Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-19 / 92. szám
1984. április 19. Képújság 3 Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! Kádár János fogadta Gromikót Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Andrej Gromikót, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét, a Szovjetunió külügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről és soron lévő feladatairól, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a sokoldalú magyar —szovjet együttműködés elmélyítésének fő irányairól. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, Rajnai Sándor hazánk szovjetunióbeli nagykövete, a Központi Bizottság tagjai, továbbá Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. ' Andrej Gromiko a nap folyamán megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét a Hősök terén. A szovjet diplomácia vezetője ugyancsak koszorút helyezett el a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél. Közlemény Andrej Gromiko magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun. káspárt Központi Bizottsága és a magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag. ja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter 1984. április 17—18. között hi. vatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ponti Bizottságának első titkára szívélyes légkörű találkozón fogadta Andrej Gromi. kot és megbeszélést folytatott vele. Lázár György, a Minisz. tertanács elnöke találkozott és tárgyalásokat folytatott Andrej Gromikoval a magyar-szovjet kapcsolatokról. Várkonyi Péter és Andrej Gromiko a külügyminiszteri tárgyaláson véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozók és a megbeszélések a két ország kapcsolataira jellemző testvéri ba. rátság, a nézetazonosság, a kölcsönös bizalom légkörében folytak. A felek a Kádár János ve. zette magyar párt- és kormányküldöttség 1983. júliusi Szovjetunióbeli látogatása idején kötött megállapodások szellemében áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kétoldalú kap. csolatainak alakulását. Nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország együttműködésének elmélyítésére irányuló széles körű program minden területen eredményesen valósuljon meg. Fejlődtek az MSZMP és az SZKP, az állami szervek és a társadalmi szervezetek gyümölcsöző kapcsolatai, tökéletesedik a nemzetközi együttműködés, dinamikusan növekszik az árucsereforgalom, bővül a termelési kooperáció és a szakosítás, elmélyülnek a tudományos és a kulturális kapcsolatok. A felek ismételten hangsúlyoz, ták. hogy az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri szövetségének további erősítése az 1967-ben aláíri barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban, megfelel a magyar és a szov. jet nép alapvető érdekeinek, hozzájárul a két ország szocialista és kommunista épí. tőmunkája feladatainak eredményes megoldásához. Magyarország és a Szovjetunió politikájában kiemelkedő helyet foglal el a szocialista országok barátságának, együttműködésének, a szocialista közösség egységének és összeforrottságának sokoldalú elmélyítése. A felek hangsúlyozták a Varsói Szerződés nagy jelentőségét, azt, hogy e szervezet megbízhatóan garantálja a tagállamok biztonságát, hatékony eszközül szolgál békeszerető külpolitikai irányvonaluk megvalósításához, aktív tényezője a béke megőrzésének Európában és az egész világon. Magyarország és a Szovjetunió a jövőben is kész erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében tökéletesedjen a szocialista országok gazdasági együttműködése, mélyüljön a gazdasági integráció minden egyes tagország és a szocialista közösség érdekeinek megfelelően. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere tükrözte a felek nézetazonosságát az agresszív imperialista erők tevékenységének következtében kiéleződött világhelyzet értékelésében. A magyar fél nagyra értékelte azokat az új szovjet békekezdeményezéseket, melyeket Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke terjesztett elő. Külön kiemelte annak jelentőségét, hogy a Szovjetunió kész a többi nukleáris hatalommal bármikor olyan megálapo- dás megkötésére, amely kötelező normatívák formájában szabályozza viszonyukat. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése megkezdésének rendkívüli veszélyeire. Az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségeseinek a katonai erőfölény megszerzésére irányuló politikája megingatja az államok közötti bizalmat, akadályozza a normális együttműködést, a helyzet veszélyes megromlásához vezet Európában és az egész világon. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a kialakult katonai erőegyensúly megbontásának megakadályozása érdekében védelmi jellegű válaszintézkedéseket kénytelen tenni. Ezekre nem lenne szükség, ha az USA és a NATO más országai visszatérnének az új rakéták európai telepítése előtti helyzethez. Ez megnyitná az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló igazságos tárgyalásokhoz vezető utat. Magyarország és a Szovjetunió úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között is lehetséges az áttérés a konfrontáció politikájáról az enyhülés és az együttműködés politikájára. Ezt elősegítené az államok közötti komoly és becsületes párbeszéd a béke megőrzésének és megszilárdításának kérdéseiről; a fegyverkezési verseny beszüntetésének gyakorlati útjairól; az egyoldalú előnyök megszerzésére irányuló próbálkozásokról való lemondásról, a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és normáinak, az érvényes szerződéseknek és megállapodásoknak szigorú betartásával. Az érdemi tárgyalásokhoz és a megállapodásokhoz reális alapot nyújt a Varsói Szerződés számos kezdeményezése, amelyeket a tagországok prágai Politikai Nyilatkozata és a moszkvai Közös Nyilatkozat tartalmaz. A felek leszögezték, hogy a többi szocialista országgal együtt a jövőben is aktív és következetes erőfeszítéseket tesznek e program valóra- váltására, amely a nukleáris háború elhárítására, a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti egyetértés és együttműködés fejlesztésére irányul. Magyarország és a Szovjetunió síkraszáll a középeurópai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikeréért. Ehhez az szükséges, hogy a tárgyalásokon részt vevő nyugati államok érdemben foglalkozzanak a szocialista országok konstruktív javaslataival. A felek kifejezték határozott szándékukat: továbbra is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencián olyan megállapodások szülessenek, amelyek csökkentenék a katonai szembenállást, erősítenék a kölcsönös bizalmat és ezzel elősegítenék a nemzetközi helyzet kedvező irányú változását. Magyarország és a Szovjetunió ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozta a szocialista országok javaslatainak nagy jelentőségét: a stockholmi konferencián részt vevő nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert és kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, a békés kapcsolatok fenntartásáról. A felek áttekintettek több más időszerű nemzetközi kérdést is, köztük a közel- keleti, a közép-amerikai és a karib-tengeri, valamint az Afrika déli részén kialakult helyzetet. Állást foglaltak amellett, hogy továbbra is síkraszállnak a meglévő feszültséggócok és fegyveres kinfliktusok felszámolásáért, újabbak kialakulásának megelőzéséért, a nemzetközi problémák békés, politikai rendezéséért. Magyarország és a Szovjetunió szolidaritásáról biztosította az agresszív imperialista politika ellen, a szabadságért, a függetlenségért, és a társadalmi haladásért küzdő népeket. A felek eredményesnek értékelték a megbeszéléseket és kifejezték meggyőződésüket, hogy azok hozzájárulnak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió együttműködésének elmélyítéséhez, a két ország népei barátságának erősítéséhez. (MTI) A falun élő öregek helyzete flparhanton ülésezett a HHF Országos Elnökségének .' ....... albizottsága A parhanton tartotta ülését tegnap a Hazafias Népfront Országos Elnöksége agrárpolitikai albizottsága. Az ülésen részt vett Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára. A napirenden két egymással összefüggő téma szerepelt. Megtárgyalták a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium anyagát, amelyet az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága számára készítettek a háztáji gazdálkodás és kistermelés anyagi, technikai ellátottságáról, szabályozásáról és fejlesztésének távlatairól. A téma előadója Szabó Ferenc miniszterhelyettes volt. A táblázatokkal együtt harminc oldalas elemzés részleteinek ismertetésére nincs módunk, de az elhangzott szóbeli kiegészítés néhány főbb gondolatát ki kell emelni. A miniszterhelyettes leszögezte, hogy a háztáji gazdálkodás és kistermelés, a nagyüzemi gazdálkodáshoz kapcsolódva annak ágazataként olyan termelésszervezési forma, amelynek a nagyüzemi mezőgazdaság más ágazataitól eltérőek az eszközei és a módszerei, mégis annak integráns része. Természetes, hogy az érdekeltségi rendszernek működnie kell, hiszen ha ez megszűnik, akkor a termelés is visszaesik, márpedig a termékekre szükségünk van. Beszélt arról, hogy az innen származó jövedelmekről a közvéleményben téves elképzelések vannak. A háztájiból és kistermelésből származó bevétel évről évre nő ugyan, de ez nem azonos a jövedelemmel. Néhány érdekes számadattal bizonyította mondandóját. A jövedelem átlagosan nem haladja meg az árbevétel 10 százalékát, van ahol a jövedelmezőség 25—26 százalékos, de a sertéstenyésztésben például 10 százalék, csirkénél 4—5, a tojástermelésnél legfeljebb 1—2 százalék a tiszta jövedelem. Azt is tekintetbe kell venni, hogy mindezt a családok túlmunkában, közösen termelik meg. Végezetül leszögezte a miniszterhelyettes, hogy a kistermelés, különösen az árutermelés fenntartása, illetve bővítése érdekében továbbra is célszerű gondoskodni az e körben dolgozó emberek társadalmi megbecsüléséről. Elsődlegesen a nagyüzemek fejlesztése a cél, de ezzel együtt számítani kell a saját és a családi munkára épülő kistermelés hosszú távú szükségességére. A felszólalásokban is hangot kapott, majd a vita ösz- szefoglalójában is szóba került, hogy egyes esetekben ez a munka már vállalkozói jelleget ölt főként az állat- tenyésztés nagyságrendje miatt, éppen ezért, például adóztatás szempontjából szükségesnek látszik megkülönböztetni ezt a szűk csoportot. A vitában a témakört sok oldalról világították meg a bizottság tagjai és a meghívottak. Votl aki lévén maga is kerttulajdonos elmondta, hogy az ő termelési méretei között egy 20 ezer forintos kisgép ára soha nem térül meg, mások arról beszéltek, hogy a nagyüzemek kiselejtezett régi gépei még tovább üzemeltethetők a kistermelésben. Szóltak az állattenyésztés és húsfeldolgozás problémáiról, például arról, hogy a húsipar az utóbbi időben csak igen megkésve tudott fizetni a gazdaságoknak, emiatt a szövetkezetekben és állami gazdaságokban pénzügyi zavar keletkezett. Sok szó esett a jövedelmezőségről. Vita keletkezett a szőlőterületek bérleti műveléséről és még sok más kérdésről. Az albizottság a témákat együtt tárgyalta, tehát még a vita előtt számolt be Tamás Istvánná, a megyei tanács elnökhelyettese a tanács, a gazdálkodó szervek és a népfront együttműködéséről a falun élő öregek helyzetének javításában. Az alapos és széles körű ismertetés kitért a gondoskodás valamennyi módjára, közöttük a nyugdíjat kiegészítő gazdálkodásra, a rendszeres és rendkívüli segélyekre, a termelőszövetkezetek lehetőségeire, beszélt a szociális otthonok helyzetéről az öregek napközijeiről, és a házi szociális gondozásról. A népfront valamennyi formában jelen van, de különösen jelentős a szerepük a népfront aktivistáinak a rászorulók felkutatásában és a házi szociális gondozásban. Kovács Péter, az aparhanti tanács elnöke a község helyzetéről számolt be, igen alaposan bizonyítva, hogy miként gondoskodnak az idős emberekről. Az ülés végén Kovács Imre, az albizottság elnöke — más munkakörbe kerülése miatt — lemondott elnöki tisztségéről, a feladatot Szabó Ferenc miniszterhelyettes vállalja a továbbiakban. Az ülés résztvevői ezt követően megtekintettek két háztáji gazdaságot* ■ Szabó Ferenc miniszterhelyettes a szóbeli kiegészítést tartja Vb-iilés Szekszárdim és Dombóváron Zöldségkivitel A lassú kitavaszodás megnehezítette a zöldség-gyümölcs külkereskedők munkáját, mivel a hűvös idő miatt néhány cikkből kevesebb árut vehetek át a termelőktől. Különösen karalábéból és retekből lenne többre szükség a külföldi megrendelők igényeinek kielégítésére. Jelenleg a bordáskel termesztésével kísérleteznek. A szentesi Árpád TSZ rendezkedett be a különleges zöldség előállítására. A piaci visz- szajelzés szerint máris nagy a kereslet iránta. A megrendelők kívánsága szerint gyakran állít össze úgynevezett vegyes szállítmányt a vállalat. Rendszerint jégsaláta, kínai kel, kígyóuborka van a szállítmányban, amely a későbbiek során fejes káposztával egészül ki. A rakomány összeválogatása — mivel kis tételekről van szó — meglehetősen sok utánajárást, fáradozást igényel, mégis megéri a termelőnek, mivel biztos átvevőre talál, a Hungarofruct pedig növelheti az exportot. BŐVÍTIK AZ autóbuszpályaudvart A Szekszárdi Városi Ta_ nács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután megtartott ülésén egyebek 'között a költségvetési revíziók tapasztalatairól, valamint a megyeszékhely táppénzes helyzetének alakulásáról és a táppénzes fegyelem megszilárdítása érdekében tett intézkedésekről tárgyalt. A bejelentések között egy különösen nagy érdeklődésre tart számot: a végrehajtó bizottság jóváhagyta a szekszárdi autóbuszpályaudvar bővítésének beruházási programját. A KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Költségvetési Üzem működésének személyi és tárgyi feltételei, az elmúlt évi feladatterv teljesítése szerepelt a Dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén. Sza- botin Károly üzemvezető be. számolójában többek között elmondta, hogy építőipari tevékenységük mintegy 5 millió forinttal magasabb mint korábban volt. Végeznek tanácsi építőipari feladatokat: például a szociális otthon bővítése, egy orvosi rendelő bővítése, stb., de az elmúlt évben 42 állami lakóházat is felújítottak, 'komfortosítot- tak, ezgn kívül az üzem ellátja a városban a köztisztasági, parkfenntartási és távhő szolgáltatási feladatokat is. A végrehajtó bizottság elfogadta a beszámolót, majd jóváhagyta az üzem 1984. évi fejlesztési tervét, valamint a szolgáltatást nyújtó szervek tevékenységét, az új szerveze. ti formák működésének tapasztalatait. Megállapították, hogy a városban jelentős szá. mú kisvállalkozás és gmk alakult, amelyek lakossági szolgáltatást végeznek, illetve segítik a gazdasági egységek munkáját. MAGYARSZÉKI ENDRE
