtt a vállalatok önállósága, tevékenységükben mind nagyobb szerephez jutottak a piaci impulzusok. Nagy, de nem indokolatlan óvatossággal helyeztük a gazdaságot a közgazdasági irányítás új feltételei közé. A fejlettebb és összetettebb feltételek között működő szocialista gazdaság jó hatásfokú irányításának receptje nem állt rendelkezésre. Ráadásul a felelősség, az új úton haladva szemernyit sem csökkent. A fejlődés gyorsult, jelezve, hogy a reform a termelési tényezőknek a fejlődéshez valóban kedvezőbb összhangját teremtette meg, az elért újabb, magasabb szint viszont rendre újabb változtatások szükségességét teremtette meg, újabb „ismeretlen” területek felé csábítva — kényszerítve — az irányítást. A még megfelelő számú, általánosítható tapasztalat hiányában, a még kellően ki nem kristályosodott elméleti közgazdasági tanulságok nélkül, no és a túl gyorsnak tűnő változtatások miatt aggályoskodók intelmei közepette nem volt egyszerű a reform kibontakoztatásának ésszerű és reális ütemét kialakítani. Sem a túlzott, a kalandorság felé közelítő kockázat- vállalás. sem a változtatásokkal együtt járó bizonytalansági tényezőktől való túlzott félelem nem lehet jó tanácsadó, ha tízmillió ember sorsáról kell határozni. Csak a folyamatosság, a körültekintő haladás és a reformok megfelelő összhangja, ritmusa alapozhatja meg szilárdan a társadalom anyagi biztonságát és gyarapodását. Sokan hangoztatták az utóbbi időben, hogy aki nem lép, nem vállalkozik, az kockáztat igazán. Pedig „nem lépni” vagy a vállalkozáshoz a legalkalmasabb pillanatra várni, illetve az ésszerű változtatásokhoz szükséges feltételeket megteremteni — nem ugyanaz a magatartás. Lépni akkor kell, amikor annak eljön az ideje, amikor az a valószínűsíthető legkisebb kockázattal jár. Egy ilyen döntés egy ország számára akkora vállalkozás, amelyet csak meggondoltan, körültekintően, tervezetten s nem rögtönözve szabad elhatározni. Egy vállalat, üzlet vagy gmk viszonya a kockázatI hoz teljesen más dolog. Egy-egy kollektíva a saját zsebére annyit enged meg magának, amennyit akar. Ugyanakkor akadt példa — nem is rtikán —, hogy egyesek az ország kockázatvállalását bátran sürgetik, a reform továbbfejlesztésének ütemét keveslik, ám saját maguk a vállalkozásban, újításban alig jeleskednek. Mintha arra várnának, hogy a főhatóság írásba adja nekik: tessék vállalkozni. Mert ez esetben, ha I kudarc éri őket, nem ők a felelősek. Az efféle magatartás átalakítása miatt is eljött az ideje a reform továbbfejlesztésének — átgondoltan, összetetten és fokozatosan, ahogyan ezt a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása leszögezi. 1985-től fokozatosan újabb pályák nyílnak az önállóbb és felelősségtelibb gazdálkodás számára. A továbblépés egyik fő iránya, hogy a vállalatok a vállalkozáshoz, kezdeményezéshez szükséges mozgásterüket egyre inkább saját maguk alakíthatják ki. A törvényes keretek között olyan programot tervezhet magának a vállalat, amelynek végrehajtására képesnek tartja magát. Társulhat, leányvállalatot alapíthat, fejlesztésbe kezdhet, szerződésekkel, közös fejlesztő vagy értékesítő vállalatok alakításával más-más ágazathoz tartozó egységek egyesülhetnek egy-egy gazdaságos export vagy belföldi üzlet kivitelezésére. E formákon keresztül a fejlesztéshez szükséges pénz is átáramolhat az egyik ágazatból a másikba, vagy akár az egyik szektorból a másikba is, a vállalkozó gyárak, szövetkezetek önálló döntése és persze kockázata alapján. I Mindettől a vállalatok közötti együttműködés színvonalának javulása is várható. A lényeg tehát — egyszerűbben szólva — ha van ötlet s az a törvényes keretekből nem lép ki, s van pénz, vagy mecénás, akkor nem kell engedélyre, jóváhagyásra várni a megvalósításhoz. (Folytatás a 2. oldalon.) Kapolyi László hazaérkezett Belgráditól Tanácskozik a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága Kádár János fogadta a külügyminisztereket Csütörtökön Budapesten megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bo- huslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése alkalmából hazánkban tartózkodó külügyminisztereket. A megbeszélésen részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára is. Lázár György, a Minisztertanács elnöke este az Országház Vadász-termében vacsorát adott a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén résztvevők tiszteletére. Részt vett a vacsorán Szűrös Mátyás is. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Lázár György és Oskar Fischer pohárköszöntőt mondott. (MTI) Gremiko látogatásának visszhangja A Reuter brit és az AP amerikai hírügynökség Gromiko pohárköszöntőjéből egyaránt azt emelte ki, hogy a NATO és az Egyesült Államok jelenleg nem kész a problémák lényegét érintő konkrét tárgyalásokra, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, ezért tovább kell erősíteni a szocialista országok egységét a Varsói Szerződés keretében. A Reuter idézte Lázár György beszédéből a Varsói Szerződés további erősítésének szükségességét hangoztató részt és azt, amelyben a magyar miniszterelnök aláhúzta: Magyarország kész kivenni részét a kedvezőbb nemzetközi légkör és a bizalom helyreállítására irányuló erőfeszítésekből. Az AFP a közös közleményből kiemelte, hogy az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei katonai fölényre törekvő politikája aláásta a bizalmat az államok között és veszélyesen megrontotta a viszonyokat Európában és világszerte. (Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett Belgrádból Kapolyi László ipari miniszter, aki delegáció élén részt vett az Atomenergetikai Gépgyártási Együttműködést Koordináló Kormányközi Bizottság 10. ülésén. A résztvevők áttekintették az atomerőművi berendezések kölcsönös szállításának helyzetét, megvitatták a berendezések minőségének további növelésére, az atom. erőművek üzemeltetési színvonalának emelésére irányuló javaslatok végrehajtását, jóváhagyták a speciális atomerőművi armatúrák 1986—1990. közötti évekre szóló sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítását. A napirenden szereplő témák megtárgyalása során a többi között foglalkoztak az egységes szabványok kidolgozása és alkalmazása kérdéseivel, valamint a WER—440 és a WER—1000 típusú energiablokkok automatizált irányító és védelmi rendszereihez szükséges műszaki eszközök kifejlesztésének és szakosított szállításának feladataival. Az ülésen részt vett delegációk vezetőit fogadta Milka Plahinc, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke. Kedden délután az országos öntözési tanácskozáson bejelentették, hogy a már korábban hozott intézkedéseken túl a Minisztertanács mentesítette a gazdaságokat az öntözési alapdíj fizetése alól is. Állami támogatást adnak az öntözési gépek, esz. közök vásárlásához. A Sió balparti öntözőfürt területén összesen 1400 hektáron juttatják mesterséges csapadék, hoz a növényeket. A sióagárdi Sióvölgye téeszben 65 hektáron elvégezték az őszi árpa öntözését, a gépek már a búzában dolgoznak. A tolnai Aranykalász téeszben a a különösen száraz lucernát öntözik, Mözsön az Üj Élet téesz szakemberei pedig a krumplitáblákra telepítik a berendezéseket. A szintén ide tartozó Szekszárdi Á. G. viszont nem öntöz. Fotó: Gottvald Károly Kisebb motorhibát hárítanak el a szakemberek A szivattyúgépházban automata fordulatszámlálóval látták el a gépeket 4 Szabó István és Szauter János továbbtelepíti az önjáró öntözőgépet a sióagárdi téesz földjén Az öntözőfürt csatornájában öntözésre vár a víz
